Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-03 / 127. szám

í OELMAQfARORSZAtil 1926 Junius 3 védelmében készült. Sajtószabadság nincs, tz egyesülési szabadságot önkényesen kezeli a kormány. Kiss Menyhért a B listás miniszteri tiszt­viselők figyében interpellált, az ölé* 10 érakor ért véget. A képzőművészeti egyesület megválasztotta tisztikarát. Szerdán délután hst érakor tartotta választ­mányi ülését a városhisz bizottsági termében a Sttgedi Képzőművészeti Egyesilet. A választ­mányi Qlés tárgysorozatán szerepglt a tisztikar megválasztása, a'apitó és rendes tagok felvétele, valamint az alapszabályok módosítására kikül­dendő bizottság megválasztása. Back Bernát elnök hat óra után nyitotta meg az Ölést és Javaslatára a választmány a következő tisztikart válás utotta meg: Igazgató: Dr. Gyarltza Síndor, aligazgatók: Ldpmsy Hegedűs Qéza és P/elffer Elek, titkár: dr. Mandela Aladár, pénztáros: Vajdi Manó, ellenőr: Plck Jenő, ügyész: dr. Menyhárt Qás­pár, mütátos: Sebeityia Károly, igazgatósági tagok: dr. Szaby József, dr. Szeadrey Jsnő, dr. Tonelli Sándor, Nyllassy Sándor, Zelmi Béla és dr. Erekl Zoltán. Dr. Korpássy Qyula bejelentette, bogy két u] alapító tag Jelentkezett: dr. Gaál Endre és a Stegedl Ktnderfonógyir, mig rendes tagul szdzktlencvesen jelentestek. D/. Gyarltza Sándor bejeleGíelte, bogy a leg­közelebbi válRSztmányi ülésen előterjeszti a tárla f« rendező költségelőirányzatát és addig felkeresi Budapesten a képzőművészeti társulatokat, hogy megállapodást létesítsen az ősszel megtartandó tárlatok rendezésére. Ezután megválasz olták a tagok gyűjtésével megbízandó bizottságot, amelynek titkára dr. Mandoía Alidár, tagjai pedig dr. Taneílt Síndor, dr. Tóth Béla és dr. Szegszáfdy József lettek. Az alapszabályok módosítására kíknldeadő szak­bizottság elnökéül dr. Gaál Endrét, tagjaiul oedíg dr. Mesyhárl Gáspárt, dr. Szalay Józsefet, Zonbaty Antalt, és Ldpossy Hegedűs Gézát választották meg. P/elffer Elek választmányi tag indítványozta, hogy a tárlatok előtt és a tárlatok alait a Képző­művészeti Egyesület rendezzen népszerű elő­adásokat, mire dr. Gyarllza Síndor igazgató bejelentette, hogy ez az igazgatóság hatáskörébe tartozik és éppea ugy, mint a múltban, as igazgatóság minden egyes alkalommal rendez majd ilyen előadásokat. 8ack Bernát elnök ezután az ülést bezárta. flavl nyolcmillió borona kamarai nyugdijat itélt meg Szabó Gyulának egy választott biróság. A kamara az itélet megsemmisítésit kérte. Szabi Gyula, a kereskedelmi és iparkamara volt másodtilkára 1919 végén tudvalevőleg ott­hagyta a kamarát, amelynél 22 évig szolgált. Távozásinak oka az vo't, hogy a helybeli, sík­kor virágzásban levő Cipőszövetkezet vezetísét átvegye, mint elnök-igazgató. Akkor Szabónak mintegy évi 8000 korona nyugdíj járt volna, amelyet a kamara teljes ülése azonban 12000 koronára emelt fel. Ezt a nyugdijat Szabó éveken át igy fel­vette, amig azután először 1923-ban, később 1924 végén a korona rosszabbodása miatt igé­nyekkel lépett fel a kamarával szemtan. Ekkor azonban megegyezés jött létre, ameiynsk alap­ján 1924 végétől egész mostanáig havi 23 millió korona nyugdíjat kapott. Most, hogy a Cipőszövstkezetnél az állását elvesztette Szabó, ujabb igényekkel lépett fel, atqelyek a kamara vezetőségének egyrészéról lekintstbeveandőknek találtattak. Ujabb meg­állapodás azonban nem JUlt létre és a kamara vezetősége néhány hét előtt elfogadta Szabó azon ajánlatit, bogy — elkerülendő a bírósa­gok előtt való hosszabb pereskedést — vigyék az ügyet választott biróság elé. Es a választott biróság dr. Menyhárt Gáspár elnökből, a kamara részéről dr. Bledl Samu választott biróbái és Szabó Gyula részéről dr. Turóezy Mihály választott bíróból megalakult s a napokban ítélkezett. Alapul vette a válasz- j tolt biróság azt a 6040 aranykorona fizetést, amelyet Szabó 1914 ben húzott, ehhez hozzá- I piL^ampm adóit 800 koronát azon pótlék gyanánt, ame­lyet Szabó 1916-ban eléri, alapul vett tehát összesen 6840 aranykoronát. Ezen ősszegből a kamarai nyugdijszabályzai értelmében 22 évi szolgálat után 70 százalék jár, hozzáadva a nyugdíjba beszámítandó lakbérért 15 százalé­kot, összesen 85 százalék. Kimondotta tehát a választóit biróság, hogy Szabónak 5814 arany­korona nyugdíj jár. Est a nyugdijat a választott biróság teljes 100 százalékban valorizálta, amire — informá­ciónk szerint — Magyarországon még esak hozzávetőleges precedens sincs, azonkívül as 5814 aranykoronát nem 14.500 teljes arany­korona ériékben, hanem 17.000 koronával va­lorizálta és igy megállapított Siabó Gyulának, aki jelenleg ugyan állás nélkül van, de teljesen munkaképes, több mint 8 millió korona havi nyugdijat. Ezt az ítéletet a kamara elnöke, mint a ka­mara pínzögycinek a törvény által kijelölt őre, nem tartja elfogadhatónak, hanem annak meg­semmisítése iránt dr. Pap Róbert ügyvéd utján beadványt intéztetett az illetékes bírósághoz, természetesen nem a 100 százalékos valorizáció aiiatt, mert akármennyire kifogásol an dón ik tartja a választott bíróságnak ezt a ténykedését is, ebhez szerinte is joga volt, hanem kizárólag a választolt bíróság azon ténykedése miatt, hogy az aranykoronát 17.000 koronás alapon valori­zálta, amivel a választott biróság, a kamara elnöke szerint, hatáskörét kétségtelenül túllépte. A vizi sportegyesületeknek a szerencsétlenségeknél büntetés terhe mellett részt kell venni a mentési munkálatokban. A belügyminiszter ankétot tartóit a vizi szerencsétlenségek számának csökkentése ügyében. Hirt adtunk néhány nap előli arról, hogy Rakovszky Iván belügyminiszter keddre értekez­letet hívott össze a vizi mentés ügyében ki­adandó rendelettervezet leiárgyalisára. Az első pillanatban mindenki azt bibéi, hogy valami ujabb fajta ár mentestté «ről, vagy vadvizszabá­kyozásról van sió, legfeljebb non c;odátkoaha­tik, hogy mtkéni került az a kérdés a főldmű­velésSgyi uainisztertől a belflgymidszlsrhez. Most azonban tisztázódott ez a félreértés és kiderült, hogy a vizi mentés tulajdoasépea — ember­védelem. A fcelfltyai isster elnökletével tartott érte­kezleten Szegid város hatóságát dr. Szendrcy Jenő tanácsnok képviselte, aki szerdán érkezett vissza Badtpeitröi ei a Dilmagyarország munkatársának az ankétről a következőket mon­dotta : — Az ériekszíet a belügyminisztérium ta­nácskozótermében volt, a budapesti és vidéki rendőrség képviselői, a mentőegyesűletek veze­tői, a vidéki várcsok polgármesterei és tanács­nokai, alispánok és főispánok Jelentek meg a miniszter meghívására. A asiniszter megnyíló bmédében elmondotta, hogy az utóbbi időben nagyon elszaporodott a vizi szerencsétlenségek száma és szaporodtak ások sz öngyilkosok is, alak a vizbm keresik a halált. Éppen ezért szük&égesnek véli, hogy a kormány valamilyen tormában megszervezze a vizi mentést, Rendelet­tervezetet dolgozott ki, amely ezt a célt szol­gálja. — A rendelettervezetet dr. Tamesdnyl Kál­mán miniszteri tanácsos ismertette. Arról van binne szó, hogy a belügyminiszter a folyam­őrségeket, a révkapitánysigokaf, valamint a rendőrségeket is rendeletileg fokozottabb elő­vigyázatosságra utasttja és rendeletében a vizi sportegyesületek Hitelességivé teszi, hogy vizi szerencsétlenségek esetén azonnal vegyenek részi a mentési munkában. Azok ellen, akik nem tel­jesítik kötelességüké;, kihágást eljárást indíta­nak. Vonatkozna ez a rendelkezés az összes nagyobb folyókon lé?ő fürdőkre, regatta-házakra és utséegyes&taiekre, valamint a balatoni apori­egyesSieiefcra is. A rend*lsttsrse?et fölött hosszabb vita indult meg. A meniőegyissfllglek képviselői felesleges­nek tartották ezt a rendeletet, szerintük sokkal célravezetőbb, ha a vizi mentést erre a cáíra alakitannó társadalmi szervezetek veszik a ke­zükbe. A többiig azonban elfogadta a terveze­tet, mert a társadalmi szervezetek megterem­tése ne® történhetik meg máról-holnapra, a rendeletnek pedig esik átmeneti jellege tesz. A rendeiat egyébként részielesen meghatározta* hogy a vízi sporíháraktiak milyea mentő ész­közekét és félsz* relfseket kell beszerezniük. Elnököl buktat a cipészipari szakosztály. Kél évvel ezelőtt ugyancsak viharzottak a kedélyek a szegedi ipartes ület cipészipari szak­osztályának tagjai között. A hangulat a vezető­ség ellen nagyon kiélesedett, mert a kisiparosok szerint az akkori vezetők az adó és a forgalesi adó kérdésében elhanyagolták a tagok érdekeit. Az ellenzék túlnyomóan a kisiparosok tábo­rából került ki, akiknek élén Marosán Milán mellett ott állt Gaál József is. Gaált nem a szolidaritás érzés? kergette a kisiparosok karjai közé, hanem a bosszú. Nébány évvel meg­előzően ugyanis, mint ismeretes, Gaál társulva több tekintélyes cipészmesterrel, megalapította a Vénusz-cipőgyárat, amelynek eladása körül konfliktusba, majd ellenséges viszonyba került az alapitókkal és miután velük most már az ipartestületben sem akart együttműködni, ellenük szervezkedett. Fokozta ellenzéki hangulatát abban az időben a Baross Szövetséggel támadt konflik­tusa is. Egy csapással két legyet vélt tehát megfogni Gaál, amikor az elégedetlen kisipara* sok élére állt és egyszersmind elérte azt is, hogy bátor szókimondásáért és kuruc ellen­zékieskedése elismeréséül a cipészek a szak­osztály etnikévé választották. Mint minden uj seprő, e!einte Gaál is igen jói töitötfe be hivatását és buzgón járt el iparos­társai érdekében mindaddig, mig az idő nem feledtette vele a régi sérelmeket. Az id6k folya­mán azonban megbékült ellenfeleivel, meg a a Baross Szövetséggel is, annyira meg, hogy a kamarai választáskor együtt dolgozott velük és maga ts az ő listájukon akart a kamarába befutni. Természetesen nem jutóit be, mint ahogy az egész Baross-lista kudarcot vallott. A cipésziparcsok azonban neminézték jóssem­ricI elnökük magatartását és a kamarai válasz­tások idején elfoglalt álláspontját a legéleseb­ben elítélték. Nyilvánvalóvá lelt rövidesen, bogy Gaál az ipartestületben is megbukott ős csak­hamar észrevette ő maga is, hogy a kis.psri cipészek többé meg nem választték elnöküknek. Ennek következtében az uióbbi időben nem is nagyon törte már msgit ezeknek bizalmáért és megtörtént az is, hogy a legutóbbi adóvélemé* nyező bizottság tárgyalásait azzal akarta meg­hiúsítani. hogy nem Jeleni meg az ülésen. Végre az utolsó órában a bizottság az elnök nélkül tárgyalta ie as adójavaslaiokat. Vasárnap tartja tisztújító közgyűlését a cipész­ipari szakosztály, amelyre erősen készül a két tábor: a kisiparos-cipészek, akik az elnök kivé­telével változattanul meg akarják tartani a régi tisztikart és Gaál helyébe Marosán Milánt akarják elnökké választani, a másik tábor, akik két év előtt kisebbségben maradiak, meg­erősödve — G&ál Jóxstf/el. Hogy azonban ez a csoport Gaál elnökségét kivonná, azt alig hisszük. Es ha mégsem állit a maga részéről más elnökjelöltet, annak csak *z a magyarázata, hogy tisztában vannak az erő viszonya nkal és tudják, hogy a szakosztályban a kisemberek tui­nyomó iibbségbtn varnak és egy másik jelöltjük* nek sem lenne sok kilátása az elnökségre.

Next

/
Thumbnails
Contents