Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-13 / 135. szám

Ar>» 3000 koi*osifli ^••••••eeeeeamemamBBi «™me gdO-rjMstg! Deák HMM 8. astaha imí, -^víiImUI, iMitCaiMByvCtC w ;«sjlr3it« Andi ccca 3, Miahn SSt. 1 ndte Teitósw»«» M-M. Szeged, 1926 junius 13, VASÁRNAP ISHMmMsí irih: Egy htaípra helyben 4Q,(!UQ kor., Budapesten íf fkiífccK «5.QtW kor, Egyes tiAm íra hétköznap 2(100 kot. taat:- *e amwgnap KKiP korúra. II. évtclye®, 133. tsAm Statisztikusok. Azok a tudót urak, akikei Szeged várota szombat este székházinak falai közt vendégeid! fogadott, a legnépszerűbb és legnépizerfltle­nebb tudománynak, a statisztikának a képvise­lői. Mert a statisztika rendkivel népszerű tudo­mány, mikor nekünk van tőle valami kérdezni­valónk és a feleletével a mi igazunkat tudjuk bizonyítani. Ellenben nincs tudomány, amely ugy meg tudná káromkodtslni az embmket, mint a statisztika, olyankor, mikor a statisztiká­nak van kérdeznivalója az emberektől és bizo­nyos rubrikáé ivek kíföttétéi kívánja töltik. Ilyenkor jelennek meg as újságokban a stilisz­tikai humorok és ilyenkor szokás felütni hol elmés, hol elméletlen kérdéseket arról, hogy mi köze ahhoz az államnak, kinek a tyu'sja hány tojást tojik és hogy tőiödik-e azzal a tehén, latin, vagy görög rítus szerint vet-e a gazdája keresztet. Hála Istennek, azért Migyarországon is va­gyunk annyira, hogy a nagyközönség is haj­landó tudománynak elismerni a statisztikái, még pedig nem csupán sbbin a kedveit formájá­ban, amikor azt számitjs ki, hogy egy köbmír­földes kockába hányszor lehelne belsrikni a Cheopsz piramiiát, meg a Szent Péter- templo­mot « hogy mekkora várost lehetne az alá a szisarhsmu alá tessetnf, amit egy jóravaló do­hányos polgár tizennyolc éiís korától hatvan éves koráig produkál. Az intelligensebb embe­rek kezdik már sejteni azt it, hogy ezekhez a gyereket számtani játékokhoz semmi köze sincs e statisztikának, mert az valami nagyon komoly dolog, amely, asint ahogy a Tocquerille, a régi akadémiai kiadványokból nálunk is ismer! bires francia államtudót megállapított*, ugy kiiéri az állami tevékenységet, mint ahogy az öntudat kitéri cieíekíéssinfeet. Valahogy dereng már bennünk annak a tudata, hogy az a munka, amely látszólag teljesen elzárva folyik sz élet­től a statisztika csendes műhelyeiben, szinte titokzatosabban és ismeretlenebből, mint a mé­hek munkája a kaptárban, — as a caunka a legszoroiabban kapcsolódik az élethez és ba az élei nem tudja olyan hasznát venni, ami­lyent lehetne és kellene, annak a gyakorlati élet az oki és nem a statisztika. A statisztika kard és lámpa egyszerre s a kard nem tehet róla, ha hasznavétlin megeszi a rozidi, se a lámpát nem lehet érte okolni, ha nem igazodnak a világossága után. Sokszor kéltégbe vonták és talán nem is minden ok nélkül annak a föbbávezredes té­telnek az igazságát, hogy a történelem az élet mestere. A történelem caak lehetne az éie mes ere és kellene, hogy as Iegysn, de az élet nem laaul a történelemtől, hanem uj utakat ke res és uj {örvényeket csinál magának. Ezeknek a törvényeknek a kutatója és magyarázója a lelkiismeretes és becsületes statisztika — és h* tudományról beszélünk, csak ilyenről lehet szó — és talán el fog jönni az a kor, amikor a statisztika lesz íz élet tanítómestere. Magyar­országon egyelőre aligha fariunk itf, ezt min­den politikától mentesen is be kell látni min­denkinek, aki nyitott szemmel nézi a magyar életet. A migyar statisztika bizonyára nagyon lelkiismeretet és becifiletes s éppen mint Sta­tisztikai Társ ti ág bizonyára független is min­den hatalmi irányítástól, de afcpcs munkájának egyelőre semmi foganatját nem látjuk. Akiknek elsősoiban tanulniok keikne a magyar statisz­tika adataiból, azoknak nvilván nem a statisz­tika a kedvenc sludiumuk, leszámítván termé­szetesen azokat a rasgas hivatalokat, amelyen éppen mo.,1 szélesítik ki a magyar statisztika terfi etéf, felméretvén a msgyar társedalssat a konstruktív és destruktív ujságolvaiás siem­poEi|ábóí. Éltől eiíekinívs asonben valószínűleg raagufs derék sisÜMtíkugaink sincsenek nagyon elragadtatva attól a szereptől, amelyet az ö súlyos tudományuk játszik a mtgyar élet és a magyar sort irányitálában. Ez mintha ki it ér­zett volna a tzombat esti díszülésen Jancsó Benedeknek, a magyar nemzeti eszme fehér* hajú, de ma íb tözes szívd illusztris harcosának elöidásábóf, amely a statisztika nemzetvédö szerepéről szólván, azon végződött, hogy mi magyarok megfordítottuk Qambetta híre* irre­denta receptjét: mi csak szájjal csinálunk irre­dentát. És egy kicsit megdöbbentő volt Pogány Frigyei államtitkárnak, mint régi kulturstatísz­tifeusnak az a kijelentése, hogy még mindig 226 magyar község! van olyan, amelynek egyet­len iskolája sincs és csak a legnagyobb erő­feszítéssel lehet elérni, hogy közoktatásügyi statisztikánk esik megközelítően is ha tflkrc legyen a valóságnak... ..Királykérdés nincs, II. Ottót kell a trónra ültetni." Megalakult a legitimisták Szent Korona Szövetsége. (Budapesti iudósiténk telefonjelentése.) Szom­baton ette a régi képviselőházban megalakult a* Magyar Férfiak Szint Karana Szlvetsége. A gyűlésen rxegjelent Apponyi, Károlyi József, Andrássy, Zichy János, Wtessits Gyula, Ufron Oábor, Huizár Károly, Rákosi Jenő és még számosan. Kdralyl József gróf megnyitója ulán Apponyi Albert mondott nagyobb beszédet. — Hitvallásuk nem az — mordotta —, bogy alternatívákat fc erei sün k a királykérdés megöl dási médoiatai közStt, hanem az, hogy II. Ottút kell a trónra ültetni. Klrálykirdis egyál­talán nincs, azt a jog alapján kell megoldani és a további megfontolás tárgya az, bogy ho­gyan és mikor. Magna Charta van a kettőnk­ben, IV. Károly akaratnyilvánítása, amelyben királyi szavával kötötte le magái a magyar nemzet öncéfutága és függetlensége mellett s ezt az örötséget következetesen es változatla­nul átültették fia lelkébe. A személynélkflli Jogfolytonosság hiveinak azt válaszoljuk, hogy a jogfolytonosság egy is osz!fiait tlan, ha valaki annak alapján áll, ugy az összes konzekvenciákat el kell fogadnia. Justh Iván esküdtszék elé képül. Svá|c nem ad|a ki a támadót. V (Budapesti tudóottink tekfonjelentése.) Qtniböl jelentik: itencki főállancűgyísz ideérkezett, hogy a genfi ksnlon vezető ügyészeivel tanácskozva, döntsenek Justh Iván további sorsáról. Ugy dCniötiek, hogy a szövetségi tanácsnak axi fogják indítván yozni, hogy Justh Ivánt állítsák esküdtszik elé. A tanács egyik tagja az újságírók előtt ugy nyilatkozott, hogy véleménye szirint Justh Iván kiadásáról még az esetben sem lehet szó, ha a magyar kormány arra való hivatkozással kérné a kiadatást, hogy Bethlen személye területen' kívüliséget élvez. Justh merényletét mindenképen a svájci szövetségi törvénykönyv idevonatkozó szakaszai alapján keil elbírálni és az eljárást, a szövetségi államügyész fogja lefolytatni, aki legkésőbb hétfőn fejti ki véleményét az igaz­gatótanács előtt és minden valószínűség szerint aulyos börtönbüntetést fog javasolni Budapest, junius ÍZ Ma délben Pesthy Pál igaz8ágflgyminiszter, Timkó Zoltán korona­Ügyész helyettes és Sztrache ügyészségi elnök kereste hl Vass József h. miniszterelnököt, aki­vel Juith Iván kiadatása ügyében tárgyaltak. Később a tanácikozásba bevonták a külügy­minisztérium vezetőjét, gróf Khuenhiderváry Sán­dor meghatalmazott minitztert it. Pesthy igaz­ságügyminiszter távozásakor kijelentette, hogy Justh Ivánt régi bűnéért kívánják kikérni. ííss: ÍSSSS2S4 32 órás ülés uténf tomboló viharban verekedés, ordítozás, rombolás közben elfogadták a cseh vámterifát. Szó nélkfil elvetették az ellenzék 100 javaslatát. — A vámháboru megkezdődik. Prága, junius 12. A képviselőház ma hajnali 4 órakor folytatta anmk a javaslatnak a vitáját, amelyet a polgári pártok a mezőgazdasági vá­mok ügyében benyújtottak. A vita tudvalevően tegnap reggel 9 őrakor kezdődői!. A vita be ­fejezése után 10 perc ssünet következett, majd az elnök Kegsdia a záizót a mesöpid&sági bizottság eiöadéján&k. Amikor a szónok a ssószékre lépett, a kom­munisták pokoli lármába kezdtek, több kommu­nista képviselő cz emelvinyhiz lehar-t, hogy megakcdályozza a zárószó elmos dúsát. Azon­ban a parlamenti őrség gyűrűbe lógta sz emel­vényt. A füisiketitő lármában a szónoknak a ssavaibái semmit sem lehetett hallani. Félhatkor a kommunisták újból őriili lár­mában követelték a miniszterelnök ét a bel­ügyminiszter megjelenését. A szociátdemokralák és a szociálisak követelték a kormány lemon­dását, mert az egész köztársaság izgalomban van. A tegnapi prágai tüntetés alkalmával az éjjeli órákban mintegy 70 letartóztatás tirténi. A kor­mányt támogató pártok körében sokan aggódva néinek a veszedelem elé, ha a kommunisták ezúttal tagadhatatlan jogos ügyet védnek, nép­szerfiségre fognak szert tenni. Általános az a meggyőződés, hogy amennyiben a kormány kitart álláspontja mellett, a népharag fogja el­sipisnl a Csehországban uralkodó felenlevő rendszeri. (Budapesti tudózttóssk telefonjeleniése.) Prágibőt jelenlik: 32 órás üíés u'áa izombaton délután félnégy órakor befejezték az agrárvámokra vonatkozó javaslatok tárgyalását. Még az csitrák parlamentben ssm volt példa arra, hogy ennyi ideig együtt ülésezzen a nemzeigyülés, pedig a csefatk az osztrák prrlamen ben is igazolták: muzsikálta készségüket. A sz&vaaás azzal sz eredménnyel végzCdölt, hogy az ellenzéknek vahmenayi határozati juvaslaiát, amelyeknek a száma meghaladta az ezre', elutasították és csak a bizottság éz két kormánypárti képviselő határozati Javaslatait fogadiák e). A reggel bét Érakor felföggeszíett ülési déíu'án egynegyed háro® őrakor nyitotta meg az elnök, köíbsn a pár ok között állandóan feonjfromisszu uos tárgyalások folyak, amelyek azonban végül is eredménytelenül vésődtek. A pártok köreteidére tíé után az ; mellenI Ctrny

Next

/
Thumbnails
Contents