Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-11 / 209. szám

Asrai 2000 hmmmmm* inn Iz.rkesztöség: Deák Ferenc-u. JB Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Xradi ucca 8 sz Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor sugárut 1. szám. Telefonszám 16—31. Szeged, 1926, szeptember 11, SZOMBAT „^teüui áuuu feata^a Mtyten síi.ouü kut* eudaptrt* > '•» wMUtaui «MWB t!«r í«w< tiáoi íra íítköznaji wo ktr ta SaKspaip Bffie karaaa. 15 i^olyim, 2C9 «,/ ro A makkal álmodó. A levitézlett kurzus behemőtjü, Pckir Gyula elszólta magát Tabitólfalun. Megesik ez a leg­jobb családokból viló emberekkel it, mint ahogy nem először esett meg Pékárral. Hi­szen egész irodalmi és poliiikai tevékeny­sége egy nagy elszólás és irodalom és politika mar régóta azon versengenek, hogy egymásnak átengedjék est a kvieiált Dodó főhadnigyot. Egy országnak kellett összeomlania, hocv a romokbál diadalmasan magasodjék ki Pékár alakja, aki a lövéizárkok feneke helyeit a par­lament pincéjében szenvedett egy kicsit a basáért, hogy övé lehessen as ország, a batalom, a dicsőség a Fehér Ház fehér aeztsfa, a Petőfi Társaság bélyegakciója és a Nemzett Stinház ellenforradalmi tüntetése Dantonnal szemben. (Ha már cz életben nem lehet bős valaki, hadd legyen legalább a művészetben I) Rengeteg fórum és aikalosa kínálkozik ma Pékárnak arra, hogy alaposan elsiólhassa magát, de ö most mégis Tahitólfalut választotta, ahol az igazmondásra jelentkesö nép egyszerű gyer­mekét, Siente Józsefet olyan kedélyesen leállította a hivatalos haltlom embere. Naplopóknak nevezte Pékár Gyula az ellenzék vezéreit, az a Pékár, aki állandóan távollétével tündököl a nemzet­gyűlések ülésein és mert a Félbemaradi táncai kellene sürgősen befejeznie. (Es a Félbemandi tánc valószínűleg az a menüett, amellyel 0 a kultuszminiszter! székből kicsöppent annak idején.) As elnólás megtörtént ós mi nem tulajdoní­tottunk lu'ságosars iragikus jelentőséget neki. (Ha szólásszabadság nincsen, hadd legyen el­szólásaztbadság!) Hiszen Pékár, mint tekin­tély, talán még imponál a Ritz portásának és a MANSs nököliőinek, de nem imponál már a Petőfi Társaság fttrf^ngos Íródeákjainak sem. Azonban az elszólást ki akarta magyarázni a Danton és a Dodó szerzője is ezzel egészen világosan elárulta magát. Mi már |ól tud uk Freud professzor nagyszerű lélektani felfedezése óla (smely egy uj világra bukkant as én titok­zaos birodalmában, hogy az elszólás mögött mindig valami elhallgatás rejlik, valami ön­ladatltn és akaratlan kifejezése ez palás olt szándékoknak és burkolt terveknek. Lám, Peiár is akkor ugtik ki a tokorbSI, mikor éppen kényelmesen és óvatosan vissia akar vonulni benne. Hallga csak, hallga! — Végtelenül ciodá kosom — mondotta a szálas politikai toreádor az esti kursuslap msnktfársának —, amikor látom azt a nsgy fsibusdnlást. Porosan emlékszem beszédem minden szavára. £n az égést közönség tapta ás helyeslése közepette (próbáltak volna csak nem helyeselni a hivatalos ba alom ssine előtt I) arról beszéltem, hagy a parlamentek égisz Ewépában csődbe juta lak. Rsndoea van és helyben vigyünk I Pékár Gjuli, aki fizetését rendesen haaza, mint ma­gyar parlamenti képviselő ós aki rendesen nem jelenik meg a pirlameat ülésein, a parlamenta­rizmus esódjit hirdeti tehát. Neki szak a par­lamentarizmus alkotmányos ksretei, az ő hatal­mas termete és bő vére valami egész máit akar, talán nem tévedünk, ha eláruljuk ssive titkos álmát ás vágyát: egy kis diktatúrát! Nem tudjuk, mit saól mindthheg Meyer János és a többi tahitólfalusi „közömé*", amelynek tapsa és helyeslése közoen prokla­málta állítólag a napiopási teóriát a magyar knliurának cz a nem éppen pehslysulyu baj­noka. Da hiszen akkor Pékár ur éppen ugy a parlament pincéjébe kivánja a irtai rendet, akár a törös bolsevisták I A parlamentarizmus fáj tehát Pékár Gyulának, persze, azért, mert tulajdonképpen és lényegében a demokrácia nem kell neki! A pékáraknak a Kemát kelt, akinek kardot küldenek, a Kemál, a Kemál, alti minden különösebb parla­mentáris formaságok és naplopások mellőzésé vei akasztat, egészen addig, amig a hóhért is nem viszik. Mi pedig ellenségei vagyunk min­denféle diktatúrának, mert mindenféle erőszak­nak ellenségei vagyunk. Mi tatán nem támo­gatjuk olyan meegea és izmosan, olyan lel­kendezve és föltűnően a kormányi, mint Pékár ur feszi, e társadalmi oszlop, de viszont mi nem is furjuk meg titokban a pariamentárizmus hajó­ját, amelyben a modern demokrácia rakománya van. Mi nem irigyeljek és nem követjük ebben a gondolatban és érzüle ben sem a keresztény és nemzeii Búvár Knndot, Pekárt, aki a mai kor­mány kiránduló halójáról keziyüs balkézzel in­teget a habsburgi fajvédelem diktátora felit MMMMMMMMMSMMMSMMMWMfMM Nemzetközi bányászsztpájk 7 (Budapesti tudósítónk ielefenjelenliie,) Lon­donbtl telentik: Anglia, Franciaország, Hol landia, Csehország és Amerika táayászszövet­ségeinek mai londo&i együttes kongresszusát* szóbakerült a nemzetközi hásyászszlráfk, amelye* s szövetség egyes tagjai arra as eselre kíván­tak proklamálni, bs az angol bányászsztrájk szeptember 30-ig nem érn* véget. Határozatot nem hoztak. 4z eresz báayászszivelségel e nmztfkizi bányátzstöveiségbt nem vették fel. Miért vilt Klebelsberg Inkán. (Budapesti tudósítónk telefrnjeleniése.íPoliUkti körökben igen élénk feltűnést keltett és külön­böző kommentárokra adott alkalmat az a láto­gatás, amelye/ Klebelsberg Kunó tulluszminisz­ter a közeli napokban tett Bethlen István mi nissfere nőknél Inkén. Hivatalos körökben ezt e látogatási pusitán udvatiussdgi ténynek Igye­keznek feltüntetni. Értesülésünk szerint Klebelsberg kultusz­miniszternek ez a látogatása rendkívül fontos és kűJp^Iiiikai vonatkozásaiban jelenlős ese­ménnyel, álíitólag fugeszidvla Jelé való orien­tálódással áll összefüggésben. Ebben a kérdés­ben sürgős szüksége merült tel annak, hogy a miniszterelnök inicia irát adjon és hogy e ke­rülje azt a feltűnést, amely váratlan Buda­pestre érkezésével clmáradhatatlan lett vo na. A hirek szerint étért kérette magához Klebels­berg Kunot a szükséges lépések megbeszé­lésére. Németország premierje. Tomboló lslketferfésssl ünnepelték Briandt és S<res«manat, — „örökre vég* minden háborúnak", — mondotta Briand. (Budapesti tudósítónk Ielefenjeleniése,) Genf­ből jelenik: Nemcsak a reforméciós terem környékén, hanem az uccában általában látható volt, hoty Genfben ma negy nap van. A lakos sig tömgekben helyezkedett el az uccákon. hogy a német delegáció felvonulását láthassa. DéletCtt 10 őrá ól ke;dve mindinkább telik & reformációs terem, amelynek bejáróratánál mt, különösen szigorúan ellenőrzik a belépők iga zolványait. Különösen a sajtóoldal túlzsúfol1 valamennyi nemzet tudósítójával. Az apparátus (eljes készül ségben van. Gyorsírók, fényképe­zők, mozgófényképészek felvételi berendezke­désre állanak készülékeikkel és a Berlinnel való közvetlen összeköttetés mikrofonja ez tlsö alkalommal is készen áll, amelynek feladata, hogy egész Németország számára lehetővé te­gyék az iti elhangzott beszédek végigbal gatását. Az elnökökség Nlncsics külügyminiszter ve­zetésével teljes számban mir az ülés kezdete előtt sz emelvényen ül. Percnyi pontossággal 10 óra 30 perckor hangzik el a csengő hangja és a német delegáció már teljes számban leien van. 10 óra 30 perckor a következő formalitással kezdik mag az ülést. A mandátum-vizsgálóbizottság előadóje jelen­tést teáz a német delegáció meghatalmazásainak rendbenléléröl. A német mandátumok megvizs­gálásáról szóló jelentés néhá&y szava teljes csendben hangzik el. Ezután Nincsics felszólítja a német delegá­ciókat, fogUlják el helyeiket. A felvevőgépek peregni kezdenek és percekig tarti tapsok kö­zött Stresemann, Schubert és Gansz az elnöki emelvénytől balra eső első padsorban foglalják el helyeiket. Nincsics üdvözlő beszédiben ezt az eseményt kél szem­pontból tette jelentőségűvé. Először, mert nagy lépéssel előbbre vitte a nemzetek szövetsége egyetemességét és másodszor, mert egy ujabb európai nagyhatalomnak a nemzetek szövetsé­gébe való belépéséről van sző. Kijelenti, hogy jelenlétük biztosíték a népszövetségi törekvések eredményességének. Ezután Stresemann emelkedett szólásra. Miközben a tribünre ment, az égisz terem lel­kes tapssal kisérte. — Történelmi jelentőségű — mondotta —, hogy Németország most tartás, békés együtt­működésre jön össze a Népszövetségben azok kai az á'!smokkal íz, amelyek a legutóbbi vi­lágháborúban szövetségei kötöttek Németország ellen. Ez a tény minden szónál és programnál világosabban mutatja, hofy a Népszövetség hl vuíott Uhet arra, hegy az emberiség pelittkal fejődésének uj irányzatét adjen. Beszéde további folyamán Stresemann klfe} tstts, hogy a világ árucseréje számári ismé helyre kell állítani az egyűtlmunkálkodást. Nem férhet meg az Isteni világrend szellemével, hegy ez emberek a maguk nemzeii tulajdonságul! egymás ellen ferdítsük s ezzel u művelődés ál­talános fejlődésit újból és újból visszavessék. — A nemzet és az emberiség szellemi téren is összekapcsolható, ha megvan az az akarat, hogy ebben a szettemben szolgálják as egye­teme fellödéit. E gondolat politikai érvénye­sülése abban van, hogy az államok kötelesek közösen bikis egyőttmunkálkeddsi kifejteni. Az emberifég nagy erkölcsi kérdéseiben nem lehet irártyidó más törvény, csupán az Igaz-

Next

/
Thumbnails
Contents