Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-15 / 188. szám

4 DELMAOYARORSZÁG 1926 augusztus IS. Gráci mozaik. Irta: Tonelli Sándor. Furcsa volns, ha Grécot akarnám felfedezni a magyar publikum ssámára, azt a Grácot, ahol nyaranta a vendéglőkben, kávéházakban és mind azokon a helyeken, ahol idegenek szoktak megfordulni, majd annyi magyar szót hallani, mint németet. Siájero sság a magyar halártőt tegköselebb eső alpesi vidéK, nem csoda, ha fürdőhelyeit nyár idején valósággal elárasztják a magyarok. Ennek a nyári magyar inváziónak pedig Grác az elosztó állomása. De magában G rácban és Közvetlen környékén is tömérdek magyar nyaral. Mert hiába számit nagyvárosnak, egész fekvése, épitésraódja inkább nyári üdülőhelynek predesztinálják. És talán ez helyesebb is a város szempontjából, mert á nyári idegenek áradata, a város legfőbb jövedelmi forrásaink egyike. Aki nem ismeri Grácot, képzeljen el maginak egy oválisán kiszélesedő folyóvölgyet a Mura két oldalán. A lapály közepén, közvetlenül a Mara partján egy kiemelkedő msgaslat, a Schlossberg. Valamikor vár volt rajta, amelyet a frarciák 1809 ben leromboltak, ugy hogy a régi erősségből nem maradt meg más, csak sz őrtorony és a nagyon különös formájú óratorony. A város a hegy körül épült. Valamikor a hegyen épüit erősséget még külön sáncok és bástyaövek vették körül. Ma természetesen már hire-hamva sincsen az erődítéseknek. És mit méltóztatnak gondolni, mit építettek ezek az együgyü stájerok a régi erőditések helyére, ahol nagyszerű tere kínálkozott volna a telekspekulációnak? Szinte hihetetlen, hogy semmit. Parkot és kertet létesítettek a helyén 1 Egy széles kerlöv a város keltős közepén I Akkora tölgyek és fenyők, mintha erdőben volnánk. Még azt is megcselekedték, hogy fehér márványszobrot emeltek egy Franck nevü úriembernek, aki egyebet se csinált, mint ezt a parkot kitervezte és meg is valósitotta. — Furcsa! — mondaná erre egy jól nevelt magyar városi tanácsnok. — Esek a jámbor stájerok egészen tönkreteszik a városi jelleget. Hátha még tudná azt is, hogy vannak pázsitok, amelyekről a parkőrök nem kergetik le a gyerekeket, hanem egyenesen biztatják őket, hogy a füvön játszanak, mert ott nem botlanak autónak, kocsinak és a Stájerországban hihetetlenül elszaporodott moto ciktiknek az utjábi. Pedig szoknak a gráciakoak volt igazuk, akift a város közepén ezt a rengetegül nagy parkot megcsinálták és a város periferiáin is minden házat ugy épitettek, hogy kertnek a közepén legyen. Igy csináltak Grácból igazán kertvárost, ahol élni éa nyaralni lehet. Grác ezért van tele nyaralókkal és ezért lepik el a várost nemcsak a nyugdíjas tábornokok ís admirálisok, hanem mindenféie gazdag emberek is, akik visszavonulásuk után váró ban akarnak élni, de olyan városi légkört akarnak, amely nekik a vidéki élet kellemességeit is biztositja. Az idegenek mellett ugyanis Grác a nyugdijasok és az üzleti éleitől visszavonult gazdag emberek városa. A volt monarchia idejében Grécot Pensiocopolisnak hivták. Egy esetben, mikor az oszirák kormánynak egy nyugdíjas uralkodóról, Lajos hollandi királyról, Napóleon öccséről keltett gondoskodnia, neki is Grácot jelölte ki lakóhelyéül. Ugy látszik, Lajos király nagyon megszerethette Grácot és környékét, mert távozása alkalmával kedvenc kirándulóhelyén, a maria grfini kápolna mellett egy kis obeliszk-fétét emeltetett, amelyen versben rótta le háláját a város és lakói iránt. Mellékesen megjegyezve ugy a francia vers, mint német forditása nagyon rossz. Meglátszik rajta, hogy király követte el. A másik oldalán Anastssius Grün osztrák poétának van egy verse. Az valószínűleg jobb lehetett. Most ugyanis már ugy el van mosódva, hogy nem lehet elolvasni. Grác egyebekben tipusa a vidéki osztrák városnak. Ha van osztrák épitészeti tipus, azt kétségtelenül Gráeban nagyon szépen lehet tanulmányozni. A városnak egyrésze teljesen meg' őrizte régies, patinás karakterét, mig a többi rész a fokozatos áttejtődést mutatja a barokktól egészen az utolsó évtizedek villaszerű építkezéséig. De az osztrák vidéki városnak tipusa Grác abban is, hogy nagyobb építészeti emlékeit és intézményeit mind a Habsburgoknak köszönheti. A császári idökbin legalább egy főherceg mindig Grácban lakott, aki ugyanazt jelentette a stájer fővárosnak, amit a császár és udvar Bécsnek, a birodalmi székvárosnak. Az a II. Ferdinánd, aki az ellenreformációt a világi hatalom eszközeivel rneginditotta, trónralépése előtiSiria hercege volt. 0 kezdte épiteni a várkastélyt és Grácnak egész csomó más nagy épületét. Mauzóleuma, amely egész templom benyomását kelti, közvetlenül a iotemplom szomszédságában emelkedik. 1 Orvosi köpenyek, I Soósnftl. Iskola acca 11. I Egy másik Habsburg, akinek Grác szintén nagyon sokat köszönhet, az a János főherceg volt, aki Magyarországon is meglordu't, mikor Napoleon egészen Győrig kergette. Ez a János főherceg vetette meg 1811 ben az etapját a gráci muzeumnak, a Joanneumnak. Meglehetősen nagy, de művészileg jelentéktelen szobra az összeomlás után is változatlanul áll Grác főterén. Alapitása, a Joanneum nem tekinthető a modern muzeum lipusának, de egye3 osztályai kétségtelenül igen gazdagok. Azok a tudós féitiafc, akik annakidején a főherceg tanácsadói voltak, a mu zeutn létesítése alkalmával abból a helyes elvből indultak ki, hogy egy vidéki muzeumnak nera lehet a feladata, hogy mindent gyűjtsön és a Joanneumot abban az irányban specializálták, hogy lehetőleg mindent összehordjanak benne, ami Stájerországra vonatkozik. A régi helyisegek már a kilencvenes évek elején szűknek bizonyultak az egész anyag befogadására és ekkor a Joaneummal kapcsolatosan egy uj épületet emeltek, amely ma a kulturhistóriai anyagot foglalja msgában. Külön van azonkívül a régi rendek házában a fegyvergyűjtemény, amely harmincezer darabra rug. A kulturhistóriai anyag nagyságáról fogalmat sdhat, hogy harminchárom teremben van elhelyezve. Kiváló érdekessége ennek a gyűjteménynek, hogy nyolc-tiz középkori nagyúri polgári lakást és parasztszobát, amelyeket sikerűit megmenteni, teljesen eredeti állapotában állítottak be a muzeumba. Igy lehet igazán képst alkotni az elmúlt századok életéről. Aki magyar szemekkel nézi a muzeumot, természetesen a magyar vonatkozásokat keresi. A fegyverektől eltekintve* különösen két ilyen dolog ötlik szembe. Az egyik egy kettős hordszék, a Báthoryak és Habsburgok cimerével. Ez a hordszék Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem tulajdona volt, akinek Mária Kriszlina főhercegnő volt a felesége. A szeszélyes Zsigmond tudvalevőleg leköszönt a fejedelemségről es elvált a feleségétől is. Mária Krisztina Grácba vonult penzióba és magával hozta a hordszéket is, amely III. Frigyes császár utazókccsija mellett ma a muzeum egyik termének a legtöbb ékességét alkotja. A másik magyar különlegessége a muzeumnak egy — pipa. Valamikor Stájerországnak Hagy pipafaragó háziipara volt és ezért a muzeumnak külön pipagyüjteménye is van. A legrégibb pipa mégis magyar eredetű. Agyagból van és bele van égetve: „KésaJíeite Csonka Debrecenben. An. 1660." Ezt a pipát 1894 ben egy ház alapozása közben a földben találták. Ha már magyar vonatkozásokról van szó, még egyet nem lehet elmellőznöm. Kint kószáltunk Grác egyik külvárosában, ahol bucsu volt és sorban állottak a vásáros bódék. Az egyikben képeket, színnyomatokat árultak. Legnagyobb meglepetésünkre felfedeztük azt a borbélymühelyekből jól ismert melodramatikus Petőfi képet, amelyen a halálrasebzett költő vérével irja a fű zöldjére: .Hazám". Érdeklődve kérdezzük meg a stájer boltost, hogy mit ábrázol ez a kép. A felvilágosítás nagyon meglepett. — Ez kérem egy fiatal orosz ellenforradalmár, akit a bolsevikik legyilkoltak... Az ára két shilling és ötven garas. Ez volt az egyetlen politikai vonatkozás, amelylyel Grácban négy hét alatt találkoztam. Igaz, hogy nem is keres lem politikát. De még igy is meglepő, hogy mennyire politikamentes ennek a városnak a légköre. Senki sem politizál és még a szocialisták Tezesbandás felvonulásai is inkább majáiisi menetekre emlékeztetnek. Más oldalról azonban nagyon komoly és szavahihető emberek mondották, hogy a Habsburgokról még itt Stájerországban is, ametyet az uralkodóház II. Ferdinánd idejgjtől kezdve a legsajátabb dominiumának tekintett, teljesen megfeledkeztek. Ha van osztrák politikai lélek, ez a változás kétségtelenül a legfurcsábbak közé tartozik, mert az osztrák németek igazán mindent a Habsburgoknak köszönhettek. De hát változnak az idők és változnak az emberek. Hogy a politikai pártoknak mi az elnevezésük, lényegtelen. Ma igazában két nagy poliíikai áramlat van Ausztriában, az egyik a szociáldemokrácia, amely küzd a nacionalizmus ellen és a nagynémeteké, akik a német birodalomhoz való csatlakozást akarják. Ha meg lehet Grácnak még egy különlegességéről emlékezni, az a tömérdek szanatórium. A várost körülvevő hegy lejtők mindegyikén egy-egy gyógyintézet, Maria Grün, Maria Trost, Wcizels dorl, Lassnitzhöhe, Tudendorf, Frohnleiten és a többiek. Krafft Ebing, a világhiiü ideggyógyász iött negyven esztendő előtt arra a gondolatra, hogy Rosenhűgel oldalán szanatóriumot létesítsen és megcsinálta Maria Grűnt. Példáját egyik orvos a másik után követte és ma nemcsak Grác, hanem a környező falvak is telve vannak szanatóriumokkal. Azt mondják, hogy a „zöld Stiria" levegője és vize üyen egészségügyi céloknak nagyon megfelel. A páradús levegő teszi, hogy u tájék az egész esztendő folyamin állandóan zöld. Az Ggyes reklám még ezt is kiaknázza és azt hirdeti, hogy a zöld szin megnyugtató hatással van az idegekre. Akármint legyen is, ha már orvosi do'gokrol van szó, marad egy eldöntetlen kérdés, amely nem éppen gusztusos, de mindenkinek teltétlenül szemébe Ötlik. E^ész Stájerország telve van golyvás alakokkal. Némelyik egész zacskót visel a torka alatt. A gráci humor mondja, hogyha egy üyen bemegy a doktorhoz és tanácsot kér tőle, hogy mit tegyen. Az orvos megvizsgálja és megcsóválja a fejét: — Nagyon komoly az eset, nagyon komoly. Cssk egyet tudok ajánlani. — Es pedig? — Vegyen magának egy stájer ruhát. Mindegek ulán azoknak, akik Grác múltja iránt érdeklődnek, azt is elárulhatom, hogy a város neve a szláv Gradec sióból származik, ami várat jelent. Windischgraeiz sem egyéb, mint a „vendek vára" Valamikor Grác szláv volt és a németek a tizenegyedik század körül, az Otf markkal együtt hódították vissza a szlávoktó1. Mi Grác a legdélibb fekvésű német nagyváros. Csodálatos, hogy a világháború után a szerbek, de különösen a csehek elfeledkeztek róla, hogy „ősi jogon" ezt a várost visszaköveteljék maguvnak. SPITZBR PBRBNC UTÓDA WOLF DEZSŐ S!ca°5NIC3 KOtOtt kabátok, harisnyák, fUrcISruhák, trikók, sapkák, nOl- és férfi (ehérnemQek, cérnák, pamutok, esöernyök stb. Nagy választéki Olcsé árak! 27 Föld és házbirtok. 105 A város körüli fekete RSldek 1—5 holdas darabokban kisebb-nagyobb tanyás birtokok, szatymazi szGIOk, nagyobb vidéki bérletek, magán és bérházak a várói minden részében, 40 miL-tól feljebb, Brestelkek, vendéglők és üzletek nrT-mi/ • ii-r » • nyug állpt. tanácsos ingatlanforg. Irodája rfcln K ANTAL Szegeden, Széchenyi tér 7. sz. a. (SzegedI UI IIIIX flll I nu Csongrádi tkptár palotája) II. em. Jobbra. Telefonok: 3 — 20 és 13 — 38. Kerékpár, complett felszereléssel, világhírű gyártmány Mhi K 1,800.000. Quramik, alkatrészek gyári árban. 134 NAGY JÓZSEF Budapest, Andrássy ut 34. KATZMAYER elismert specialista férfi fehémemüek készítésében. Iskola ucca 23., v. Brauswetter-hdz. Táborosl.József uri cipész, üzletét Takaréktár ucca (uj Csongrádi-palota) helyezte át. — Kérem továbbra is a n. é. közönség szives pártfogását. wmmmmwmmm imnmii wmmmmmmmmmmw | Nagy idényárusitás! | Í

Az összes raktáron lévő nyári ruhák, A blúzok és pongyolák mélyen I leszállított áron kerülnek eladásra J Í

RRülhoffea* Nővérak | divatáruházában Széchenyi tér 12. I (Barcsay-patlka mellett.) 285 • | Varrást nagyon jutányosán vállal! | ** NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI R.-T. MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMVASUTAK VÁROSI IRODÁJA. Küldeményeket háznál vesszük át. Feladóvevények nyomban átvehetők. Szállítási hivatal a Magyar Kir. Államvasutak részére. Schenker és Társai képviselete. Htrsch-posta elosztó Hivatala. Bútorszállítás. * Nagyfuvarüzem. Lombard-kölcsönt nyújtónk Wien, Passau, Regensöurgi tárházainkba betárolt exportárukra megfelelő valutákban. KOlcsey-ucca 7. Telefon 12-00. 90