Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-11 / 209. szám

t £>fcLMA«YASöK»XA« ««8» szeptember 11. ságosság iitvinye. A nimei kornáty tiiökéii szándéka, hegy a locatnil egynminy poltiká­ját továbbra is a Itgncgysbb. izitúrdsiggnl kévéit. A Népszöve'sfg számos egyéb alkotása mel­leit mind nekelőit « nemzetközi jogreni meg­teremtésére iráni ul5 »« * törekvés érdemelt el­ismerést, amely nemzeköii bíróság megalakí­tásában futott kif jezésre. Az álalinos leszere­lés gyakorlati munkájával bizonyságát keit adni annak, hogy a Népszövetség nagy eazméryii már most hatalmai puilif erői rejtenek ma­gukban. A mulibin számos ellentét a.erűtí fel a nes­zetek szövetsége és Níme'ország között. A kölcsönös bizalom alapján Németország mind' azokkal a nemzetekkel, ameyek a nemzetek szövetségében képviselve vannak, együtt akar működni. Percekig tapsolt az egész gyülekezet, mikor Stresemann arról beszéli, hogy nem szabad más törvénynek uralkod­nia, csak az igazságosságnak is min­den n*p politikáját a kölcsönös meg értés és a kölcsönös megbecsülésnek kell áthatnia. Stresemann beszéde után hosszasan zúgott a taps, Mikor Uj&tt a szó­noki emelvén* r0i. a delegátusok körülfogták és mindenki sietett vele kezet szorítani. Valóságos tapsvihar fogadta azután Briand iü flgy minisztert, aki Síresemann után kövJkizeif. Ma aratta leg­nagyobb szónoki sikeréi s igazán raagivj ra­gadta hallgatóságát. Azzal kezdte beBzédít, hogy kimondhatatlan öröm ránézve Németország kiváltságos szellemű képviselőit a népek tanácsában üdvözölhetni. Franciaország képviselije mé.la'ni kivánja a német birodalmi külügyminiszter szavainak je­lentőségét és jellemezni akarjs ennsk a mpnak messze kiható fonosságát. Mi történt ma? Nyolc keserves évnek kellett elmúlnia a hábo­rúk legborzalmasabbika után, amely a világot elpusztította, mig valóra válhatott a remény, de végre fennen iebet hirdetni, hogy vége, ötökre vége minden háborútok, soha­sem lehet többi vitás kirdiiektl a fegy­verek eláöntisire bízni országok in népik kizilt, irikre elaimu tak az ágyak, talba kerüllek a géppuikák s btzíes lépésekkel hiiad előre a béke. Stresemann koccint Briand-nal. (Budapesti iadósilóak telefonjeleniése.) Qsnf­ből jelenük: Közvetlenül a Népizövetaégnek világtörténelmi je'ea őiégö ülésének bafelazése után a Népszövetség tagjai a Namzelközi Újság­író Szövetség által rendezett ebédre sie tek. A diszsbfdan résziveit a N<pszövelség vaiamannyi tagja. Ninoics a Népszövetség köigyGl isinek elnöke, dr. Stressmann német küügyminissler, Briand, sir Erich Drumosd a Népszövetség fő­titkári, asonkivül több, mint 200 újságíró, akik a világ minden tájáról seregietek öisse. Deftanchi argentiniai lapszerkesztő, as ujtág­iró szövetség elnökének üdvözlése után Btnes, majd Stresemam beszél. A német külügy­miniszter csak percek muliával tudta beszédét megkezdeni, olyan harsányan éljenezlek a vendégek. Stresemann ősziile és nyilt opiimiimujál hingsu'yozia, hozzátette azo ibsn, hogyn népek életiben visszaesistkkel számolni keli ázu án Keim és Dtzsö, a két hírneves magyar rajsoló­mflvész által készítet étlapot vette kezébe, amelyen Sresemmn és Briand koccint inak és nem minden guny nélkül Jegyeste meg, bog? az ujságirő fantázia ezumi tinyleg kitűnően működött, meri ő mnst tényleg koccintani fog Briand-nal. akinek délelőtti beszéde öt mélyen meghatotta. Beszéde vigin Stresemann odament Brixndhoz is poharát isszeititie a fmacis külügy ni iiszter poharával. A kocn'ást viharos éljenzés kOvetíe, ame y vagy tiz p rcig fartőt*. A Népszövetség közgyűlésének délutáni ülésj egészen rövid lefolyású voli. Ramek osztrák kancellár fldrözflte Németországot a Népszö­vetségbe való belépésének r<ap,án. Tizenhat kü ii;yminisit«r. Genfből jelentik ?'A város népjzövelaígi ne­gyed iben rendkívül nagy az élénkség. A kül­földi lapiudóii'ók még soha olyan mg/ szám­ban nem voltak Gmfoen, mint ezuital. Magától értelfidíen a nimet sajtó is erősebben van fcéQtiselve, mint valaha. Nem kevjssbb, mint 16 külügyminiszter van Genfben. Merénylett Motta ellen. Geifből jelentik: Híre lu'oit a djiegá'usok közölt, bár biztosat senki sem tud, bogy a politikai rendőrsig az éj folyamán letartóztatott egy orosz nőt, aki meg akarta gyilkolni Motta svájci szövetségi tanácsost. Kihallgatás kor áili tóiag azt va lotia, hoey bosszút forralt Wbrovszky szovjetdelegátus haláláért, akit Genfben öltek meg és S'á|c nem adott elégtételt Szovjel­oroszországnak. Genfből leientik: A bhtonsági re'dírsíg ma délelőtt l«(arlé*tatta Grünberg Lipótot, akit a gyámhatóság is keres. G finberg áUtólag fenye­sető kijelentéseket tett Motta sxö/eiségi taná­csossal kapcsolatban és ugy nyilatkozott, hogy Worovszky meggyilkolását megbosszulja. Grün­berg látszólag anarchista, a ionban mind n esetre exaltált egyén, aki epilep ikus rohamokban szenved. Spanyolország kilépőit a Népszövetségből. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik : A külügyminiszté­rium ma táviratot kapott Madridból, mely szerint a spanyol kormány jegyzéket intézett a Népszövetség főtitkárságához, amelyben bejelenti, hogy Spanyolország a mai nappal kilép a Népszövetségből. Nagyfontosságú ügyök ogészsora szoropol m makói közgyűlés tárgysorozatán. Járvány kórház, vizveieték és hatósági fürdő létesítése. (A Dilmagyarország makói tudósítóidat.) Egész soroza a a közegésaségégyi intézmények­nek kirül megvalósítás végett a városi kép­viselőtestület hétfői közgyűlése elé. Igy elő­terfesz éat tesz a tanács jttványkórbáz létesí­tése iránt, ami régóta érezteti hiáiyát, Java­solja továbbá a katolikus és református teme­tőkben eiy-egy hullaház ipitéiéi Ebbj a cao­panjábj a tanácsi Javaslatoknak tarloiik a oelvárosi vhvizeiiü létesitese és idd lehet sorolni végül az uccdk is közterek tisztán tartásit célzó indítványt és a halóidgi fürdő Kiállítására vonatkozó intopeliácó is. Elénk vi ára van kilátás a csendőritkola, cetáö ség is rendőrsig ipiikezist ügyében, valamint a vasárnapi országos is bettvás írók­nak hétkiznaptkra való helyezise kirül. A szép emberi közgyűlés fogja megalakítani a bizottságokat és választ öt tagot a nyugdij választmányba, nyolc tagot a Jogügyi, hat tigot a közegészségügyi, hat tagot a pénzügyi, négy tagot a gazdasági, fizet az épitésie i, négyat a szegényügyi, hatot a számvitsgáló, hatot a kereskedelmi lano iciskolai, négyet a könyvári, hussat a puba.oló négyet a villany vi'áji ási, hatot az uti és hármat a testnevelési bizottságba. Megválasz la tov.bbá a négytagú számonkérősséket, a hu zt«gu á iandó választ­mányt, választ tiz árvaszéki kültagot és bizott­ságot küd ki az 1927. évi Ifg öbaadit fizetők névjegyzékének kiigaiitására. Útból állapi ja meg a közsfyüés a szikvlz fsgyas tási udójál éa a vfgmst dijakat és végét vény eseti dönt a vligbáborabsn elejeit maiái kőtik nmliknüve ügyében. A mohót viilonyvtUgiidssak a hódmezővásár­helyi ielipre való bekapcsolás z is egyik fmtos tá<g?a a közgyűlésnek, am»lyct még néhány p prikás tárgyú inleroehdctó fisseraz, ugy, hogy előrelstbitőlag töbi napig fog a hellyel­közzel vlharoanak igéteiő kOjgyütés eltartani. Pörök a Gajda-ugy körül. (budapesti ladósitónk telető xj»le*ti te.) Prá­gától teentik: A po.itikai érdeklődés közép­prmtjábm ismét a Gajda ügy áll. Holup kez­dődik ugyanis a prágai törv^ystéken amak a becsületsértési pOrnek a *ár<yalása, amelyet Gaida inditott Kratochw tl őrnagy és volt tliz­tístolgdja ellen, akik állítólag a kompromittáló ada okit szo gáltatiák vona Gajda ellen. Ezzel a tárgyassal a pörök lav nája indult meg, amelyet Gjjda főleg a baloldali ispoiel.en in­dítót:. ^ La Manche... Londont Jelen éa szerint Mlchtl francia eszó­bajnok az éljél 11 ó;a 6 perckor átúszta a La Manche cia.ornát éa ezzel aj vliágrskoraol állí­tott fel. ^ Vilmos császár fia — Bécsben dirigál. (A Détmigynrorstág bkiltud4sltójitH,)W tlmos excssszár legfiatalabb fia feecbtn Albrecht po­roiz herceg, aki Németországban már több izben szerep:lt miit filharmonikus zenekarok karmesteri, legu óbb néhány napot Bícsüen töltölt és mint a Délmagtnrors iág bácsi tudá­si óia értesül, elfogadta egf h ingversenyrendező iroda meghívását és októberben újra Bécsbe utazik, ahol tibb ztneknrl hangversenyen fog ttllépni kut nsgy kém. Az upsalai érsek feltűnést keltő nyilatkozata Trianonról. Budapisi, ssep'ember 10. Az Evangeltkmek Lopjdonf legutóbbi szátta közli azt a rendkívül érdekes bjszélgeéi', amelyet Brackner Győző jogakadémiai dékin folytatott Sidsrbond upsa­lai érsekkel, a mai protesiántizmus legnagyobb szereplőjével. Európának sohasem leli volna szsbad megteleakfznt azokril az irdtmekről — mon­dotta az érsek —, a neiyeket Magytrorszdg a keleti bódítókkal szemben nyugat meg védelme­zisn kirül sztrseii. Ezxel a magyarok az európai keresztény kultu át mentelék meg. A magyar faj a múltban érvényesítette erős aka­ratát a hazájában lakó egész nemzetiségekkel szemben, de felfogásom szerint ehhez meg is vo't a Joga, hiszen kulturális fölénye tagadha­tatlanul nagyobb, mint akár a ro^áao é akár a szerbeké és tótoké. Ezt a kultarfiiiayt a magyarságnak mindenképen iarlaalt is fejlesz­tenie kell és igen fontos aak találom az állam és ax egtbáz öasshangját. jGeorg Kaiser} I világhírű müve, a „Kolpotl&ge" filmváltozatát g | A várkastély titka j V cimü aagy „Ufa'-filmet • héttőn és kedden mutatja be a £ | Bélvárosi Mozif javításokat, évi jókarban Urtá­^^ m sokat válai.UJ és használt Írógépek nagy raktára. Elsőrendű kellékraktár. Leírások é< sokszorosítás ik «oronbivüt is ™ Hal tat nak. Egyesült Kereskedelmi és írógép Rt. S :Sz^tt0,,I, "m

Next

/
Thumbnails
Contents