Délmagyarország, 1926. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1926-10-02 / 227. szám

Aim 2HIOO ke^e^a. DÉLMAGYARORSZÁG • mtis i Deák Ferenc-u. 2. Teleion 13-33. Kiadóhivatal, EiMMWnrrtír és Jegyiroda: Aradi ucca 8. sz. Telefon 306. jjyjedai Petöli Sándor sugárul 1. szám. Telefonszám 16-31. Szeged, 192§ október 2, SZOMBAT t!tóí Zgy ílöaapia helyben 40.030 Ser.. HudapeiKit *t itták; • ÍB.8C3 i2«r Ebtíí >Um ára hétköznap 3MJB kar VísSf- it, Sj*s?k»» tm S»raaa. II, *»fílyam, 227 síim Harminc aranyközéputas. Harminc nemes Budira tartott, ssabad balálra kész. Ezt a harminc nemest a költő énekelte meg és emlékük örök dicsőséget Jelent. Mos* harminc polgár az aranyközéputra tartott és ime szerencsésen elérték, hogy a reakció Buda­pest]! tovább ii a reakció Budapestje marad. Est a harminc polgárt nem fogja a költő meg­énekelni és ennek a harminc polgárnak em­léke nem fog örök dicsőséget Jelanieni I Mikor arról volt sző, bogy Báicsy István vagy Sipőcz Jenő, Józan budapesti polgárnak, aki igazán budapesti és valóban polgár, nem tehetett volna más választása, minthogy aziv vei-lélekkel Bárczy litván mellé áli|on, Bárczy mellé, aki mggyá lette Budipestel, aki ma­gyarrá éi surópiivá, aki világvirosiá varáziolta fővárosunkat. Mert hiazen árról nem is lehet beszélni, hogy ha az értékes és érdemes, az alkotó és szerviző Bárczy litván és a Jelenték­telen és érdemtelen Sipőcz Jenő között kall választani, a haladás és európaiság egyetlen igaz barátjának sem lehet kétsége egy pilla nitra sem, hogy melyiket szeretem, melyiket szeretem? ' Mi volt Budapest Bárcsy alatt és mi lett Budapeat SipScz alatt: mindenki tudja, aki látta a tegnapot és nézi a mát. Nagyazerű len­dület a Jövő felé akkor és fájdilmas megállár, sőt meghátrálás most: és ime, mégis vagy talán éppan ezért: a mai Budipest közgyűlé­sének tagjai közöl Sipőcz Jenőre 166 an sza­vaztak, ellenben Bárczy Istvánra 136-an. Har­minc polgár tartott as aranyközéputra és ezzel ismét diadalra vitte a reakciót Budapesten. A Kálliy-kettőst Járták el ezek as óvatosan duhaj kormánypárti liberálisok, esek as ötven­százalékos haladók és ötvenszázalékos rasra­dók, akik a halalom áinjélában sütkérezve hirtelen elfelejtették, hogy mi történt a kurzus hit sovány esztendejében Budapssfan, hogy mi mindent romboltak le és mi mindent nem épí­tettek azok, akik a legszőkébb Jelentéktelenség homályábll és a legsötétebb maradiság ködé­ből bukkantik elő egy napoir, hogy hatil­mukba vegyenek egy városi, amelyet bűnös­nak neviztck éi amelynek legnagyobb bünte­tése éppen abbin állott, hogy ők a ayakába varrták migukai. Az a harminc polgár, aki most a fővárosban elárulta a migyar liberálismust, a magyar de­mokráciát, a haladást és a boldogulist, es a harminc polgir megérdemelné, hogy megörö­kitsék. A történelem tisztelettel és rajongásul emlékezik meg a derék és dicső calatsl pol­gárokra, akik városuk érdekében baszkén és bátran készek voltak arra, hogy leáldozzák magukat. Rodin hatalmas szobra hirdeti lelkűk nagjságát és tettük siépsé&ét minden időkre, de ezek a budapesti polgárok, akik a húsos fazék és a fennálló hatalom érdektbin áldozták fel a főváros Jelenét és jövő|éf, esek a derék és dicső polgárok milyen monuaenlumot érde­melnek ? Talán harminc sóbálvány jelképesné és ábrá­zolná legméltóbban és- legkifejezőbben őket. Harminc sóbálvány, akik a kursus hét sovány esztendejére néznek vissza és meddőn és kábán gyönyörködnek a pusztulásban és a rombolás ban, aboan a garázdálkodásban, amely a pol­gárság anyagi és erkölcsi javaival történt, abban a rendszerben, amelyet most ez a harminc pol­gár, (akiket as aranyközéput a reakció kellős közepébe vitt), a maga siavazataival hosszabbí­tott meg, mint amikor a halódó és vergődő béka combját galvanizálják. Ennek a budapesti polgármcsterválasztáinak tanulságait Jól meg kell Jegyezni (s nem sza­bid elfelejteni. Ez a választás világoian meg* mulatta, hogy mit Jelint és mit ér az a te hus, se hal, ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes liberálizmus, amelyet Kállsyék hirdet nek és gyakorolnak, az az aranyközéputas tak­tika és praktika, amely végső eredményében a kárörvendő reakció malmára haj'ja a miga za­varos vizét. Ha az öntudat él önérzet, as okosság és céltudatosság ezután a példa és lanulság után sem ébred fel a magyar polgáraágban, ha moat sem éb.ed kötelessége és hivatása megértésére, ha ma sem lálja be a szerrezkedés, a propaganda, az összefogás és nyilt, bátor, férfias és komoly kiállás és helytállás szükségességét: akkor meg lehti fordítani a liberálizmus éi demokrácia címerét a magyar temetőben. Mtrt akkor Itt rum lesz iibbi soka feltámadás, ciak a reakció tetazta ilottai fogják tengetni tovább as étet látszatát. t Angliába már nagyon kevés szenet Importálnak. — Nem laiz nemzetközi bányászsztrájk. (Budapesti tudisilóak telejonjelentése.) Brüsz­szelből Jelenlik: Os'endében ma délelőtt nyi­tották meg a nemzetközi bányászszivsiség konferenciáját, amelyen Belgium, Németország, Spanyolország, Hollandia, Franciiorsság, Anglia és Csehország migbizottai vettek riszt. A konferencián az angol bányászizövefiég segélyző bizottságának elnöke beerjesztette, hogy a sztrájkoló angol bánydsi oknak eddig 261.000 fonloi utallak át. A konferencia megállapította, hogy az európai széntermelő államok ma már alig ixportálnak szenet Angliába és csak Amerikából ksp nagyobb szénmennyiséget. A konferenciáról ma kiidott hivatalos jelentés leszögezi, hogy a résztvevők legnagyobb risze nem hajlandó a nemzetktzi bányászszirájk proklanálására. Sipőcz: 166, Bárczys 136. Győzött a reakció a patti városházán. (Budapesti tudósítónk takfonjelentést.) Az nj városbása közgyűlési termében ugyanolyan ünnepélyes hangulat uralkodott, mint szerdán, bár mintha ellinybult volna sz érdeklődéi. Az uccán alfg van közömég és a közgyűlési terem is meglehetősen üres, amikor Folkusházy al­polgármester megnyitja as ülést és közli, hogy a kö; gyűlés eg jelien tárgya a polgármestir­válisaiás. Nyomban fel is függeszti az ülést és a képviselők felvonulnak as emeletre, shji ugyanabban a (erambtn, teljesen azonos kül­sőségek melleit folyik a szavazás, mint a szer­dai közgyűlés alkalmából. A képviselők nagy­réise be nm mint a közgyűlési terembe, ha­nem egyéneién a ssavszóhcljiségbs sietett, leadta szavazatát és nyomban eltávozott. As izgalom Rest sokkal kisebb, mint a múltkori szavaiéinál. Mindkét pártnak taktikája tz volt, hogy először a vei érek szavazlak te, hogy visszanyerjék akcióssaladiágukat, nyom­ban utánuk a betegek szavazlak le. Hat érakor a képviselők nagyréne már lcssavaiott és minll inkább közeledett az óra a félhélher, annál Jobban nőtt az izgalom. Mind a kétpáit a legnagyobb erőfeszítést lette, bogy mindenki leszavazzon. A késedelmeskedő szavazók után autókat küldtek és miié elérkezett a szavazás vige, a képviselőtestületnek 302 tagja adli te szavizilát. Nagy <zgaíom várfa a ssavssstok összeolva­sását él általános szenzációt keltett a szavazás eredménye, amelyet később Folkusházy htvaía­loian is publikált a teremben, hogy tudniillik Slpőcz fenő 166, Bárczy István 136 szavazatot kapott. Nyomban küldöttség ment a megválisztotf Sipőcz Jenő polgármesterért, aki rövid idö mu'.va alizmatyaiban meg is érkezett a köz­gyűlésre és a bsivárosi plébániatemplom haring­zugása és párihWeinek éljenzése közben lépeti a terembe. Folkusházy üdvözlő beszéde után elmondotta székfoglaló beszédét, amelyben hang­súlyozta, hogy ő egyetlen orizágos, vagy városi pártnak sem tagja, hivatalában töltött hat év alatt nem is volt, hivataloskodása alatt nem is tesz. Kiemelte, hogy kifogása szerint a törvény­hozás szellemi irinyitása a közgyűlés feladata, de ez irány nem kűlömböihetik az általános szettemtől, ez pedig keresztény él nemzei szellem, amely az országot egy évezreden át fenlaitotta. Ez a szellem nem áll ellentétben sem a Jogegyenlőséggel, sem a haladással, magába fogad mindenkit, aki a nemzetért dol­gozni akar. Ripka végleg lemondott és Budapest tűntet Sipőcz ellen. Rendőrök oszlatták azét a tüntetőket. (Budapesti tudósítónk ielefonjelontése.) A polgármislcrválissiással kapcsohtban Ripka Ferenc ma megjelent Bethlen István gr ff mi­niszterelnöknél és átnyújtotta lemondását a fő­polgármesteri méltóságról. A lemondás annak a kudarcnak a következménye, amely Rípkát a polgirmestciválisztáson érte, amikor tudva­letőleg a leadott 304 szavazatból Ripka mind­öts.e csak 56-ot kapott. Mír akkor megittuk, hogy Ripka ennek a súlyos kudarcnak levonja a konzekvenciáit, aci meg is történt, de a kormány felkérésire halisztotla el R pka Fesecc ennek a lemondásnak a publikálását. A mai po'gármesterválasztás után, amikor »z eredmény köz udomásre [utott, az uj városhá­zát környező kisebb uccákban isszegyilt timeg kisebb tüntetést rendezeti Slpőcz ellen, akii pfujollak is atcagoltak. A rendőrség azonban pír ptre alatt megtisztította az uccát, amely csikbamar régi képét visszanyerte. Érdekes, bogy a polgármesterválssztássii kapcsolaibin este háromne:yed 7 és fél 8 kö­zölt olyin óriási telefonforgalom volt Buda­pestet*, amire már régen volt példa. A posta­igazgatóság kisegítő személyzetet rendelt be, de a forgalmat igy is csak a legnagjobb erőfeszítés­sel voltak képesek ellátni. Rassay nyilatkozata. Rassay Károly a polgármesterválasslással kipcsolatban a következőket mondotta a Dil­magyarorszdg budapesti (udésitójának: — Budapest polgársága rendkívül sokit veszített. A város polgársága szempontjából

Next

/
Thumbnails
Contents