Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-03 / 127. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1926 juniui 3. azzal a hozzáadással, hogy hiába, legjobb lesz ezentúl névnapot ünnepelni olyan házaknál, amelyekben eddig 8zükmarkuskodtak és amelyeknek éléskamrája e szűkös időkben is elég bőségesen rejü magában a jő és élvezetes, persze nem bicsérdysta névnapi kellékeket. ZSBSSSSKSSSSSS Idegrohamában belefulladt a fürdőkádba. Szerdán délután tragikus halállal végződő szerencsétlenség történt a Kisfaludy uccában. Egy szerencsétlen idegbeteg nö fellel belezu* hant a vízzel teli fürdőkádba és még mielőtt segíthettek volna rajta, a vizben megfulladt. A Kisfaludy ucca 16. számú házban lakik Haizer Mihály családjával. Felesége már régóta súlyos betegségben szenvedett, idegbajához hozzájárult végtagjainak bénasága. Nemsokkal öt óra előtt történt, hogy a szerencsétlen aszszonyon idegroham veit erőt. Férje azonnal segit8égére sietett, a fürdőszobába vitle, majd vizesborogatást tett szivére. Nemsokára azután Hifzerné megnyugodott és ekkor férje nébány percre magára hagyta a fürdőszobában, hogy dolgait elintézze. «, Ez alatt a nébány perc alatt törlént azután, hogy a jelek szerint ujabb idegroham veit erői Hátterűin, aki minden valószínűség szerint a kádhoz vonszolta magát. A viz fölé hajolt, hogy felfrissítse borogatását és agy látszik elveszitette egyensúlyát, segíteni magán nem tudati is fejjel lefeli belezuhant a vízzel teli kádba. Mire férje néhány perc múlva visszatárt a fürdőszobába, a szerencsétlen beteg asszony belefulladt a kádba. Léderer Gusztávné büntetése a tizenöt évi fegyház. Nincs elegendő bizonyíték arra, hogy Lédererné bujtottk volna fel férjét. Budapest, junius 2. Léderer Gusztávné bünpörében a szerdai itéletkihirdelést szokatlanul nagy érdeklődés előzte meg. Léderer Gnsztávol ma nem hozták át a katonai fogházból, mert az Ítélethirdetésen neki nem kell jelen lennie. Féltizenegyre járt az idő, amikor a szuronyos fogházőrök Léderernét elövezették. Az asszonyon az izgatottság legkisebb nyoma sem voli, ugy látszik, bizik abban, hogy » szerdai itélet nem lesz súlyosabb a Tábla első Ítéleténél. Kállay kúriai biró, ítélőtáblai tanácselnök vezetésével pontosan tizenegy óraítar vonult be a biróság. — Az Ítélőtábla — mondotta — megváltoztatta az elsőfokú bíróság Ítéletét és Liderer Gusztávait született Schwartz Máriái bűnösnek mondotta kl csalás büntetliben, egyrendbeli gyllkotsdg bűntettében való büasegádi bünritetsigbes, lopás bűntettében, mini tettest is ezért összesen títenöiivi fegyházbüntetésre, valamint tlzivl hivatal- is jogvesztésre itilte. A szabadságvesztés büntetésből az ítélőtábla egy iv is nigy hónapot vizsgálati fogsággal kitöltöttnek veit. Ezután kezdődött az indokolás felolvasása. — Az ítélőtábla — kezdi meg Kállay fanácselnök — az altő birói itélet ténymegállapításait mérlegelés tárgyává tette és azt több pontban nem tette magáévá. Nem pedig azért, mett az részben iratellenesen volt megállapítva, részben pedig az Ítélőtábla szerint a felsorakoztató bizonyítékok nem elegendők azoknak a tényeknek a megállapítására. — A törvényszék megállapította azt, hogy Léderer feleségének állhatatos, tervszerű rábírásának a hatása alatt ölte meg Kodelkát. Ez nem ténymegállapítás, ez jogi következtetés. Lédererné soha be nem ismerte azt, bogy ő a feldarabolásban résztveit. A falbujtás tényére vonatkozóan az Ítélőtábla megállapítja, bogy Léderer Gusxtávné újév előtt beszélt ugyan férjével arról, hogy Kodelkát le kell lőni, mert asszonyi becsülelében támadja, azonban sz ítélőtábla ugyanekkor rnegáilspitoita azt is, hogy a házaspár között erről szó nem esett, Igy tehát automatikusan megtzűni az, mintha Liderer Gusztávai felhajtására törtitt volna a gyilkosság. & Az itélet ellen ugy a vádhatósíg, ssint a védelem semmiségi panaszt jelentett be a Kúriához. Léderer Gusztávné az ítéletet állva hallgatta végig a két szuronyos fogházőr között. Mig as itélet felolvasása tartott, mereven nézett az elnökre és izgatottságában csak a kezében tartott zsebkendőt szorongatta. Látszott rajta, hogy első pillanatban nem értette meg az ítéletet és még nem tudta, hogy mire ítélték. Csak amikor az itélet elhangzott, az elnök a megokolás felolvasását is befejezte, akkor Lédererné védője odament az asszonyhoz és közölte vele az ítéletet és rövidesen a megokolás lényegét. Lédererné, amikor meghallotta, hogy az itélet sokkal enyhébb, mint az előző volt, sitva fakadt. Zsarolás cimén eljárást indítottak szegedi kurzuslap volt nyomdászai ellen. W Elnapolták a fő tárgyalást. Ismeretes, hogy szinte az egész országban egyedül a szegedi kurzuslap nyomdája az, amely nem írja alá és nem ismeri el a nyomdai munkásságnsk azt az úgynevezett árszabály-üt, amely a munkásság munkájáról, munkarendjéről, idejéről, kötelességéről, jogáról és szociális igényeiről szói és amely igen jelentős helyet foglal el a kevés magyar szociális intézkedés között. Az árszabály alapján állanak szinte kivétel nélkül az összes magyar nyomdák, a munkásság és a munkaadók között fölmerült vitás kérdéseket békéltető biróság dönii el és az árszabály teszi lehetővé, hogy a munkásság ne dolgozzon nyolc órán tul és hoiy meglegyen az a bér, amely biztosítja az életstandardot. A szegedi kurzuslap nyomdája nem irta alá ezt a szociális árszabályt és éveken keresztül dolgoztatott minden ilyen megállapodás nélkül. Ennek pedig következménye az volt, hogy a szegedi kurzuslap munkásainak tiz, olykor tizenkét órát is dolgozniok kellett és bérük alatta állott a szervezett munkásság béreinek. A nyomda munkássága a nehéz évek alatt hangtalanul türt és görnyedve dolgozott. Körülbelül egy éve történt azután, hogy a kurzuslap nyomdászai megelégelték gyötrelmes, antiszociális sorsukat és döntő lépésre határozták el magukat. Egységes állásfoglalással elhatározták, hogy belépnek a nyomdászok szervezetébe, ami azután magával hozza azt, hogy csak a szociális igényeket kielégítő árszabály alapján dolgoznak. A szociális kérdésekről annyit beszélő kurzuslap munkást i kijelentették, hogy elég volt a kurzuslap jólétéből, ahol a munkaidő tiz órán tul is tart sokszor, de a bér nem elég kenyérre. Ezt a határozott állásfoglalásukat — mint még emlékezetes — megváltoztathatatlan formában tudtul adták a kurzuslapnak. Kijelentetlék, hogy csak akkor dolgoznak tovább, ha az árszabályt aláírják, illetve, ha nem gördítenek akadályt az elé, hogy belépjenek abba a szervezetbe, amely megvédi szociális érdekeiket. A kurzuslapot igen váratlanul érte a bejelenlés, megdöbbentek, — de nem írták alá a munkások szociális követeléseit. A munkások erre kivonultak a szedőszekrények közül. Az is emlékezetes, hogy ezután nagy bajok voltak a kurzusltp megjelenése körül, nem tudtak nyomdászt találni, aki kiszedté volna a lapot. Nspokon keresztül alkalmi •nyomdászokkal" szedették ki néhány oldalukat, papok, diákok állottak a szekrények mellé. Napok multán azután az ország különböző részéből összeszedtek néhány munkást, akiket a nyomdászság nem ismert el nyomdásznak sohasem, —• és a lap a sok nehézség után ismét megjelent rendes terjedelemben. A kurzuslFp ekkor szokatlan eszközzel élt: büntető feljelentést tett volt munkásai ellen, akik nem küzdöttek másért, mint becsületes munkaalkalomért, becsöle es bérért. Az ügyészség elvállalta a vád képviseletét és zsarolás cimén emelt vádat a munkások ellen, A hosszadalmas vizsgálat után a szegedi törvényszék Vildtanácsa szerdára tűzte ki ebben az igen érdekes ügyben a főtárgyalás}. Megidézték a kurzuslup volt összes munkásait, akik azóta az árszabály alapján különböző helyeken találtak kenyeret. A főtárgyalás elé ugy a munkás, mint a jogászi körökben nagy érdeklődéssel néztek, de a tárgyalást nem lehetett megtartani, A kurzuslap képviselője, dr. Dobay Gyula ugyanis külföldön tartózkodik és ezért kérte a főtárgyalás elnapolását. A törvényszék mérlegelte ezt az indokot és Dobay hazaérkezéséig elhalasztotta a főtárgyalás!. Az érdekes ügyre igy csak ősszel kerül majd sor. Jogászi körökben különös érdeklődéssel néznek a biróság ítélete elé, mert lehetetlennek tarfják, hogy a munkásokat zsarolás cimín el lehet ítélni. „ Az éleimüüészet mestere". Egy nyurga és cingár, rosszul szanált fiatal dijaok álldogált dáiebéd idején egy zöld plakát előtt, amelyen horszaaan legeltette szemeit. Leher, hogy nem egészen zöld annak a plakátnak a szine, csak as ilju látta annak, aki már harmadik hete követte a Mester tanait és már fényes nappal is megtekintette a csillagokat. A plakát Őt hirdette, a Mestert, a magyar Laotsél, akit istenuccse elég hangosan beharangoztak szegedi hívei, akik mind a sirig kitartanak a koplalás uj vallása mellett. „Az éleimüvészet mestere* — hirdeti ez a plakát tacituszi tömörséggel és cicerói (Ciceró borsót jeleni) ékesszólással. Az életművészet mestereit eddig nem az étetnek ama zö'delő vhányain kerestük, shol a fü, a dinnye, a tök, a hagyma és egyáb zöldség babérja terem. A kései antik világban Petrónias Arbiter volt az életművészet mestere, aki Tiimalchio lakomáján inkább szerepeltet fflleműlenyelvet, fácánpástétomot, tengeri malacpörköltet, őzpecsenyét és osztrigacsemegét, mint sav?nyukáposztát, vagy nyers uborkát é3 a kései modern világnak is inkább volt mestere az életművészetében az az Oscar Wllde, aki Brummel eleganciáját, Biillat Savarint is megszégyenítő testi és lelki gyönyörűségekkel egyesitette. Dehát szegény ember vízzel főz, azaz nem is főz, csak egyszerűen fölcsap mesternek és megfőzi a tömegeket negyvenezer korona hallgatást dtj fejében Bébé mester, aki Sanyaró Vendelt halálos komolyan el tudja fogadtatni emberi tdeát gyanánt gyomorbajos és kedély beteg magyarokkal. Áve Béla, a koplalók üdvözölnek téged, az uj cigányt, aki nem a lovat, hanem a legelőjét bicséri. Jatagán. Kői kalapoki Florentin filc [86 panama és lószőr újdonságok nagy választékban legolct óbban kaphatók. Knittel Konrádnál Szeged, Iskolau. 26. VFTKF7IK aki nem a Back-kóserétteremben étkezik, Q7pnprliplf találknyn HPIVP VLllVuLrflIl^ BUBHPEIT, VI., nn]ós uccu M.SZ. (Opera mSgSfi). OtOljCUlGR IclIdlIUlZU ÜCIjO.