Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-03 / 127. szám

í OELMAQfARORSZAtil 1926 Junius 3 védelmében készült. Sajtószabadság nincs, tz egyesülési szabadságot önkényesen kezeli a kormány. Kiss Menyhért a B listás miniszteri tisztviselők figyében interpellált, az ölé* 10 érakor ért véget. A képzőművészeti egyesület megválasztotta tisztikarát. Szerdán délután hst érakor tartotta választmányi ülését a városhisz bizottsági termében a Sttgedi Képzőművészeti Egyesilet. A választmányi Qlés tárgysorozatán szerepglt a tisztikar megválasztása, a'apitó és rendes tagok felvétele, valamint az alapszabályok módosítására kiküldendő bizottság megválasztása. Back Bernát elnök hat óra után nyitotta meg az Ölést és Javaslatára a választmány a következő tisztikart válás utotta meg: Igazgató: Dr. Gyarltza Síndor, aligazgatók: Ldpmsy Hegedűs Qéza és P/elffer Elek, titkár: dr. Mandela Aladár, pénztáros: Vajdi Manó, ellenőr: Plck Jenő, ügyész: dr. Menyhárt Qáspár, mütátos: Sebeityia Károly, igazgatósági tagok: dr. Szaby József, dr. Szeadrey Jsnő, dr. Tonelli Sándor, Nyllassy Sándor, Zelmi Béla és dr. Erekl Zoltán. Dr. Korpássy Qyula bejelentette, bogy két u] alapító tag Jelentkezett: dr. Gaál Endre és a Stegedl Ktnderfonógyir, mig rendes tagul szdzktlencvesen jelentestek. D/. Gyarltza Sándor bejeleGíelte, bogy a legközelebbi válRSztmányi ülésen előterjeszti a tárla f« rendező költségelőirányzatát és addig felkeresi Budapesten a képzőművészeti társulatokat, hogy megállapodást létesítsen az ősszel megtartandó tárlatok rendezésére. Ezután megválasz olták a tagok gyűjtésével megbízandó bizottságot, amelynek titkára dr. Mandoía Alidár, tagjai pedig dr. Taneílt Síndor, dr. Tóth Béla és dr. Szegszáfdy József lettek. Az alapszabályok módosítására kíknldeadő szakbizottság elnökéül dr. Gaál Endrét, tagjaiul oedíg dr. Mesyhárl Gáspárt, dr. Szalay Józsefet, Zonbaty Antalt, és Ldpossy Hegedűs Gézát választották meg. P/elffer Elek választmányi tag indítványozta, hogy a tárlatok előtt és a tárlatok alait a Képzőművészeti Egyesület rendezzen népszerű előadásokat, mire dr. Gyarllza Síndor igazgató bejelentette, hogy ez az igazgatóság hatáskörébe tartozik és éppea ugy, mint a múltban, as igazgatóság minden egyes alkalommal rendez majd ilyen előadásokat. 8ack Bernát elnök ezután az ülést bezárta. flavl nyolcmillió borona kamarai nyugdijat itélt meg Szabó Gyulának egy választott biróság. A kamara az itélet megsemmisítésit kérte. Szabi Gyula, a kereskedelmi és iparkamara volt másodtilkára 1919 végén tudvalevőleg otthagyta a kamarát, amelynél 22 évig szolgált. Távozásinak oka az vo't, hogy a helybeli, síkkor virágzásban levő Cipőszövetkezet vezetísét átvegye, mint elnök-igazgató. Akkor Szabónak mintegy évi 8000 korona nyugdíj járt volna, amelyet a kamara teljes ülése azonban 12000 koronára emelt fel. Ezt a nyugdijat Szabó éveken át igy felvette, amig azután először 1923-ban, később 1924 végén a korona rosszabbodása miatt igényekkel lépett fel a kamarával szemtan. Ekkor azonban megegyezés jött létre, ameiynsk alapján 1924 végétől egész mostanáig havi 23 millió korona nyugdíjat kapott. Most, hogy a Cipőszövstkezetnél az állását elvesztette Szabó, ujabb igényekkel lépett fel, atqelyek a kamara vezetőségének egyrészéról lekintstbeveandőknek találtattak. Ujabb megállapodás azonban nem JUlt létre és a kamara vezetősége néhány hét előtt elfogadta Szabó azon ajánlatit, bogy — elkerülendő a bírósagok előtt való hosszabb pereskedést — vigyék az ügyet választott biróság elé. Es a választott biróság dr. Menyhárt Gáspár elnökből, a kamara részéről dr. Bledl Samu választott biróbái és Szabó Gyula részéről dr. Turóezy Mihály választott bíróból megalakult s a napokban ítélkezett. Alapul vette a válasz- j tolt biróság azt a 6040 aranykorona fizetést, amelyet Szabó 1914 ben húzott, ehhez hozzá- I piL^ampm adóit 800 koronát azon pótlék gyanánt, amelyet Szabó 1916-ban eléri, alapul vett tehát összesen 6840 aranykoronát. Ezen ősszegből a kamarai nyugdijszabályzai értelmében 22 évi szolgálat után 70 százalék jár, hozzáadva a nyugdíjba beszámítandó lakbérért 15 százalékot, összesen 85 százalék. Kimondotta tehát a választóit biróság, hogy Szabónak 5814 aranykorona nyugdíj jár. Est a nyugdijat a választott biróság teljes 100 százalékban valorizálta, amire — információnk szerint — Magyarországon még esak hozzávetőleges precedens sincs, azonkívül as 5814 aranykoronát nem 14.500 teljes aranykorona ériékben, hanem 17.000 koronával valorizálta és igy megállapított Siabó Gyulának, aki jelenleg ugyan állás nélkül van, de teljesen munkaképes, több mint 8 millió korona havi nyugdijat. Ezt az ítéletet a kamara elnöke, mint a kamara pínzögycinek a törvény által kijelölt őre, nem tartja elfogadhatónak, hanem annak megsemmisítése iránt dr. Pap Róbert ügyvéd utján beadványt intéztetett az illetékes bírósághoz, természetesen nem a 100 százalékos valorizáció aiiatt, mert akármennyire kifogásol an dón ik tartja a választott bíróságnak ezt a ténykedését is, ebhez szerinte is joga volt, hanem kizárólag a választolt bíróság azon ténykedése miatt, hogy az aranykoronát 17.000 koronás alapon valorizálta, amivel a választott biróság, a kamara elnöke szerint, hatáskörét kétségtelenül túllépte. A vizi sportegyesületeknek a szerencsétlenségeknél büntetés terhe mellett részt kell venni a mentési munkálatokban. A belügyminiszter ankétot tartóit a vizi szerencsétlenségek számának csökkentése ügyében. Hirt adtunk néhány nap előli arról, hogy Rakovszky Iván belügyminiszter keddre értekezletet hívott össze a vizi mentés ügyében kiadandó rendelettervezet leiárgyalisára. Az első pillanatban mindenki azt bibéi, hogy valami ujabb fajta ár mentestté «ről, vagy vadvizszabákyozásról van sió, legfeljebb non c;odátkoahatik, hogy mtkéni került az a kérdés a főldművelésSgyi uainisztertől a belflgymidszlsrhez. Most azonban tisztázódott ez a félreértés és kiderült, hogy a vizi mentés tulajdoasépea — embervédelem. A fcelfltyai isster elnökletével tartott értekezleten Szegid város hatóságát dr. Szendrcy Jenő tanácsnok képviselte, aki szerdán érkezett vissza Badtpeitröi ei a Dilmagyarország munkatársának az ankétről a következőket mondotta : — Az ériekszíet a belügyminisztérium tanácskozótermében volt, a budapesti és vidéki rendőrség képviselői, a mentőegyesűletek vezetői, a vidéki várcsok polgármesterei és tanácsnokai, alispánok és főispánok Jelentek meg a miniszter meghívására. A asiniszter megnyíló bmédében elmondotta, hogy az utóbbi időben nagyon elszaporodott a vizi szerencsétlenségek száma és szaporodtak ások sz öngyilkosok is, alak a vizbm keresik a halált. Éppen ezért szük&égesnek véli, hogy a kormány valamilyen tormában megszervezze a vizi mentést, Rendelettervezetet dolgozott ki, amely ezt a célt szolgálja. — A rendelettervezetet dr. Tamesdnyl Kálmán miniszteri tanácsos ismertette. Arról van binne szó, hogy a belügyminiszter a folyamőrségeket, a révkapitánysigokaf, valamint a rendőrségeket is rendeletileg fokozottabb elővigyázatosságra utasttja és rendeletében a vizi sportegyesületek Hitelességivé teszi, hogy vizi szerencsétlenségek esetén azonnal vegyenek részi a mentési munkában. Azok ellen, akik nem teljesítik kötelességüké;, kihágást eljárást indítanak. Vonatkozna ez a rendelkezés az összes nagyobb folyókon lé?ő fürdőkre, regatta-házakra és utséegyes&taiekre, valamint a balatoni aporiegyesSieiefcra is. A rend*lsttsrse?et fölött hosszabb vita indult meg. A meniőegyissfllglek képviselői feleslegesnek tartották ezt a rendeletet, szerintük sokkal célravezetőbb, ha a vizi mentést erre a cáíra alakitannó társadalmi szervezetek veszik a kezükbe. A többiig azonban elfogadta a tervezetet, mert a társadalmi szervezetek megteremtése ne® történhetik meg máról-holnapra, a rendeletnek pedig esik átmeneti jellege tesz. A rendeiat egyébként részielesen meghatározta* hogy a vízi sporíháraktiak milyea mentő észközekét és félsz* relfseket kell beszerezniük. Elnököl buktat a cipészipari szakosztály. Kél évvel ezelőtt ugyancsak viharzottak a kedélyek a szegedi ipartes ület cipészipari szakosztályának tagjai között. A hangulat a vezetőség ellen nagyon kiélesedett, mert a kisiparosok szerint az akkori vezetők az adó és a forgalesi adó kérdésében elhanyagolták a tagok érdekeit. Az ellenzék túlnyomóan a kisiparosok táborából került ki, akiknek élén Marosán Milán mellett ott állt Gaál József is. Gaált nem a szolidaritás érzés? kergette a kisiparosok karjai közé, hanem a bosszú. Nébány évvel megelőzően ugyanis, mint ismeretes, Gaál társulva több tekintélyes cipészmesterrel, megalapította a Vénusz-cipőgyárat, amelynek eladása körül konfliktusba, majd ellenséges viszonyba került az alapitókkal és miután velük most már az ipartestületben sem akart együttműködni, ellenük szervezkedett. Fokozta ellenzéki hangulatát abban az időben a Baross Szövetséggel támadt konfliktusa is. Egy csapással két legyet vélt tehát megfogni Gaál, amikor az elégedetlen kisipara* sok élére állt és egyszersmind elérte azt is, hogy bátor szókimondásáért és kuruc ellenzékieskedése elismeréséül a cipészek a szakosztály etnikévé választották. Mint minden uj seprő, e!einte Gaál is igen jói töitötfe be hivatását és buzgón járt el iparostársai érdekében mindaddig, mig az idő nem feledtette vele a régi sérelmeket. Az id6k folyamán azonban megbékült ellenfeleivel, meg a a Baross Szövetséggel is, annyira meg, hogy a kamarai választáskor együtt dolgozott velük és maga ts az ő listájukon akart a kamarába befutni. Természetesen nem jutóit be, mint ahogy az egész Baross-lista kudarcot vallott. A cipésziparcsok azonban neminézték jóssemricI elnökük magatartását és a kamarai választások idején elfoglalt álláspontját a legélesebben elítélték. Nyilvánvalóvá lelt rövidesen, bogy Gaál az ipartestületben is megbukott ős csakhamar észrevette ő maga is, hogy a kis.psri cipészek többé meg nem választték elnöküknek. Ennek következtében az uióbbi időben nem is nagyon törte már msgit ezeknek bizalmáért és megtörtént az is, hogy a legutóbbi adóvélemé* nyező bizottság tárgyalásait azzal akarta meghiúsítani. hogy nem Jeleni meg az ülésen. Végre az utolsó órában a bizottság az elnök nélkül tárgyalta ie as adójavaslaiokat. Vasárnap tartja tisztújító közgyűlését a cipészipari szakosztály, amelyre erősen készül a két tábor: a kisiparos-cipészek, akik az elnök kivételével változattanul meg akarják tartani a régi tisztikart és Gaál helyébe Marosán Milánt akarják elnökké választani, a másik tábor, akik két év előtt kisebbségben maradiak, megerősödve — G&ál Jóxstf/el. Hogy azonban ez a csoport Gaál elnökségét kivonná, azt alig hisszük. Es ha mégsem állit a maga részéről más elnökjelöltet, annak csak *z a magyarázata, hogy tisztában vannak az erő viszonya nkal és tudják, hogy a szakosztályban a kisemberek tuinyomó iibbségbtn varnak és egy másik jelöltjük* nek sem lenne sok kilátása az elnökségre.