Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-04 / 152. szám

1926 julius 4. DBLMAQYARORS2A0 3 Gaál Endrét visszatartotta a belügyminiszter, Bokor Pált nyugdíjazta [a minisztertanács. A polgármester szolba! reggeli postája nagy és váratlan meglepetés! boiott a azegedi városházára : megérkeztek azok a belcgjminisz feri rendeletek, amelyek végérvényesen elintézik a stáfnszrendezésiel kapcsolatban felmerült nyugdijai ási Ogveket, Baker Pál helyettes polgármester, dr. Oaál Endre tanácsnok, dr. Gyurilza Sándor kerületi tiszti orvos és Ferenciy Mátyás városi kapitány nyugdíjazásának az ügyét. A meglepetés! az okozta, hogy Rakovszky Iván belügyminiszter, illetve a minisztertanács éppen ellenkező álláspontra helyezkedett, mint annak idején a közgyűlés, mart akiket a közgyűlés további szolgálatra vissza kiván! tartani, azokat nyugdíjazta, azoka! viszont, akiket a köigyűlés nyufid jazotf, visszahelyezte állásukba. Az egyik rendeletben a miniszter arról érteBokor PáL sili a város közönségét, bogy a junius 18-án larloü minisztertanics Baker Pál polgármesierhelyettes szil gdlatban való vlsstctariásábax ntm tárult hattá. A február 24 én tartóit közgyűlés — mint ismeretes — ötvenegy szavazattal ötven ellenében uty határozott, hogy Boktr Pált, aki lényegesen iulszolgálta már a teljes szolgálat! évét, hetven éves is elmúlt és aki a státuszaki szemlél. A cél a tárgy s ezt törvények kormányozzák. A felvett képzet vagy megfelel a valóságnak s akkor azt igaznak mondjuk, vagy nem s akkor az hazug. A törvények összhangja a szellem. Az állati én a kifejezésnek eszköze, mely sohasem tökéletes, igy a felvett képzet is mindig el fog térni az igazságtól. Individuális lesz. De éppen ez a baj. Epp ez a hazug. S mit tesz a modern művész? bpp ezt a hazugságot fokozza. Direkte akarja, hogy az a képzet minél jobban el legyen ferdítve s ki legyen vetkőztetve objektiv valóságából. Á'alakitja a maga ábrázatjára s azt mondja: na most már gyönyörQ. Olyan, mint én. S mert állati énünk sem áll az igazságosság rendjében, szeretjük a hazugságot s nagy kelendősége van ennek az individualista művészetnek. De vájjon az örök cél érdekébeu szabad e a hazugságra törekednünk. Értelmünk azt mondja: nem. Vájjon egyéniségünk tökéielesitésével nem kellene e inkább az objektiv igazságot kutatnunk ? Értelmünk azt mondja: Igen. Ebben van ezen irány kritikája. Az objektiv világot törvények szabályozzák. A világszellem benne érzékeli magát. Ezt a szellemet, ezt a törvényt kell kutatni, teljesíteni, alkalmazni mindenkinek. Ezt teszi a tudomány, a technika, a szociológia. Kérdem: mért nem teszi ezt a művészet ? Beteg ? Az egyetemes szellemi énünknek — mely általank megnyilatkozik a lerántása állati énünkbe és annak öntelt dicsőítése, hamis nézetekkel, ebben való megtartása, ez az az önzés, ez az az átkos filisztertum, mely megüli a világot, belénk fojtja a lélekzetet, gúzsba köti a szellemet, elhervaszt minden rügyet s önző, csúf méhéből önti a haldlt. Ezt a tudatlanságot, ezt a megtévesztést, ezt a bünt le kell leplezni. Ezt kivánja az emberektől az isteni intelligencia. rendelet megjelenése után rraga kérle nyugdijai ását, nem nyugdíjazta, hanem előterjesztést tesz a belügyminiszter utján a minisztertanácshoz és javasolja szolgálatban való visszatartá iát. A minisztertanács — ugy látszik — arra az álláspontra helyezkedett, hogy a város nyugdijisabályrendelete értelmében hetven éves életkorán tul senki sem (eljesithei aktiv szolgálatot. A legérdekesebb az a rendelet, amely dr. Gaál Endre ügyében érkezett le Siegedre. Gaál Endrét — mint ismeretes —• a váró* közómégének legnagyobb meglepetésére 64 szavazattal 47 ellenében njugdijazta a ftbruán közgyűlés. A határozatot azonban mintegy ötven városatya megfelebbezte a belögyminisz terhez. De megfelebbezte azt maga dr. Gaál Endre is és felebbezését a nyugdíjszabályrendelefnek arra a rendelkezésére alapította, hogy hatvanöt íves életkora elöl! senkii sem lehe; nyugdíjazni, ba csak fegyelmi ok, vagy a tisztviselő betegsége nem teizi ezt szükségessé. A belügyminiszter rendelete többek közölt a következőket mondia: ,A közgyűlés határozatát Prelogg József és lársainsk felebbazése következtében felülvizsgálván, feloldom éa felhívom a város közönséfét, bogy nevizett visszatartása kérdéaében újból batárnzon. Igy kellett határoznom, mer! a Kérdés! eldöntő szavazásban a törvény hatósági bizottságnak iisxtvlsílő tagjai Is rísitviitek, már ptáig etek nevixeitnek visszatartása kérdésében teljesen érdekteleneknek nem tekinthetők. Igy, anélkül, hogy a kérdáibin a magam részéről állást foilalnék, vagy bármely tekintetben a víros közönségének akaratelhuározása elibe vágni kívánnék, meg kell állapítanom, bogy a kérdéses határozat a várcs közönségének álláspontlát nem tükrözheti hűen visiza, annál kevétbbé, mert a határozatot a törvényhatósági bizottság tagjainak Jelentékeny réize mig is felebbezte." Dr. Gyuriiza Sándor ügyéban — aki! a közgyűlés nem kíván! vísszaiartani, határozatát szonbin Várhelyi József pápai prelátus megfelebbezte — ugy döntött a miniiztar, hogy fóváhegyta a kitgyülis határnatát. ,A nevezett visszatartása érdekében a minisztertanácshoz előterjesztést nem tehetek" — mondja a leirat és igy Gyuritza nyugdíjazása végérvényes. Ferencxy Mátyást a közgyűlés majdnem egyhangúlag viisia akarta tartani, azonban a minisztertanács nem engedélyezte visszatartását és igy a Maiyi- kapiány is elvonul as aktiv szolgálatból a jól kiérdemelt nyugalomba. Giál Endre, aki korán reggal érleiült a dCnlésről, szombaton már meg is jelent a városházán, résztvett a kistanlctüléien is és hétfőn átveszi ismét a kullurdgyoiztáiy vezelését. Ügyével a szeptemberi közgyűlés foglalkozik ismét, de a tisztviselő városatyák most már, mint „nsm egészen érdektelenek", nem szavazhatnak. A hetven éves hercegprímás ünneplése Amerikában. Budcpest, jutius 3. Newyorki Jelentés szerint Csetnoch Jínos hercegpiimáitól a nyilatkozatok egéiz serege Jelent meg a chicagói lapokbar, amelyek kérdést intéztek hozzá. A hercegprímás csodálatos erővel és Irissiséggel bírja a fáradalmakat és a chigtcoi magyar egyházközségeke! sorra látogatta. Junius 18-án töltötte ba a hercegprimás 70. életévét és ez alkalombél lelkesen ünnepelték as amerikai magyarok és az euchariaztikus kongresszus nemzetközi réiztvevöi. Justh Ivánt szabadlábra helyezték és nem adják ki. Genf, Julius 3. A svájci ügyészség a vádfanács határozata értein ében Justh Ivánt 2000 frank kaució létéibehelyezéae ulán sxcbcdlábra helyezte. Ezzel kétségtelenné vált, hogy a manem gyar hatóságok kiszolgáltatási kérelmét teljesítik. Justh Iván ügyében a tárgyalás! rövid idő alalt megtartják. Barangolás felsővárosi uocákon. Ahonnan a külvárosrészek küldöttlégének egyrészt rekrutálódott. A külvárosok elfeltjfelf, elhanyagol! uccáinak latossága cselekedett. Memorandumot szerkesztet! és csendes tömörüléssel, békességes szándékkal a polgármester elé járult, hogy romladoió, süppedékes útjaira, házaira, sötétségbe burkolt városrészeire fordítsa a hatóság tekintetét. Ezzel a megmozdulással megindították maguk a kültelkiek a hircot életűkért, egészségűkért, a belvároson tul (erjedő civilizációért, áz eredmény, bízunk benne, nem maradhat el. Ahol egye'em épül, ott nem szabadna aránylag közeli uccákban wildwesti állapooknak szégyenkezniük. A mostani városépítési rendizer, hála Istennek, kinyitotta a külvárosok lakosságának szemét, összetartásba és letlre sodorta őket, hogy megvédjék jogaikat és fényt vessenek sötétben maradt életükre. A tegnapelőtti nagy megmozdulás megérlelte elhatározásunkat, hogy bebarangoljuk a város kitagadott uccáit, mert megint képet kell fes teni íz ottani helyzetről, hogy mint ismételt mementó ez a kérdés az illetékesek és a város mirden lakójának lelkiismerete előtt lebegjen. Nem is kell aokat barangolni, máris ősi, csendes faluban vagyunk. A háztetők eltörpülnek, az élet elhalkul, burján ül ki az uccákn, ahol a járdán végigvezetett ölvén év előtti fapailók helyett bevert, göröngyös téglák változtatták csak meg a régi helyszint. A legtöbbször mindössze félméteres járdán csak egyenkint mehet az ember, mellette mindjárt mély árkok fúródnak át az úttesten, mint valami hadszíntérről visszamaradt provizórikus lövészárkok. A gyerekeket a legtöbb helyen nem merik kiengedni az uccára, nehogy beleessenek a szennyes viszel, békanyál lat, bűzzel és;posvánnyal (el! nyilt csatornákba, amelyeknek vize most az eiő után olyan mély, hogy egy például kétéves kicsike feltétlenül belefulladna. « Az árkokra magas fflvek, bokrok borulnak, amik valamennyire eltakarják a városnak ezt a genynyes sebét, amely hiába kiált orvos után, legfeljebb csak kuruzsló tapaszokat kap, amiket az egyes házak lakói saját pénzüktől, saját munkájukkal házilag raknak rá. A kocsiúton pedig egyáltalában nem lehet közlekedni. Feneketlen, fekete sár borítja ijesztően mély pocsolyákkal. A beteget, ha szállítani akarják, karban viizik a legközelebbi kövexett utig. Ha orvolt hívnak, a kocsis be se megy az uccákba, messze kint áll meg és sz orvos csupán az égtől világított vagy sDtétifett uccán vakon keresgélhet, mig betegére talál. Lámpa kilométeres távolságokban sem látható. Ez az átlagos képe az itteni uccáknak. Ha azonban mélyebben tekintflnk beléjük, kissé meg is bolygatjuk a méhkast a csendesen szunynyadó lakókkal, akkor tömegesen zudulnak fel a panaszok, könnyek és keservek, akárhova fordulunk. Ez alkalommal a felsővárosi látogattuk me?, bekanyarodva a Csongrádi sugárutról legelőször a Debrecent uccdba. Jóképű fiatal parasztaszszony dobálta a földet kapájával valami te ken, amely inkább kacsaúsztatóra emlékeztetett, mint épi ésnek szánt területre. A sziszifuszi munka fáradságának gyöngyöző nyomait törölgette homlokáról. Néztem egy darabig, vájjon mit akarhat eizel a tengerrel. Végre közelebb kerülve, beszédbe elegyedtünk. — Ja| kérem, rettenetes egy állapot ez — mondotta Prágai Mihályné —, megvettük ezt a