Délmagyarország, 1926. július (2. évfolyam, 149-175. szám)

1926-07-15 / 161. szám

1926 JuHtis 15. DBLMAGYARORSZACI 8 Kemál pasa merénylőit kivégezték azon a téreny ahol a merénylőtől el akarták követni. , Olyan földön, ahol nincsen {Budapetii tudósítónk telefonfeleniése.) Berlin­böl jelentik: Smyrnából érkezeit (clentésszerint a Kemál pisa elleni Összeesküvés miatt hozott halálos Ítéleteket szerdát végrehajtatták. Az el­iHlleket a* Árkád-téren, ahol a merényletei akarták elkövetni, akasztatták tel. A teret éltéi­kor katonaság zárta el, a kivégzésnél mind­össze néhány hivatalos személy vett részt, néző­kOzönség nen volt leien. A halálraítéltek szó szabadság, nem akarok élni." nélkül adták meg magukat sorsuknak, csupán Hursid bég szólalt meg, amikor a kivégzést eszközlö cigánylegény a nyakára (elte a kötelet: — Olyan földén, aha! nincsen szabadság, nem akarok tovább élni! A holttesteket azután 12 óra hosszáig az akasztifán hagyták és a délelőtti órákban ezrekre menő iimeg szemlélte a hullákat, amelyeket 2 óra után elszállitottak. -mi——~sa Magyarország—Franciaország 4 a 4. Bárány ismét megnyert* a Grand Prix-t. —- Kirlovicz győzött a rudugiásban. ország közi 4:4 arányban eldöntetlen ered­ménnyel végződött. A nemzetközi atlétikai versenyen rúdugrás­ban első Karlovicz (Magyarország) 390 cm., Páspöki 6 90 cm.-el második leli a távolugrásban. Az 1000 m.-es stafétánál a holland-magyar vegyes staféta a harmadik lett. Sulydobásban Egri 12.57-el negyedik lett. A 400 m. síkfutásban Bnrsi második lett, mert az 100i méteres ver­senyben nem állott stanhaz. (Budapesti tudósilónk ielejonjelentiee.) Páris­ból leientik: A tourellesi uszodában Páris város nagydijáért (Grand Prix) lefolyt nssóverseny­ben Ismét elsö lelt Bárány István (Magyar­ország) 1,4.2 mp. alati. A nemzetközi úszóversenyen a 4x50 méteres gyorssfafétabin elsö lett Franciaország 2.1 p., 2. a külföldi csapat 2 2 p.-el. Ebben a csapat­ban Bárány 268 mp. alati úszta az 50 métert. A vizlpótó mérkőzés Magyarország is Francia­Október végén megindul a viliamos a tápéi vámházig. A kereskedelmi minitzler érlesiteite a város hatóságát, hogy julius huszadikára rendelte el a szegedi közúti vaspálya Klauzál-tér és a Gizella-tér kOzötti vonalszakaszának, valamint a leliőliszaparii vonal lápéi kapuig terjedő meghosszabbításának közigazgatási belátását. A Klauzál-tér és a Gizella tér közötti vonal­szakasz megnyitáaának — mint ismeretes — az az előzménye, bogy as utóbbi időben a Dugonics-téri kanyarodónál tobb halálos ki­menetelű szerencsétlenség tOrtént. Ezen kivfii ngy a közönség, mint a villamoivasut igazga­tósága rálőtt már arra, hogy lellesen indoko­latlan ennek a nagy kerülőnek a fentartása, mert a nagyállomásra közlekedő villamos sok­kal rövidebb idő alatt és kevesebb veszedelem­mel teheti mig az utat, ha a Klauzál-térről a Zrínyi-uccán keresztül teszi meg az utat a Gizella lérre, illetve a Boldogasszony-sugárutra, mint most, amikor a Kölcsay uccán, a Kárász­ucca végén, a Dugonics-téren és a Jókai-uccán fut végig. Ezt a lehetetlen vonalvezetést annak idején a Jókai-uccai háztulajdonosok vereked­ték ki, mert azt hitték, hogy a villamos szom­szédsága emelni log]a ingatlanuk értékét. Most azonban már ők sem bánnák, ha elvezetnék uccájukbél a villamost, mert — véleményük szerint — a zükkenös pályán fűlő kociik szét­rázzák lassankint a házakat. A villamosvasút igazgatóságától nyert értesü­lésünk szerint abban az esetben, ha a közigaz­gatási bejárásnak kedvező less az eredménye, az uj .vonalhoz szükséges sínanyagot azonnal megrendelik valamelyik külföldi gyárbői, a ha­zai gyárak ugyanis nem foglalkoznak ilyen speciális nyomceitornás sinck gyártásával. A sinanyagot egy iiónapon belül megkapja a vil­lamos és igy talán már augusztusban meg is kezdik az uj vonalak építését. Mindkét vona­lat egyszerre akarják kiépíteni. A villamos igaz­gatósága szerint október végén már mindkét vonalon megindulhat a forgalom. A Dugonics­téri kanyarodó vágányait egyelőre nem szedik fel, mert az uccaburkolat helyreállítása hossza­dalmas munkát Jelent és igy ai a lövő évre marad. Értesülésünk szerint rövidesen sor kerül a feliőliszaparli vonalnak a Somogyi-telepig, majd Tápéig való kiépítésére is. Kihágásért elítélték a Vági* röpcédulákat terjesztő cipészmunkásokat. Néhány röpiratot Szegeden is terjesztettek. — Előállítottak hat szegedi cipészmunkáit, de szabidon bocsátották őket. Az elmúlt hét szombatján — mint ismeretes — a szolnoki ügyészségről Szegedre irányítottak két Vági párti földmunkást, akik ellen az a gyanú merült fel, hogy Szolnok éi Szeged között aratósztrájk-sgitációt kezdtek. A föld­munkások sztrájkra hívó röpiratokat osztogattak a falvakban és tanyákon. Az aratósztrájk­mozgalom nem lehetett komoly — állapították meg hivatalosan —, mivel egy ilyen nagyjelen­tőségű mozgalom megszervezéséhez elsősorban pánz szükséges. Pénz psdig nem volt az agitá­toroknál. Maguk is letartóztatásukig verejtékes földmunkás-fillérekből éltek. Teljesen pénztelenül pedig nem lehet aratósztrájkot szervezni, amikor a mezőgazdasági munkások között országszerte nagy a munkanélküliség és a nyomor. A két letartóztatott földmunkás kihallgatásuk folyamán Szegedet emiitették meg a mozgalom Ififészkéül. Erre történt azután a szolnoki ügyészség már ismeretes intéikedése, amellyel a letartóztatott földmunkásokat Szegedre irányí­tották. Szegeden azonban nagy meglepetéssel fogad­ták az agitátorokat. Szegeden senkisem tudott aratósztrájk- mozgalomról. A leküldött foglyokat egyszerűen Budapestre irányították. Szegeden a szerdai napig semmi intézkedés nem törlént az állilólagos aratőizlrájk ügyében. Röpirat a kaszinóban. A DélmaQyarorszdg keddi száma elsőnek adott hirt arról, hogy a szolnoki értesítések alapján Csongrádon két aratószfrájkra izgató röpiratot foglaltak le, amelyek már több mint négy-öt napja hányódtak egy nyugalmazott városi tisztviselő zsebében. A tisztviselő kedélyes kaszinói beszélgetés közben nevetve mutogatta a röpiratokat. A röpirat hire percek alatt elter­jedt a kaszinóban. Valaki a rendörségre tele­fonált, ahonnan deteklivak jöttek ki, igazoltatták az álmélkodó tisztviselőt és lefoglalták a röp­iratot. A megindult rendőri nyomozás szinte órák alait előkerítette a röpirat csongrádi ter­jesztőjét — mint már tegnap jelentettük — Kamasz Imre 21 ives szegedi cIptszsegéd sze­mélyiben, aki szülei látogatására ment Csong­rádra. Kamasz Imre azonnal elmondotta, hogy a röpiratok csongrádi elterjesztése csak mellékes megbizása volt. Csongrádra szilit látogatására jott és néhány barátjának felkérésére osztogatott cl néhiny röpiratot. Kedden este már detektívek és rendörök társaságában a szegidl rendőrsigen solt Kamasz Imre. Ut részletesen kihallgatták és as ügyet további nyomozásra Bokor Miklós rendőr­kapitánynak osztották ki. Lázas izgalom a szegedi rendőrségeik Sterdán délelőtt nem lehetett ráismerni a rendőrségi folyosóra. Máskor ezekben a nyári napokban a folyosón csak néhány egyszera panaszttevö őgyelgett, mig szerdán délelőtt detektivek és randörök szoronglak a folyosókon. A legnagyobb forgalom Bokor Miklós rendőr­kapitány szobája előtt volt. Ctongrádi detektivek adták egymásnak a kilincset. A detektivsxobából egyenkint hoztak kihallgatásra néhány fiatal­embert. A folyosón perci k alatt elterjedt a hire annak, hogy Kamasz beismerő vallomása alapján Sze­geden is felkutatlak néhány röpcidulát. A keringő híreket később megerősítettéi. Hivatalosan is megállapították, hogy Szegeden nihdny munka­nélküli fiatalember, akik nemrégiben még szegedi ctpómibelyekben dolgoztak, Szegeden Is el­elszórtak néhány röpiratot A szegedi terjesztők közül Nagy Ferenc cipészsegédet engedélynélküli röpiratterjesztés cimén Peikiczy Lsjos rendőrtanácsos, kihágási biró tlznapl fogházra itille. Kihallgattak azután még hat fiatal cípészmunkást, akikről kiderült, hogy csak hallottak a röpiratokról, a terjesztis­ben azonban nem vetlek riszt. A nyomtatványok Kaizbtrg budapesti Akácfa-Ucca 46. sz. alatti nyomdában készülék. A kihallgatások ulán szabadiábra helyezték a hat cipészmunkást, — csupán Nagyot és Kamaszt helyezték letartóztatásba. A rmddrségi folyosón elmondoiták a kienge­dett munkások, hogy mindegyikük tagja a Vági­csoportnak, ennek ellenire azonban semmii sem tudlak az aratósztrájk-mozgalomról. A hivatalos nyomozás és annak további irányítása ügyében Borbola rendőrlanácsos szobijában dr. Zebay Ferenc ügyészségi alelnök beható tanácskozást folytatott, de annak ered­ményéről semmisem szivárgott ki. A rendőr­ségen és az ügyészségen különben az illetékes faktorok minden nyilatkozatadás elöl mereven elzárkóznak, ugy hogy az állítólagos aratósztrá|k­mozgalom szegedi vonatkozásairól hivatalos nyilatkozat még nem hangzott el. Értesülésünk szerint a lefoglalt néhány Sze­geden terjesztett röpiraton kivül további fejle­ménye nem lesz az ügynek. Nagy Ferenc Sze­geden tölti ki 10 napos fogházbüntetését, mig Kamssti Csongrádra viliik, mert őt oti iliitik el tiltott riplrai terjesztiseirl. A büntetés kitöl­tése után átkerülnek a szegedi ügyészségre, ahol döntenek abban a kérdésben, bogy megindít­ják- e ellenük a binvddi eljárási a röpiratok tartalma miatt. A röpiratok szerzője még isme> retlen és illetékes helyen az a vélemény, hogy a terjesztőket binvídl ulon nem lehet felelős­sigre vonni. Miért utazott külföldre a bolgár király ? Prága, julius 14. A bolgár sajtó élénken kommentálja Boris király külföldi utazását. A hivatalos körök teljes titoktartást tanúsítanak. A nagy nyilvánosság az olasz király kisebbik leányának nevil emlegeti a király utazásával kapcsolatban s azt állítják, hogy Boris bolgár királyt az Aostai herceg, aki feieaége révén tokon a királyi családdal, hivta meg, hogy néhány napot felsöoliszországi birtokán löllsün. Aláírták az osztrák-magyar határforgalmi egyezményt. Bécs, julius 14. A Politlsche Correspondenz értesülése szerint a szövetségi kancellári hiva­talban ma délben aláírták az osztrák—magyar határforgalmi egyezményt, valamint a személy­forgalomra vonatkozó egyezményt. Ausztria részéről Rmek szövetségi kancellár, Magyar­ország részéről báró Wodtaner meghatalmazott miniszter és gróf Ambrizy bécsi magyar kOvet voltak az aláirók. Az egyezmény számot vet a Jelenlegi viszonyokkal s az eddig érvényes halát forgalmi egyezménnyel szemben nagy ha­ladást jelent abban az irányban, hogy egyrészt tiszta jogviszonyokat teremt, másrészt össie­foglalja és meg|avitji a különböző elszigetelt szabályzatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents