Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-25 / 145. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG 1926 junius 23. Kormányos Benő a piarista rendház kiböviÜstre is tatarozására tesz inditványt. A közgyűlés az inditványt elfogadta. A polgármester ezulán félbeszakítja a közgyűlést és a folytatását szombat diluldnra ttzi kl. — Hogy bejöhessen a tanya — mondja Wlmmir Fülöp. Szombaton a szinház ügyi is a közgyűlés elé kerül. Egy újpesti munkásgymk, aki Szegeden lovagnak, bárónak adta ki magát. Okiratokat hamisított, csalisokat követett el, házasságot igért. A siegedi törvényszék /trtdiz-fanácsa pénteken délelőtt tárgyalja „biró is lovag" Schotlhiuer Kálmán clmbliorlás, ;csalás* is kiz- is magdnokirathamisttásl bűnügyét. A nagystílű szélhámos, aki egyszerű újpesti munkáscsaládbál származik, nébány középiskola szerencsés elvégzése után rájött arra, hogy Jóhangzása családi aevit a legelőnyösebben kihasználhatja. Az ellenforradalmi időkben Scbotthauer még névtelen, szürke fiatalemberke volt. Azokban a zűr-zavaros időkben került Szegedre és itl kezdődött el tulajdonképpen karriérje. A szegedi ellenforradalomban Scbotthauer jelentkezett a nemzeti hadseregbe. Alhadnagynak adia ki magát és hogy kétely ne legyen tiszti rangja fölött, felvette a lovagi is a bárót cimel. Névjegyeket nyomatott magának, itága büszke bárói koronával. Előkelően élt, viselkedése fölényes volt, raccsolt, dúsgazdag németországi rokonait emlegette, akiknek neve megtalálható — a Goihai- almanachban. Szegeden senkisem kételkedett az alhadnagy ur lovagi és bárói mivoltában. Szorgalmasan kiutalták havi fizetéséi, aki közben saját igazoszélhámosságát minden meglepetéstől megóvja. Minden sikerűit. Alhadaagyt fizsiisii több mini kiliven di húzta. A mult esztendőben azután a lovagnak és bárónak jelentéktelennek látszó kibágási ügye támadt a kibágási biróság előtt. A tárgyalás közben Scbotthauer bemutatta személyi okmányait, amelyekből Peikóczy Lajos rendőrtanácsos minden kétségen kivül megállapította, hogy jól sikerüli hamisítványok. A kibágási biróság Scbotthauer ügyét áttette az ügyészségre, ahol azután az álbátó minden szélhámossága kiderült. Schoithauer nem is próbálta tagadni az okirathamisitásokat. A katonáék Schoithauer szélhámosságának bebizonyosodása után beszüntetiék az alhadnagyi fizetéséi, csalás cimén azonban katonai eljárást nem indítottak ellene. Az áSbáró és álíovag ellen a polgári biróság csalás cimén is megindította as eljárást. Scbotthauer bárósága idején magánosokat is megkárosított, házasságokat is igért, ugy hogy a pénteki főtárgyaláson teljes világosság kerül az álbáró négyéves szegedi tartózkodásának eddig lására hamis okmányokat szerkesztett, hogy ' még ismeretlen körülményeire. , . | ^ t^mmm-lRm-lrL-LrL-|rL-LrL-| Véres fegyenelázadás Romániában. Bukarest, junius 24. Az ókirályságbeli TarguOcaán, ahol a kényszermunkára ítélt fegyenceket a bányákban foglalkoztatják, fegyenczendülis liri kl. Tizennégy életlogyiigianra ítélt rabnak sikerűit fegyvert, katonai egyenruhát és dinamitot szerezni. Megtámadták az őrséget. aa.. -íft. -n., -« ifc ia- isA szegedi szabók erélyes akciót indítanak a közüzemek versenye ellen. A robbanás két katonát megsebesitelt, azonnal riadót fujlak. Az elősiető katonaság és a felláiadt rabok között formális harc iirt kl, amely egy órahosszáig tartolt. Két rabot elfogtak, néhányat megsebesítettek, a iöbbi a hegyek közé menekült. Ónozó Poldiné utóda — Bagits Rozál. A fejlődő város lebontatja a régi épületeket, hogy ujakat épitsen helyükbe és a falbontó csákányok bizony nem törődnek as emlékekkel, azok belevágnak a kövek közé. A lejlődés halálraítélt két hires tiszaparti korcsmát is, amelyekben valaha virradatba rohantak a jókedv órái. Az egyik korcsma már évek óta nehéz halálharcit vivta az elébe épitett kocsiuttal, most pontot tett élete után a kisajátítás. A másik, az érdekesebb, meg hiresebb, még él, még megkiméite falát a század rombolva épitő szelleme, de már az ő zsindelyein is kuvikol a halálmadár. Egyelőre a ház ott. áll a szőke Tisza partján és elvonul belőle egy darab régi Szeged, hogy már életében történelemmé váljon az emlékezés. A tiszaparfi kiskorcsmában Ónozó Poldiné 40 évvel ezelőtt főzte meg bográcsában az első halpaprikást. A halászlé illata odacsalogatta vendéglője tájára az idegenek tarka sokaságát és majdnem egy félszázad dicsérte a főatjét és drágálta az árait. Ónozó Poldiné hire tuljutott a város határain, messzi országokban Szeged nevezetességei közé tartozott és ő az egyetlen, aki következetes maradt a régi magyar pengőhöz, mert akkor is pengőben számolt, mikor a háború és forradalmak régi emlékké mosták a pengő értékét. Szegény Ónozó Poldiné 1 Nemsokára követni fogja az egész ország pengöszámitásában, de az ö kezéből már kiesett a fekete tábla fehér krétájával, súlyos betegen fekszik a klinika fehér kórágyán és vendéglőjébe most költözik be ufőda, az öreg Szeged meg nem fakult „Madame sans Géne'-je: Bagits Rozália. A kiskorcsmába egymásután nyitnak be Bagit3 Rozál régi ismerősei. Látni akarják, beszélni akarnak vele, aki alig két éve hagyta el hütlenül sok vig éjszakáról tanúskodó vendéglőjét, hogy kissé pihenjen ujszegedi villája csendjében. Most visszatért. Ugy üdvözlik, mint a ssámüzöttet. Bagits Rozál mosolyog. Kontyba kötött hajáról ma is lecsúszik még a selyemkendő, oldalán ott fityeg a kulcsok sokasága és köténye alatt szerényen húzódik meg a tömött bugyelláris. Már osztogatja parancsait a cselédek hadának. De még nem főz halpaprikást. Előbb átalakítja a vendéglő belsejét, kidobat néhány régi falat, hadd legyen nagyobb a hely, visszatért Bagits Rozál, jöhetnek a vendégek. A jövő hétre tervezi az ünnepélyes megnyitót. Ugy szeretné, ha minden jóembere ott lenne. De aztán elkomolyodik, eszébe jut, nem férnének be. Majd sorbaállnak. Nemrégen még az is divat volt. Arra nem is gondol, hogy lebontják feje fölött a házat. Előbb épitsék fel amazokat. Addig még sok halvacsorát akar fömi. Ónozó Poldiné sápadtaa fekszik fehér ágyában, ágya mellett egyetemi tanárok tartanak tanácskozást. Magával vitte a tiszta kórterembe a régi Szeged sok tarka emiékét és átadta helyét Bagits Rózáinak, a Tömörkény-novellákból kilépett régi ismerősnek. Ur György. I

Szivek doktora Ví? szerelmi kalandok hétfőn és kedden a Belvárosiban | Mint megírtuk, néhány nap elölt uj vezetőségei vilasztoit a szegedi szabóipari szakosztály. Az uj vezelőségre hárul mosl az a nem könnyű feladat, hogy a szegedi szabók súlyos gondjain enyhítsen. Mint értesülünk, a szakosztály uj vezetősége nagy eréllyel készül a reá várakozó feladat megoldására és legelső leendőjének larlja országos mozgalmat Indítani a hatósági támogatással dolgozó közüzemi műhelyek ellen, amelyek a legveszedelmesebb riválisai egyik-másik iparágnak, így a szabóiparnak is. Ilyen műhelyei vannak Szegeden a csendőrségnek, rendőrségnek, a postának és a tisztikarnak, amelyek olyan nagy tömegben dolgoznak, hogy ai olt készülő munka a szibóiparosok közölt felosztva, nagyot lendítene a szikmán. Ezeknek a műhelyeknek bezárása nem jelentene az államra nézve károsodást, mert bár látszólag igen csekély üzemköltséggel dolgoznak, mivel házbért, világítást, adót nem fizetnek, a valóságban drága üzemek, meri az üzemköltségeket sok helyen más számlán számolják el. Végeredményében az állam semmit sem veszítene ezeknek a műhelyeknek a bezárásával, mert az Iparosokat futtatná Jobb helyzetbe, akik munkásokat foglalkoztatnának és kipssek lenninek adójakai f kelni. A szegedi szabók remélik, hogy a megindítandó mozgalomhoz csatlakoznak az égisz ország Iparosai, akiket a közüzemi műhelyek konkurrenciája immár fennállásukban fenyeget. Még sérelmesebbnek tartják a szegedi szabók a KOGSz működését, amely füszerkereikedése mellett szövetárusitássil is foglalkozik, sőt hitelbe vásárló vevőinek a szövetei meg is varratja. Bizonyos, hogy ha azt az összeget, amit az állam az ilyen alkalmi üzletek finanszírozására lordit, a kisipar rendelkezésére bocsátaná, űdvösebb és hálásabb kötelességet teljesítene. Ez alkalommal az iránt is érdeklődjünk a szabóiparosoknál, hogy milyen hatással lehet a cseh—magyar vámháboru a szsbóiparra. Azt a felvilágosítást kaptuk, hogy lulnagv jelentősége nincs, sőt hasznos lehet, ha a cseh szövet nem jöhet be. A szabók — különösen a jobb árut — eddig is Angliából hozatiák, mivel az ango! szövet sem drágább, mint a cseh, de főbb. 0 csóbb áru Magyarországon it készSI és hl a magyar gyárak nem akarnak a vámháborubál maguknak külön bssznot szerezni, akkor most kínálkozik a legjobb alkalom áruikat jól bevezstni. A kormány mindenesetre helyesen tenné, ha az angol, olasz is nimet szövetek vámját enyhíteni, mert ezáltal lehetne legjobban éreztetni a csehekkel, hogy mit jelent réssűkre a jogtalanul felidézett harc. Végűi pedig a ms\ forgalmi adórendszer ellen is síkra szállnak a szegedi szabók és azt kívánják, hogy amig a forgalmi adót fenn kell tartani, addig is sürgősen térjenek át a fázisrendszerre. DÉLMAGYARORSZÁG BÉCSBEN ÉS AUSZTRIÁBAN Bécsi szerkesztőség : Wien, II-, Taborjtrasjt 7. (Wr. Auslandskorrespondenz). Teleion: 40 - 3 - 22. Bécsi kiadóhivatal, olvasóterem és hirdetési képviselet Ausztria részére: tyitn, |„ Wlldpratmarkt 1.. Brandstatte sarok. (Oit. Anzeigmgesetlsohaft A.-G.) Telefon; 62 - 5 - 95 Serie. x A Délmagyarország jegyirodája a Klauzáltéri Európa házban van. Bejárat Aradi uccáu. Salamon Béla és a budapesti bohózat estéi julius 2., 3-án, pénteken, szombaton a Belvárosi Utóiban. Jegyek a Belvárosi Mozi elővételi pénztáránál már válthatók. Terézköruti Színpad