Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-04 / 204. szám

lMö szeptember 4. DILMAGYARORSIá® 5 Véres verekedés a Petőfi Sándor-sugáruten Börcsök Antal baltával támadt sógorára. (A Dilmagyarország munkatársától.) Pénteken délben majdnem halálos kirmnetclfl véres verekedés játszódott le a Petőfi Sándor sugárut tizenöt ssáau bálban lakó Börcsök Antal pipríkakereskedő éi Bakai Jőisef pincemester Közölt, Egy óra felé érkezeit baza Bakai József sz Agrária Borkereskedelmi R.-T. pincemestere. Lakásába belépve meglepetten látta, hngy felesége sirva 01 a konyhaasztal mellett. Kérdést in'éiett hozzá, mire felesége elkeseredetten panaszolta el, hogy ségora a szomszédiján lakó Börcsök Antal a délelőtt folyamán ismit rátámadt is súlyos szavakkal bántalmazta. Börcsökék ugyanis ezelőtt egy évvet hivlák ugyanabba a házba lakni B kaiékat azzal a megállapodással, hogy Bakainé sógorának majd segitségére lesz a paprika feldolgozásában. A két család közöif azonban csakhamar viszllyok keletkeztek, amelyek során Börcsökék állandóan sértegették Bskainét, veszekedtek vele, megkeserítették életét. A viszály magva, a házbetiek szerint, áliitólag Bakaiék bútora volt, amelyet Börcsökék magukénak követeltek. A péntek délelőtti verekedés is valószínűleg abból származott, amelynek során Börcsök súlyosan megsértette Bakainét. Mikor as asszony elpincszoita hazatért férjének a történteket, Bakai elhatározta, hogy sógorát ezért felelősségre fogja vonni és egyszersmindenkor megtiltja neki, hogy feleségét az ö távollétében megtámadja. Bikái József azután kifent az udvarra, hogy megkeresse Börcsököt, akii hangosan szólítgatott lakása ajtajában. — Hol van most — szólt —, bogy megkérdezzem, mért bántja a feleségemet. Mit akar azzal az asszonnyal mindig? Szavait meghallotta Börcsök Antal is, aki néhiny pillanattal később baltával a kezibsn, a következő szavakkal lépett ki az udvarra: — Majd megmutatom in, bogy mit akarok ulel i Azzal se szó, se beszéd, a nála lévő baltával rávágott Bakai kezirt. Bakai egy pillanatra hátrált, majd gyorsan valami védekező szerszám után nézett és más hiányában fölragadta a főidről az olt hevarö űres vizeskancsói és állásba helyezkidetti BSrciököt a védekezésre felkészült smbír annyin felbőszítette, hogy akkor kit kitre ragadia a baltát i% meglóbálva feje féléit teljes errjUől lecsapolt vele Bakai fajira. Bakai Jőzsefet a dui, hosszú híj* mentette meg, amennyiben a lejsze éle a baloldali koponyán félrecsúszott és egy tenyérnyi nagyságú halyea felszakította a fejbőrt. As udvarban dolgo&ó feikéiaiíölányok hangos sikoltozással rohantak széjjel a véres verekedés láttára. A szerencsétlen ember arcát egy pillanat alatt elborította a vir és ledobra a korsót, a fáskamrába tántorgott, hogy egy biztosibb védekező szerszám után nérzen, mert tarlotl tőle, hogy Börctök újból meg fogja fámadni. Alig lépett be a kamrábz, a nigy fiiés éi az erői vérveszteség köve keltében megtántorodott it ájultan esett a földre. Magához térve azután kitámolygott a kúthoz, hogy lemossa véres arcát Itt azonban ismit éssieeseit. A megijedt és szétfutott lakók távolról néiték a súlyosan sebeiül! ember vergődését és a mgy zavarban ciupán Fodor Jánosul sietett a sisrinciétlen ember segitségére. Pödörné vizes ruhával igyakeseti elállítani Bikái vérző sebét, mikorára a szomiiédos földrajzi intéseiből egy orvos érkesett a helyszínre, aki ideiglenes feöíést alkalmazott. Ekkor már a mentők éi a rendőrök is megérkeztek. A rendőrsig azonnal őrizetbe velte Bőrciök Antalt. Bakai Józsefet súlyos állapotban a mentők a közkórházba ssáiliiotíák. mindig öisicférbitetlsn, izgága ember volt, akitől egy lakó sem lehelet! nyugton, fenyegette és rettegésben (irtotta az egész hizat. A lakók vallomása sserint Börcsök többször kijelentette, hogy örflljinek a lakók, hogy egy rendőrfelügyelő ott lakik a házban, mert majd negmutaíná ssekik, hogy ö kicsoda. A rendőrség iseg A házbetiek vallomása szerint Börcsek Antal I indította az eljárást Börcsök' Antal eilen. Yirmrt vtTjiimiiijtri.rijejiiiiin<m üaisén mér ser kmmüi m piserendezésre. Köztisztasági, közegészségügyi Is szépészeti szempontok. (A Dilmagyaronzág makói iudésUéjdtól.) Nsgy gondol okoz évek óta Makó városának a piacrendezés kérdése. Evek óta foglalkozik ezzel a képviselőtestület anélkül, hogy dűlőre tudna jutni vele. KülönSsen a nagyfonfessáfu hagymapiac elhelyezése körül folyt a vitt, mely jelenleg a Deák Fereisc-uccának Széchenyi-téri torkolatánál müködii. Egyes érdekeltlégek mindenáron a Bakos-iéiányra akarták átteni a hagymapiacot, mások padig a Ssécheay i-térnek Deák Fersnc-uccától az Uíi-uccáig terjedő oldalán Isvő jelenlegi zöldségpiacon való elhelyezése melleit ksrdoskodiak. A képviselőtestület jaiiuii közgySiéséa SzScs Ferenc városi képviselő indítványára az utóbbi megoldást fogadta el és a városi tmács mai ülésén utasította a piacbixtoit ennek a hstároxatnak s végrehajtására. Ezentúl léhát a Széchenyi-téren lm a hagymipisc, a gyümölcs- és zöldségpiac eddigi helyén, u'óíibi pidig a Deák Fereac-uccába keríti a hagymapiac eddigi helyére. Ugyancsak a juiiusi kösgyüléfen arra utasította a képviselöiesfü'el a tanácsot, hogy tegyen sürgős javaslatot a régóta húzódó általános piacrsodizésre. Hogy eoník megfelelhessen,' a legközelebbi napokban ankétet hiv összs a tanács az összes .érdekképviseletek bevonásával. Msgbivást nyer erre az ankétra a Kereskedők Egyesülete, az Ipartestület, a Gizdtsagi Egyesület, ai államrendőrség, a mezőgazdasági bizottság elnöke, a javadalmi hivatal vezetőjs és résztvesznek az ankiion a város vezető tisztviselői. Elsősorban a gabonapiacot keil a fölértői elhelyezni. A kocsik százai zsúfolódnak itt össze hetipiacok alkalmával, ami torlódásokat, közlekedési zavarokat és nem egyszer baleseteket okos és ezért ax államrendőrség állandóan sürgeti a gabonapiacnak kihelyezését. Ezenkívül köztisztasági, közegészségügyi és szépészeti szempontokból is tehermenteii eai kell a gsbonapitciól a város főterét. Illetékes helyen axt tervezik, hogy a Kossuih-uccába helyezik ki a gabonapiacot, a többi piacokat pedig az eléggé széles és fél kikövezett Deák Ferenc-uccába. Ha ezt s tervei megvalósítják, ugy mi lem állja ut|át a Főtér rendezéiéuek és parkírozásának, ami a lakosság egyik régi éi hő óhajának teljeiüléiét jelentené. A Délmagyarország mindenkitől független sajtóorgánum. Szaiidel csuk m Tiszái szerb ssakaiia felől fenyegetheti árvrizveszedelem. A folyammérnöMsIg szsrint közvetlan veszély nincs, ciupán a vlzálláii adutok hiányoznak. (A Délmagyarország munkatársától.) A ciütörtöki tanácsülésen a töitésjavitási munkálatok vitája során — mint ismeretes — a szabadságáról kazaérkezett polgár&estsr felvetette a város tanácsának súlyos felelősségéi arra az esetre, ha az árvízvédelmi munkálatok elhanyagolása miatt a Tisza ismét árvízzel fenyegetné Szegedet. A tanáciot láthatólag frappiroxla a polgármester kijelentése és ciak Bersenczty Domokos műszaki főtanácsos kijelentései hatottak megnyugtatóan, aki műszaki szempon ból világított rá egy esatleges árvizvssxedalem lehetőségére. Szerinte árvixvesxedelesa ma egyáltalán nincs Szegeden. Egyetlen aggasztó körülmény as, hogy Szeged alatt a sxeibsk teljisen beszüntették a partvédelmi munkálatokat és a veiséíy igy alulról fenyegeti a váróit. As árvizeihetőiégek tárgyalása során a polgármester megbízta Berzencsey Domokost, hogy a jelenlegi szegedi hslyzetröl tegyen jelentéit a földmivelésügyi minisztériumnak és kérje arra a minisztériumot, hogy diplomáciai uton hívják fel a sxerbeket, hogy a Tisza alsó szakaszának kotrási és partvédelmi munkálatait azonnal kezdjék meg. A felvetett kérdés ügyében a Dilmagyararsiág munkatársa kérdést intézeti a folyammérnökság éi az állami kotrási munkálatok vezetőjtotz: Drogodén Pál miniszteri oszlálytsnfcsoihoz, aki a következőket mondotta: — A polgármester ur jogos aggodalmát mefértam. Az esetleges árvíz azonban nem Szegedről veszélyezteti a váróit, hanem a Tisza alté folyása felöl. Az a híradás, amely szerint a zentai ármenteiiő társulatot feloszlatták, egyenesei? katasztrófái rejthet magában. A szetbük a (öliéieket tejesen elhanyagolták. Nekünk mig vízállást adatok sem állanak rendelkezisüakre is igy nem iudjuh, hojy Szeged alatt mi tériinik a Tiszán. — A folyó Szegeden felfii sxakasxát mi eddig is kotortuk, de csak a hajézás szemp játjából. Töltéseink erősek és ®acgbizhatöak. A folyamatban lévő töltés ja vitásokat sz..l919iki legnagyobb vízállásnak megfelelően esteliül, agy, hogy árvizmeglepsiis felülről nem irheü a várait. Az ártér tényleg sxe nmei-látható in emelkedik, de ugyanakkor a medír is nagyobbodik. — Felelőssegem teljes tudatában kijaleníhilem, hogy Stegedet csak abban az estiken fenyegetheti árviz, ha a viros alttl iéliétstakadát lirliase. Hi Mirtonosnát szikadna át a gát, kossoiy veszedelem elé néz a város, de Röszkéaéi, az usynsvesílt „téli töltésnél" lel lehel venni a vélelmet, ugy, hogy az esetleges árvizei itt lokaliiáini lehetne. A legnagyobb hátrány az, tngy a Tuia teljes állásáról, as egész vonalról'poaios kép nincs e kehünkben, Ebben a kérdésben téay!eg cselekednünk i BEitVáROSIMOZI 8 Telefon 11-85. RORZÓ PIOZI Tetdon 41-85. | ffe Szeptemoer 4., 5-én, szombaton és vasárnap I JSOE30 és EITJESXT * I Háztiiznézők ... FttoKE ! IAzonki?ül: MMim inieiBt az oh.., I Attrakciós vígjáték 7 felvonásban. bUllSldllliü lúllOdllp. Szeptember 4., 5-én, szombaton és vasárnap A ha!4l Bivényén... (Fekete bohóc) 1 n^xexs"^ FIEL! 0 élményei szárazou, vizén -és levegőben 10 felronásban. Azonkívül: A j^g kjsérő ^^ g » Előadások kezdete 5, 7 és 9 Arakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 őrakor fl ]6 idö esetín az esti 9 órai előadást a Horváth Mihály uccai nyári helyiségünkben tartluk § Előadások kezdete köznapokon 5, 7 és 9 órakor, vasárnap: 3, 5, 7 és 9 órakor ]ó idö esetén az esti 9 órai előadást a ny&rl helyiségben tartjuk S