Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-15 / 188. szám

1126 augusztus 15. OBLMAQYARORSZAQ 3 Rövidesen megalakul az egységes ellenzéki balpárt szegedi szervezete* Ax előkészítő bizottság megkezdte működését. Iimereter, bogy nemrégiben megalakult iz egysiges ellenzik! bal párt; az összei liberális és demokratikus erők Cssiefoglak és egységes erővel, az eddigi ellentéteket kikützöböl»e, megali kilőtték s FSggetlen Nemxeli Demokrata Pártat. Ei a párliUku ás a nyári politikai élet­nek legnagyobb eseménye volt, faiizen nem esik a politikai körök, de az egéiz magyar nyilvánosság tudja, mit Jelent egy nigy éierős ellenzéki balpárf. Azóta még nagyobb érdek­Ifidés fordult a párt felé, nissen Rastoy Ká­roly, a balpárt vezére kifejletle programját és megjelölte azt az u'it, amelyen ennek a párt­nak baladnia ke'l. Politikai körök pedig most nagy figyelemmel tekintenek as őszi parlamenti fllé8szak elé, amelyen az egységes balpárt nagy barcot kezd a mai kitétet, a reakció elten, a tistia demokráciáért, palitlkat ii gazdasági tza­badságiri. Már a párt megalakuláiakor kimondották, hogy ez a pírt nem marid meg a főváros fi­Iii között, binem kimegy teljes erővel a vi­dékre, amely már régen várja az egyaéges és erös balptrti megalakulást. A vtzeiötég már mrg ii állapította, hogy at őszi srexaa beálltá­val mindegyik vidéki váraiban tartanak nagy­gyitiseket, kimennek minden falaka a demok­rácia felvilágosító stavaivil és az sem lehetet­len, hogy a párt vidéki zászlóbontási éppen Sxagedea történik meg. Ssegeden már régóta folynak komoly tár­gyalások és szervezkedések az egységes balpárt sxegedi csoportjának megalakulásán. Különösen az iparosok voltak azok, akik mindenkor sür­gettek a szegedi csoport megalakulását és nem egyszer tárgyalásokat folytattak erről. Mindenki tudja, hogy a nagy tábor egyiii van, bisten csak e legutóbbi IparUstileii it kamarai válastiásl eredminyekei kell figyelembe venni, de axt is tadla mindenki, hogy egysigts ixervezet, egysiges vexetis kell, hogy a szegedi nagy lábért temmi te irje váratlanul. A hadjáratokhoz nemcsak tömegek kellenek, de kellenek szervezetek, vezetők és egységes raoi­dulatok .,. Az iparosok zörgető előzetes munkája ter­mészetesen nsgy visszhangot keltett a többi társadalmi osztályokban is, hiszen ma egyeli in osztály sincs, amely távoltsrtaná magát a demok­rácia felé hiladó egységes mozgalmaktól. Az A legmagasb fenyőt kirántom és Az EÍna tüztorkába mártva azt Egy ilyen ttizes lángba fiirödt tollal Az ég borult boltjára irom: .Rózám, szeretlek I" Lobogni fog majd minden éjjel A lábgirás ekkor amott fenn S ujjongva olvasandja a J övendő kor ez égi szókat i tozám, szeretlek I Vi'őazinüleg lesznek önök közt, akik sohase tailtottak T. P. Q. huszár had nagyról és mégis ugy rémlik nekik, mintha est a verset kevésboé döcögős formában már hallották volna. Magam ii ugy vagyok vele. Es a vers a Heine Notdtee ciklusából való és nekem gyerekkori olvasmá­nyom volt az Endrödi Sándor fordításában. Az utolsó soraira még most is kívülről emlékszem valahogy: De én kiszakítom Norvégia ösreogetegéböl a legvénebb tölgyet Belemártom az Etna lángör»ényébe És tfizbetükkel irom föl az épe: .Szeretlek, Ágnes." T. P. O. huszárhadnagy, régi szegedi iró­tériünk nyi ván nem szerénységből nem irls ki as egész nevét, hanem óvatosságból, ami egy huszárbidnigynál ritka és éppen azéri meg­becsülendő erény. Pedig igazán nem kellett volna neki szégyelni magát, hogy igy meg­sarcolj! a németet. Katonadolog, megesett ez már civileken is. Különben is a hazai viszo­nyokhoz alkalmazta a szerelem himnuszát. Nor­végia ősrengetegéből Krivány vadonját csinált és Ágnesből Rózát. Adjuk meg a bajnoknak száz év után az abszoluciót. Hisien Roza bizo­nyosan örölt a versnek és mi is örü jank neki, hogy ime Szegeden már száz évvel ezelőtt ii ismerték Heinét. iparosok megtalálták a kapcsolatot a keres­kedőkkel, s szsbad pályákon dolgozókkal, a tisztviselőkkel, valamint a munkásság képviselői­vel és ma már az a helyzet, hogy megktxdődili a sxervexelt, komoly munka az egysiges ellenxiki balpáti txegedl ctoportjának megalakítására. A formális megalakulás most már nem kélhet soká, már az előzetes tárgyalások során is megmutatták a tömegek, hogy óhijtva várják az ellenzéki demokratikus balpárt zászlójának kibontását. Az előzetes tárgyalások során fcrméizelcssn megtalálták az utat a budapesli kitponi felé is és egyben legutibb megalakították axt a bitoli­tágoi, amely előkiiziti a nagy tzegtdi páti formális megalakulását. Az előkészítő bizottság tagjai a következők: Bokor Adolf giőgyszerész, Czeglidy La­jos asztalos, Dobay József asztalos, Do­bóctky József paprikafermeló, Fenyő Mátyás nagykereskedő, Gombos István férfiszabó, Gracza János pék, Hoffer Jenő biztosítási vezértitkár, Jónás Ernő címfestő, Kertész Jőzsef női szabó, Kiss Qéza hentes, dr. Krausz József orvos, Kovács János aszta­los, Korom András fényező, dr. Lugossy Döme ügyvéd, Ottovay Károly kereskedő, dr. Pap Róbert ügyvéd, dr. Szekerke La­jos ügyvéd, dr. Szivessy Lehel ügyvéd és Wimmer Fülöp gyárigazgató. A tanácskozások és a szetvezési munkálatok megkezdődtek és ma már csak rövid idő kér­dése, amikor megalakulhat a Független Nemzeti Demokrata Párt szegedi szervezete. Ez a sze* gedi zászlóbontás nagyjelentőségű lesz és azon természetesen részt fognak venni a párt orszá­gos vezérei is. A tömegek pedig meg fog|ák ujuit erővel mutatni, hogy reakció helyeit hala­dást, kurzus helyett demokráciát is szabadságot akarnak. Ujabb rablétémadés történt Dorozsmán. Egy öregaiszonyt támadtak meg a rablók. — Pénz helyett mindössze egy fél kenyeret vittek magukkal. Alig néhány befr, hogy Dorozsmán s Má­tyás kitály-uccábin még máig is ismeretlen rablók hatollak be az egyik házba, ma ujabb rablótámadásról kapunk tndéiilást. Pénteken este hat óra után ugyanis a Kisfaludy-ucca 2. szám alatt lakó özv. Betbily Jánosnékoz kii Jirfi állitolt be. A férfiak barátságosan köszön­tötték az öregasszonyt és amikor az érdeklődni kezdelt, hogy mit akarnak, az egyik férfi fel­emelte öklét és rákiállott: — Pinxt, vagy Heteit Az öregasszony az első meglepetés után kö­ryörgésre fogta a dolgot és sirva erősítette, hogy nincsen pénze, mert még nem adta el a búzáját. Az egyik fitfl erre háirasxaritoita ez asszony kit kórját, a másik ptdlg összekutatta pénz után ez égisz szobát. Amikor egy fillért se talált, magához vette az asztslon lévö fii­kenyerei és társával együtt indulni készült. Előbb azonban kijelentették s megrémült öreg­asszonynak, hs kiabálni mer, vlttzajinutk it agyonütik. Amikor s rablók azután eltűntek a szomszé­dos kukoricásban, Borbilyni fellármázta a szomsxidokat, akik kixil a bátrabbak a rablók ktrttisire indultak. Értesítették a csendőröket is, akik megkezdték a nyomozást és lóháton vei­tik ildixöbe az elmenekilt rablikat. A csendőrök azt hiszik, hogy a múltkori rablótámadás tettesei követték el a pénteki rablótámadást és remélik, hogy a kapott pon­tos személyleírás alapján sikerül ártalmatlanná tenni a dorozsmai asszonyok fosztogatóit, -s­A véres a jövö évben fel akarja épiteni a vásárcsarnokot. A város, ugy látszik, rohamlépésben akarja pótolni mindazt, amit a háború előtti esztendők nagyon kedvező viszonyai között könnyelműen elmulasztott. Most ípiti fel az egyetemet, a tanyai vaiutat, most gondolkozik az uj népliget és a szegedi vurstli megteremtésén, aatikor olyan drága passzió minden épitkezés, minden beruházás, amikor s vízvezeték, s köveztt, a világítás olyan siralmas képat mutat. A többi báboru előtti megvalósítatlan tervvel együtt előkerült most a váiárcsarnok terve is. Már az elmúlt év vége felé szóba került a városházán, hogy fel kellene ipitenl a Rikóczl­iirre a vásárcsarnokai, amely régi szükséglete ennek a pliccil telerakott városnik. Talán há­rom migyar vállalat is tett ajánlatot a vásár­csarnok kedvező hitelfeltételek mellett való fel­építésére, de a mult évben s polgármester ugy találli, hogy a város idei költségvetése s vásár­csarnoképités terhét már nem birná el, ízért s kérdés tavaly lekerült a napirendről. Most iimét komolyan foglilkozlstjs az illeté­ket ügyosztályokat iz a tsrv. Az előzelis tár­gyalások már mig is induliik iz ajánlkozó vállalatokkal és — értesülésünk szerint — s várat az iáin mig kedvezőbb feUiitlek mellett ipUhtint fel a csarnokát. Ebben az évbsn azonban már simmleselri sam knülhit sor az építésre, hinem nagyon vilószinl, bogy a jtv5 étben megkezdik migit a Rákitzi téri vátát­ciarnok feUpttisit. A budipisti Belvárosi Taka­rékpénztár tett legutóbb előnyősnek látszó aján­latot a városnak. A vásárcsarnok felépítéséhez szükséges összeget, s hozzávetőleges számítá­sok szirint tiz tizenkitmilliárd koronái hallandó évi kilencszásalékos kamattal it ivte kölcsön sdni a városnak ugy, hogy s iitittxiit csak it iv múlva kezdődte meg. Dr. Szendrey Jenő tanácsnok, iz elöljáróság! ügyosztály vezetője, foglalkozik most s kérdés előkészítésével. A piici ellenőrökkel összeiratja az állandó piaci áruiokit, hsgy a csarnoki árusítóhelyek számát hozzávetőlegesen raeg­állipilhassR. Pontos kimutatást készíttet a város piici belypánzjövedelméröl, hogy megállipiihassi azt is összeget, amelyet majd a felveendő köl­csön törlesztésére fordithst a város. A terv az, hogy a vásátcsaraak külső frontjain üzlethelyi­ségeket ipitenek és ezeknek a bérjövedelmét is s kölcsön amortizálására fordítják. Szó van arról is, hogy s vasútállomásokra magi a vásár­csarnok, imaly küISnállé üzeme lesz a város­uk, küld teherautókat is érkező piici áruk befuvirozfitáiári. A vásárcsarnok felépitéiével a város feltét­lenül megoldja s piacrendazés kérdését, ameny­nyiben a közietekről eltűnnek a nyilt piacok, ami viszont közegészségügyi szempontból ns­gyon kívánatos. Eszii szemben minden bizony­nyil érsékenyin megkárosítja izokit s kereske­dőket, akiknek s piicok környékén van jelenleg az üzletük és forgalmuk legnagyobb részét éppen s piacnak köszönhetik. Igy valóizlnü, hogy ezek az érdekelt kereskedők erős hircot indítanak majd a vásárcsarnok leiépítése ellen. A mai viszonyok között igiiuk is Issz, mert hiizen s gazdasági válság amúgy is nigyon redukálta forgilmukit. A város hstóságának azonban sz sz álláspontja, hogy az irdekeli kereskedők egyéni itdekivtl sxemben a Mkirdek kivánja a visáicsarnok mielőbbi ftUpiUsii, imi nsm okozhit nigyobb kárt nekik sem, hiszen s vásárciirnokbin létesítendő üzlethelyiségeket ők is kibérelhetik, s központban lévö kereske­dők forgalmukat pidig nem a piicnak köszön­hetik és igy nem vessiteaek belőle semmit akkor ssm, hl elviszik s Síéchmyi-térről s piacokat. A Délmagyarországot, Szeged egyetlen libe­rális napilapját támogatja, aki nyomtatvány­szükségletét a Délmagyarország-nyomdában (Petőfi S. sugárut 1) szerzi be. Telefon 16-34.

Next

/
Thumbnails
Contents