Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-25 / 145. szám

1926 junius 25. DBLMAQYARORSZAO 8 Mohács és Győr áfvizveszcdtlembcn. (Budapesti tudósítónk telefonjeleniise.) Mohácsról Jelenük: A Duna csütörtökön 680ceniméterig emelkedett. Hl még 20 centivel emelkedik, akkor elfúlt a Mahácst-sziget tt, amely esetben 20.000 hald megművelt terület kerülne vi* alá. A gátak megerősítésén számos munkás doleozik. Győr, Junius 24, A Duna áradása, ami a Rábát is megduzzaszloita, csütörtökön érte el kulmináciőját s a viz elboriloíta a Cztráktteret, a Radó- terei it a dantparti rakodói. A vízállás csökkenése rövid időn belül várható. A Szigetközi Aivizmentesitö-Társulat szerint a Szigetközben csak vadvíz okozta a Jelentékeny károkat. Betiltották a „Prisonniere11-^ Budapest, Junius 24. A nemzetgyűlés baloldali fotyosóián nagy izgalommal tárgyalták, bogy a budapesti rendőrfőkapitány betiltotta a Magyar Színházban vendégszereplő Retnhardltársaság csütörtökre hirdetett előadását, amelynek során Bourdei: Ln Prisonnlere cimü darabiát akarták megismételni. A rendőrhatóság a darabot a közerköcsiségbe ütközőnek találja. Biöiby László, Ft lady igazgató, továbbá dr. Horeh, a Reinhardt-társalit főigazgatója a betiltó végzés kézbesítése után a parlament épületébe siettek, ahol Ugrón, Pakots és Lukács nemzetgyűlési képviselőket kérték fel, hogy eljárjanak a belügyminiszternél a betiltás visszavonási végett. A baloldalról a betiltással kapcsolatban éles kifakadások hangzottsk a belügyminiszter ellen és szóvá akarják tenni, hogy a rendőrhatóságok intézkednek művészeti kérdésekben. A „Prisonnlere" egy rabnőröl szól, aki rabja egy másik nőnek és ettől a szenvedélyétől nem tud megszabadulni Az első előadást szerdán este tartották minden zavaró incidens nélkül. A parlament folyosóin hangoztatták, hogy a darabot Párisban, Bécsben, Berlinben is előadták és persze Budapestnek keliett jönnie, ahol betiltották a darabot. Lukács Oyörgy az egységespárti folyosón hangoztatta a magyar színpad szabadságát és est a felfogást átvették a többi képviselők is. Hangoztatták, hogy a betiltásnak hallatlan hordereje van, a darab pedig tiszta irodalmi szinvonalon áll. A délutáni órákban a belügyminiszter meghozta döntéséi: a betiltást nem vonta vissza. Csütörtökön este a Magyar Ssinhásban nem tartottak előadást, Riinhardték kijelentették, hogy azonnal elutaznak Budapestről. A szegedi orvosok monstre küldöttséggel fordulnak a pénzügyigazgatósághoz a sérelmes adókivetés miatt. A szegedi orvosszövetség tegnap délután tartotta meg az orvosok nagy érdeklődése melleit évzáró közgyűlését. Dr. Vén Ferenc titkár jelentésében rámutatott a mindennapi megélhetésért mindig nagyobb nehézséggel küzdő orvosi kart érdeklő problémákra s ezek között a mindjobban terjedő s a közegészséget veszélyeztető kuruzsiásokra. Ezzel kapcsolatban bálával és elismeréssel emlékezett meg a szegedi sajtóró', mely az orvosi kar intencióit megértve, a kuruzs ókrél irt és végeredményben réklámjeilegü cikkek megjelenését beszüntette. Eiulán a közgyűlés a szeptember elsején Szegeden megtartandó országos orvoskongresszus programjának megállapításával foglalkozott. A közgyűlés utolsó tárgya az orvtsokra ez évre kirótt magas kereseti adó volt. Az egész orvosi kar osztatlanul nagy elkeseredéssel tárgyalta a méltánytalan, igazságtalan és sérelmes adókirovást. Dacára a folyton rosszabbodó gazdasági viszonyoknak és folyton kisebbedő kereseti lehetőségeknek, az adókivető hatóság a szegedi gyakorló orvosok ezévi kereseti adóját a tavalyi adókivetésnél 67 százalékkal magasabbra rótta ki. Elhatározta a közgyűlés, hogy Kubinyl tanár vezetése alatt monstre küldöltséget meneszt a szegedi pénzügyigazgatisághoz, hogy az orvosok kereseti aáiját vigye revízió ala. Ha e kívánsága nem teljesülne, ugy nyilvánvaló és talán az egész országban egyedülálló sérelmeivel küldöttségileg a pénzügyminiszterhez fordul. A szinház ügyének tárgyalása előtt szombatra halasztották el a közgyűlést. A tisztviselőválasztás váratlanul már a közgyűlés első napján lezajlott és igy csütörtökre csak a szürke naptrend maradt. Az pedig egészen természetes, hogy csütörtökön alig volt már nyoma annak a hatalmas érdeklődésnek, amely a választás iránt megnyilvánult, — különösen az ülés elején —alig húsz-harminc városatya üldögélt és élvezte a városháza előtti virágpompájában álló hatalmas hársia illatát, amely beszűrődött a nyitott ablakokon keresztül és megtöltötte a termeket. A karzatok is üresen ásítoztak, néhány rendíthetetlen érdeklődő és unatkozó rendőr lézengett csak rajtuk. Később azonban, ugy hat óra felé egész szépen megtelt a közgyűlési terem is és megteltek a karzatok is, aminek az a magyarázata, hogy az interpellációk és az indítványok rovatában szereplő színház ügy elintézésére mégis kiváncsi volt a publikum. Kíváncsisága azonban mégsem elégült ki, mert Magyar József visszavonta az utolsó pillanatban indilványát és amikor sor került volna a szinházi indítványokra, a polgármester félbeszakította a közgyűlést. Három póttárgy. A polgármester kissé elkésve, negyed öt után nyitotta meg a közgyűlést. Dr. Tóth Bála iőjegyző felolvasta a tegnapi ülés jegyzőkönyvét és három póttárgyat jelentett be: a felsőköiponti kápláni állás javadalmazásának megállapítására, az SzTK és a Szegedi Csónakázó Egylet segélyére vonatkozó tanácsi előterjesztéseket. A közgyűlés ezután iolytatta a tárgysorozat ledarálását. A tanács javaslatára módosította az államtól kapott építkezési hitel felvételére hozott múltkori határozatát és kimondotta, hogy az egymilliárd koronát a város uj bérházának építésénél használja fel, Rosmann Dávidnak a Kárász uccában építendő bérházához C3ak akkor ad ki ebből 750 millió koronát, ha az egymilliárdot a népjóléti miniszter már tényleg kiutalta. Felebbezéaek. Kiélesedett vita támadt az egyik szegedi papírkereskedő felebbezése körül. A város papírszállitásánál támadt valami differencia, amennyibea a papírkereskedő másfélmillió koronával kevesebbet kapott leszállított nyumtatványaiért. Dr. Kormányos Benő szólalt fel a felebbező érdekében és kérte, hogy a közgyűlés adjon helyt a felebbezésnek. Oltovay Károly felszólalásában azt kifogásolja, hogy az előadó szenátor tulkemény hangon támadta meg a felebbező kereskedőt. A polgármester vállalkozott a tanácsi javaslat és az előadó megvédelmezésére. Kifejtette, hogy a tanács helyesen határozott, az előadó tárgyilagosan ismertette a történteket és a tényállást, kérte tehát a felebbezés elutasítását. A közgyűlés nagy többsége el Is utasította a felebbezést. Takács János a Mars-téri laktanya tatarozás! munkálatának kiadását felebbezte meg azon az alapon, hogy a tanács olyan vállalkozónak adta ki a munkát, akinek nincsen joga önálló építkezésre és nem nevezte meg a felelős társát. A tanács a felebbezés elutasítását kérte, mert a mérnöki hivatal tudta, hogy ki a kérdéses vállalkozó állandó felelős társa. Dr. Lippay Antal a tanácsi javaslat elutasitását kérte, kijelenti, hogy itt egy, a mérnöki hivatal állal elkövetett uíabb lapszusról van szó. Kéri a tanácsot, hogy ne csak jóindulatu statiszta legyen az ilyen mérnöki dolgoknál, hanem szigorúan ellenőrizze a közszállitási szabályzat rendelkezéseinek a betartását. Ha a közgyűlés nem adna helyt is a felebbezésnek, utasítsa a közgyűlés a tanácsot, bogy aiUövöben az ilyen napról-napra ismétlődő mérnöki lapszusokkal szemben foglaljon el erélyes álláspontot. A közgyűlés a polgármester felvilágosítása után elfogadta a tanács előterjesztését. Következett volna a várost zálogház alapszabályainak letárgyalása, azonban ezt a pontot a polgármester levette a napirendről, mert a tanács még jobban meg kívánja fontolni ezt a kérdést. A tQzjfatelepek engedélyezéséről szóló szabályrendelet módosítására vonatkozó tanácsi előterjesztésnél Hoffer Jenő szólalt fel. Kifejti, hogy a tanács javaslata nem fedi a mult közgyűlésen tett indítványát, amelynek az volt a célja, hogy a második épitési kerületben szebsdon árulhassanak vágott fát a kiskereskedők. Mert a jelenlegi rendszer mellett a krajzleros tarthat raktáron akár egy vagon vágott fát is, de más fakiakereskedést nem nyithat. Azért indítványozza, hogy a nagykörút és a kiskörút között adjon engedélyt a közgyűlés a detail Iakereskedé3ek nyitására. A polgármester szólalt fel ezután. Kijelenti, hogy félreértés lehet a dologban, mert a törvény szerint csak a fatelepekhez kell telepengedély. Akiskereskedés pedig nem fatelep és igy engedély nem kell hozzá. üttovay Károly indítványozza, hogy kicsinyben áruaitó fakereskedések két vagonig külön telepengedély nélkül tarthassanak fát raktáron — felvágott állapotban. A polgármester bejelenti, hogy a tanács hozzájárni a szabályrendelet ilyen értelmű módosításához. A következő tanácsi előterjesztéseket ezután hozzászólás nélkül — en blotk — eljogndtn a közgyűlés s igy hegyedhitkor már sor kei ült az Interpellációkra. Az első interpelláló dr. Fajka Lajos, aki azért interpellálja meg a polgármestert, mert Balogh Lajos a járásbiréságon törvénytelenségek elkövetésével vádolta meg a város hatóságát és kérdi, hogy bajlandó-c ezért a kijelentésért bűnvádi eljárást inditani. A polgármester válaszában kijelenti, bogy erről aiacs tudomása. A büntető eljárást szükségtelennek tartja, mert a biróság előtt elhangzott kijelentések miatt nem lehet eljárást indítani. Fajka Lajos csodálkozik azon, hogy a polgármester nem tud Balogh Lajos kijelentéseiről, pedig a lapok ezt közölték is. A kijelentések nem a tárgyaláson, hanem a tárgyalán berekesztése után hangzottak el. Az a kérdés, hogy Balogh Lajos tgazai mondott- c vagy nem — Ez patológiai kérdés — szól közbe dr. Szeless József. Fajka Lajos indítványozza, hogy a polgármester válaszát ne vegyi tudomásul a közgyűlés. A polgármester szólal fel. Nem érti, bogy Fajka miért akar|a minden áron a tanácsot a biróság elé vinni, amikor a tanács Balogh LaJos kijelentései miatt nem érzi sértve mngát ? A közgyűlés elfogadta a polgármester váaszát. Magyar József visszavonja színházt interpellációját. Magyar Jézsef szinházi interpellációja következett. Dr. Szendrey Jenő felolvissa a közismert interpellációt. Körülbelül a vége felé Járt már, amikor Magyar József bejelenti a polgármesternek, hogy interpellációját visszavonja és hozzájárul ahhoz, hogy az inferpeliációbin szereplő inditványokit a később következő szinházi inditványokkil együtt tárgyalja a közgyűlés. Az udvariatlan adótisztviselők. Pap István interpellációja következett ezután az adóhivatali tisztviselők udvariatlanságáról. Fodor Jenő adóügyi szenátor válaszol az interpellációra a polgármester nevében. Kijelenti, hogy a bepanaszolt tisztviselőnek többé nem lesz módja, hogy az adófizető polgárokkal gorombáskodjon. As interpelláló Pap István szólal fel ezután. Szerinte elérkezett az idő, hogy eziken az állapotokon segítsen végre a közgyűlés, A közgyűlés tudomásulvette a választ, majd Gárgyán Imre inditványára kimondja a közgyűlés, hogy néhány rókusi ucca nyílt csatornáiét kitisztittatja és megbizia a tanácsot, bogy a Csongrádi sugáruton levő óvodi számára megfelelő udurt szerezzen.