Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-03 / 127. szám

ára 2000 korona. irwtttM&eág! SJ«tó S.MW-*. 8. tftteton Wft BsMMnlai, <t$ twkAradi ucca 8. MttM Ml. ihm 5»«5'**-»iw»f«í l «J*» WrisiMntai JS-lí. Szeged, 1926 junius 3> CSÜTÖRTÖK Engedjék meg a kegyelmes, méltóságos és nagyságos hazafiak, akiknek kurzusa még tart ós batalma még van, hogy magam is részt kérjek abból a msgyar gyászból (nem bangósin. nem gangosan és nem rangosait), abból a magyar gyássbél, amely holnsp, pénteken, a msg?ar nagypéntek hatodik forduiójin megkongatja a csonka ország összes hiMngjtit és egy fájdalomba és clszánásba dobbanija össze az igaz magyar síiveket. Engedjék meg a kegyelmes, méltóságos és nagyságos hazafiak, akiknek egy része csak azért lett ma olyan hires nagy legény és inkább szavakka?, mint tettekkel tényező valaki, mert a magyar történelem sorsdöntő mpjaibsn még olyan senkinek, semminek se számitó jelentéktelen és lehetetlen nímand volt, akiről azt se tudták, bogy szabadkőműves-e vagy kongregdciós, engedjék meg nekem ezek az urak is, hogy beszélhes sek a magytr gyász és fájdalom nevében, amelynek hamaraöb ad am maradandó hangokat, mielőtt ők még a szájukat kinyitották. Igenis, mindnyájunké Trianon gyásza, akik itt és tul migyarok vágjunk mindnyájunknak fáj a csonks ország, mindnyájunknak, sajognak az elszikiiott részek, mindnyájunkban él az olthatatlan, a halhatatlan hit, hogy a magyarságnak élni kell, hogy Petőfi és Kossu h népe, amig hú akar és hü tud maradni Petőfi és Kossu b szelleméhez, hivatást tölt be e földön és győzni fog a pokol kapuin is. Igenis, ez mindnyájunk hiivailás?, dg amikor a trianoni nwgysr harangok zugísát hallgatjuk, amelyek 1920 junius negyedikének nagypénteki gyásiát kongatják saét a magyar temető feleit, akkor nem csupán e meddő siralom, a céltalan keserv hangja kell ide, hanem a nagy histőriti tragédia tanulságainak is meg kell szólalniok, bátran, őszintén, keményen, igazán. A trianoni kastély rettenetes okmányát Benárd Ágoston irta aiá és pecsételte meg, a frázishazafiságnak egyik félelem és glncsnéíküli lov gja és ennek a Trianonnak okai voltak, előzményei voltak: egy háború, a nagy háború, amelybea magyarságot néhai urai és parancsolói belekényszeriiették, amint azt a magyarság egyik legnagyobb poétája és prófétája irja: a forradalom ellen gyógyítónak hoztak ránk a Háborúi', a Rémet azok, akik a világ legszörnyűbb és leghatalmasabb vágóhídjára vitték e baljóslatos, bus nép élete színét, virágát, az erőt, az ifjúságot, a reménységet, a jövőt. Ezt ne tessék felejteni és ne tessék feledtetni kegyelmes, méltóságos és nagyságos urak, akik ma igen hamar, abba a mámoros illúzióba tudjátok ringatni magatokat, hogy annyi vér, könny, élet és érték pazar pocsékoiása, áldozata! annyi szenvedés, raboskodás, halál nem hagyott elég mély és erős nyomokat a nép lelkében, hogy itt máról holnapra újra lehet kezdeni a régi bálát, a rési táncot, a régi életet és újra izembe helyezni a régi haláltl Ohó, itt emberi öntudaíok és önérzefek nőttek, itt embeti tanulságok és tapasztalások voltak és a jövendő vetese érik annyi vér és könny nyomán. A jövendő vetése pedig azoknak érik, akik a jövendőért do'goznak és küzdenek, akik nem a mult köldökét bámulják és fényesilik minduntalan, akik nem félnek szemébe nízöi a holnapnak, bármilyen ködös és bizonytalan, bármilyen félelmetesen nagyszerű és határtalanul csodálatos is annak az arca. Trianon ók itt sok rossz verset szavaltak, sok gonosz frázist kiabáltak, sok hamisfranko: szoriiioztak, sok egyéni akciót indítottak a felelőtlen és éterien elemek, de mi a magyar munka, a magyar szellem, a magyar becsület és magyar tebsíség egyetlen lehetséges és Trianon fordulóján. Irta: Juhász Gyula. diadalmas irredentáját akarjuk és szeretjük, benne bízunk, neki hiszünk, őt szolgáljuk, érette élünk és balunk. Mi a perc emberkék ddridőjdn is büszke és bátor lázárok maradunk, akiknek hitük van az igazságban, nem máról holnapra, akiknek reményük van a győzelemben, nem ideig-óráig 1 Mi nem tolakodunk és nem hivalkodunk, nem KUttnttsi Arak: Eay fctoapra fcslyben 40,000 Sor., Budaperteo *S: VI'ÜSÖZ 4i.00ü Sor. Egye» mSm Sra MiMxnap 2T00 kot. ««£&- it ínisBMap 3Q0U karoca. II. évfolyam, 127. *Um rivalgunk és nem pompázunk a hivatalos hatalom gyászparádés piedesztálja körül, mi nem csupán az ünnepi- hsringok méltóságos és magasztos kongásában, de a hétköznapi munka monoton ritmusinak zengésében is a jövendő, a szabad, a boldog, az u£ a nagy Magyarország kantátáját halijuk és Trbnon minden gyásza és nyomora, megalázása és szenvedése cssk acélosabbá edzi elbusuU és elszánt akaratunkat: lesz még egyszer ünnep a világon, szegény magyarok ünnepel Titokzatos páriái levelek és kormánypárti híresztelések Pallavicini és Sigray genfi utazásárél(Budapesti tudósítónk teletopjelentése.) Az appropiiaciós vita egyhangúságát szerdán folyosói pletykák tették élénkebbé. A nemzetgyűlés jobb oldali folyosóján egy, a roiniszíerelnökhöz is közelálló kormánypárti képviselő azt a hirí terjesztette, hogy Andrássy Gyula„ Nogy Vtvc és Horváth Zoltán is mas ellenzik! kipvistlők Pátisből egyfomu boritiku is a ctmzis szerint láthatóan e$y kézből kildött kvslekei k»piak, amelyekben a francia lapokban megjelent közlemények és bizonyos utasítások foglaltattak. Ezt a hírt a jobboldali folyosón szenzációként tárgyalták és abból messzemenő következtetéseket vontak le. És pedig azt, hogy a levelezés a párisi emigráció munkája, amely direktívákkal iátia el az ellenzék tagjait. U,ságira utána jártak a hírnek és megállapították, hogy tinyleg érkeztek ilyen levelek. Ilyen' küldemények azonban már évek óta és rendszeresen érkeznek ellenzéki én kormánypárti képviselőknek, sőt minisztereknek is, amely levelekben ismeretlen kit a párisi lapokban megjeleni is magyar vonatkozású kivágott cikkeket szokott elküldeni. Ezek a cikkek többnyire olyan lapokban jelennek meg, ameiyek Budapesten is kaphatók és igy bárki által könnyen hozzáférhetők. Egy fiiisik hírt is terjesztettek ugyanabból a forrásbél, amey szerint Palhvicim Oyörgy és Sigray Antal grófok Genfbe utmztek et, hogy otí kontrakarirozzák Bethlen htvdi gróf miniszterelnököt. Eziei a birrel kapcsolatosan kiderült, hejy Pallavicini kedden még Vé íomi temetésén volt. Szerdán re^gsl tény lg e utazott, de nem Genf ke, hanem Dombosán a je enlst?. is ctt isrióxkcdik és ceak néhány nap mat»« érfceiik visssa a fő*árosb». Az ellemek tisztában van ezeknek a híreknek a tendsncíájínl és a kormánypárt nyugtalanságának egyik tűneíét látja benne. Abd el Krim agyonlSvette a hadifoglyokat. Fontos leveleket találtak iakásán. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisbúi jelentik: Briand szerdán folytatta a spanyol nagykövettel az uj marokkói konferencia előkészítésére vonatkozó tárgyalásokat. Abd el Krim házában fontos okmányokat is leveleket találtak, amelyek fényt vetnek a hsdjdrat titkos nemzetközi hátterére. A spanyol megbizoitak jelentése szerint bizonyítékok vannak arra vonatkozólag, hogy Abd el Ktim a spanyol hadifoglyokat agyonlövette, hogy se kelljen őket ilelmeznl. Ezért a sajté Abd el Krim biróság elé áliitását követeli. IMMAWMMMWfMl^^ Tizenkétérás ülés, három képviselő és kétszeri katalógus-olvasás. „Amig pénzügyi diktatúra van, addig nem állhat talpra az ország." meri egy ujsdghö kisiklást Budapest, junius 2. Az apropiiációs vita első szónoka ma Sándor Pál volt, aki hatalmas beszédében ismételten élesen támadta a kormány pénzügyi politikáját. Ma már a mezőgazdiságot is az a sors fenyegeti, mint az ipart és kereskedelmet, felesleges akkor minisztérium és a lok képdseiő. Hollandiában egyetlen épületben vannak a minisztétiumok. A miniszterek autózásáról és szalonkocsljairól szólva kijelentette, hogy a nép csendes, de később rájön mindenre és ettől származnak a bajok. Pétdáilanul magas adókat vetnek ki. A behajtás terén pedig olyan kíméletlen eljárást rendeltek el, arai példátlan} áll. Egyetlen ember van az országban, aki a forgalmi adó mai rendszerét helyesnek tartja és ez az ember a pétzügyminiszter. Plkler: A frankharoisiiók gentlemanok, a kereskedők csirkefogók 1 Sándor: Amig az országban pénzügyi diktatúra van a kormánypárt segítségévei, addig az ország nem állhat talpra. Csizmadia András az sdécsök&entést kérte, majd Saly Endre a köjszabadőágokrói beszélt. Vtló$ái£03 megsfáilás alatt vsn as ország. Hol van még egy olya® oiszég, ahol be iekti tiltani egy lapot azért, követett ei? A délutáni ülésen Lcndtai szólalt fel. Tiz képviselő van a teremben, kétszer is fel kell fflggeisteniaz ülést. Az elnök végűi katalógusolvasási rendel el. Lendvai Istóciyt méltatja és a zsidővcHzedelemről beszél. A legfontosabb probléma a zsidókérdés megoldása. A büntetőtörvénykönyvet meg kell változtatni a zsidók üzelmei miatt. Nem lehet senkit elitélni felekexeieüeni izgatásért, mert a zsidóság faj. L«ndvai támadja ezután a sajtét, valamint a szocialistákat. A parlamntárUmus Ideje lejárt, a diktatúrák ideje jött el. Várnai Dánel a iovmgy'et adóvissz&éléseiről beszél. Plkler Emii beszéde közben ismét kétszer fel kellett függeszteni az ülést, majd isméi katalógust olvasnik. Pikler síévátesri, hogy a kcrmáaypárl tüntetőleg tapsolt a fajvédő Ltndvainak. Drózdy Qyőző: A kormány adópolitikája tönkretette as adóalanyok*'. A földsires osztály is tönkrement már. Erősen támadja a hitbizományokat. (A tmmben mindössze három i képviselő van ) A fölűbirtokríorm a nsgycirtok