Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-30 / 124. szám

Ura 3i8t korona. ÉLMflGYAKORSZAG ••weantMit iM* 1. TOstaa U-I*. xtiMUvatal, SBuSsMaivSfc *> tmlrada: Aradi ncca 3. Vtiafeii Ki. BSBAII r*m (Mx-Mitiiii. ssam TS}J(<,«JÍI» II-M Modeszta nővér rózsái. A gutenbrnnni szanatórium emeleti szobájában Modeuta nővér rózsái alatt fekizik egy leikötött álla halott, akinek fejénél a badeni ctaewra emberei gyújtották meg a halott: s gyertyát. Modeuta nővér volt az első, aki észrevette szombaton reggel, bogy exzellenz Vázsenyi még meleg kézzel, de már kihalt szívvel fekszik az ágyon s Modeszta nővérnek az volt az slsö gondolata, bogy leszaladjon a kertbe és mire as elörobané orvosok konstatálták a beállott halált, akkorra a soror könnyeitől harmatos réssák takarták bs Vássonyi Vilmost. A lelke még skkor ott lebeghetett és bizonyosan mosolygó meghatottsággal nézett visssa. Ami legszebb ezen a világon, májusi róisák mondtak neki istenhozzádot as élet nevében és ezeket a rózsákat egy apáca szelid keze ajándékozta neki ulravaiéul, mikor elindult s messsi tartományba, melyből nem tér meg ntaső. Mit tudott soror Modeszta Vázsonyi Vilmosról? Valószínűleg nem sokst. Azt bizonyosan nem tudta, hogy a legbálványozottabb és a leggyülöltebb magyar politikus feje alatt igazítja meg a halotti párnát A tiszta szívű nővérnek, aki az irgalomnsk szentelte éleiét, bizonyosan fogalma sem volt nemzeti Jogokról, népjogokról, Jogegyenlőségről, még kevésbbé arról, begy a Vázsonyi Vilmos bizájában székért a legelemibb emberi jogokért nagy harcokat kellelt vivni s legkevesebbet arról tudott, hogy ezeknek a nsgy harcoknak bol mámoros tapsokkal ünnepelt, hol haragos szidalmakkal megbajigált, de mindig emelt fővel járó, soha meg nem alkuvó vezére volt Vázsonyi Vilmos. Arról talán hallhatott Modeszta nővér az orvosoktél, bogy a szive volt beleg Vázsonyi Vilmosnak és a szive akkor leit htlálosan beteg, mikor nemrégiben valami ufonálíók támadták meg az uccán. A szegény nővér bizonyosan ugy gondolta, hogy az aranyóráját akartak elvenni, v?gy valami ilyest, — mit tudhatná azt egy szanatóriumi ssimsritána, hogy ez politika volt és hogy a Vássonyi Vilmos basájában vol* tak, akik tipsoltak az utonállóknik, mintha országlelszibaditó hösök lettek volna? Nem, soror Modeszta minderről semmit sem tudoil. Ssm azt nem tudta, bogy az a koponya, amelyet ö szokott vizes ruhával köiülsötözgetai s amely most már a gondolatok elhagyott dómjs, bogy as a koponya egy lángelme lakóhelye volt, se ast, hogy a magyar demokráciát szimbolizálta az a halott, akinek a keze mig meleg, de a szive már kihalt. Az apáca csak azt tudta, hogy a Vázsonyi excellenz kedves és jó eesber volt s megérdemel néhány, rózsát a balott szivére és igy Miatyánkot és Üdvöslégyet a balhatatlan lelke ödvösiégére. ... Ellenben azok a kurzuspolitikuiok, akik ,mély megrendüléssel" és „őszinte megdöbbenéssel" szintén letették a maguk hervadt szórézsáit a Vázsonyi Vilmos ravatalára: azok tudták, ki volt Vázsonyi Vilmos a magyar közéletben, — mindjárt tadtdk, mihelyst meghall. Minden ériékét felfedezték, hogy bár más politikai fronton harcolt és más volt a világnézete, de azért: nagy elme volt, vezéri kvalitás volt, bálor volt, becsflletes voll, puritán volt, s talán még azt is elismerik róla, hogy a maga módja szerint jó bazafi volt. Mert van itt elismerés, van itt becsület a politikai ellenfélnek is: csak éppen előbb meg kell neki halni, áldozatául esni annak a poliükának, amely nem sajnálja a rózsát a halotlói, aki már nem tud neki örülni, de a gyűlölet töviseiből fon koronát mindenki fejébe, akinek a politikája más, mint az övé. Az Isten egy, akárhány féleképpen imádják és mikor idetentről útnak indulunk, egy Itten elé Szeged, 1926 május 30, VASÁRNAP Kttílxa&si árak: Hgy hónapra helyben 40.000 kor„ Budapesten tc v!<MJna 49.000 kor. Egyet uám ára hétköznap 2noo kor. már- ét ftsespaap SOS) korona. II. évfolyam, 124. nám jutunk mindnyájan. Vázsonyi Vilmos lelke csak a Modeszta nöiér rizsáit viszi magával az örök Biró elé, politikai ellenfelei azórózsáit nem. A magyar Isten előtt úgyis sok van a magyar politika rovásán s Vázsonyi Vilmos nem akarhatja azi szaporítani azokéval, akik az élők gyalázását a holtak magasztalásával teszik még kegyetlenebbé. Bratianu mandátum nélkül maradt. (Budapesti tudóstténk tetefonjeleniése.) Bukarestből jelentik: Szombston hozták nyilvánosságra hivatalosan a kamarai választások végleges eredményét. Eszerint a kormánypártnak 286, a nemzeti és parasztpártnak 77, a liberális pártnak 15, a Cusa pártnak 9 mandátum jutotf. Iifov megyében, melynek Bukarest a székhelye, a megye 20 mandátuma kőiül 19 Jutott a kormánypártnak és csak egy a nemzeti és parasztpártnak. A liberális pártok egyetlen mandátumot sem kaptak és igy Bratianu volt miniszterelnök, aki csak egy kerületben lipett fel, mandátum nélkül maradt. A szenátusi választások óriási többséget hoztak a kormánynak. 113 mandátum közül csak 5 jutott az ellenzéknek. Felhívást intéztek a riff törzsekhez, hogy adják meg magukat. Abd al Krím vagyona 214 öszvér hátán. Párit, május 29. A megbfdolt Abd el Krim sok írást adott át a franciáknak, főként leveleket, amelyeket most vizsgálnak át. Kiderült, hogy Abd el Krímet különösen olasz részről biztatták ellenállásra és több levélben egy olasz személyiség ugy szertpeli Abd el Krim előtt, mint az olasz kormány megbízottja. A lapok köveielik, bogy a kormány hozza nyilvánosságra Abd el Krim egész levelezését, amelyből világboiráay fog keletkezni. Páris, május 29. Steeg förezidens a riff törzsekhez felhívást intézett, melyben meghódolásra szólítja fel őket és megígéri nekik, hogy a békéről, jólétüktől, erkölcseik és szokásaik méltánylásáról gondoskodás történik. Abd el Krim megmentett vagyonát 214 öszvéren szállították el. Kedden délután temetik Vázsonyi Vilmost az Oktogon térről. A főváros saját halottjának tskinti. — Ki Iasz Vázsonyi utóda: Sztarényf, vagy Bródy Ernő? (Budapesti tudósítónk Ulefonjeleniise.) Szombaton reggel megdöbbents, váratlan hir érkezett a fővárosba: Vázsonyi Vilmos, a magyar parlamenti ellenzék hatalmas* tehetségű, nagytudásu, puritán jellemű, kemény harcos kombattáns vezére a Bécs melletti Badenben hirtelen meghalt. Eltávozott az élők sorából a magyar politikai élet egyik legjellemzőbb kiemelkedő vezéregyénisége, aki minden önös érdeken tul a kisemberek boldogulásáért, kenyeréért és a magyar demokráciáéit küzdött. Nincs többé az a vezér, aki évtizedeken át oly számos harcot vezetett a közéletben és a politikában. A hír megdöbbentő hatást váltott ki pártkülönbség nélkül mindenkiből, az emberek csoportokba verődve tárgyalták éppen ugy, mint Szegeden. A megdöbbentő lesújtó hirt a délelőtti órákban elsőnek a Délmagyarország külön kiadása közölte a szegedi nyilvánossággal. Betegsége. Vázsonyi Vilmost már régóta kicoifa régi sziv- és gyomorbaja. Rendszerint évente fölkeresett egy-egy külföldi szanatóriumot, gyógyulást, enyhaiést keresve a sok harc után. Legutóbb a frankügy túlságosan igénybevette idegeit és orvosai, valamint családja pressziójára néhány nappal ezelőtt eiősiör Bécsbe utazott, majd cevonult a badeni régi Guttenbrunn szanatóriumba. Orvosai állapotát kielégítőnek találták, csupán az irgalmaktól óvták, de közvetlen veszély nem fenyegetett. A szanatórium csendjében igen jól érezte magát, politikával egyáltalán nem foglalkozott és csupán bárom bét múlva akart basatérni. Az utolsó órák. Pénteken olyan frissen érezte magát, hogy rgyik ismerősével még kirándnlást tett. Délután lefeküdt, majd este egyik szerkesztő jóismerősével diskurált, aki akkor érkezett hozzá a fővárosból. Kedélyes hangulatban folyt a diskurzus éjfélig, semmi különöset nem veitek észre. Reggel félnyolckor reggelit akartak bevinni szobájába. Akkor vcfíék észre, begy Vázsonyi fehéren, mozdulatlanul fekszik az ágyon. Hiába rázták, költögették, nem mozdult. Vássonyi Vilmos halott. Percek alatt fent volt az egész szanatórium. Vássonyi szomszédja 7 óra előtt arra lett figyelmes, hogy a volt miniszter csendesen hortyog. Nem nagyon ügyelt rá, pár perc múlva elhallgatott. Es az orvosi vizsgálat megállapította, hogy néhány perccel 7 óra előtt OrOkre elszenderedett. Drámai jelenetek a Vázsonyi-villában. A Bulyovssky-uccai csendes villában szivei megrendítő drámai jelenetek játszódlak le, amikor a bxdeni telefon megszólalt Csergő Hugó szerkesztő, akivel Vázsonyi az níolsó szavakat váltotta, hívta fel először a villát. A telefonhoz fia, Vássonyi János tántorog oda. Nem iud|a fogni a kagylót, kiejti kezéből, ahogy mondja a részleteket Csergő. Görcsös zokogással fut ki a szobából, Pakots József veszi fel a kagylót, ő hallgatja először a részleteket, ő sem birja sokáig. Megnedvesedik a szeme. Az egész szoba könnyezik. Éltes, idős politikusok fordulnak ki sírva, remegőn a szobából. Vázsonyi János felsír: — Apánkat veszítettük el... Vázsonyi felesége könnyeit törölgeti és mig a politikusok tmgindnltan, szó nélkül állnak, Vázsonyi János ráborul anyjára, ugy simák a karosszékben együtt. Vázsonyi fia és felesége délután fölulaztak Bécsbe. A holttestet érckoporséba helyezik, minden szertartás nélkül hizahozzák. Pályája Vássonyi Vilmos 1868-ban született a zalavármegyei Sümegen. Tanulmányait Budapesten végezte és elsőizben a véderőmozgalomban tant fel, mint az ifjúság vezérszónoka. Az 1896 iki általános választások alkalmával két bslyen lépett fel, de kisebbségben maradt. Vé*