Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-18 / 164. szám

ámm 3000 keretia. Jm&eatíSBSlI Brtü iMMMfc s. SMS. l^SttfeSar* át «* Aiwli ncca s. Semíssa m f gcftjr fiaI MftB WBiawnrtsa Kit Szeged, 1926 julius 18, VASÁRNAP Kíttisa! iti ílibi hej teűiapia helyben 40,000 hor„ Budapesten M «<dátras «4,«IU kor ü«jres nám árz liéíhflznap 2!>CQ koi Vfitr- t» Skmjbs* 80QS koroca. II, iviciyam, 164 ssáns As üzlet üzlet. Hábotu van moit a filmvilágban, még pedig a magyarban, amely tulajdonképen eddig még meg se született. Mert a magfar filmhtgyek évek ófa vajadnak ugyan, de hiába. Talán az állami bábák az okai neki, (alán a szegénységünk miatt van ez, de valószínűleg még egy sereg okot Iebstne találni. Mert van egy Filmalap és ezen az alapon Pékár Oyula a magyar film vezére. Daliásabb embert Igazán keresve sem igen találhattak volna és ba Pékár Gyula jó volt összekötő miniszternek és nemzeti drámaírónak, bát miért ne volna jó a Filmalap elnökének? Magyar film ma nincsen és igy P<kár Gyula egészen megfelelő ember a megfelelő belyen, aki hivatása magaslatán áll és boktos érdemekei szerez a magyar fiimkultura körül. Azsz hogy egy magyar filmet valahára mégis csak kifundáltak a hivatalos tényezők, de éppen e miatt vannak bajok a kréta körűi. Mert kiderült, hogy as első u| magyar filihnek, melyet az állami támogatás életre kellene, Stein éi Jenbach urak lennének á szerzői, Jens Krtfli volna a rendelője, francia bonviván a főhőse és Lisne Hiid a primadonnája A filmet a német Ostermayr Pé er, mint a berlini Ula síró manja készítené. Egyszóval tizenhárompróbás magyar film volna ez csakugyan és valóban, a kU késit neki, hortobágyi kanásszal, jogásszal, villogó gatyával, könnyű msgyami. délibábbal és kolomppal és Emmerich Kálmán fülbemászó, édesbús zenéjére'. Az a két valódi magyar iró, akiket a Filmalap Pékár Gyulán kivül megtűrt és elnézett a bizottság sorában, erre a gyönyörű perspek' tivákat mutató tervre egysrerűen leköszönt tisztségéről és most majd teljesen irodalommentesen fogják tovább alapozni a magyar filmet, különböző nyugalmazott államtitkárok és kornsányfőíanácsosok. Igy is van ez rendjén, mert hiszen business is business, les affaires sont les affaires, vagyis jó magyarán az üzlet üzlet. Ezt nem is annyira mi mondjak, mint inkább Pékár Gyula őkegyelme, aki clitélSen nyilatkozik a két magyar iró — Zílahy Lajos én Heltai Jenő — ki'épísétől és bejelenti, hogy a film az nemzetközi üzlet, tehát itt ezt a szempontot kell figyelembe venni és érvényesíteni. Alig akarunk hinni a szemünknek, Pékár Gyula mondja ezt és est mondja Pékár Gyula ? Az a Pikár Gyula, aki az ellenforradalom első napjaiban turáni színűre akarta mázolni a csillagos ege! magát és íuránszsgot szimatolt minden bokorban ? Az a Pékár Gy ul», aki a magyarok Istenének nevében veszi magára a pizsamáját és háromszoros huj, hu| kiáltással ü! be az autóbs 1 Az a Pékár Gyula, aki a P. T. fűzfapoétáinak homlokára turáni imákat mor molva teszi fel a babért, aki a Dunapalota deisönéjét is keresztény és nemzeii alapon fogyasztja ell Nem akarunk ráismerni Pékár Gyulára 1 Hiszen ez egy Depptlgüager, ez egy Celesün és Fioridor, hiszen itt egy kebelben két tziv lakik, egy petőfitársasigos és egy filmalapos. Az első ábi attal tekint keletre, a másik tisztelettel néz nyugatra. Az egyik az ideálizmus hófehér lobogóját lengeti az Irodalom berkei beír, a másik a hasion tarka vásznát lobogtatja ss idegen töke felé. Az üzlet Üzlet: gondolja és vallja Pekái Gyula, nem a költő és miniszter, hanem a Filmalap bizottságának elnöke. És vele együtt hirdeti a löbbi keresztény és nemzeti filmember, az iparfelügyelő ur, az ezredes ur, a kormány főtanácsos ur. Hét évi kurzus után végre Pékár Gyula is megtanulta és belátta, hogy as üzlet üzlet és hogy az érdek érdek, vaiaminthogy ami nemzetközi, az nemzetközi. Már most vagy hét esztendeig volt tévedésben a Dtúó főhadnagy illusztris szerzője és vele együtt a többi pékár, vsgy pedig esik miaket íévesEíett meg az öblöa hang, a kenetes ige, az átszellemüli arc, ameíy olyan állandó jelenség gyanánt szerepelt a magyar kurzusélei fórumán? Különben ml kész Örömmel és elégtétellel látjuk, hogy Pékár Gyula Jenbach és Stein költészete felé orientálódik és az ősi kancatej helyeit a bécsi limonádét válaiztja, a nyeregben puhitott hus helyett inkább az osztrák habostoriát kívánja. Az ö császári és királyi Ízlésének ez az őszinte megnyilatkozása és az uj magyír film bölcsője körül tolongó hivatalosaknak és válaszlottaknak is ez felel meg le^jobbm. Köszönjük Pékár Gyulának és a többi filmezredesnek, bogy megtanítottak bennünket arra, miszerint más a jelszó és más a tett, más a frázis és más a valóság, más az ígéret és más a beváltáss. Mi ugyan rzt eddig is tudtuk és láttuk, de ez destrukció volt. Most már a konstruktív kíjelentésgk és megnyilatkozisok után nem fogunk csodálkozni, ba a kurzusnak nevezett sok esztendős üzlet lassacskán egészen átfesti a firmáját, de a kurzus se csodálkozzék, ha a boltja !ass<cskán egészen üresen marad. líiz alatt a Bácska egész nyugati része. Egy méter magas viz áll 250 000 hold fölött. — Zágráb is vtszélybe került. (Budapesti tudósítónk jelenti telefonon.) Belgrádból jelentik: Ma délután 4 órakor a Duna főgátja Apatin mellett 3 méter szélességben beszakadt ts a beömlő hatalmas vizlőmeg fél órán belül 30 tréler szélességben mosta el a gátat, ugy, bogy este 7 óráig Bogoljevo környékén ujabb 50.000 hold került viz alá. Bácska nyugati része most már csaknem teljesen viz alá került és 250.000 hold termőföldet öntött el az ár. A viz 1 méter magasságban önötte el a földeket. Sándor király ma Újvidékre érkezett és motorcsónakon Újvidéktől Gombosig bejárta a Dunát és arra szólította fel Ujvidtk tanácsit és a kitendelt katonaság tiszti karát, hogy te gyerek meg minden lehetőt a.kafaszirófa megakadályozására. Gombásnál a Duna isméi át törte a gátit. Veszélyesen emelkedik a Stáva is és Susákndl áttörve a gdtat, ujabb többszer holdat elöntött. Zágrábot is veszély fenyegeti. Zágráb és Szabadka között a telefonösszekötíeiés megszakadt. Az alacsonyabb Száva-menli városokat a viz már el is öntötte. Az üzleteket és a földszinti lakásokat klürttettik. Újvidékről jilrn ik: A Duna ma délután 2 órakor Gombosnál a második védőgátat is áttörte. 48.000 hold került viz alá. Az áradás kiöntötte Vajszka, Bcgyán, Bácsujlak, Dunabökény és Parrag községet. Belgrádbél jelentik: A szabadkai vasuligazgatóság a Dana kstasztrőfális áradása miatt megszüntette a közlekedést Zombor és Dilya közt. Ennek következtében a Szabadka és Vinkovci közt közlekedő vasút csak a Szabadka— Zombor, illetve Dálya—Vinkovci közti; útvonalon közlekedik, de itt is csak erősen redukált forgalommal. A Simplon-orientexpressz Romániából Olaszország felé átszállással közlekedik. A magyír kir. államvasutaktól vett értesülés szerint a jugoszláv államvasutakon dáija—zombori vontion történt gátszakadás miatt a személy- és áruforgalmat beszüntették. Megbukott a Briand—Caillaux-kormány. A kamara visszautasította a pénzügyi diktatúrát és leszavaita Caillauxt. A tizedik Brland-kormány azonnal lemondott. Briand utóda — fierriot? (Budapesti ludósitínk telafanjelentite.) Párisból jelenük: Ma délután nyitották meg feszült várakozás és ideges hangulat mellett a szenzációsnak ígérkező és tényleg szenzációs eseménnyel, a tizedik Briand-kormány bukásával végződő ülét. A kormány valamennyi tagja jelenvolt és a karzatok is teljesen megteltek. Az elnöki emelvényen az alelnök foglalt helye1, mert Herriot résztvett a vitában és az ő felszólalása döntötte el tulajdonképen a Briand-kormány sorsát. Az ülés megnyitása után Chapedelaine, a pénzügyi bizottság elnöke azonnal beterjesztette javaslatát, amelyben a he'yzet komolysá gának méltatása után arra a megállapításra jut, hogy a kamara semmi körülmények között sem hagyhatja jóvá Caillaux tervezetét, amely terve a törvényhozás mindkét házának jogaiit és kőtességeit megcsorbitja. Az előadó jelentése után Herriot emelkedett szólásra. — Nem mint a radikális párt vezére, hanem mint a kamara elnöke beszéltk — mondotta — és utoljára kérte a miniszterelnököt, ne engedje, hogy a kamarát november végéig tétlenségre kárhoztassák. A baloldal képviselői tisztában vannsk azzal, hogy a helyzet komolysága azonnali segítséget kiván. — Mi jú reipubilkánmok foggal aggédunk amiatt, hogy a kormány pénzügyi diktatúrái akar ilelbeiéptetnl, arról a jogáról azonban egyetlen képviselő sem mondhat le, hogy a kormány működését egy teljes féléven keresztül kritika nélkül hagyja. A parlamentáris és republikánus ideológia ezt a diktatúrái nem ismeti és a kamara előtt fekfö törvénytervezetnek nem is az a része nyugtalanítja őket, amelyben a tervbe vett korlátlan rendelkezések végrehajtása van felsorolva, hanem az a része, amely a sorok között van és amelyről senki nem tud semmit. A törvény mindkét szakasza óriási veszélyt rejt magában, ezért a javaslatot el nem fogadja, mondotta a bal- és szélsőbaloddal zugó helyeslése melleit és felszólítja a kormányt, dolgoszon a parlamenttel együtt és ne kísérelje meg a parlament elnémítását, Briand miniszterelnök Herriot beszéde után azonnal a szónoki emelvényre sietett és látható izgalommal válaszolt Herriot fej'egeiéseire. — Ha Herriot képviselő urnák, mint a kamara elnökének kötelességei vannak, ugy erre caak azt válaszolhatom, hogy én pedig miniszterelnök vagyok és a felelősséget én viselem, — mondotta ingerülten. — Ha a kamara elnökének kötelességét és az én felelősségemet nem lehet összhangba hosni egymással, ugy a kamarának választani kell és bizalmával vagy elnCkét, vagy pedig a felelős kormány vezetőiét kell megajándékoznia. A dilemma súlyos, sőt tragikus. Minden