Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)
1926-09-19 / 216. szám
s DCLMA«YAKO?8ZA@ 8V1S szeptember 19 msgáUipIlo'l azoi 12.5 •Mit fontsterling áron I nyek kosímercTalizá»isái s eziket az Jdeiglenez onml* meiveizi. I terv érlel <néötn: 75 mllUÓ /o»tstirllag §sngmcto^f JV- j 'J . ^ r AndorZsigmond Faragé OdBnnal légyal m azinhAi átadiaápél. (A Dilmagyarország munkatársától.) A színhftii váls»g cfe.e, éneiBiésQnk szerint, közeledik a végleges megodásboz és lehet, bogy azok a tárgyalások, amelyik ezidfiszerint folyamatban vannak, már vasárnap befejeződnek sikerrel. A (árgyitlámbaf Budapesten keidte Andor Zsigmond Faragó Ödönnel, iki (adva* levöieg a másik pályázó volt a szegedi izmukra akkor, amikorr Andor nyertéi leli Faragó szombaton Szegedre érkezeti és most M foljftaiják a tárgyalásokat. * í, Andor bétizázmilliól kér Faragőlől, berendezéii tárgyaiért és könyvtáráért, kéri azonkívül a Ny ugdijegyesd elnek járó száztizenöt millió kifizetését és kieszközlósét - anaek, bogy a város engedje el kilenc feamilliós tartozását. Kéri továbbá az eiöre felvsSS jövő évi rnhatári és cukrászdái bér lifi*e'ését is. .Andor Zsigmond tehát mintegy kllencszázftven millió koronát kér fölszereiési tárgyaiért, diniedért is könyvtáráéi pixel izeoöcn Faragó Ödön hatszázmilliót igét Andornak és a varos a két igaz* gató megegyezéie esetén hajlandó lenne elragadni azt «z összeget* aaelivel Andor tartozik. A tárgyaló felek között ezek szerint az fizlst mircleihsz képest kis differencia van, ÜBilyet minden bizonnyal sikerülni fog áttáfrföi.d EribciŐ, ba eszel a kombinációval Szemben most már háttérbe szorul minden más raofoldási mód, annyival inkább, meri Faragé Ödön, megegyezéc eoe én, átvenni Andor társzíaidnak legnagyobbrészti t tiiu a szegedi színházhoz leszerződött uj tagok sorsa |s ren0 'V ! Mindig azon kitűzött cél érdekéb«n;(íhdgr a személyi kérdést misodsorba utalva, a szegedi színház ügyének tegyen ezolgllatot és azt előbbre vigyem, hetyénvalónsk, söt szükségesnek tarlom a szintláz kérdésének mai helyzetéi iít röviden isratríeisi. ímfe A város tanácsa, merem mondani, ezúttal a színház flgyével leginkébb logWIkozó egyénekkel és a nagyközönséggel, egyetértve, mindazon jelenségek uán, anuiyek azutoisó hónapokban az eddigi igazgató ténykedése körfllfslmsrOllek — csőd, kényszercgyazség, su'yoi ellentmondások és erkOlcii hibák avblrősághoz rozáira jnloiil, hogy elsősorban erkölcsi szempontokbúi mim., ább : Andorj §ta szegedi sziaháiat, annál Jkevésbbé, mivel annak természites következménye gytnint, yhogy ö dizést nyerne. Ebben az Agyban az esti órákban hét cikket Is kapunk. Az egyiket Wlmmtr Fülöpöt, amelyet alább egész terjedelmében közlflnk, a mísikat Egy színházbarát aláírással a törvényhatósági baottság egyik tagjától. Ennak az atóbbi cikknek legfontosabb részlete a következő: & ' ; t — Andor Zdgmond, akinek tagadhatatlanul ériékes érdesei vannak a szagadi szinbáz élén, tarthatatlan:helyzstbf keröi a kizittiggtl szemban, ha valamilyen módon sürgősen nem rendezi a beiyzetét. Tagid Hatatlan, hogy eiidősierint még éivényesia várossal koiött szerző déie. P« nincs koncessziója. Az egyik mód tehát, bogy. mos! már,? haladéktalanul szereue «eg él mutassa be a koncesniót. Ez azontxin, azt mond|ák, nem fog neki sikerülni. Nsm marad tehát más hátra, mintnogy á'dozatok érán is a* másik megoldási médhoz folramodr akik a síinházat Andrr komoly kártérité«*vel íudjék átveani. Azt bailotn, hogy Fáragéöm isiiét Szegeden tartózkodik. Sieptember vége tálé közéledvén, ajánlatot lenne moit már a vele váló végleges tagállamodéi, annyiwalinkább,i[|heri a " válság Andor, anyagi zavarai miatt, (ebét az 6 ttblltbfllbtatfid5tr W ne a lenni tabát ildomos, ha'érőinek vélMpozictójában olyan hossiq időre kihutná ezt a váníM hoaöi silnhái níikfll áaradj&n ^közönség, * t|fogalta. d ? A uinh*z Ogy«. pokbin fagliit nem fizette és naponta ismétlődtek, ktUönOsen a szegedi szeton utolsó fiji'piaitían ??azok'Tiz'' elintik, ' botf a társulat elsőrendű tiglai közvetlenül az előadés elölt, Htja el, hanem oly összeget fog neki közvetlenflt, vagy a kiszemelt utéd u jin felalánHatni, amely okm gigitségévtf ^ndJc kétségtelenül Esízíititöti igé ^ö hitelezőivel kiegyelni, sőt esetleg még egy kii tőkével távozni kvpes, mindeneiette többel, mint, amennyivel idejött. Sajnos rzonbán, ezen iel6z«ke»ység Andornál nem vo;t helyesen alkalmaz ff, mivel ő az ajánlatban nem az igazáa, measzemenö, elfizékanyaéget, hanem egy kapaizkodót látott, hogy leheiet'en kövelaiésskkei álllou eő, aeely lehetetlen köve eiéaek információin szerint nem kevesebbBI, mint kOrfllbelÖt; 1000 MőMl állantk. Ezt a képleten összeget (sTmésze'eivn sem a város, sem az esetleiqs utód nea fize hali meg éi azért tarlóm én mólt már tzgkitgemek ezt smennjiben , és viiizé)épé* nériéiiöi .felajánlott lü aegye^á^y öisMer'w íiem* foijadjf,a vírot nkkf'nf^g fél lanpfizL bogf legutóbb bi'i'doft kértfényi ér'cI^éBcíi?«atjjaflieki^égiy ujabSsn köléndő-szérződiís kéraétjen B aTlsinházát üég egy óné, abbáá ?a ÜköZ felfevéiben," ~ azün'Vz VgóilE^Irps lö^önsékébef kölönc az itt emlititt migatartá^fdliláií^ég-i' megerősödj eUenszenifél f iiva?v&Taaint á^f, bbgy az Andor: áíiil'iM«ezett -4!"még w** anéiaül,"hofflff a koncesszió zssbébra lótt voíi szirvezett ti "" fórgí Izihhlz emiólr' elfierlf&teiiea sőt annak közepette is msgtcg'dák a fclIqiéii, ha őketykii^ nem fizetik,^ elsCrandö Qsü<M^szdL,''Andorhoz nem izerlődtek, söt a (ársir PelsőBrtaglai, Kilbiy, Oábor, Fenyves, j Deliyvmár julius eliő > napjaioan másutt szerződtek le,fi tt«, i i n . Aiváros ezen határozatát kezdelbin a rendelkezésre álló körtllmények adla joga alapián pfmm kereiztfll akarta vinni, később azuin ífllő"Igyének' betoí|áia aiaU i8( asorT meiiat Mttmai í&sa köaayiive, ^! nem ilélcitel és heti a renmás .e'élyas eszközökkel vtávo I uiyc a kozönsto, mint mm UÍJÍ5 A hannoveri tifüSzjirváq^ Hannove'f azep ember 18.* A ufaszjárrtnjről kiadalft JelwléMzerirt^ msgbeleg^éHksiá^ silma^öKsrhízi célokra, még kft fckolát alakitoltak áUnuiqsss íotc «b i mm A Népszövetség alkalmazottai. . Jj . VltáVfífersi m^T .i»59&ít uiö r.ioffit Geat, szepiamber IS. Hamta norvég cEefeWBtt J2l „ináiDáilappk-Hiis archáeo^acillü^nú . - 'idiív, HSiía; Móra: Ferenc.^ o iúb a? magában Jt elegendő ok volna arra. bogy jupember meg ne bocsásson nekik. Kivéve természetespn valókat, akik mindenért rajonganak, vafti lkró%a különtoen kivéffl?iH. S. Hfi»Bkl9Si m> lem Icfiet t^yánni, ftogy haragudioij a fai morei akadémia elé, amely szeretettel ölelte keb lérélaziéljEíWjdegénY^Ugy látszik, legalább is archaeo bacillusnak kell valakinek lenni, hogy egy akadémia azittsen fágadja^a akkor la ^'éföbb meg kell neki kövesedűie. Mintha valami magyar za? mata iSs volna ennek a tútiimoreivűzenz^ciúnak., azonban inkább ai idegenben,;és az^jősbacilin? ielkij áilapólába, akr szfetnüií^ ...eszteadei^ivá i, iáraSÉM mmsmmm:mM viszonyok, mellett is imponál, hiszen koronákban kUeigofé,!két vizsgálati toglyot is szabadlábra he iyeknek énei Micsoda félelem szorongathatta, mig a azabaditó klrályfi hönaüdatt felértbányáiul a napi?itygr*i' Hálftá%8isszaejii míg . százmillió eszténdSre^évle^ség^éjjSxaMiábat iQys ^Icsodjs ^feett ii^fenmuíucikájsf a palául,|átn a leiroWantolt ./íovlsz^i^b.an^i^ szétr emex;nra«n,, Ka ffiélt '' * dWp&tn b karacpaí'-''ÖJ. gént, nilFogént, akkor olnéá^aeíidíiflri Ennél? nagyobb ti bbazkeség ' csákói' mostani mikrobákat foghatja el, ha megtudják, hogy^negHit persze, bog;?. Van igazuk, akik a báboiut Istsn rende!6e6nek tartják £s azt erősilik, bogy ki]Qn t-iSg^bMl valatni jó. csatPki kell várai. Hit ehol már ki is jött. Hi nincs világháború, H. S. Hopkins amerikai geológus, nem öltözik angyalbőrbe, nem jön át a bög^lronljny. wmMt^k; le a gochenéei kőbányába es nem találja "meg az Ősbacillust.^u akitől ^ eiéclnek) a iaid minden lelkes állatai. Igeniaí űto éa iw^ a viiáRháborun vett bacillusnak, becár' ' ^Wfhaio bacillas Jbemm-atk. ' ban matatta be egy darab, százmillió bele"tíö!?522dvé • és "az áküdSitük élUatí . könyvét fog iratni^a legőSibV őHő^ akivel az élét kezdődött a földön. . ői&^fisg-^ 3i Ha egy uj háború közbe nem jön éa Hopktos ur be nem vonul a tokiói Ifonlra. akkor biionvQaan elkésiOl a fontos könyv éa megtanuljuk bitöle, üogyiiulajdoaképpen mit is tudott csinálni ez az M akb ae állat, se növényi mikor meny volt; még ember Bispayqsaa inagyqn unhaita magái munka nélkül a iránta^ő elö^|eflysé#Jl , ^tette^a jo isiea az embert. «}• v :lgy. kellett lenni, m:itaTsogyraáálf avilágsora, talán nem is vatp mz ember másra, mint hogy a bicillusoknák tegyen kivePpákiklózni^ BS'CsŐtöi a koppraóig mindenütt ott vannsk s volt mir'ólyan tudö#lirliií, ipetSke : élemedettebb koru;; aki rájuk sötölieiláiy a szerelemben isők aludaiok. Ami már kerölt a néibe^' dipiótilijttiM%ié^ ^áftefe^k eredetét minden egyéb teremtett áIlatokénáI~mea»tudják, mert'|i, tudni jnegtmndatű^f p^Qbm is hányfajlii Iwcflus.'tevékenyk^^finném, aliirom ésbrnnedj'aki olva^Qd'f Akát,^nyájiá le ebarátóml S az mlna higy':leáífWaóaé^'--iktf^p^ nem tenyésztettek zséiátínbán és akm őltfk meg szérummal fis -nem raktak mikroazkepba . mlndisnv féle leiek kQzé.vQizonyi£maipilágban,a bacáliusóknak ae fenékig tejfel az éJetttk.iiiCfirt miadfiRörülhet neki, hogy ^ már. Bit a tulajdpnképea voítofr, de^z. nem vaiószinQ, mer| ^ttw aMS ^wngssr^sft® e=sred milliméter miatt iie tégyOnkiivazemrehányást H. S. Hopkinaaak, inkább kös«ftnjflk j 4neg inaW, amire JatOtoU JgmoMfefEte* mm* <£L hogy a bakíériumok ís^^ímpIEK^P1 nanMehet TtthBmSrSSáTO^ mi is «rjOk Mű vdé, hog/^ljfanok f lyenek vagyiwfc^^