Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-03 / 203. szám

4 DELMAQYARORSZAQ 1926 szeptember 8. Merényletet követtek el a berlini országúton az automobilok ellen. Berlta, szeptember 2. A berlin—hamburgi országúton, amelyen sflrfl as automobilforgalom, a mult éjizsks iiméi meriayletei kivettek el az automobilok ellou. Mikor egy csoport motor* kerékpiros Jött Hamburgból Berlin falé, néhány kilométerrel Peritbtrg slött a legelöl haladó motorkerékpáros lefordult ax ilitről, mert az országúton keresztben dritbuxal volt kifeszítve. Szerencsére a dráfkötél az egyik oldalon még nem volt a fához erOiitve, tehát a motorkerékpáros estében elháríthatta s igy táriainsk nem ssett bajuk. A motorkerékpárosok látták, hogy a sötétben egy férfi fuláinak ered. Revolverekkel lövöldöztek utáns, de a merénylő elment* költ. A lezuhant kerélpSros sérülései eég súlyosak. aMMMMWMNMMIMM^^ Dollinger Gyula szerint a klinikák mellett is fSltétlenül szükség van a kozkérházra. As orvoskongresszus 200 tagja meglátogatta a szegedi gyárakat ét közintézményeket. (A Dilmagyarország munkatársitól.) As orvoskongressíus Siegedre érkezeit legiai közöl a hivatalos aktus leiajlása ulán körölbelöl még kétszázan iti maradtak és csoportokra oszolva megtekintették a város nevezetességei*. A hölgybizottság és a szegedi orvosi kar egyes taglalnak veselésével megnézték a tereket, szobrokat a kultúrpalotát és benne különösen a Somogyikönyvtárat, a gyárakat, a vágóhidat, a templomokat és a Csillsfbfiriönt. A kerületi börtönben nagy érdeklődéssel találkoztak a rabok munkái, különösen a kazetták és a festmények, amelyek után nagy kereslet mutatkozott, ugy, hogy valamennyi ilyen tárgy elfogyott és még mindig akadt volna vevő a Csillagbörtön lakóinak művészi munkáira. Sokan a kongreiszui tagjai közöl meg szerették volna nézni a tanyát és a környéket. Ezeknek autót bociátott a város rendelkezésekre a meeielintették a Somogyi- telepet, Tápét és a Nagyfai majort. A vágóhídon az igazgató* főorvos tartott ériékes előadást a husvizsgálatról. Az orvosok el voltak ragadtatva Szeged szépségétől, a fogadtatástól és attól a azivélyességtöl, amelyben a hatóság, magánosok, az itteni orvosi kar és minden faktor részéről találkoztak. Ezzel a kongresiznssal — mondta informátorunk — négyszáz baráto! szerzett Szeged, alik mindig ciak |ót és szépet fognak mondani a városról. Egy cioport, amely Dollinger Qyula egyetemi tanárral az élén fáradhatatlanul tanulmányozta a váróit és amelyet dr. Machánsxky László kórházi főorvos kalauzéit, délben meg* nézte a városi közkórházat. Dollinger régi tanítványait találta itt és visszaemlékezett arra, hogy ö egyszer Sláger Mátyás idf jében már volt a szegedi közkórházban éi a legnagyobb meglepetéssel látta, hogy milyen más most a kórház, mint akkor volt. Csodálkozásának adott kifejezést, hogy ilyen széppé tették és gratulált Szeged kórházi berendezéséhez. Mert as nem baj, mondla Dollinger, hogy a falak ré|iek, a legfontosabb, hogy szép, világos és modern a berendezés. Lelkesedéssel buzdilotta a jelenlévő orvosi kart, hogy tovább dolgGzzanak a megkezdett irányban, mert ő a maga példájából mondhatja, hogy amikor az irgalmisrendi kórházban elkezdte munkáját, tapasztalta, hogy a legnagyobb öröm az orvosra, ba egy régi intézményből szép, modern kórházat teremthet. Látja, hogy még nincs befejezve a munka, de meg van gyOződve réla, hogy az egész tatarozás olyan szépen fog sikerülni, mint a már készen lévő rísz. Ezután arról beszelt Dollinger, hogy feltét énül szükség van a kórházra. A páriái egyelem példáját hozta fel. El kell k$lőniieni, monata, a klinikáknak tanításra szóló anyagát a kórházi bttegaoyagtól, mert a klinikáknak a tanítási célra meg kell válogatni az anyagot s igy a gyógyításra szoruló, az ő szempontjukból felesleges anyagot a kórházba kell utalni. Más a feladatuk a klinikáknak it más a Urházakuak. Mégegyszer megnézte Doliinger a Borosemléket és igen kedvesnek és találónak mondta a dolog megoldását. Az orvoskongresizus tagjai közfii igen sokan pénteken is Szegeden maradnák. Látogatás egy öreg doktornál, akinek elfelejtettek aranydiplomát adni. Drágasági pótlékkal együtt havi 460 papírkorona főorvosi nyugdíj. (A Dilmagyarország munkatársától.) A két nap elölt lezajlott oivoskongresizus programIának letárgyalása közben, tisztelettel köszöntötte a szegedi orvosi kar két legrégibb tagját, dr. Kovács Józsefet és Andrássy Ferencet abból az alkalomból, hogy az időn ünneplik működésűknek ötvenéves jubileumát Amint as ilyenkor szokás, felterjesztik a két érdemes szegedi doktort az aranydiptomára, ami természetesen mindenki legmelegebb rokonszenvével lalálkozik. Valahogyan kiesett azonban a felierjesztök figyelméből egy szerény csendes szegedi doktor neve, aki évtizedek óla ró!ja Szeged ucciit, aki közdöit a máiok éleiéért és most, hetvenöt éves korában, az alkonyat lemondásával szivében, kőzd a saját megélhetéséért. Az érdemes öreg orvos neve Spitzer Ignác. Az egyik köztiszteletben álló kartársa ma felment Wolf Ferenc tiszti főorvoshoz és szóvá lette előtte a mulasztást, hogy Spitzer Ignác már 1875-ben, tehát ötvenegy éve kapta meg diplomáját és igy őt is megillette volna az annydiploma. Wolf Fereacz, aki belásta hibá|át, megígérte, hogy Imre József egyetemi tanárnál, az Orvosszövjtrég elnökénél közbenjár és egyébként gondoskodni fog az érdemes Spitzer érdemeinek honorálásáról. Ei alkalomba felkerestük vz 51 évi praktizáld doktort Méreyuccai lakásán. A rendelőjében a munka nyoma, kloroform illat, sok könyv és Spitzer doklor ruganyos lép lei szinte meghazudtolták azt az aktualitás?, amelyért meglátogattuk. Elébb konvenciókon eltünk át. Spitzer doktor elmesélte, hogy 1880 ban jött Szegedre mint bőrgyógyász, tehát negyvenhat ive, hogy Pestet elhagyta és a vidéki prakszis ksserü kenyerét eszi. Szegeden hamarosan megszerették. Veszedelmet, emhervészei idők törték le az ország szinejavát azokban az években. A kolera dühöngött. Spitzer doktor végig gyógyitolta mind a hét kolerajárványt, éjjel-mppal intpekciózoit a többiekkel együtt és leeguszta a gyilkos kort. — Voitak* e babonák, ameivek a járvány előtt az orvosi munkát gátolták? - kérdeztük. — A babonák nem tudlak gyökeret verni, mert már akkor is olyan szigorú rendszabályokkal dermeszteltfik meg a lakosságot, hogy nem mert az orvosoknak ellentmondani, pedig d« sokan elhallgatták eleinte a megbetegedésüket, csakhogy orvost ne kelljen látniok és bivniok. A paraszt azivesebben tsalt meg, minthogy orvoshoz forduljon, meri félt, hogy a desin* fakctö&o* szükséges anyagot is r.eií keil mijd msgf zelni. — Mi volt még nevezetesebb élmény doktor ur életében ? — Gondolkozik az öreg dokforbicsi, majd igy felel: — Istenem, már olyan régen volt minden nagy dolog, le kell nyúlni az emlékezésben elraktározott fiókok legalaóbbikaihoz. Igaz. Az influenza. A 90 ei években hallottunk először róla. Németországból Jött Ausztrián át és as egész orvoii kar meghorkant a hirre, hogy Pesten is felütötte a fejét. Nem voit olyan súlyos méreg a bacülusa, mint a spanyolé, de nem ismertük még a tüneteit. Arról tadtuk meg, hogy itt van, akikor egy nap alatt ai egész cialéd ágyba karült. Spitzer doktor mosolyog, boldoggá festi as emlekezés a mult időkre, amelyekei a fiataliágával remegett át. Mik a mai nagy dolgok azokhoz képest. — A'lásai? — Sok állásom volt, — mondta Spitzer doktor. — A szegedi belegsegélyzö pénztárnak, a báró Hirsch Mór-egyesületnek két évtizeden át főorvosa voltam, egéizen addig, amig az orizágos belegsegélyzö pénztárba mindezek bele nem olvadtak. Engem ezek is átvetlek, mint egyik legrégibb orvost főorvosi minőségben és fizetéssel. Olt dolgoztam harminc évig. 1914 ben nyugdíjaztak, havonta 460 papirkoronával. Abban az időben, de nem sokáig szép pénz volt. Csakhogy as orizág szerencsétlenségével a pénz is romlott. Mindenki megforgatta elveit, megváltoztatta számításait, a világ is nagy csikoídulással egyet fordult velünk, de a belegsegélyzö pénz'ár szilárdan ílll a p»pitkorona alapján. 1924 ig pontosan kaptam 460 koronát. A postai cstkk bélyegiiletéke már 700 korona voli, az én nyugdijam havonta még 460-nál álit. Pirultam a szégyentől, írtam, követeltem a valorizálását nyugdijamnak, etre csak azt a választ adták, ha kellemesebb, egyszerre küldik az egész évi illetményemet. Most lemondtam nyugdijamról, erről „az egyetlen biztos" bázisról. Nemrégen kérvényt küldtem ismét ebben az ügyben Vass népjóléti miniszterhez. Igen kedvesen válaszolt. Utána járt az ügyemnek — irta — és a betegsegélyző pénztárnál a következő felvilágositált lapta: „Mivel a pontosan küldött nyugdijsmbm a drdgasági pótlik is benfoglaltatott mir, a kfrvény elu'asittaük.* 460 korona nyugdij drágaságí pótlékkal, háború, forradalom, pénzkrizís, harmincéves beciületes munka u'án, ez az orvos öregségének keresztfája, vigasztalása, szemfedője és jörője. l. v. j Orvosi köpenyek, 5?Síg0k I Soóená', Szeged, Iskola ucca 11. KOROHDI és LICHYQlSn CIPŐK " PÁLFY FERENCNÉL Sieged, Kölcsey u. 1. (Royal- szállé-őpület.) Telefon 18-15. Nagy választék legujabbdivatucipökUlönlegességekbeii Rózsafa és drapp divatcipök ^JQ ezer koronától. Szürke divatcipök 35 -37 számig 290 kor> Varga Mihály XU Szeged Hfidi igei 4. Telefon 469. Mindemen ü kötéláru, zsineg, zsák, ponyva, szölókötöző fonalak és háló es gyári áron kapható. Alapíttatott i 1SSO. 910 BUDWEISI valamint más gyártmányú CSERÉPKÁLYHAK TokoréklUihely és falburkolö csempék, továbbá cement, és mozaiklapok éa az összes építkezési anyagok jutányos ir mellett beszerezhetők LAMDESBERQ fflSÍÍX SZEGED. Bocskay ucca ÍO—12- Telefon ca. VETKEZIK, Szegediek találkozó helye.