Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-03 / 127. szám

1926 iunins 3. OELMAQYARORS2AO 3 Egyhónapi fogházra Ítélték Fábián Bélát, aki bottal támadt Szlávik ffőoa-vosra. A megvont táppénz epilógusa. Néhány nappal ezelőtt részletesen beszámolt a Délmagyarország arról, hogy a Munkásbiztosiió Pénziár helyiségében szokatlan események látszódtak le dr. Sxldvik Péter Ifiorvos és Fdbtán Béla rokkantmnnkás között. Fábián Bélától ugyanis megvonták a táppénzt, mert a beiegellenör azt tapasztalta, hogy Fábián egy vásárban árusított az egyik bódéban és igy nem követte orvosai szigorú utasitásait. A megvont táppénz körül heves szóváltás Játszódott le a munkás és a főorvos között, majd a folyosóra nyilő ajtó előtt Fábián Béla hirtelen fiiemelte bet ját is Stldvik főorvos fejire sajtéit. A főorvos súlyosabb sérüléseket szenvedett, mire bűnvádi feljelentést tett a rokkantmunkás ellen, akit szerdán délelőtt vontak felelősségre a szegedi járásbíróságon Mdihi Járásbirósági alelnök előtt. A vádat ügyészségi megbízott képviselte. Az első feljelentés könnyű testi sirtisről szólt, később azonban becsatoltak egy pó látleletet, amely azt tanúsítja, hogy a sérülések súlyosabbak voltak és ezért a vád súlyos testi siiíis vétségévé súlyosbodott. Fdbldn Béla botjaira támaszkodva állott a birőság elé. A cselekmény elkövetését nem tagadta, de elmondotta, bogy rokkant, súlyos idegbeteg, akit a legkisebb agressziv fellépés azonnal kihoz sodrából. A sajnálatos jelenetet amúgy is fölizgatott idegállapota csak fokozódott akkor, amikor a heves szóváltás lejátszódott. Idegein nem tudott uralkodni akkor, amikor a főorvos megfogta vállát és kitessékelte a szobából. Védekezésében még azt is előadta, hogy Szlávik főorvos lépett lel támadólag, ki akarta dobni a szobából, amikor a táppénzt reklamálta. Több tanút hallgattak ki ezután, akik a történtek idején a pénztár folyosóin várakoztak. Hogy mi történt bent a főorvos szobá|ában, nem tudják, csak azt látták, amikor felemelte botját Fábián és a főorvosra sújtott. Azt is látták. bogy a rokkant munkás nagyon izgatott volt. Varga István pénztári betegetlenőrt is kihallgatták, aki kijelentette, hogy Fábián minden ok nilkMl támadott a főorvosra, aki egyáltalán nem lépett fel támadóiig, csupán kinyitotta Fábián előtt az ajtót. Máthé alelnök ezután meghozta Ítéletéi, amely szerint bűnösnek mondotta ki Fábián Bálát súlyos testi sér és vétségében és ezért egyhónapi fogházra is 50.000 korona pénzbüntetésre ititte. A biróság enyhitö körülménynek vette a munkás rokkantságát és izgatott lelkiállapotát. A biróság azt a tényállást állapította meg, hogy a szóváltás ulán a főorvos ki akaría tessékelni az ajtón Fábiánt, aki ekkor ok nélkül fejbevágta. Az Ítéletben az ügyészségi megbiiolt mégis az okozta, hogy a megvont táppénz miatt | nyugodott, mig Fábián felebbezést jelentett be. A főváros uceát nevez el lfázsonyiról. (,Budapesti tudósítónk ielefonjelentise.) Polliikat, de különösen községi körökben sokat beszélnek arról, hogy a fővárosnak valamiképen áldoznia kell Vázsonyi Vilmos emlékének. Egyre mértékadóbb helyeken hangsúlyozzák, hogy uccái kell elnevezni Vázsonyiről, aki Nagybudapest egyik megteremtője és harcos munkásvezére volt. A közmunkák tanácsa értesülésünk szerint már a legközelebbi időben foglalkozik azzal a tervvel, hogy Vázsonyi Vilmos neviről uccát, vagy terei nevezzenek el. Hir szerinLeltősorban a Felsőerdősor és a Nagymező ucca nevét emlegetik. A döntés valószínűleg rövidesen megtörténik. Miskolcon meggyilkoltak egy 3 éves kislányt. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Miskolcról jelentik: Kedden délután Tarján Béla nyugalmazott Máv. felügyelő három és féléves kisleánya, Tarján Mitiska eltűnt szülei lakásából. Sierdán délután a Szinya patak vizéből egy borzalmasan megcsonkított, megvagdalt és megszurkált gyermekholttestet foglak ki. A holttest keze és Iába csak vékony bőrszeleteken csüngött a testen. A hullában a kedden eltűnt Tarján Mariskát ismerték Jel Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy bestiális kéjgyilkosság törtint, melynek elkövetésével egy koldmt gyanúsítanak. A rendőrség a legszélestbbkörü nyomozást indította meg. A polgármester és Wimmer vitája a városi párt programjáról. A városi párt, mely tudvalevőleg a közelmúltban alakult ujji és kezdte meg működését, szerdán este vacsorát rendezett a Higiban. A vacsorán megjelent 40—50 törvényhatósági bizottsági tag, természetesen valamennyien a városi párt tagjai is, résztveitek azonkívül a párt meghívása folytán mint vendégek dr. Somogyi Szilveszter polgármester és töbo tanácstag. As első felköszöntőt dr. Jedlicska Béla, a városi párt ügyvezető-elnöke mondta, aki a békés együttmunkálkodás és a megértés szükségességét hangoztatta ét a polgármesterre ürítette poharát. Somogyi Szilveszter mindenekelőtt kimentette a gyengélkedése miatt távolmaradt dr. Aigner Károly főispánt, majd azokról az érdemekről beszélt, amelyeket a főispán a városi ügyek elintézése kör&l való buzgólkodásával szerzett. Ezután áttért a városi párt előtte ismeretes programjára is valósággal munkatervei adott a hatósági működés ellenőrzisire is krilizálására alakali városi pórinak. Legelőször azzal foglalkozott a polgármester, hogy mit ne tegyen a városi párt. Ne foglalkozzék — mondta — politikával, személyes ügyekkel. Ne legyen ellenzéke a hatóságnak, mert akkor bizony a hatóság kénytelen lenne szembeszállni a városi pírttal. Azután áttért a pozitívumokra. Három csoportba osztoits a legfontosabb teendőket. Első a közegészségügy. — A kórház, a kórház — kiáltották sokan közbe. — Hit igen, a kórház — vitte át a szót a polgármester, aztán a klinikák, a gyermekjátszóterek, a sétányok és a közegészségügyet szolgáló valamennyi intézmény felkarolása. A második csoportba a gazdasági természetű intézmények és intézkedések tartoznak, amelyektől a polgárság jóléte Ifigg. E tekintetben azonban a polgármester szerint a kereskedelmi és iparkamarának, az ipartestületnek és a mezőgazdasági kamarának kell cselekednie és a hatóságot mindössze az a kötelesség terheli, hogy ezeket az intézményeket támogassi. A harmadik csoportba a városi szépészetet sorozta a beizéd. Ezek után még arra kerte a polgármester a városi pártot, hogy lehetőleg as említett irányban működjön es poharát i párt valamennyi tagjára ürítette. Wlmmer Fülöp bár binketti hangon, de őszinte színekkel ecsetelte a közgyűlésen uralkodó állapotokat. A polgárság rendszerint távolnaarad s a határozata* a polgárság és a város érdekeiről legtöbbször a tisztviselők és a parasztok szavazattöbbségével jönnek léire. A városi párt egyik hivatását tehát abban látja, hogy köteleiségleljesitésre szorítsa a közgyűlés független polgári elemeit. Azt Ő sem mondja, hogy minden körülmények között ellenzéke legyenek i hatóságnak, hiszen erre nincs is szükség és ez üdvös sea lenne, de igenis éljenek a kritika fogával, ami egyúttal kötelesség is. Tapasztalni lehetett, hogy a hatóság es ellen minden egyes esetban hadakozik — épp azért állítani meri, hogy az ellenzék a közgyűlésen a hatóság, a törvényhatósági bizottság ellenzéke. Somogyi Szilveszter ismitelt felszólalásaulán dr, Szivessy Lehel nagyfontosságú gazdasági kérdésekkel — vasúti közlekedés, kereskedelmi szerződések — való intenzív foglalkozásra és arra hivta fel a párt figyelmét, hogy sürgetni kellene az uj városi törvényt, amely lshetővé teizi majd olyan uj törvénybatósági bizottság megalakítását, amely inkább meg fog felelni a megváltozott viszonyoknak és bővülni fog az alkotmányos élet uj rétegeivel. Dr. Regdon Károly arra hivta fel a figyelmet, bogy a Tisza partján az öiszes érdekelt és alkalmas tényezők, mint város, vendéglősök, szállodások bevonásával fürdővárost kellene iéieiiteni. Dr. Falka Lsjos a kritika joga és szükségessége mellett tört lándzsát. Dr. Pap Róbert szerint életképes a mostani törvényhatósági bizottság és a városi párt épp arra való, hogy uj vért ömlesszen bele. Igen okos, praktikus dolgokat emiilett meg Hoffer Jenő. Beszéltek még dr. Turócty Mibály és mások. A krónika teljességéhez tartozik még, hogy lelkesen ünnepelték ugy a távollevő fő* iipánt, mint a megielent polgármestert és bogy a vacsora igen korán véget ért. Igaz történet egy névnapi mulatságról. Kedves és mulatságos történetről beszélnek mostanában azokban az iparos körökben, amelyekben bizonyos mértékig mindig megvolt az intim kartársi érintkezés és amelyekben a jó kedélyt as üzleti pangás sem öite ki teljesen. A szegedi iparosok között régi szokás, hogy megvendégelik egymást egy-egy jó falattal és egyegy pohár jó bárral olyankor is, amikor üzleti ügyekben látogat el egyik iparos a másikhoz. A szép és sokszor igen zajos névnapi cécők pedig elég gyakoriak. Természetesen ez alól az általános szabály alól is van kivétel, hiszen kivételek nélkül nemcsak a szabály, hanem az élet sok borsasava hiányoznék. Egy olyan iparossal történt a következő eset, aki ezen kivételek közé tartozik, aki azonban elég tekintélyes vagyonnal rendelkezik és akivel a legritkább esetben történt meg. hogy vendégül látta volna egy egy iparos társát. Közeledett ennek az iparosunknak a névnapja és barátai, akik legtCbbnyire szintén mind iparosok, természetesen az idén is hiába várták, hogy a névnapi mulatságra meghívót kapjanak. Erre az egyik iparos, aki baráti körben ötleteiről és jő kedélyéről ismeretes, merészet gondolt és vásárolt ebben a drága világban huss levelezőlapot, amelyekre legépelte annak az ipafó&drsának a meghívóját egy jó malacpaprikásra, akinek a névnapja közeledett. Nevezzük ezt az iparost az egyszerűség kedvéért Dezsőnek. A meghivók széjjelmentek és amikor Dszsőék a nevezetes napon esti szürkület idején intim családi körben üldögéltek, váratlanul megkezdődött a meghívott iparostársainak bekopogtatása. Dezső nem tudta, hogy minek köszönheti a szerencsét, sorra érkező barátait megbinálta hellyel és beszélgetett velük. Az idő azonban mult és mikor már félkilenc volt, az egyik iparos órával a kezében igy szólt: — Szép, szép, Dezsőkém, hogy mi ilyen csendben és mégis kedélyesen elbeszélgetünk a te névnapodon, de most már igazán hozhatnátok azt a malacpaprikást. Dezső, aki az egész dologról természetesen mit sem tudott, nagyot nézett, mikor azonban megtörtént a kimagyarázkodás, a megjelent vendégeket nem hagyhatta már elmenni vacsora nélkül, ami szépen teit az — ugy látszik — elég gazdag speizból. Az iparos-mulatságokat számon tartó feljegyzések szerint a husz vendég eilogyasztott két hátsó sonkát, hit szál kolbászt, egy nagy sajtot és harminchét liter bort. A mulatság reggelig tartott és iparoskörökben ma is sokat beszélnek róla