Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-04 / 204. szám

I VILMAlYARORSZái 19M szeptember 4. kell. k nipokban felu'azom Badapitfre és eltárok ez ügyben a földsaizaléiflgyi miníiz'ériuat vízrajzi csxtályánál, ugyanakkor érintkezésbe lépek a Budapislen felállított Dunabizottsággal éa a várói feUerJeiaitésinek negfciciden intézkedést kérek. — Nem tartom azt «cm felsilefcesnek, hi a várói cz Qgyben értekezletet bivna Oaizc, amelyen megbeszélésre kerülnének az esetlegei árvízvédelmi Intézkedések, Eien az értekezleten először is a Tisza folyó helyzetét, tOUésvédelmét kellene isiertetni, mert a helyzet műszaki leitárása a legerősebb aggodalmat is elosilatnfi. Három suhanc merényletet akart elkövetni a debreceni gyoravenat ellen. Budapest, szeptember 3. A rendőrség egy razzián elfogta Seós Ferenc 18 éves bádogos inast és két 15 éves inaslársát, akiknél töltött revolvert találtak tfs egy cédulát, amelyen zavaros dolgok voltak fáijegyezve, arról, bogy a dtbricsn—karcagi venni esle 7 iraker irkexik az őrházhoz, Majd igy fejeződött be az írás: Kisiklás, pénzküldemény, reveiver, ax utasokat majd a János tegia iuléxal. A három snbanc hosszas faggatás után bevallotta, bogy ponyvaregények olvasásának balása alatt kalandos tervet eszeltek ki. Elhatározták ugyanit, hogy a dsbretea -karcagi vonatot ki fogják siklatni és a postakocsii ki fogják rabolni, aztán kivándorolnak Amerikába. MMMIMMMMIMMM^ Soős azt is beismerte, hogy a hid alalt, a Városligetben löbb emberi kifoszlott és igy 14 millió koronát szerzett, ebből adolf társainak is, hogy kedvük legyen a vakmerő terv kivi telére. Elhatározták, hogy ha nem is sikerül a terv és elfogják őket, akkor a náluk Férő pisztollyal öngyilkosok lesznek. A rendőrség megtalált egy levelet, amelyei Soős egy harmadik társának irl, hogy a vonatot hol fogják kisiklatni. A rendőrség megállapította, hogy Soós korábban az assódl tntéxel lakója veit, ahonnan egy évvel ezelőtt szökött neg. A rendőrség latartiztatfa a merényletre készülő snhincokat. A DÉLMAGYARORSZÁG a demokráciáért harcol, fegyvere a függetlenség és szókimondás, hátvédje a közönség támogatása. RMMMIWMMMMIMMN^^ A azSvetkezetek állami támogatása. „A Hitet", Magyarország legobjektívabb közgazdasági szaklapjának utolsó száma a kővetkezőket közli: A kormány a legutóbb nyilvánosságra hozott beruházási tervezet szerint a szövetkezetek támogatására húszmillió aranykoronát, tehát közel háromszázmilliárd paplrkoronát szándékozik fordítani. A terv, amely a kereskedővilágot megmozdulásra késztette, mindenesetre szembeötlő, mert a szanálási törvény tárgyalásakor kijelentették, hogy az állami hiteiakciókat beszüntetik és arra az egyedül helyes álláspontra helyezkednek, hogy a magángazdaság pénz- és hitelszükségletének kielégítéséről a bankok gondoskodjanak. Igy bizonyára nem lesz érdektelen, ha néhány számadatot köziünk annak a hathatós támogatásnak a mértékéről, amiben a kormány néhány „kitűnően* fundált és kizárólag adómilliárdokból fentartott szövetkezetet részesít. Ezért alant közlünk egy összeállítást azokról az összegekről, amelyeket a kimulatá sunkban felsorolt szövetkezetek a szanálási törvény becikkelyezése óta az áliam pénztáránál felvetlek. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy számadataink kiegéssziiésre szorulnak, mert rengeteg azoknak a külön akcióknak a száma, amelyek nem is kerülnek nyilvánosságra és egyes szövetkezetek külön hiteleket kapnak. Az utolsó másfél év alatt a felsorolt néhány szövetkezet összesen egybillió és kétszázhetvenegymilliárd állami pénzhez jutott és a hitelek összege, meg as állam szövetkezeti üzletrészjegyzése a következőképen oszlik meg: Országos Központi Hitelszövetkezet: Milliírd korona állami Qzletrészjegyzés 72 5 P. K. utján rövid kölcsön 60 dohánytermelőknek 43.5 aszálykárosultaknak 30 szőlőhitel 30 rövid kölcsön 30 vetőmaghitel 25 aszálykár 23 tavaszi vetőmagra 23 szőlősgazdáknak 20 vetőmaghitel , 17 dohánykisárusoknak 16.7 állami üzletrészjegyzés 15 42000 font töri. kölcsön 14.3 állatok beszerzésére 4 jégkárosultaknak 3 makói hagymaterm. 1 * a tarcali viharkár 1 a szegedi és kalocsai psprlkatermelőknek 0.7 az egri földrengéskár 0.5 Mezőgazdasági körzeti hitelszövetkezetek: állami üzletrészjegyzés . 26 rövid kölcsön 30 állami üzletrészjegyzés 12 vetömaghitel g Iparosok Országos Központi Szövetkezete: állami kölcsön 50 állami üzlefrészjegyzés 28 állami üzletrészjegyzés 22 állami kisipari hitel 15 falusi kislakásépitéare 1 Falura: termésértékesitésre 75 Falusi Klslakásépitési Szövetkezet: lakásépítésre (1925) 75 lakásépítésre (1926) 180 Közalkalmazottak Orsz. Gazd. Szöv.: (KOOSz) honvédelmi miniszt. 13 Honvéd Nyugdíjjárulék Alap üzletrészjegyzés 1.3 pénzügyminisztérium 1.5 Mezőgazdát Szövetkezete: vetőmaghitel 5 Földhitelintézet: váltókölcsön 10 Különféle hitelakciók: (OKH) Földhitelintézet. Altruista Bank. Kisbirtokosok.) a népszövetségi főbiztos rend. 5 évre mezögazd. hasznos beruházásokra 150 Különféle szövetkezeteinek: tenyészállatbeszerzésre 30 borértékesítésre és tejszövetkezeteknek 45 rövid gazdakölcsön 60 Megjegyezzük, hogy összeállításunkban a mostani 20 millió aranykorona már szerepel, viszont figyelmen kivül hagytuk a tavaly kibocsátott 22 millió aranykorona hosszúlejáratú kölcsönnek azt a részét, amelynek elhelyezésével a kormány a szövetkezeteket bizta meg. Az egy billiót jóval túlhaladó állami támogatás a valóságnak megfelel, mert Bud János pénzügyminiszter 1926 május havában kijelentette, hogy az ő pénzügyminisztersége alatt a mezőgazdaságiak 1270 milliárd koronát juttatott. A kolosszális összeg legnagyobb része a szövetkezeteknek jutott, azoknak a vállalatoknak, amelyek az állampénzügyi terhekből úgyszólván semmit sem vállaltak és vállalnak magukra és még azt az elemi garanciát sem nyújtják, hogy az óriási arányú hiteleket saját :tőkék gyűjtésével fedezzék éa a kockázatot ellensúlyozzák. A magyar szövetkezeteknek majdnem száz százaléka tisztán is kizárólag állami pénzekből él és a túlzott támogatás a vezetőségek felelősségérzetét is meggyengül és mtglazitja. Hogy lehet felelősségérzet egy olyan vailaiat igazgatóságában, ahol nem csupán a tagok, de az igazgatósági emberek aem vállainak érdekeltiéget saját vállalatuknál ? Az állami támogalást élvező szöveíkezetek élén az Országos Központi Hitelszövetkezet vezet. Az utolsó két esztendőben körülbelül félbtlltó állami pénzt kapott, amiből 87.5 milliárd az állam űzletrészjegyzése, holott a lélbiliiőval szemben as O. K. H. egész saját és idegen tőkéi a mult év végén 473 milliárdot tettek ki. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezet tisztán állami pénzekből él. Ugyanez állapitható meg a Mezőgazdasági Körzeti Hitelszövetkezetekről, melyeknek körülbelül száz milliárdos mérlegösszegébői 48 milliárd (11) esik az állam üzletrész jegyzésére, a többi különböző állami hitelakciókból és jegybankhitelből áll. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetnek befizetett üzletrésztőkéje 22047 milliárd, ebből a pénzügyminiszter befizetése 22 milliárd, a kereskedelemügyi minisztériumé 3 millió, mig a tagok befizetése mindössae 44 millió korona. Az áliam 22 milliárdjával tehát szemben áll 44 millió korona! De itt van Petényi Zsigmond bárő szövetkezete a K. O. O. Sz., melynek néhány pulton kivül úgyszólván semmije sincs és mégis hnsz milliárddal tarlozhatik az államnak. Ktnek volt arról tudomása, hogy a Faksz. cimü névtelen szövetkezet már 1925-ben ötmillió aranykoronát, tehát közel hetvenöt milliárd paplrkoronát kapott az államtól és a tufából készítendő hlusi W. C-ék építésére ennek a szövetkezetnek most további 180 milliárdot akarnak adni. A sorból természetesen nem maradhat ki dr. Koós Zoltán Földhitelintézete sem, mely szintén állami pénzekkel dolgozik és oly ktflnően gazdálkodik, hogy a bukott Magyar Elet és Járadékbiztosító Intézet M. Sz. net másfélmilliárdos fedezetlen hitelt nyújtott és a másfélmilliárd készpénz helyett most majd kötvényt fog kapni, de olyan kötvényt, amit dr. Koós Zoltán készpénzre nehezen válthat föl. Bizonyos, hogy az állami támogatás kérdése csupán a szövetkezetek köré csoportosuló magánérdekeltségek ügye és ehhez nem fűződik közérdek, legkevésbé válható ezen az uton a magángazdaság helyzetének javulása. Az állam százmilliárdokat tömőit bele a szövetkezetekbe és mégis azt látjuk, hogy a mezőgazdasági termelés és a fogyasztás nem javult, sőt as utóbbi időben roazszabbodott. Ugy látszik, a szövetkezeteknél nem érvényesülnek a gazdasági törvényszerűségek. Kell-e ehhez még magyarázat? Oál Miksa. í Ne vegyen addig -« ridikült, pénztárcát, utazó-, iskola-, piaci táskát, mig .o városunk egyedüli készítőjénél az xi árakról és ió minőségről meg nem győzödött. Bizomá-o nyosom, elárusítóm nincs, csak a saját üzletemben 2 Hódmezővásárhely, Deák Ferenc u. 1. szám alatt (a — szentesi uccától első báz) árusítok. hl Tisztelettel | Rosenfeld Izső bőröndo* Aranyéremmel kitüntetve. 3 s w I ta ££ £KOROHDI ÉS ncainas Cl FŐK " PÁLFY FERENCNÉL Sieged, Kölcsey u. 1. (Royat-szállé-épület.) Telefon 18-15. Nagy választék legújabb divatú cipőkülönlegességekben Rózsafa és drapp divatcipők gj-jQ ezer koronától. Szürke divatcipők 35 -37 számig 29Q ^ korJutányos német órákat ad STEINER német tanitönö. Somogyi u. 11.1 2. Mhi ibj öttománok, matracok, kárpitosmunkák, urfszobák, mokett és bőrgarnitúrák MBIboffer Altért kárpitosnál Szeged, Bástva ucca 9, Kass-kávéházzal szemben. Telefon ÍO-U. 367 Készpénzárban részletfizetésre is. Daraboa oltott femindenTéle é?ff6$l M^i ÖS^ÍpTaS I ld.fi RXla műépítész mésztelepén, Szeged, lalSVIi DVia a lutheránus templom mellett. Telefon 12 - 27. 445 Az országos hirű, saját termelésű, sárga és görög Bangha dinnye és befőzéshez való Kantalup leszállított 2.OOO kor. egységárban vásárolható szeged, Horváth Mihály ucca 7. sz. alatt, a Széchenyi Mozival szemben. VlMonteladóknak Árkedvezmény. 43G