Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-11 / 209. szám

Asrai 2000 hmmmmm* inn Iz.rkesztöség: Deák Ferenc-u. JB Telefon 13-33. Kiadóhivatal, kölcsönkönyvtár és jegyiroda: Xradi ucca 8 sz Telefon 306. Nyomda: Petőfi Sándor sugárut 1. szám. Telefonszám 16—31. Szeged, 1926, szeptember 11, SZOMBAT „^teüui áuuu feata^a Mtyten síi.ouü kut* eudaptrt* > '•» wMUtaui «MWB t!«r í«w< tiáoi íra íítköznaji wo ktr ta SaKspaip Bffie karaaa. 15 i^olyim, 2C9 «,/ ro A makkal álmodó. A levitézlett kurzus behemőtjü, Pckir Gyula elszólta magát Tabitólfalun. Megesik ez a legjobb családokból viló emberekkel it, mint ahogy nem először esett meg Pékárral. Hiszen egész irodalmi és poliiikai tevékenysége egy nagy elszólás és irodalom és politika mar régóta azon versengenek, hogy egymásnak átengedjék est a kvieiált Dodó főhadnigyot. Egy országnak kellett összeomlania, hocv a romokbál diadalmasan magasodjék ki Pékár alakja, aki a lövéizárkok feneke helyeit a parlament pincéjében szenvedett egy kicsit a basáért, hogy övé lehessen as ország, a batalom, a dicsőség a Fehér Ház fehér aeztsfa, a Petőfi Társaság bélyegakciója és a Nemzett Stinház ellenforradalmi tüntetése Dantonnal szemben. (Ha már cz életben nem lehet bős valaki, hadd legyen legalább a művészetben I) Rengeteg fórum és aikalosa kínálkozik ma Pékárnak arra, hogy alaposan elsiólhassa magát, de ö most mégis Tahitólfalut választotta, ahol az igazmondásra jelentkesö nép egyszerű gyermekét, Siente Józsefet olyan kedélyesen leállította a hivatalos haltlom embere. Naplopóknak nevezte Pékár Gyula az ellenzék vezéreit, az a Pékár, aki állandóan távollétével tündököl a nemzetgyűlések ülésein és mert a Félbemaradi táncai kellene sürgősen befejeznie. (Es a Félbemandi tánc valószínűleg az a menüett, amellyel 0 a kultuszminiszter! székből kicsöppent annak idején.) As elnólás megtörtént ós mi nem tulajdonítottunk lu'ságosars iragikus jelentőséget neki. (Ha szólásszabadság nincsen, hadd legyen elszólásaztbadság!) Hiszen Pékár, mint tekintély, talán még imponál a Ritz portásának és a MANSs nököliőinek, de nem imponál már a Petőfi Társaság fttrf^ngos Íródeákjainak sem. Azonban az elszólást ki akarta magyarázni a Danton és a Dodó szerzője is ezzel egészen világosan elárulta magát. Mi már |ól tud uk Freud professzor nagyszerű lélektani felfedezése óla (smely egy uj világra bukkant as én titokzaos birodalmában, hogy az elszólás mögött mindig valami elhallgatás rejlik, valami önladatltn és akaratlan kifejezése ez palás olt szándékoknak és burkolt terveknek. Lám, Peiár is akkor ugtik ki a tokorbSI, mikor éppen kényelmesen és óvatosan vissia akar vonulni benne. Hallga csak, hallga! — Végtelenül ciodá kosom — mondotta a szálas politikai toreádor az esti kursuslap msnktfársának —, amikor látom azt a nsgy fsibusdnlást. Porosan emlékszem beszédem minden szavára. £n az égést közönség tapta ás helyeslése közepette (próbáltak volna csak nem helyeselni a hivatalos ba alom ssine előtt I) arról beszéltem, hagy a parlamentek égisz Ewépában csődbe juta lak. Rsndoea van és helyben vigyünk I Pékár Gjuli, aki fizetését rendesen haaza, mint magyar parlamenti képviselő ós aki rendesen nem jelenik meg a pirlameat ülésein, a parlamentarizmus esódjit hirdeti tehát. Neki szak a parlamentarizmus alkotmányos ksretei, az ő hatalmas termete és bő vére valami egész máit akar, talán nem tévedünk, ha eláruljuk ssive titkos álmát ás vágyát: egy kis diktatúrát! Nem tudjuk, mit saól mindthheg Meyer János és a többi tahitólfalusi „közömé*", amelynek tapsa és helyeslése közoen proklamálta állítólag a napiopási teóriát a magyar knliurának cz a nem éppen pehslysulyu bajnoka. Da hiszen akkor Pékár ur éppen ugy a parlament pincéjébe kivánja a irtai rendet, akár a törös bolsevisták I A parlamentarizmus fáj tehát Pékár Gyulának, persze, azért, mert tulajdonképpen és lényegében a demokrácia nem kell neki! A pékáraknak a Kemát kelt, akinek kardot küldenek, a Kemál, a Kemál, alti minden különösebb parlamentáris formaságok és naplopások mellőzésé vei akasztat, egészen addig, amig a hóhért is nem viszik. Mi pedig ellenségei vagyunk mindenféle diktatúrának, mert mindenféle erőszaknak ellenségei vagyunk. Mi tatán nem támogatjuk olyan meegea és izmosan, olyan lelkendezve és föltűnően a kormányi, mint Pékár ur feszi, e társadalmi oszlop, de viszont mi nem is furjuk meg titokban a pariamentárizmus hajóját, amelyben a modern demokrácia rakománya van. Mi nem irigyeljek és nem követjük ebben a gondolatban és érzüle ben sem a keresztény és nemzeii Búvár Knndot, Pekárt, aki a mai kormány kiránduló halójáról keziyüs balkézzel integet a habsburgi fajvédelem diktátora felit MMMMMMMMMSMMMSMMMWMfMM Nemzetközi bányászsztpájk 7 (Budapesti tudósítónk ielefenjelenliie,) Londonbtl telentik: Anglia, Franciaország, Hol landia, Csehország és Amerika táayászszövetségeinek mai londo&i együttes kongresszusát* szóbakerült a nemzetközi hásyászszlráfk, amelye* s szövetség egyes tagjai arra as eselre kívántak proklamálni, bs az angol bányászsztrájk szeptember 30-ig nem érn* véget. Határozatot nem hoztak. 4z eresz báayászszivelségel e nmztfkizi bányátzstöveiségbt nem vették fel. Miért vilt Klebelsberg Inkán. (Budapesti tudósítónk telefrnjeleniése.íPoliUkti körökben igen élénk feltűnést keltett és különböző kommentárokra adott alkalmat az a látogatás, amelye/ Klebelsberg Kunó tulluszminiszter a közeli napokban tett Bethlen István mi nissfere nőknél Inkén. Hivatalos körökben ezt e látogatási pusitán udvatiussdgi ténynek Igyekeznek feltüntetni. Értesülésünk szerint Klebelsberg kultuszminiszternek ez a látogatása rendkívül fontos és kűJp^Iiiikai vonatkozásaiban jelenlős eseménnyel, álíitólag fugeszidvla Jelé való orientálódással áll összefüggésben. Ebben a kérdésben sürgős szüksége merült tel annak, hogy a miniszterelnök inicia irát adjon és hogy e kerülje azt a feltűnést, amely váratlan Budapestre érkezésével clmáradhatatlan lett vo na. A hirek szerint étért kérette magához Klebelsberg Kunot a szükséges lépések megbeszélésére. Németország premierje. Tomboló lslketferfésssl ünnepelték Briandt és S<res«manat, — „örökre vég* minden háborúnak", — mondotta Briand. (Budapesti tudósítónk Ielefenjeleniése,) Genfből jelenik: Nemcsak a reforméciós terem környékén, hanem az uccában általában látható volt, hoty Genfben ma negy nap van. A lakos sig tömgekben helyezkedett el az uccákon. hogy a német delegáció felvonulását láthassa. DéletCtt 10 őrá ól ke;dve mindinkább telik & reformációs terem, amelynek bejáróratánál mt, különösen szigorúan ellenőrzik a belépők iga zolványait. Különösen a sajtóoldal túlzsúfol1 valamennyi nemzet tudósítójával. Az apparátus (eljes készül ségben van. Gyorsírók, fényképezők, mozgófényképészek felvételi berendezkedésre állanak készülékeikkel és a Berlinnel való közvetlen összeköttetés mikrofonja ez tlsö alkalommal is készen áll, amelynek feladata, hogy egész Németország számára lehetővé tegyék az iti elhangzott beszédek végigbal gatását. Az elnökökség Nlncsics külügyminiszter vezetésével teljes számban mir az ülés kezdete előtt sz emelvényen ül. Percnyi pontossággal 10 óra 30 perckor hangzik el a csengő hangja és a német delegáció már teljes számban leien van. 10 óra 30 perckor a következő formalitással kezdik mag az ülést. A mandátum-vizsgálóbizottság előadóje jelentést teáz a német delegáció meghatalmazásainak rendbenléléröl. A német mandátumok megvizsgálásáról szóló jelentés néhá&y szava teljes csendben hangzik el. Ezután Nincsics felszólítja a német delegációkat, fogUlják el helyeiket. A felvevőgépek peregni kezdenek és percekig tarti tapsok között Stresemann, Schubert és Gansz az elnöki emelvénytől balra eső első padsorban foglalják el helyeiket. Nincsics üdvözlő beszédiben ezt az eseményt kél szempontból tette jelentőségűvé. Először, mert nagy lépéssel előbbre vitte a nemzetek szövetsége egyetemességét és másodszor, mert egy ujabb európai nagyhatalomnak a nemzetek szövetségébe való belépéséről van sző. Kijelenti, hogy jelenlétük biztosíték a népszövetségi törekvések eredményességének. Ezután Stresemann emelkedett szólásra. Miközben a tribünre ment, az égisz terem lelkes tapssal kisérte. — Történelmi jelentőségű — mondotta —, hogy Németország most tartás, békés együttműködésre jön össze a Népszövetségben azok kai az á'!smokkal íz, amelyek a legutóbbi világháborúban szövetségei kötöttek Németország ellen. Ez a tény minden szónál és programnál világosabban mutatja, hofy a Népszövetség hl vuíott Uhet arra, hegy az emberiség pelittkal fejődésének uj irányzatét adjen. Beszéde további folyamán Stresemann klfe} tstts, hogy a világ árucseréje számári ismé helyre kell állítani az egyűtlmunkálkodást. Nem férhet meg az Isteni világrend szellemével, hegy ez emberek a maguk nemzeii tulajdonságul! egymás ellen ferdítsük s ezzel u művelődés általános fejlődésit újból és újból visszavessék. — A nemzet és az emberiség szellemi téren is összekapcsolható, ha megvan az az akarat, hogy ebben a szettemben szolgálják as egyeteme fellödéit. E gondolat politikai érvényesülése abban van, hogy az államok kötelesek közösen bikis egyőttmunkálkeddsi kifejteni. Az emberifég nagy erkölcsi kérdéseiben nem lehet irártyidó más törvény, csupán az Igaz-