Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)

1926-09-03 / 203. szám

1926 szeptember 3 DBLMA«YAR0S8ZAS 5 Düledezik a szegedi evangélikus iskola. Négyszázharmincezer téglát kért az egyház a tanácstól. (A Dilmagyarország munkatársától.) As ágostai hitvallású evangélikus egyháznak régi terve, hogy templomát kibővíti és u] ii­koiát épitsen. A Tisza Lijoi-körúti remekbe készfll! kis lemploma renoválásra vár. Az egy­ház u] tornyot 8kir épiteni, hirangla azonban nincsen. Az egyház Oszírovssky uccii iskolája pedig egyenesen összedűlőben van. A vályog­bél épü;t egytantermes iskola nem felei meg a követelményeknek. Az egyház most, hogy sürgős munkálatait megkezdhette, beadványt intéseit a város taná c«iiioz és a palánki bázak lebontott tégláibél 430 ezer darabét kiit. A tanács behitő targya­lás alá vette az ejyhix kérelméi, de etedminyre Hatésági temetőt létesitsnek Mákén. Gondoskodnak s f«Iek«z®tnélküliek eltemetéséről. 1 aea tudstt jutni. Elvben segélyei! ax egyhá­zat, téglája azenhan mdr niscsea, mert a tervbevett városi építkezései: az összes rendel­kezésre álló téglákat iglnybeveszik. Ij?y me­rült fel azután az a terv, hogy az építkezések­hez pénzbeli segélyt idaak. Amidőn azonban Berzenczey Domokos ki­számította, hogy 430 etet Ugla 216 millió ha­rendnek felel meg, elnémultak az adakozó han­gok. Kétszáztizenhitmil'ó korona mégis sok — mondották —, végül is ugy ha'ározlak, hogy megkérdezik az építkezni aktrá egyháziéi, hogy mennyi plnzre van szükséie és a válssznik megfelelően a legközelebbi tanácsülésen ismét tárgyalják a kérelmet. (A Dilmagyarország makói tudósitójdtól) A fdikizeieélküli egyének nemcsak életükben képezik számos vita tárgyét hovatartozásuk te* kiníetébin, hanem haláluk után is sok gondol okoznak a hatóságoknak. A felelőket ugyanis ax egybázik tarlják fenn és tudvalevőleg egyet­len egyház sem hajlandó könnyűszerrel pihenő­helyet nyújtani as olyan halottnak, ski fíldi tar'ózkodása alatt vallásfelekezete* kívül töl­tötte el bűnös éleiét. Makón is előfordult a kSziimultbin egy i!y»n esel és egyetlen temető sem akarta kinyitni kapuját a felekezetnélküli halottnak. Főit is a eáros bölcs feje, rogy mit csináljon a hajléktalan megboldogulttal, mig végié a református egyház mutallozolt a irg­irgsímaiabbnsk és mepnged!e, hogy (emelőjé­ben temessék e», aki egyetlen feleksielhez sem larloxotf. E$y 1876. évbeli (örvény gondoskodik a fe­lekezeten kivfil áüék holtuk utáni pihenőjéről és elrendeli, bogy minden város köteles kiz­tigi temetőt feláiíiiant, ha a felekezeti tehetők­ben a letneikeiéii sx&badság biztosiiva nincs. A legalóbb előfordult konkrét etet, de meg az a köiülminy is, hogy a képviselőtestületben már több vároii képviselő tzóváieüe a hatósági temető kérdését, arra késztette a vároii líná cio', hogy foglalkozzék ezzel az üggyel. Ma került a dolog a laaáes elé is Goresa Péter helyettes polgármester javaslatára kimondta a vároii (anici, hogy bizottságot küld ki aszal ax utasítással, hogy tegye a kérdést sürgősen tinulmány tárgyivá és terjesizen haladéktalanul javallatot a kösgyülé* elé, bogy hol volna ez a községi temető a leggyorsabban és leialkalma­sibbin létesíthető. Otvenmillié segélyt utaltak ki szegedi szegényháznak9 de háromezázan nem tudnak helyet kapni. Csengelin uj sxeglnyházat építenek? (A Dllm&gysrorsiág munkatársától.) A sze­gedi szegény ház gondnoksága hetek áfa hiába sürgeli a város fanácsánál, itogy 50 millió ko­ronás javítási segély! utaljanak ki a legégetőbb munkálatokra. A tanácsban mindig mostoha gyermekként kezelték a szegényházit és igy moit sem akartak hallani az 50 billiós segély­ről. Pedig a szegényház kerítése kiíöredezett, a Mennyezetek megrongilődtak, a rnhik és cipők elszakidoztek. A szegényházi gondnok hiába erősítette, hogy as élelmezésen hozza be a s«­gilyezést isszegel. A tanict azonban hajthatat­lan maradt. Ugulóbb azután Gsál Endre ta­nácsnok és Páió Ferenc megszemlélték a sze­gényházit ét a csütörtöki tanácsülésen azon véleményüknek adlak kifejezést, hogy a szegény­ház renoviliatiia elkerülhetetlenül szükséget. A lanies honxis vila atin megadta az 50 milliós segélyt. A kérelem tárgyalása folyamán a kullur­tanicsnok bejelentette, hogy a szegényház be­fogadó képstiége szűknek bizonyul. Legutóbb már 300 ra szaporodott azon szegények szánta, akik hídba próbálkoztak a szegényházba be­futni. Gaál ezért inditvinyoxta, hogy a szegény­házai telepítsék kl Ciengelire. A városban fel­szabadulna igy egy épület, Csengelin psdlg al­kalmas szegényházat lehetne építeni. Elmon­dotta még a kullurlanicsnok, hogy a szegény­házi szemléjénél elébe jirull egy öreg tanyai magyar, aki fclijáilolta, hogy havosla 500.000 korosát fizet a városnak, hi hlveszík a ize­gényhixba. Jómódú, tehetői gazda, de felesége odahaza annyira üldizi, bogy inkább a szegény­házba kivinkotik. Kérésit természetesen nem teljesítették. Ugyanakkor azonban Hsrvith Jánoi rokkant kikivánkozoii a szegényházból. Mielőtt bekerült volna a sxegínyhizbi, ugyanit elienériék fejében teljes rokkantnyugdíját felajánlotta a városnak. A szegényházban jól is érezte magit. Ligutóbb azonban rokkantsági diját száz százalékkal fel­emelték. Moit már egymillió koronát kapott havonta. H»xátartoséi addig könyöröglek az öreg rokkantnak, amig bejelsnlelte, bogy pénzét tovább már nem adja a vitásnak: kijön a szegényházból, hoizátarloiőihoz megy lakni, akik egymillió koronáért szívesen eltartják. Qsál Endre bejelentése után mis tárgyra téri át a tanács él igy a fontos kérdésbsn aem határotolL Igényeinek megfelelő diszkrét és konkrét házas­sági ajánlatot testünk. Utólagos díjazás. Válasz­bélyeget kérünk. METEOR"vá!lalat Bud*pcs,< vi|™°® császár ut SO. Telefon; irodai 2-58. BEDVáROSI MOZI Telefon: pénztári 5—82 Szeptemoer 3., 4., 5 én, péntaken, szombaton és vasárnap Kitűnő vígjáték 6 felvonásban. £P Háztiiznézők ... Al0"k"ul: BüMWiita iM«t ai oka... FS'",epbe": Átíratóvígjáték 7 felvonásban. Constance TaMp. Előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, T és 9 órakor Jó idö esetén az esti 9 órai előadást a Horváth Mihály uccai nyári helyiségünkben tartjuk I I I I I A siabad orvúmélmttés, Dr. Erdélyi Jenő kedves orvoskollégám beható és meggyőző átérzéssel tárgyalja az orvosnyomoru­ságot a Délmagyarország szeptember l i szá­mába Minden szó Igaz és látszik, hogy amit ir, azt közvetlen tapasztalatból irta, meggyőződésének teljes hevével, de a konklúziója merőben lévís. Srerinte egyedüli győgyir, egyedüli, de biztosan ható panacea, ha a betegssgélyző pénztárnál be­vezetnék a szabad orvosválasztást. Szabad orvos­választás 1 Ezzel a szóval kissé bővebben kell fog­lalkozni. A szabad orvosválasztás ugyanazon ideológiából, ugyanazon elgondolásból szármszott, mint a kom­munizmus. Gyözyörü volt as ugy elgondolásban, számtalan nagyeszű embert félre is vezetett, de mi már a saját bőrünkön kitapasztaltuk, hogy a kom­munizmus a valóságban egéssen másként fest, mint elgondolásban, már nyögtünk alatta és véres könnyeket sirtunk és boldogok voltunk, mikor végre megszabadultunk tőle. A szabad orvosválasztás ugyanazon átkos gyö­kérből fakad. Ez is a kommunizmus egy formája. A szabad orvosválasztás azt akarja, hogy például a szegedi pénztárnál, ahol jelenleg 25 orvos van alkalmazásban, ahol ez a 25 orvos egy létminimu­mot kap, vagyis szűkös, de biztos kenyeret, ott ezen a szűkös kenyéren, ezen a kiszámított falaton még 70 -80 orvos osztoznék s ebkor egyik se kapna amiyif, hogy abból a legszü&üsebben meg tudna élni. Tudniillik a beíegsegélyző pénztár a jelenlegi 6 százalékos járulékkulcs alapján többet orvosi fcö'iségre fordítani nem íud, tehát ezen az összegen 25 helyett száüan osztoznának. Vagy iaiáa ugy gondolja Erdélyi dr., hogy a gyógykezelésre fordított összeget ke lene lársyegíSin felemelni? Est Í3 meg tehetne csinálni, ds próbálja csa$s meg Erdélyi dr. a mai szomorú közgazdasági vi­szonyok között azt javasolni, hogy a 6 százalékos betegsegélyezési járulékot két v&gy háromszorosát a emeljék fel. Majd meg lógja hallani, hogy mit mondanak a munkaadók és a munkások. Nem lehet azt várni és remélni, hogy a beteg­segélyző pénztár tartsa el azt a 800 uj, fiatal or­vost, akiket a négy egyetem évenként szárnyára bocsájt. A betegsegélyző pénztár egy gyönyörű szociális és népjóléti intézmény, me'ynek felvirágzása igen fontos érdek, mert csak igy le3z feépes uj és uj, — a biztosított tsgok gyógyulását előmozdító, — intézmények alapítására. üj rendelőintézetek, ssa natőriumok, gyógylüidők, kórházak létesítésére van szükség. Ds csak akkor less ez lehetséges, ha minden könnyelmű gaidáikodás kizárható. Csak olyan orvosoktól várhatjuk el esen együttérzést a pénztár érdekeivel, — ismételten hangsúlyozom: a biztosított beteg tagok sérelme nélkül, — csak olyan orvosoktól várhatjuk, akiket a pénztári in­tézményhez szorosabb szálak fűznek, esetleg egész egzisztenciájukat ott találják. A szabad orvosválasztásnál azt tapasztaljuk, hogy az orvosok többségének az a célja, — s a mai megélhetési viszonyok nehézsége mellett es ért­hető is, — hogy a pénztártól minél nagyobb jö­vedelmet húzzon. Ide vezethető vissza, hogy azon helyeken, ahol szabad orvosválasztás van, a betegsegélyző pénz­tár a legnagyobb anyagi nehézségekkel küzd a csak rövid idö kérdése, hogy a szabad orvosvá­lasztás rendszere meg log szűnni. Persze azon orvosok között, kik még elhelyez­kedni nem tudtak, a szabad orvosválasztás jelszava igen tetszetős, de minden lelkiismeretes ember­nek óvakodnia kell attól, hogy olyan reményeket fakasszon, amelyeknek teljesedése több mint kétes. A szabad orvosválasztás nemcsak nem csökken­tené az orvosnyomort, hanem belerántana olyan rétegeket is, amelyek eddig mentek maradtak. Az orvosnyomoron tatán inkább lehetne azzal segíteni, ha több és jobban dotált orvosi állást szerveznének, ha nem tömörülne egy orvos ke­zébe több állás, — amire városunkban is igen sok példa van, — s végre, ha m orvosi pályára tolongók számát csökkenteni lehetne. Dr. Krausz József. x Bárhol bármit vásárol, kérje a Dti magyarország tngyenhirdetisi szelvényéi. Telefon 11- 85. KORZÓ MOZI Telefon íl-85. Szeptember 3., 4„ 5-én, pénteken, szombaton és vasárnap A haléi örvényén... (Fekete bohóc) élményei szárazon, vízen és levegőben 10 felvonásban. Azonkívül: A ft^ ^^ müs()n Előadások kezdete köznapokon 5, 7 és 8 órakor, vasárnap: 3, 5, 7 és 9 órakor ]ó idő esetén az esti 9 órai előadást a nyári helyiségben tartjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents