Délmagyarország, 1926. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1926-10-13 / 236. szám

itt* október 13 OBLMAOYAHOESZAQ 8 A beteg munkás n»sn tud járni a lábán Csanádi Irén: „A hallgatácsővct szivére felte ás anélkül, hogy köielabbről mesvizsgálla tolna, munkaképesnek nyilvini'.otfa. Panaszának el­mondására nem evgedell Idői.' „Cs>ládffintariő vagyok — raondis jegyző­könyvbe —, minden érdekem azt követett, bogy mielőbb munkaképes legyek." * Fehér Mihályné ízül. Balog Mária: .Hétfőn jelentkeztem a főorvosnál ftlülviztgálatra és a főorvos ur anélkül, bogy megvizsgált volna, munkaképesnek nyilvánítóit. Amikor arról pi­raaszkodtar, ftogy lábhasogatásaiai vsnnik és farcsonlom fíj ennek következtében járni nem tudok, ast mondta, Hogyha a lábamon állni nem indok, álljak a felemre Tanuk: Csanádi Irén, Német Erzsébet, Fehér Ilona és mások. A jegyzökönyvet felvette: Rotlmann János. * Nimtl Ezsi a következő jegyzökönyvet irla alá: „A föorvoe ur weg se® vizstjál'a, rá sem nézett és azi mondta: mehet dolgosai, munka­képes ! Mikor Német Erzsi gyomorsülyedéstől panaszkodott és azt mondta, ssoiy nem tad a Kép mellett állva dolgozni, a főorvos ur ast feefce, bogy öljön le és azon válaszra, (Budapesti tudósítónk telefonjelentése,) Paris­ból ieltntik: Mária romín királyné ma leányá­val Cherbourgba indult, ho{y onnan Amerikába hajózzék. A vonat indulása elől a pályaudva­ron megjelent Károly volt trónörökös is, aíti „hát akkor járjon a fején I" Néhány jegyiőkönyv a szegedi Munkásbiztositó Pénztár felülvizsgálatairól. (A Délmagyarország munkatársától.) A Dél­magyarország beszámolt már arról a legújabb szociális és jótékony intézkedésről, amely legnlóbb játszódott le a szegedi munkásbiztoaitó pénztár helyiségeiben. A Délmagyarország beszámolt arról is, hogy a kiszivárgott hirek arról adtak számot, bogy akadtak olyan orvosok, akiknek ötven be tege közOi több mint harmincat mustráltak ki, mint az almákat, vagy a borsót, — több mint harminc betegtől vonták meg a táppénzt akkor, amikor a kezelőorvos munkaképtelennek találta. A sápadt arcok, horpadt mellek, roggyant lábak, reszkető kezek és nem látó szerce* légiója, egész had­serege vonult ki némán a munkásbiztoaitó épületé­ből és végigvánszorgott az accákon, mert a mun­kások ér munkaaáók jelenlegi intézménye nem ad táppénzt, nem ed száraz kenyeret, hanem vissza­küldi a gép mellé a sápadt arcokat, hörgő tüdő­ket, horpadt melleket és nem látó szemeket. A kiküldött főorvos vizsgálata megtörtént és a betegek légiója sápadtan ődöng az uccán és várja, mi lesz: gyógyulás, kenyér, vagy sápadá?, nyo­mor és elpusztulás. íme, van egy magyar szociális intézmény — a munkások és munkaadók fillérei­bői emelt intézmény — és ime, mi történik. A munkás, aki fizet és a munkaadó, aki fizet és fentartja az intézményt, olt ődönghet a pénztár ablakai alatt sápadt arccal és hörgő tüdővel, mert a munkások és munkaadók mai intézménye nem ad gyógyulást és nem ad kenyeret. Egy sereg jegyzőkönyv áll előttünk. A „vizsgá­lat" után vették fel mind. Egy gyárban, ahol je­lentkeztek a beteg és kimustrált munkások és ahol nem néznek át az egészséges és dolgos munkás fölött. Csak egy gyárban vették fel a jegyzőköny­veket és a jegyzőkönyvek alatt fölsorakoznak a tanuk. Nem tudjuk, minden ugy van-e szí szerint, ahogy a jegyzőkönyvek mondják, — de a jegyző­könyvrengetegből mégis jól iátssik: mi is történt, hogyan történt? * Kiválasztunk egy-egy mondatot a kimustrált sápadt arcok és sipolú tüdők Jegyzőkönyveiből, íme ezeket mondják és ezeket Írták alá a tanuk: Kovács Pálaé szflf. Clubirka Erzsi: „Most is nagyon rosszul van. A főorvos levetkőztette, kinyújtotta a nyelvét, a főotvas rá sem nézett és ast mondotta: .Egyen sok va|at, ettől egész­séges lesz, mehet do'gozni". Egyáltalán meg sem vizsgálta.« Tanuk: Jójárt Jnlis, Piniér Piros. A Jtgyzfikönyvel felvette Jnhúsz Endre, aláirta Staiíer. * u Általános jegyzőkönyv. Csanádi Irén előadj*: Fehér Mihályiét a fő­orvos ur nem vizsgálta m«g él amikor Fehérné azt kérte, hogy nézze meg a libát, meri tsm tud menni, a főorvos ur ezt felelte: „Hát akkor járjon a /éjén.' „... Hitlal álttam a főotvos urnik, amidőn azt hallottan, hogy valakire rákiáltott: Özvegy­asszonyok menjenek férjhez, akkor KIRÍ tesznek belegek I" Ftuzsa Fereticné mondta jegyzőkönyvbe: „Gyomromra panaszkodva, azt mondta a főorvos ur, hogy ne egyek sokai, majd nam fáj a gyomrom. Mijd mikor felhivtam figyelmet erra, bogy lábaim is »eg vannak dagadva és nem tudok járni, ez? válaszolta: Blz'ossn rúlipitl valaki a tyúkszemére. Megvizsgálni azonban egyáltalán nem viisgáit me#, kesével csupán hozzáért arcomhoz és azt mondta: Lázas ugyan kicsit, azonban holnapra jobban less,' Tanuk: Bozóki Ilona é< Zabos Ilona. „... Valakinek azt mondta: Özvegynsszosy menjen férjhez és majd nem lesz beteg.' * Máiik jegyzőkönyv. Hegyközt JJztefné szül. Bszáki Ilona. Gyermekágyi lázban szenvedett, kisfia meghal'. Ezt mondta Juhász Endrének jegyzőkönyvbe: „A főorvos or egyáltalán nem vizsgált meg, kezét jebb vállamra téve, azt mondta: Mig* szoptatós anya, menjen haza mpt tni és rtem engedett idői arra, bogy elmondhassam, ntiszenni fiacskám meghalt, nincs kii sioptuinom. — Szerdán munkába áltass, elszédültem — majdnem a gépbe kerültem is fintorogva éppen csak baia tudtam juíni." Tanú: Csanádi Irén. * hogy ülve nem dolgozhat, azt felelte, hogy aktor feküdj 3n le. Német Erzsi azon ellen* vetésére, hogy tikve sem dolgozhat, azt felelte a főotvos, ho«y álljon a fejeieteiite.' Tanuk: Bál6 Anna, Heisslg Ferencné. Es még egy a jegysfikönyvregiaientbGl: Heisslg Ferencné: „Egyáltalán nem vizsgált meg 1" ... Említést ken ennem arról, hogy füllanuja voltam innak, amikor a főorvos ur nem tudom kinek azt mondotta, hoiy a* özvtgy asszonyok menjenek férjhez, nem lesz ssrnmt bajuk sem. * íme: ilyeneket mondanak a klmuitrált hörgő ssellek és reszkető kezek jegysőkönjvei. Nem tudjuk, igaz-e szószerint minden mondat, hiszen némaságában reszketett az egész ki­mustrált régimen', — de a jegyzőkönyvek sok mindent mondanak. A jegyzőkön? vek már illetékes helyen vannak. A kereskedelmi kamara felterjesztéssel élt a népjóléti miniszterhez. De hiába itt mindet*. A munkások és munka­adók intézményét adják vissza a munkásoknak és munkaadíknak, adják vissza azoknak, akik­nek filléreiből felépült az egész épület. Mert a munkások és munkaidők idejében nem küld­ték az nccára Is a zörgő gépek mellé a sápadt arcok, sipoló tüdők, rokkant libák, resxkeíG karok és nem látó sremek regimentjét. Adják vissza az autonomiát. ' Vér György. omomomommmommtm • mwwwwiwwi;iMweawawiraiMawi^^ DKária román királyné &§nef®ikába utazott ém elbúcsúzott Kápoff viit trénSrökoatől ia. váratlanul érkezett az induláti csarnokba. Any­jához sietett, letérdelt előtte és kezet csákolt neki. A váratlin találkozás azután annyira frappirozta a királyné', hegy 5 is megölelie és megcfókolta fiát, majd vonatra szállt. Kifosztották m chantillyi kastély muzeumát. (BudaptsÜ tudósítónk ielefonjelentéie.) Páris­ból jelentik: A történelmi nevezetességű chantillyi kastélyba as elmúlt éjszaka betörtek és a kas­tély rendkívül értékes muziumdi úgyszólván teljesen kifosztották. A betörök egy hat méter hosszú létra segélyével jutottak be a kastélyba, amelynek muzeu mában rengeteg történelmi kincs van elhelyezve. Ide bozlák az évszázadok folya­{ mán azokat az ajándékokat, melyiket a kü földi uralkodók küldtek a francia királynak, vagy a köztársaság elnökének. Eltűnt tCbbek között a muzeum legértékesebb Le Grandé Coude nevü gyémántja is, amelynek több mint 10 millió frank volt a« értéke. Elvitték Abd el Kadir gyémántokkal és rubinokkal kirakott iő:é', ame­lyet a marokkói szultán ajándékozott a köz­társaság elnökének. Ezmkivül rengeteg arany és ezüst kelyhet és sok más értéktárgyat. A rendőrség széleskörű nyomozást indított a be­törők kézrekeri éséte. Csak néhány napig tart a szinészkonzorcium, mert a színházat rövidesen átveszi az uj igazgaté. (A Déimagyarország munkatársától.) A szí­nészek konzorciumát mir megalakulásának pilla­natában is átmenei, ideiglenes jellegű meg­oldásnak tartotta mindsnki, ilyennek tartották ma^uk a színészek ís, akik jifigtl féltek attól, hogy a hosnuranju ód rektorválság kenyerük­től fosz'ji meg Okét. A konzorcium, mint azt a Délmagyarország már jelenteste, pénteken kezdi meg mükCdsséi a szegedi stinhasban és a megnyi ás napját az elhunyt Jászai Mari em* lékének szenteli. A műsort csak vasárnapig állították össze és oár a vezetőség minden te­kintetben felkészül arra, hogy esetleg vasátmp után is a konzorciumiak kell még intéznie a szinház sorsát, nem igen |ondo)ja senki sem, hogy erre tényleg sor is kerülhet. A tárgyalá­sok ugyatnii annyira eiörehalsdak mir, h.gy a legnagyobb vilószinűség szerint még ezen n héten meglesz az uj ig«zga'ó, aki aztáa a hél végén, esetleg a jövő hu legelején átveszi a konzorciumtól a színházat és megkezdi a tulaj­donképpeni sziniszezont. Ancor Zsigmond a ícüár értékesítése dolgá­ban míg folytatja tárgyalásait Faragó Ödönnel, a kassai színház igazgatója val. A megegyezés, itímár másod-, vagy falán hirisadisben a küszöbön áil. A város hatósága várakozó Állás­pontra helyezkedett, ki akar|a várni a végletes kialakulást és csak akkor foglslkozik a kérdés­sel, akikor as megérik a döntésre. A pilyásék egfébként nagyon megfogyatkoztak. Barólby Jőzsef, amikor Fartgó felbukkant a lálhs áron, vüszavon'a pályázatát, a többiek pedig elhall­gattak. Most axonbin uj pályázó jelentkezeti Alnisty Endre személyiben, aki néhány héttel czslött táviratilag Jelentette be a polgármester­nek, hogy pályázni óhajt ismét a szegedi ssin­hizri. Néhány nsppal ezelőtt egy befolyásos szegedi ur is kapott tőle sürgönyt, amelyben „Szeged város száműzött fia" bejelenti, hogy víisza akarja szerezni a szegedi szinház hajdani dicsőségét és pályázatának támogatását kéri. Aimássy Endre egyébként kedden személycsen is megjelent Szegeden. Fel akarla keresni a polgármestert, azonban nem talált* hivatalában. Meglátogatta dr. Gaál Endrét ás Scultély Sán­dor főszámvevőt, akisnek bejelentette, bogy pálfássia egészen komoly, megfelelő anyagi erővel is retdelkexik, arainak bizonyítására fel­mutatta as egyik fővárosi péaiintézet értesítését, amely szerint Almássy folyószámláján több mint hélszizmiliiő korona van. A síinhizkérdésröi beszélgettünk ma a pol­gármesterrel és megkérdeztük, hogy a város hatásága gondol-e arra, hogy a szinhízat házi­kezelésbe vegye. -Em magam részéről nem iríózom a házi* kazelés gondol íláíól — mondotta a polgár­mester —. azonbsn a bizikezelés szériáiéin csak végső memdtk lehtt. Msg vagyok győződve arról, hogy házilag is jó siínhuzat tudnánk csinálni, csak as arravaló embert kellene meg­találni hozzá. Addig azonban,amig vállalkozó direktor akad hozzá, felesUgesmk tatlom a házikezelésl. A városnak tzonbaa éppen ugy el kell készülnie erre tz ashelősigre, min: annak a földbirtokos* nak, aki rendes köiűi^ények közölt bfrbsadja birtokát, fsaikor azonban nem talál már hozzá megfslelő bérlői, msgának ksll gondoskodnia a föld kihisinüátáról, miit Máskülönben tönkre™

Next

/
Thumbnails
Contents