Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-25 / 195. szám

1121 angusztas 25 DBLMAQYARORSZAQ 9 A kultuszminisztérium kiadta a szinészegyesületnek Andor koncesszióját. Néhány hete mindössze, hogy i síinészeiyetakfí ilnök és az országos színészet! f«tflgyelö Szegeden jártak és felkeresték dr. Somogyi Szilveszter polgármestert, bogy a szerintük legilletékesebb belyen tájékozódjanak Andor Zsigmond színigazgatói működéséről. A polgármester akkor a legteljesebb elismerés hing|án nyilatkozott Andorrái és a többi között kifelentette, bogy a szegedi szinigazgató működésével a legnagyobb mértékben meg van elégedve agy a közönség, mint a sajtó és a hatóság. De nyilatkozott nfyanekkor a polgármester a saját nevében is és a legjobb bizonyítványt állította ki Andor Zsigmond részire. Ennek mindössze néhány hete és bizony néhány bét elég nagy idő ahhoz, hogy az ember megváltoztassa véleményét, különösen abban az esetben, ba arra nem forog fenn semmi ok. Iiy történt Szegeden is. Azóta, amikor dr. Tóth Imre kormányfötanáceos a közgyűlésen visszavonta a szinház szanálását támogató indítványát, a hatóság lassankint egészen frontot változtatott és ma már az Aador Zsigmond kiemelését célzó akcióban as élen áll az a dr. Gnál Endre, aki nemrégen még csatlakozott volna egy olyan társadalmi akcióhoz, amelynek célja volt a szinház gyökeres szanálása. Ez a szanálás izóta megtörtént, as igazgató kilizelte tagiéit, a csődkérfényt visszavonták és Andor Zsigmond ezekkel leküzdötte azokat a legnagyoob akadályokat, amelyek lovábbi mflködáce elé tornyosultak. Az asyigi válság el van hárítva, művészi válság pedig, különösen a hatóság véleménye szerint, sohasem volt, hiszen a legteljesebb elismsréssel kiiérle Andor azirányu munkásságá'. Érthető voli, ha a bitéiág szerződfsbontási keresetet inditott Andor ellen akkor, amikor még Cíőd előtt áilt. A logikus az lett volna, hogy est a keresetet visszavonják, amint Andor az ügyeit rendezi. Érthető tehát az is, ha nem ez történt, hanem a kevés sikerrel kecsegtető keretet fentartása mellett közigazgatási uloa is mindent clköveie't a tanács, hogy kitekerje Andor Ziigaiond nyakát. A többi között lilirl a kultuszminiszterhez, hogy Andornak ne adják ki a koncessziói. A kultuszminisztérium visszaírt a tanácshoz, bogy indokolja meg ezt a meglepetésszerűen uj álláspontját és hogy indokait kedd dílig közölje a minisztériummal. A tanács azt elmulasztotta, amit szintén meg tudunk érteni, hiszen az anyagi válság elhárult és nagyon nehéz lesz megindokolni, hogy aki tegnap a legjobb szinigaigttónak taitoita Andor Zsigmondot, az ma miért tiltakozik az ellen, hogy egyáltalán szinigazgitó lehessen. Miután kedd délig a kultuszminisztérium megkeresésére a tanácstól nem érkezett válasz, a koncessziót kiadták a szluiszegyesüleinek, amely erröt Imiben iriesitette Andor Zsigmondot. Értesülésünk szerint azonban a szinház ügye ezzel még nincsen elintézve és már szerdán minden valószínűség szerint megkezdődnek bizonyos iránya egyezkedési tárgyalások. Figgellenül asonban ezektől, a város közönsége mégis szeretné tudni, hogy miért változtatta meg a tanács épp azalatt a két-három hét alatt a véleményét Andor Zsigmond igaziatói működéséről, amely alatt ő nem működött Szegeden? Miárt tartotta a hatóság Andort néhány hét előtt kiváló igazgatónak és miért akar most tőle olyan áron szabadulni, hogy a rendes birói ut megkerülésével közigazgatási, tehát hatalmi sízközöket is igénybe vess? Mi meglehetősen távolról ssemléltűk a színház körfii lejátszódott eseményeket. Nem hisszük azonban, hogy bárkire is a legkisebb mértékben megnyugtató lenne a tanács viselkedése és ezért vágjunk bátrak megkérdezni most, mielőtt a függöny a szegedi színházi válság mögött utoljára legördül, hogy miért, agyán miért ? * A tanács fentebb ismertetett érthetetlen közigazgatási akciójától függetlenül van egy kis magántársaság is, amely ugyancsak érthetetlen okokból mísfajta akciót vezet a színigazgató ellen. Az akció vezetői a kulisszák mögött állanak, szándékuk és okaik egyelőre ismeretlenek és csak annyi bizonyos, hogy minden apró eszköz', minden támadást felhasználnak Andor Zsigmond ellen. A kis társaság akcióját pedig mi sem Jellemzi Jobban, mint as alábbi kis irás. Ismeretes ugyanis, hogy a ssinigasgató ugyanakkor, amikor színészeit kifizette, magánegyezsigei Utóit egyib hitelezőivel. Ezek közé tartozott a Magyar Hirdető Iroda is, amely tudvalevően a szegedi plakátok kiragesztását monopolizálja. A szinház plakátjait is ő ragasztja ki és ezért természetesen díjat kell fizetni. A szinigazgitó pedig hossias összeköttetés után az év végével mintegy ötmillió koronával tartozott plakálkiragasztásért a Magyar Hirdető Irodának. A magánegyezséget Andor ezzel a vállalattal is megkötötte. Az egyezség megkötése után a következő levelet adták Andor Zsigmondnak: Szeged, angusztas 10. T. Andor Zsigmond urnák, Szeged. Kívánságára igazolom Qörög titkár úrral kötött azon megállapodásunkat, mely szerint f. évi Julius hő 31-ig fennálló tartozásának kifizetésére 1926 oktíber hó 15-ig haladékot adtam. Amennyiben a csCdeljárás azonban október 15. előtt megindulna, ugy Jelen megállapodások hatályát veszIL Magyar Hirdető Iroda Fiókja: Pauer sk., fiókvezető. A magánegyezségei tehát megkötötték október 15 Ikéfg. Most történt asulán az, hogy 1926 augusztus 23 lkán a Magyar Hirdető Iroda csódayitdst kérelmei nyújtott be a iénényszékhez Ander ellen. Tehát 10 ikén aláírták a magánegyezséget, közben talán a láthatatlan kis kezek akcióba kezdtek és 13 nappal később a Magyar Hirdető Iroda csődnyitási kérelmet terjesztett elő... A kérelem sorsa az ilyen dokumentumok ulán nem lehet kétséges. Es a kis eset azonban nagyon Jellemző, A kis társaság ismeretlen céllal és egyelőre a nyilvánosságra nem került okok miatt akcióba lépett. Uzsorastatáriumot rendeltek el Kübebházára. Magánuzsorások használják ki a kényszerhelyzetben lévő kBbekházaiak helyzetét. Az általános nyomor és az elszegényedés okozz*, hogy az uzsora hihetetlen mértékben tombol különösen a falvakban és a tanyák között. Az uzsora vétsége magáninditványos bűncselekmény és mint ilyen nem eléggé üldözhető. A büntető törvénykönyv azonban gondoskodott arről, hogy azon vidékeken, ahol az uzsora veszedelmes mértékben elharapódzott, ott a térvény teljes halalommal léphessen fei az uzsoravétség elkivetől ellen és az uzsorát hivatalból Midizendő büncielekminnyi deklarál hassa. Legutóbb évekkel ezelőtt még a „láncolási" időszakban a szomszédos Mezőkovicsházán rendelték el az assorasiatáriumol. A törvényes intézkedés néhány hónap alatt az uzsorát valósággal megszűntette. Az országban máshol eddig még nem volt szükség e radikális intézkedésre, ugy, hogy annál nagyobb meglepetés erejével hat az a tény, hogy a szegedi igyiszsig előlerjeszlésére az Igazsdgigymlniszler Kübekhdza közsigre legulíbb elrendelte nz uzsornstntdrlumot, A szegedi ügyészségen nyert információnk szerint Mezókovicsháza után Kübekházn nz első Szegeddel határos község, ahol az uzsora> vétség hivatalból való üldözése szükségesii vili. E radiká'is intézkedés szükségességet először a csonka Arad—csanádi közigazgatási bizottság mondotta ki. A testület előterjesztését a szegedi ügyészség pártofólag terjesztette fel az ígazságitgyminisztériumba, ahonnan hétfőn érkezett la Kabekházára vonatkozóan, az uzsoravélségnek hivatalból üldözendő bűncselekménnyé valá minősítése. A szokatlan intézkedésre, értesülésünk szerint, különösen az adott okot, hogy Kübekházdnak nincsenek meg a telekkönyvei, amelyek szerb megszállóit területen maródiak. A lakosság igy a bankoktól csak különleges esetben kaphat kö'csönt és emiatt felvirágzott a magánuzsorások kereslete. Jobbmódu idegenek özönlötték el a községet és sokszor százszázalékos kamatra adják a kölcsönt. De a lakosság maga is foglalkozik uzsoraügyletekkel. A munkás-zsellér népnek ha szüksége van pénzre, uzsoráshoz fordul, aki azután kegyetlenül kiforgatja és még a keresetét is leköli a kamatokra és a töke törlesztésére. Az ügyészségen remélik, hogy az uzsoravétségnek hathatós üldözése Kübekházán rövid időn belül megszünteli az uzsorát. MMMMMIMIMMfMMWWM^^ Szái aláirás esetén táviratilag kérik a szegedi nyári szünidé meghosszabbítását. A Délmagyarország akciója a diákokért. — Gaál Endre a tanács elé terjeszti a kérvényt. Eddig 32-en irták alá. A Délmagyarország keddi számában foglalkoztunk a tanulók nyári szünidejének meghoiszibbitásáról szóló és ezideig csak Budapestre érvényes rendelet ügyével. Aszal a szándékkal let ük ezt, hogy amennyiben mód van rá, sikerüljön kieszközölíefni ugyanezt a rendeletet a szegedi tanulóifjúság számára is. Kötelességünknek tekintettük a mosgalom kezdeményezéséi a szülök feladata sikerének előmozdítása és biztosítása. A vezetésre dr. Gaál Endre kullurlanácsnokot gondoltuk a legautentikusabbnak. Már a kora reggeli hivatalos órában felkerestük Qaál Endrét, aki a mozgalomról és ezzel kapcsolatban a szegélyéhez fűzött várakozásainkról természetesen izin'én csak kedd reg,geli számunkból szerzett tudomást. A tőle megszokott közvetlen modorban örömmel fogadott és vállalta az akció vezetését. — Hogyne vállalnám — mondta —, hiszen nekem is unokám van, akinek megszerezni azt a pár szép napot a legmgyohb boldogságom lesz. Azonnal hozzá is fogolt az okmány megsssrkesstéiéhez. Egyelőre a tanácsot kéri a felterjesztés sürgős, esetleg sürgöny utján való elintézésére és ha legalább száz aláírás van, már csütörtökön elmegy a kirviny a vallásié közoktatásügyi miniszterhez. A kérvény szövegét itt közöljük: Tekintetes Tanács I A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur a székesfőváros tanulóifjúságának nyári szünidejét közegészségi és az ezzel kapcsolatos tanulmányi érdekekre tekintettel 15 nappal meghosszabbította. Miu'án ugyanazok az okok, amelyek a meghosszabbítást Budapesten kívánatossá és szükségessé tették, Szegeden is fenforognak, amennyiben a rendkívül kedvezőtlen nyár és folyton változó időjárás következtében a gyermekek az egészségi szempontból annyira szükséges nyári szünetet kellően ki nem használták, tisztelettel kérjük, méltóztassék felterjesztést intézni a vallás* és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrhoz, kérve, hogy a szünidő meghosszabbítására vonatkozó rendelet hatályát Szegedre is kiterjeszteni méltóztassék. Mialatt a kérvényt kopogtatták, a Délmagyarország cikke folytán már szállingóztak a szülők, kérve a tantcsnok közreműködését. Qsál Endre mosolygott és cdimutatott az asztalán lefektetett ívre: — íme a kérvény, tessék aláirní. A kérvény még nem élt egy félórát, máris sok aláírás volt rajté. Eleinte nagy belükkel irták ÍR a kérvényező szülők neveiket, azután mind kisebbre zsugorodtak a belük, hogy minél több aláirás eltérjen az iven. Tehát a kérvény késsen várja a szülőket Qaál Endre szobájábm. Aki meg akarja szerezni a szünidő meghosszabbításit gyermeké-