Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-08 / 207. szám

19 li szeptember 6. DBLMAOYARORSZAQ 3 II polgármester nem tartja azGkségtsnak i közgyűlés felfrissítését és várni akar ­az uj városi törvény megalkotásáig. (A Dilmagyarország munkatársától.) Bssiá­moit a Dilmagyarország arról a nagyjelentő­ségű indítványról, amelyet Wimmer FdlOp jegy­ien be a szeptemberi közgyűlés tárgysoroza­tára és amelyben más városok példáira hivat­kozva a tizenhat év óta egyűttülő közgyOIés feifriisitéiéi kiván|s. Indítványában hivatkozik arra, hogy a várói törvényhatósági bizottságá­nak nsgyon sok tagsági belye megüresedett elköltözér, vagy elhalálozás következtében, ezen kivül a virilisták névsorában is Jelentős vál ozások töriéntek, mert binen a háború ki­törése óta nagyon sok régi vigyon megsemmi­stílt és nigyoa sok u] vagyon keletkezeti, tel­leien indokolt léhát az a kívánság, bogy —ha már ennyire késik a közigazgatás reformja —• legalább a régi, elavult rendszer alapján egé­szítsék és korrigálják ki a törvényhatósági bi­zottság tagnévsorát. Wimmer indítványa nagy feltűnést keltett a városházán, abol eddig még nem igen gondol* tak, vagy fa'án senki zem gondolt erre a lehe­tőségre. Az indítvánnyal kapcsolatban kérdési intéztünk dr. Somogyi Szilveszter polgármester­iül, aki érdeklődésűnkre a köretkeiöket mon­dotta: — Ha emlékezetem nem csal, megjelent ré­gebben egy kormányrendelet, amely megilt ezen a téren minden változtatást, akár u] vá­lasztás, akár behivás utján történne az. A ren delet azért volt indokolt, mert a forradalom ó a mindig esedékes volt az uj közigazgatási tör­vény megalkotása, a kormány a közigazgatás reformját eddig még minden esztendőben fel­veiie a törvényhozás munkaprogramjába. Igy elteltek az évek, most ped>g már véleményem szériát teljesen felesleges lenne a közgyűlés részleges felfrissítése, mert hiszen a választást csakis a régi, az 1912-ben készült névjegyzék alapján ejthetnénk meg, ezt pedig nem tarthatja ma már senki sem cMszerünek: ezenkívül most már egészen komoly kilátásunk lehet arra, hogy jivőrt még's csak elkészül az uj közigazgatási törvény, amelynek megalkotására közvetlenül a főrendiházi javaslat letárgyalása után sor kerül. Igy jövőre feltétlenül összeülhet már az u] tör­vényhatósági bizottság, amely megtarthatja az uj tisz újítást is, hiszen a város tisztikara is éppen olyan régi már, mint a közgyűlés. A részleges városatya-váleszlást csakis a kormány előzetes engtdélye alapján tarthatta meg né­hány város, amelyre Wimmer bivatkozik indít­ványában. Nekünk is kérnünk kellene ezt az engedélyt, amelynek elnyerése annyira hossza­dalmas lenne, hogy célszetübb bevárni azt az időt, amikor az általános titkos választójog alapján megválaszthatja a város polgársága az uj törvényhatósági bizottságot. — Ha jól emlékszem, nyolc esztendővel ez­előtt, 1918 ban, közvetlenül a forradalom előtt volt a legutolsó időszaki városatyaválasztás, illetve akkor helyesbítettük utoljára a virilista városatyák listáját, azóía nagyot fordult a világ, nagyon megváltoztak a viszonyok. A régi vá lasztói névjegyzék és az elavult választójog alapján ma már nem lenne érdemes választani, hiszen az akkori választók száma nagyon meg­csepp unt, ezenkívül uj városrészek is keletkez­tek, uj lakótelepek, amelyek joggal kívánnak megfelelő képviseletet a törvényhatésági bízott ságban. A polgármester álláspontja bizonyára senkit sem fog meglepni. Meglepő azonban, amikor megfeledkezik Somogyi például arról, hogy mindenütt, ahol kiegészítették a közgyűléseket, a rigt vdlaszti/og alapján is azok az elemek kerüllek be, amelyek közgyűléseinken eddig nem juthattak sióhoz és amelyeket a legköze­lebbi általános választás bizonyára dintő több­séghez Juttat. Az időszaki választással iehát a város bizonyos fokig pótolhatná a kormány késedelmességét. MM«MMMMMÍMMÍI^^ Lyon bizalmatlanságot szavazott Herriot ellen* Lyon, szeptember 7. A városi képviselőtestü­let tegnapi ülésén Herriot jelenlétében felvetet­ték H«rrioi belépésének kérdését a Poincaré­kabinetbs. A szocialista községi képviselők il­xaimatiansígl indítványt nyújtottak be Herriot ellen, amelyet himinc szavazattal a radikáli­sok huszoxhkl szavazata elltnibtn eiftgadhk. Herriot ezulán éles szavakkal itélte el azt a a médof, ahogyan ellene eljárlak és a válaszlók egyeteméhez fellebbezett, akik egyedül Jogosul­tak magatartása felöl bírálatot mondani. Hirriot fejtege iései alapján a szocialista küziégi képvi­selők ujibb tanácskozásra ültek össze, amely­ben az ügyben követendő magatartásukat be­szélték meg. Andor Zsigmond lomond a színházról, ha a város hétszázmillióért megvásárolja felszerelését és kiadja a jövö évi szubvenciót A szinházi bizottság megkezdte tárgyalásait. — elvi döntést hozhat. A tanács csütörtökön már (A Dilmgyararsság munkatársától.) A sze* gedi városházi folyosóin isméi nagy volt a szinházi izgalom. Az a bizottság, amelyei dr. Tith Béla főjegyző elnökletével küldött ki a tanács és amelynek tagja Scultéty Sándor fő­számvevő és dr. Simkó Elemér ib. tiszti fő­ügyész, délelőtt tizenegy órakor kezdla meg a tárgyalásokat a tanácsterem szigorain bezárt ajtaja mögött. A keddi tárgyalásra a bizottság sinöke Andor Zsigmondot, dr. Tóth Imre ügy védet, a szinház vagyonfelügyelőjét, dr. Lúgost D^raet. a szinigazgató voit Jogtanácsosát és Uaróli Józsefet idézte maga elé. A bizottság tizenegy óra után löbb, mint egy fél óráig lanácskoioti és csak aiuíán kezdte meg a beidézitek meghallgatását. Első­nek Andor Zsigmondot szuiiiotMk a tanács­terembe. Kőiben megérkezett dr. Tóib is, aki előtt szintén fel áruit a tanácsterem szigorúan elzárt ajtaja, majd utána éppen olyan szigo­rúan bezáródott. Dr. Lugosi ós Baróii a folyo­són várakoztak. Andor Zsigmond meghallgatása közel másfél óráig tartott. A bizottság tagja részletesen ki­kérdezték, bugy mik a tervei és mivel tudná garantálni a jövő sieion zavartalanságát ugy | az anyagi, mini a művészi zökkenőktől. An­í do; előadta a bizottság előtt, hogy a legszí­vesebben megválna a szegedi színháztól, ha anyagi érdekeit biztosítottnak lá'ná. Két aján­latot tesz a városnak. Az első ajánlatának lé nyege az, bogy a város még csak egy évig engedje át neki a színházat, engedje el a vá­rossal szemben fennálló tartozását és fizesse ki a Szinészegyesület követelését. Ebben az esetben lemond egy év múlva a szegedi szín­házról. A máiik ajánlata szerint azonnal le­mondina a színházról, ha a város megvásá­rolná szinházi felszerelését hétszázmililio ko­ronáért, kifizetné a Szinészegyesüietei és ki­adná az erre az évre megszavazott vároii szub­venciót is. Ebben az esetben azonban ragasz­kodik ahboz, hogy a pénzt a kezeibe adja a város. A szinigazgaió ajánlatait és egyéb felvilágo­sításait jegyzőkönyvbe vetlék. A bizottság kí­vánságára Jegyzőkönyvbe dikfáiia azt is, hogy feloldj* az ügyvédi titoktartás kötelezettsége alól jogtanácsosát, dr. Lugosi Dömét is. Egy óra már eimult, amikor véget éri Andor meghallgatása és Simkó Elemér dr. Lugoiit szólította a terembe. Néhány másodpetc múlva Birólit ii behivlák. de ciakhamar ismét kinyilt a tanácsterem ajtaja és a bizottság a beidézel­tekkel együtt kivonult a teremből. Kiderüli, hogy a tárgyalást az idő előrehaladott voltára való tekintetiel megszakították, sem Lugosi!, sem Barótit nem hallgatták még meg, hanem felkérték őket arra, hogy szerdán délelőlt ismét jelenlenek meg a bizottság előtt, amely as ünnepre való tekintet nélkül délelőtt is, délután is folytatja munkáját. A tárgyalás felfüggesztése ulán dr. Tóth Béla főjegyző, a bizottság elnöke a következőket mondotta érdeklődésünkre: — A bizottság holnap délelőtt meghallgatja még azokat, akiknek meghallgatáiára a helyzet tisztázása érdekében szűkség van, nevezetisen a szinház hitelezőit is, délután pedig átutazunk Hódmezővásárhelyre, mert felmerült néhány olyan kérdés, amelynek tisifázáiát csak a hely­színi szemlék és tárgyalások után remélhetjük. Ha munkánkat szerdán nem is fejezhetjük be telieien, annyira mégis haladhatunk vele, bogy a tanács a cifiíör öli ülésen elvi határozatot már hozhat valamilyen irányban. Elmondotta még a főjegyző, hogy dr. Tóth Imre, mint a szinhiz vagyonfelügyelője vett riszt a tárgyalásokon és meghallgatása alkal­mával réizleteien tájékoztatta a bizottságot Andor anyagi helyzetéről Itt emlitjűk meg, hogy a szegedi színház igazgatói állására uj pályázó Jelentkezeti: Simegi Viímos opereftrendező személyében, aki bead­ványt intézeU a tanácshoz és felajánlotta mű­vezető-igazgatói szolgálatait arra az esetre, ha a város a színházat házikezelésbe venné át. A szeptemberi közgyűlés állapítja meg Bokor Pál nyug­diját és dönt Gaál Endre nyug­díjazása ügyében, (A Dilmagyarország munkatársától.) Ismé­re es, bogy a oelflgymmiszter feloldotta Szeged város közgyűlésének a«t a határozatát, amellyel kimondoita, hogy Bokor Pál polgármester­helyeitest, akinek az u] stáluszrendelet értelmé­ben nyugdíjba kellelt volna vonulnia, vissza­tartja az akliv szolgálatban, dr. Gaál Endre kultur tanácsnokot pedig nyugalomba helyezi. A minisztertanács, amely végső fokon dönt a teljes szolgálali idővel rendelkező tisztviselők nyugdíjazási kérdésében, nem leljesitette a közgvülés kívánságát és nem járult hozzá Bo­kor Pál visszatartásához, akinek nyugdíjazása igy befejezett dolog. A szeptemberi közgyűlés állapítja majd meg a nyugalomba vonuló pol­airmesterheiyeties nyugdijillatményeit és Bokor Pál azután átadja hivatalát. Dr. Gaál nyugdíjazásinak kérdése már bo­nyolultabb. Az erre vonatkozó közgyűlési hatá­rozatot azon az alapon oldotta fel a miniszter, hogy a szavazásban résstvettik a városi tiszt­viselők is, akik az ilyen nyugdíjazási kérdések­ben érdekteleneknek nem tekintnetők, mert hi­sten minden nyugdíjazás uj előmeneteli lehető­ségeket teremt számukn. A szeptemberi köz­gyűlésnek igy ismét foglalkoznia kell azzal a kérdéssel, hogv előterjesztést tesz-e a minisz­tertanácinak Qaál Endre visszatartása érdeké­ben, vagy nem. Az móg vitás, hogy az elnök megvonja- e a szavazás Jogát a tiiztvtselő­város atyáktól, vagy pedig iájuk bízza annak az elbírálását, hogy tartézkodjanak-e önként a sza­vazástól. A megüresedő polgármesterhelyettesi állás betöltése nem kerül a szeptemberi közgyűlés tárgysorozatára. Valószínűleg as októberi köz­gyűlés választja meg az uj polgármester­helyettest. Pödör társai a biróság előtt Olmitz, szeptember 7. Leirer Amália gyilko­sának, Pödör Gyuának bűntársai Hadacsek Ká­roly, Damdl Lipót és BeiUr Géza ma kerültek az ol-nülzi járásbiróság elé kémkedlssel vádol­tan. Domál Lipótot, aki Pödört rejtegette, ezen­kívül még bűnpártolással és közokirathimisi­tással vádolják. A tárgyalás elején az ügyész zártiárgyaiá8t indítványozott, amit a bíróság el is rendelt.

Next

/
Thumbnails
Contents