Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-30 / 124. szám

X OELMAQTASORSZAQ 1926 májas 30 gül n 1901-iki ált oldat 3 vitalitások alkalmá­val a fivárot VI. keriletihen demokrata prog­rammal képviselővé válaulolták. 1904-ben az akkor alakított ellenzéki szövatiég vezérlőbizott­ságának tagjául választották és azután a bires 1905 ös váUsztási Hídelemben tűnt fel, ahol Hieronimy Károly akkori kereskedelmi minisz­tert buktatta meg a Terézvárosban. Ezntán még kétszer küldte a kerület a képviselőházba, majd a Lukács-kormány megbuktatásában működött közre, mint Déay Zoltán védője. A háború alatt a Maros—siolnoki kérdés felsiinrevetődésekor élére állott a mozgalom­nak és Tisza István gráf lemondása után az Eszferbáiy Móric-kabinetben tgaziágügymlaisz­ier lelt. Eszter hózy lemondása után a Wekerle­kabinetben előbb a válaszójogi tárcanélküli miniszterséget, később pedig az igazságügyi miniszterséget váll illa. E minőségben kidol­gozta a választójogi reform-tervexetét, amely 1918-ban csekély módosításokkal törvényetöre emelkedett. Lemondásakor valóságos belső tit­kos tanácsossággal tüntette ki IV. Károly. A forradalom kitörése után elhagyta Magyar­országot és egyldeig Svájcban tartózkodott. 1921 ben visszatért az országba és azóta mint nemzetgyűlési képviselő, újra tevékeny réazt vett a közéleti mozgalmakban, A parlamentben. Megdöbbentő erővel hatott a hir a parlament­ben. A folyosón csak ezt tárgyalják és ellen­felei is csak akt állapítják meg, hogy a puritán, tiszta politikusok mintaképe volt. Egymás kezébe adják a telefont, egymásután fejezik kl részvétüket az özvegynek. A főpolgár­mester a város halottjának deklarálta Vázsonyif, aki annyit dolgozott Budapestért. Felvonták a gyászloboget a demokrata kör, a parlament, a városháza, az ügyvédi kamara épületére. Zsilvay alelnök prdig a Házban pa< rentálta el a nagy halottat. (Erről lapnnk más helyén közlünk tudósítást.) A lövároiban csoportok állanak a Bulyovszky uccii villa és a Teréz-köruti elárvult iroda előtt. Csak néznek fel az ablakokra és hallgattuk. A kormány részvéte. Vau József helyettes miniszterelnök Vázsonyi Vilmos özvegyéhez a következő részvélláviratot intézte: Nagyméltóságú özvegy Vázsonyi Vil­mosáé úrnőnek, Budapest. Most érlesültflnk Kegyelmes asszony férjének, nagyméltóságú Vázsonyi Vilmos nemzetgyűlési képviielónek, volt m. kir. igazságűgyminisztemek az elhuny­•gm Magyarok szimfóniája. Móra Ferenc beszéde a munkásdalosok pünkösdi ünnepén. Nem tudjuk, ki, hol, mikor vetette el az első buzaszemet, ki hódította meg a tüzet, ki mondta el az első imádságot, hol ringattak először bölcsöt ? Mint hajnali kép a hossau fasorban, a kultura kezdetei is elmosódnak az évezredek és évtizezre­dek atleejában s örökre ismeretlenek maradnak azok, akik az emberiség legnagyobb jótevői vol­tak: az első buzavető, az első kőbaltakészitő, az első tűzgyújtó, az első csónakfaragó, az első dalnok... Mi volt az első dal? Férfitorok harsogta-e el a legyőzött ellenfél véres teteme felett, vagy anya gügyögte el bölcső fölé hajolva, apai fájdalom tördelte-e, mig a remegő kéz egy haldokló gyer­mek megtört szemét fogta le, vagy szerelmesek tanulták el bugó gerlicéktől? Mint minden őstör­ténet, bizonytalan és ingatag a dalé is. Eredetét keresték az ös ösztönökben, a háborúban, a sze­relemben és gyökerei nyilván többfelé lenyúlnak az élet mélységeibe. Egyet bizonyosan tudni vél­nek az ujabb néppszichológiai kutatók: a társas dal eredete a társas munkára megy vissza. A dal lényege a taktus, a megismétlődő ütem. Taktusra kopogtak az őserdőkben a kőbalták, taktusban csapkodták az egyfából faragott csónakban a vizet az evezösök s ezt a ritmikus kopogást, amiben egyformán kedve telik a mai kis vadembernek, a gyermeknek s a nagy gyermeknek, a vadembernek: ezt a taktust dallal kisérték az ős favágók és az ős csónakosok s igy születhetett meg az első férfi­kar, egyszerre az első közös, szervezett munkával. Egy régi ásatásomon, vagy husz évvel ezelőtt, találtam Alföldünk homokjában egy cserépsipot, vagy furulyát, a kőkorszakbeli ember hagyatékából. Mikor kiráztam belőle a földet és a számhoz emeltem, fölébredt benne az ötezer év óta alvó hang és kísértetiesen süvöltött bele a föltárt sirok némaságába. Az omlatag vázak csontujjai nem ragadták meg a kőbaltákat, hogy leüssék vele a | tárói. Engedje meg kérem Kegyelmes asszony, hogy őszinte részvétemnek adjak kifejezést. Dr. Vass, miniszterelnöki teendőkkel megbizott m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter. Temetés az Oktogon térről. A főpolgármesteri hivatalban szombaton dél* után Rlpka főpolgármester elnöklésé rel érte­kezlet volt. Több mint kétórás tanácskozás után azt határozták, bogy Vázsonyi Vilmost kedden délután 4 órakor az Oktogon térről temetik. Vázsonyi holtteste hé'.fön este érkezik Buda­pestre. A pályaudvarról a központi demokrata körbe szállítják a koporsót, ott ravataíozzák fel a díszteremben. Kedden délután fii 4-kor az Oktogon (éren felállított ravatalra szállítják ál a koporsót s ott lesz a temetéli szertartás. A főváros nevében Rlpka Ferenc főpolgármester, a törvényhatósági bizottság nevében pedig Bárezy litván monda­nak búcsúztatót. A koporsót ezután a Teréz­köruton, Erzsébet körúton és Rákóczi uton vé­gig a Kerepesi-úti temetőbe kisért a temetési menet. A főváros fanácsa és a tör vény hitóság betolakodott, fosztogató idegent, as ötezer éves emberek szétporlottak a napon, de primitiv cse­rép hangszerük túlélte őket, a művészet már ebben az együgyű tormában is halhatatlan volt s az ős­idők dala ma is megvan a gügyögni kezdő gyerek magamulató és magaaltató, vontatott melódiáiban. Ami a magyar dalt illeti, a lexikon nagyon okos könyv, de nem hiszem el neki, hogy a magyar daiosegyleieknek még százéves multjuk sincs. Van azoknak ezeréves is. A dal az első lélegzet­vétele egy kezdődő nemzetnek. Előbb volt dal, mint országgyűlés és az ak sakálokat, akik az országgyűlésen egymás üstökébe kapdostak, aztán megint a dal békítette össze. A dal akkor nem ünnepek fehérkalácsa volt, hanem mindennapos kenyér. Vele kezdődött és vele végződött minden, ritus volt, mint később a keresztvetés s kár, hogy kiment divatból. Mert a dalozó ember mind jó ember s a világ annál jobban elcudarodott, minél kevesebbet daloltak benne. A mi eleinknek egész életét végig kisérte a dal. Dalolva mentek a ta­nácsba és a csatába, dallal áldották és kérlelték a Hadurat, dallal avatták a Boldogasszony ágyát fekvő uj anyát és dallal dombolták a sirt a ve­zérnek, aki lova hátán ülve, jobbján szive szerei­mével, balján leghivebb szolgájával átköltözött a mennyég fűvellö mezőire. Különös játéka a véletlennek, hogy az innen­onnan ezeréves első írott följegyzés a magyar dalról a szegényember daláról szól. Szent Gellért életiratában van följegyezve, hogy a szent püspök rgy dunániuü útjában valami majorságban szállt meg s mikor elalvás előtt bele­merült a breviáriumba, minduntalan megzavarta ájtatoskodásában valami monoton hang, ami kí­vülről szűrődött be. Egy sutolódó kőnek a hangja s az azt kisérő énekháng. — Micsoda furcsa zaj ez, Valter ? — kérdezte a püspök a diakónusát. — A szolgálóleány őrli odakint az eresz alatt a holnapra való búzát a kéaimalmon — felelte a diakónus — s dalol mellé, hogy ébren tartsa magát. — Ugy ? — mosolyodott el a szent, aki a dal tagjai testületileg vesznek részt a temetésen, a ravatalra koszorút helyeznek, a szerdai közgyű­lésen pedig napirend elölt Rlpka főpolgármes­ter külön beszédben fogja elparentálni a fővá­rosi közélet halottját. Amennyiben bizonyos kö­rök nehézségeket támasztanának az Oktogon­féri temetés elé, akkor a Városházáról kisérik el utolsó útjára. Ki lesz Vázsonyi utóda? A politikai köröket máris foglalkoztatja az a kérdés, hogy ki less Vázsonyi utódja a nem­zetgyűlésen. A lajstromos szavazás alapján sorrendben a demokrata párt listá|án szereplő Szterényi József báró következne, miután azon­ban 1922 óta Szterényi erősen eltávolodott a demokrata párttól, az a gondolat merült fel, hogy Szterénylt felké'jék, hogy az Ilyen körül­mények kizftt a neki jutott mandátumot ne fogadja el. Ha ez bekövetkeznék, akkor Szte­rényi lemondása esetén dr. tródy Ernő fő­városi törvényhatósági bizottsági tag, Vázsonyi Vilmosnak évtizedek óta legszemélyesebb hive kerülne be a parlamentbe. hazájából, a vájt fölü olaszok földjiiől került a barbár szittyák Közé. — Akkor hát ez a mgyarok szimfóniája. Különös síimfóni?, Valter I De mit csinálnának a szegények, ha nem is dalolnának? Nagy áldás a dal, Valter tiaml A dal valóban nagy áldás és ezer esztendőn át mindig különös szimfónia marsdt az élet malmát szüntelen húzó vonó szegény magyarok szimfó­niája, akik fáradt szemüket dallal tartják nyitva az éjszakában. A dolgozók szimfóniájának az alap­motívumai mindenütt egyformák a föld kerekén, de egyikben sincs annyi sötét tónus, annyi fojtott, dalban sem kimondható fájdalom, mint a magya­rok szimfóniájában... ... Az a haz, amelyikben én lakom, szemben van a városi zeneiskolával, ahol esténként ének­próbákat is szoktak tartani s olyankor sokszor be­árad hozzám a magyar dal varázsa, mig fejem fáradtan bukdosik az Írásom fölött. S ha lefogott szemmel hallgatom a dalt, elsorjázik előttem bol­dogtalan nemzetünk egész története, Csaba vezér csillagrugó hada dobogásától egész azokig a tö­megsírokig, amelyek fekete gyöngysorként díszítik Európa nyakát a nyugaü tengerek szélétől egész az Urálig. S mig hallgatom a dalokat, amelyek­ben Koppány vezér pogány haragja dübörög, az első szent király áhítata zeng, Dózsa György halálkinja sikolt, a magyar legény lába dobban, a magyar lány szerelme susog, a magyar anyák imádsága sir és átka zörget az ég bezárt ablakán, — mig hallgatom a magyar dalokat, mindig töf­ténetbáju iskoláskoromnak egy képe foszforeszkál előttem. Lehel vezért látom, amint a Lech meze­jén a vesztett csata után utolsó lélekzetévcl még­egyszer belefúj a kürtbe és szerte a haláltarló fekete-piros virágai közül felkönyökölnek rá a hal­dokló magyarok: hallga csak, hallga, tán újra kezdődik ... N/ilahullt tegezzel, kettétört karddal, elkopottan és megtiporlan, önmagunk által is meg­gyalázoltaa heverünk ma mi is a halá tarión s s amint megzendül a magyar dal, felneszel rá a iélek: hallga C3ak, hallga, tán újra kezdődik a magyar éle', s minekünk i3 „lesz még egyszer ünnep a világon" ... A 80 éves Apponyi ünneplése. Budapest, május 29. Nyolcvanadik születés­napját ünnepli Apponyi Albert gróf, aki ezáltal belép a patriárkális korba, anélkül, hogy szel­lemének frissességéből bármit is veszített volna. Magyarország ,Great old man"-je huszonöt éves ifjú energiájával és idealizmusával dolgozik •ég ma is fáradhatatlanul nemzetének. A parlamentben Scltovszky Béla házelnök mondott nagy beszé­det, melyben megemlékezett Apponyi Albert példátlannak mondható közpályájáról. Apponyi maga az egész magyar történelem, példázata ezeréves sorsunknak, minden küzdelmével, di­csőségével éi tragikus fordulatával. O a ma­gyar nemzet patriárkáfa, aki egy huszonöt éves ifjú idealizmusával szenteli kivételes tehetségét az uj, honalapító munkának. A házelnök indítványozta, hogy a parlament táviratilag üdvözölje A&ponyi Albertet. Az amerikai magyarság megható ünneplés­ben részesítette Apponyit és aranykelyhel fog­nak küldeni a nagy államférfinak, amelyet az amerikai magyarság apró adományaiból vettek. Jelentői a hivatalos Amerika üdvözlete is, egy üdvözlő irat, amelyben polgárai fejezik ki szerencse- és jókívánságaikat Apponyi Albertnek: Apponyi Albert 80 ik születésnapi* alkalmá­ból a délvidéki hlvst megbízásából Slelner Fe­renc volt országgyűlési képviselő táviratot kül­dött Gvöngyösapátiba, ahol most tartózkodik. Az Országos Stefánia Sifivetség elnökének, Apponyi Albert grófnak 80 ik szüleiéinapja al­kalmából ünnepi misét mondatott a budavári koronázó főtemplomban, Es számlál *n üdvözlő táviratot kapott a vi­lág minden részéből. Az összes világlapok ha­talmas cikkekben foglalkoznak Apponyival. Apponyi egyébként Qyöngyösapátiban csen­des családi körben ünnepelte meg 80 ik szü­letésnapját. Családja teljes számban gyűlt egybe Gyöngyösapátiba, ahol Mikes János gróf püspök Miket Zsigmond volt brassói főispán­nal együtt meglátogatta, hogy személyesen kívánjon szerencsét. Délelőit a falu templomá­ban Mikes gróf püspök misét pontifikált, me­lyen a család tagjain kívül a nagyközönség is résztvett. TAVASZI KÖPENYEK kosztümök, zsemperrubák legjutányosabban készülnek FlelscHer Gizinél Aradi u. 5. II. 10. 999

Next

/
Thumbnails
Contents