Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-05 / 102. szám

1926 május 5. DBLMAQYARORSZAO 3 Egy teherautó alatt beszakadt a közúti hid utteste. A hídon ma már szakértők szsrint is életveszélyes a közlekedés. A közúti hid rozzant és életveszélyes állapota ismeretes mindaiok előtt, akik a legutóbbi években egyszer is áttévedtek Újszegedre. Különösen most, hogy az autóközlekedés fellendalt, vehető észre kétszeresen a hid kocsiútburkolatának megromlott állapota. Kátyúk kátyúk mellett, mélyedések, tenyérnyi nagyságú lyukak éktelenkednek a kocsiúton, megnehezítve a közlekedést és életveszélyessé téve a fokozódó teherforgalmat. Az elmúlt hét szombat délelőttjén azután egy teherautó után két méter terjedelemben beszakadt az ut burkolata.' A szakadás helyén feneketlen mélység tá'ongott és csak a véletlenen múlott, hogy az útbeszakadás következtében szerencsitlenség nem történt. A mérnöki hivafa:nak azonnal jelentették a töriénteket, atonban a közbeeső vasárnapi munkaszünet miatt csak hétfőn láttak hozzá az életveszélyes hely kijavításához. Tehát két napon át egyszerű figyelmeztető táblácska jelezte a méteres szakad ekof, anélkül, hogy annak kijavítására intézkedés történt volna. A híd burkolatának elkorhadása és megmegismétlődő beszakadások ismét elöhorz k a közúti hid halasztást nem szenvedhető kijavítását. Az ut kockás-burkolatu padozata ugyanis teljesen megromlott a nyomtalanul tovatűnő évek folyamán, Javítani és a fakockákat kicserélni csak a*kor szokták a hidon, ba a burkolat beszakad és ezeken a helyeken megakad a közlrkedes. A helyenkinii javítási munkálatok természetesen nem sokat használhatnak, meri az úttest faalvdza is teljesen elkorhadt. Itt még olyan gerendák is támasztják alá az uttestet, amelyek még a hid megépisésénél kerültek bele és azóta nem cseréilék ki őket. A városi mérnöki hivatal mintegy két évvel ezelótt a közüli hid renováltatása ügyében felírt a kereskedelmi minisztériumba, ahonnan szakbizottság szállt ki a hid szerkezeiének megtekintésére. A bizottság megállapította a hid rosszabbodó helyzetét és azon véleményének adott kifejezést, hogy a hid mai helyzetében még kél iven di alkalmas arra, hogy a forgalmat éietveszély télkil lebonyolíthassa, mert ezen idő eltelte után a legsürgősebb ieljet renoválási munka mentheti csak meg a közüli hidat. A kereskedelmi minisztérium szakbizottságának lesújtó, de megszívlelendő véleménye után a mult év folyamán a városi mérnökség előterjesztésére a tanács 3 2 milliárd koronát illesztett a költségvetésbe azzal a célzattal, hogy ezt az összeget a közúti hid kijavítására fordítják. A folyó évi költségvetésből ez az összeg azután eltűnt s helyette csupán néhány százmillió korona szerepelt bidjavilási tétel cimén. As altest és az alépítmény kicserélése tehát isméi eladdzódoit, pedig a kereskedelmi minisztérium szakbizottsága írásban is jelentette, hogy a hid élettartama teljes renoválás nélkii maximum kii esztendő. A két esztendő azóta elmúlt anélkil, bogy a város hatósága bármilyen lépési is tett volna e halasztást nem tűrő ügyben. A tanácsi zöldasztslon asóta tengernyi akti tanúskodott a város problémáinak felszínen tartásáról. Az egyetem, a kisvasút és a bérházak építtetése közben a tanács telfesen megfeledkezett a közúti hídról, noha a költségvetés februári letárgyalasa után, amidőn az 1926. évi költségvetésből szó nélkül törölték a híd 3*2 milliárdját, egy jóakaratú figyelmeztető levél érkezett a polgármesterhez. Dr. Bitdl Samu törvényhatósági bizottsági tag levélben hivia fel a polgármester figyelmét a közúti hid ügyére. A levelei tudomásul vette a polgármester. Véleményezés végett kikerült a aaérnöki hivatalhoz. Azóta pedig teljes a csönd a köznti hid ügyében. A kereskedelmi minisztérium jelentése óla két év telt el s igy a hivatalos becslés szeiint a közúti hid ma már életveszélyes. Életveszélyes a gyalogjáró is életveszélyes a kocsiút. Szombaton már két méter terjedelemben beszakadt az úttest. Ugyan mit hozhat a holnap? Ki vállalja majd a felelősséget? „A kivételes intézkedések fent fognak állani, mig törvényerőre nem emelkedik a bünietőnoveila", — mondotta a miniszterelnök. „Ssjtónap* a parlamentben, — Szerdától kezdve ismét 8 órás ülések lesznek. Teljesen letárgyalták a miniszterelnökség költségvetését, — „Január végén teljesen befejeződik a földbirioarendeiés." Budapest, május 4. Scitovszky Béla nyitotta meg a nemzetgyűlés mai ütését. Az első szónok Szabó Imre: Kritizálja a miniszterelnökségi tárca költségvetését és kéri a rendelkezési alapúak, melyet bizalmas politikai célokra használnak fel, lényeges csökkentését. Nincsen létjogosultsága a palotaúrségnek. Ezt a szolgálatot a nemzeti hadsereggel is el lehetne látni. A nemzetgyűlés igérelet kapott arra nézve, hogy a főudvarnagyi biróságot megszüntetik. Ehelyett azt látja, hogy a főudvarnagyi biróság személyi kiadásai 23 400 pengővel emelkedtek tavaly óta. Nem tudja, mi teszi indokolttá azt, hogy a főudvarnagyl bíróság személyzetét szaporítsák. Lehetetlen, hogy a főudvarnagyi biróság elnöke, aki máshonnan is kap fizetést, 157 millión felüli javadalmazásban részesüljön. Elvi álláspontja a szociáldemokrata E

ártnsk, hogy ennek a kormánynak csak olyan öltségeket szavaz meg, melyeknek elszámolását a törvény garantálja. Bizalmi tételeket tehát, amelyeket a kormány ugy használ fel, ahogy akar, nem szavaz meg. Ezért sokaija a rendelkezési alap, sajtóinformáció és külföldön élő magyarok segítsége cimén felvett 19 milliárd koronát. A kormány a külföldi magyarokat nem segiti és a sajtóinformáló szolgálatot is saját politikájának támogatására tartja fenn. Birálja a kormány magatartását a sajtóügyekben. Nem hagyhatja szó nélkül azokat a kormányintézkedéseket, amelyekkel a kormány igyekszik a sajtót gúzsba kötni. Propper Sándor: Sajtőhóhérkodás 1 Szabó Imre: A kormány karmai közé igyekszik kaparintani az egész magyar sajtót, mert fél a nyilvánosságtól. Foglalkozik a Világ betiltásának ügyével. Ha ez a lap bünt követett ei, akkor állítsák a büntetőbíróság elé. A kormány még mindig a háborús időkből visszamaradt kivételes hatalmat veszi igénybe. Nincsen kultarország Európában, ahol... Bethlen István gróf: Ahoi ilyet mernének irni I Szabó Imre:... nincsen kultarország Európá ban, ahol igy merné a kormány a sajtót kezelni. (Nagy zaj.) Figyelmezteti a miniszterelnököt, hogy a sajtónak az ily módon való meenyomoritása nem vezethet a békülékenység felé. Történtek hibák és történhetnek hibák mindkét oldalon. A kormány sajtója például sok valótlan távirati irodai hirt adott le a frankügyröl. Amig ellenzéki lapokat jóhiszemű tévedésekért megbüntetnek, addig a kormánysajtó rosszhiszemű hazugságai büntetlenül maradnak. (Zaj.) Határozati javaslatot nyújt be. Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a sajtószabadságot azonnal állítsa helyre. A sajtószabadságot korlátozó rendelkezéseket pedig helyezze hatályon kívül. Siransz István foglalkozik a legfőbb számvevőszék elnöki állásával és megállapítja, hogy nem lehet egy nivóra helyezni a biróság, a Földbirtokrendező Biróság és a főudvarnagyi biróság fejével, mert a legfőbb állami számvevőszék elnöki állása miniszteri állás, amely nemcsak rangban, de javadalmakban is egyenlő a miniszterével. Kéri a kormányt, hogy adja meg a legfőbb állami számvevőszék elnökének azt a jogot, hogy ellenőrizhesse a Nemzeti Bankot. Ha a miniszterelnök a titkos társaságokat meg akarja szüntetni, akkor szükségesnek tartja, hogy a titkos alapokat szigorúbb ellenőrzés alá vegyék. Esztergályos János a következő szónok. Az ország közgazdaságának szomorú helyzete nem engedi meg a luxuriózus kiadásokat. Tulmagasnak tartja ezt az összeget akkor, amidőn a kormány még mindig adósa azoknak, akiket annak idején kiküldött a határok védelmére. Kifogásolja azt a pompát, amelyet a kormányzói ud?ar kifejt. Kifogásolja a kormányzói rendelkezési alapot. A felsőház ellen kifogást emel, mert hiszen 1920 óta beigazolódott, hogy az ország felsőház nélkül Is fennállhat, sőt ez a fejlődésnek egyenes akadálya volna. Eckhardt Tibor a következő szónok. Hosszasan fejtegeti, hogy amidőn Erdélyből menekülnie kellett, akkor jegecesedett meg benne a gondolat, hogy minden bajnak oka a nemzetietlen szellemben felnövekedett sajtó. Elmondja, hogy mint alapitották meg Szegeden 5000 koronával az első nemzeti sajtót, mely aztán Budapesten kibővült a Szózattal és A Nép pel. — Az ő sajtófőnökségről való távozása után erősen megváltozott a helyzet és most a kormány már nem ilyen szempontokból kezeli a sajtót, hanem hogy mennyiben szolgálják a kormányzat érdekeit. Mit szóljak ahhoz a sajtópolitikához — mondja —, amely Miklós Andornak, az Est-lapok hazaáruló főszerkesztőjének lehetővé teszi, hogy a Drechsler-palotát a Pénzintézeti Központnak tizenötmilliárdért eladhassa. Vagy ahhoz a sajtópolitikához, amely az Újság cimü lapnak kétmilliárdos kölcsönt nyújtott? Rothenstein Mór: Mennyit kapott a Szózat és A Nép? Eckhardt Tibor: A TÉBE és a bankok bojkottálták lapjainkat. Kölcsönt nem kaptunk, holott olvasóközönségünk ma is több volna, mint a kormány bármelyik lapjának. Mi volt a bűne a Szózatnak és A Népnek, hiszen a kormányzónak hívebb szószólója nem volt és a keresztény nemzeti érdekeket hiven szolgálta. Egyetlen bűne volt, hogy a miniszterelnök politikáját nem támogatta. Számos külföldi ujságiró keresett fel panasszal, hogy sem a külügyminiszter, sem a sajtóiroda nem ad információt a franküggyel kapcsolatban. Az a sajtópolitika, amit a franfcügyben folytattak, első peictől fogva rossz volt. A külföldi sajtó csak akkor kezdett felfigyelni, amikor a belföldi lapok felfújták a frankügyet. Rassay Károly: Akkor kezdett felfigyelni, amikor a rendőrfőkapitányt letartóztatták, ami mégsem megszokott dologi Eckhardt Tibor: Meg kellett volna menteni a magyar keresztény sajtót és eltiporni a liberális lapokat, ehelyett azonban a keresztény sajtó egy fillér támogatást sem kapott. Györki Imre: A kutyának sem kellettl Senkisem olvasta l Rassay Károly: Nem merné mondani, hogy semmilyen támogatást sem kapott 1 Peyer Károly: A Stádium valorizálatlan kölcsönei! Rövid szünet után Szeder Ferenc mondotta el beszédét, amelyben hangoztatta, hogy a kormány minden ellenzéki megnyilatkozást és ellenzéki sajtószervezetet elfojt. Kifogásolta a félhivatalos hírügynökség hírszolgálatát. Határozati javaslatot nyújt be, melyben azt kéri, hogy a földbirtokrendező biróság működéséről és eddigi tevékenységéről jelentést terjesszen a Ház elé, amelynek alapján megállapi'haió lenne az, hogy a reformot milyen mértékben hajtották végre. Másik határozati javaslatában a vagyonváitságföldek haszonbéréről kér három hónapon belül elszámolást. Mivel több szónok nem volt, az elnök a vitát bezárta. Ezután Bethlen miniszterelnök válaszolt az elhangzott felszólalásokra. A kormányzó a rendelkezési alapot a hozzáforduló segélykérésekre használja. Eszlergályos János a kormányzó tiszteletdíjának felére való leszállítását kérte. A nemzetgyűlés tavaly, amikor a tisztviselői fizetéseket rendezte, megállapította, hogy a kormányzó tiszteletdíja nem telel meg az ő magas közjogi állásának is a vele járó reprezentációs kötelezettségeknek. Ez volt az oka annik, hogy a tiszteletdíj összegét felemelte a nemzetgyűlés. Ismét hangoztatták azt is, hogy a palotaőrség felesleges pompa. Már a mult évb:n rámutatott arra, hogy nem pompáról vm szó, hanem arról, bogy az államfő személyének méltóságáról sz államnak kötelessége gondoskodni. Azt a vádat emelték, hogy a sajtóosztály nem az ország érdekében, hanem a kormány hatalmi pozíciójának érdekében létesült. Nem felel meg a valóságnak. Többtzben szilitotta fel a belügyminisztert, hogy egyet lapokkal szemben eljárjon, de nem tud Egyetlen olyan esetről sem, amikor ez azért történt volna, mert az illető lap a kormány működését vette bi<álat alá. A kormány messzemenő előzékenységet tanusitot a lapokkal szemben, de sohasem járt el olyan lapokkal szemben, amelyek a kormány ténykedését bírálták. A kiviteles törvény intitkedisel ms is fennállanak is fenn is fognak állani, > amig a büateiőnovelldi, amely sajtóra vonatkozó intézkedéseket is tartalmat, törvényerőre nem emeli a nemzetgyűlés. Nincsen odíozusibb dolog dönteni afelett, hogy be kell-e tiltani egy lapot, vagy sem. Ezt