Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-28 / 121. szám

!926 május 28 DÉLMAGYARORSZÁG 3Megalakult a Képzőművészeti Társulat. Elégedetlenség az uj vezetőség összeállítása miatt. A Hegedi képzőmüvésieli élet fellendítése érdekében a Délmagyarország egyéb ideák között többször felvetette a Képzőművészeti Társulat ujbél való megalakításának gondolatát. A társulat tudvalevőleg a háború kitörése után beszüntette működéséi. A háború későbbi folyamán, valóban megbénilotia a művészek alkotó kedvét és évek hosszú ideje alatt csend honolt a legtöbb műteremben. Az újjáéledés majd minden vonalon megindult, egyedfll a képzőművészeti élet maradt különösen Szegeden hideg, kilátástalanul hosszú téli álmában. A szegedi képzőművészet fellendítését, a közönség mfipártolá8ának kifejlesztését célozta volna a megszűnt Képzőművészeti Társulat felélesztése, amelytől annyit várt a szegedi képzőművészet és annyit remélt a mindennapi kenyér gondjaivsl küzdő itteni művészgárda. A sok tervezgetés és óhaj hosszas vajúdás után formailag valóra vált, amidőn csüíörtlkön délután a városháza közgyűlést termiben mintegy ötvsa összejött művész it münészbarái kimondotta a Képzőművészeti Társulni újból való megalakítását. Az alakuló közgyűlésre összehívóit Ugolr megválasztották az egyesület uj tisztikarát és választmányát is, amelynek névsorát dr. Gyurltza Sándor olvasta fel és a jelenlevő tagok Back Bernát. Magyar László linoleummetszete. csak a névsor felolvasása után ládák, hogy az uj vezetőség és választmány összeállítása — itt természetesen neoa nevekre gondolánk — semmiben sem különbözik az 1914 ben működött választmány összeállításától. A felolvasott és később szankcionált választmányi névsorból olyan nevek hiányoznak, akik súlyos egyéniségei it értékei a szegedi művészeti életnek és viszont olyan nevek szerepelnek a választmány tagjai között, akiknek semmi gyökerük sincsen az alkotó mflvészetbcz és lelki rokonságuk a müvés idpárioláshoz. A szankcionált vezetőségi névsor felolvasása után a közgyűlés tárgysorozatából az elnöklő Back Bernát ismeretlen okokból kihagyta az esetleges indiiványok előterjesztésének és más bozzászólások lehetőségét, agy. hogy a választással elégedetlen tagok nem emelhettek vétót az egyoldalú választással szemben, amely a Képzőművészeti Társulat intenzív működésének halálát, vagy tengödését jelenti. Feltűnést és ellenvetést keltett dr. Gyuritza Sándor azon kijelentése, hogy a Képzőművészeti Társulat es Ívben már nem rendezhet tárlatot, mivel egy tárlat megrendezéséhez 500 millió korona szükséges. Néhány elejtett közbeszólás megemlítette, hogy egy-két szegedi művész azuióbbi időben egészen kis összegekből rendezte meg tárlatát és a Képzőművészeti Társulat tárlatrendezésihez tem szükséges olyan nagy összeg, mert a szegedi művészek kiállítását kisebb összefgel is meg lehetne rendezni. A választással és a közgyűlés lefolyásával szemben a megjelent tagok között nagy elégedetlenség voli észlelhető. Az a nézet alakult ki, hogy a Képzőművészeti Társulat uj vezetőségétől jelentékeny tredminytt mmkát nem várhat a tzegedl képzőművészet * a gyűlés után máris olyan hangok alakultak ki, hogy az újonnan megalakult társulat tem lesz hotszu életű. A dr. Qyuritza Sándor által előicrjcsiteit és elfogadott uj választmány névsora a következő: Elnök: Bick Bernái. Alelnökök: Dr. Qaál Endre, dr. Veress Elemér. Számvizsgáló bizottság : Dr. Regdon Károly, Rack Lipót, Msy Oyula. Választmány: Dr. Aigner Károly, Berzenczey Domokos, dr. Debre Péter, dr. Dobay Qyula, dr. Ereky Zoltán, dr. Gyutiiza Sándor, Honvéd körletparancsnokság, Kiss Firenc, Koós Elesér, dr. Korpásy Gyula, dr. Konczvald Endre, Leinzin««r Gyula, Láposy Hegedűs Géza, Madár Imre, dr. Mandola Aladár, dr. Menyhárt Gáspár, Nyilasy Sándor, Papp Gábor, Pfeifer £ ek, Pick Jenő, Raffay László, Rieger Lajos, Rózsa Béla, dr. Somogyi Szilveszter, Sebestyén Károly, dr. Szalay József, dr. Szendrey Jenő, Taussig Ármin, dr. Tóth Béla, dr. Tonelli Sándor, Vajda Minó, Várhelyi József, dr. Ujj József, dr. Zsolnay Béla, Zombory Antal. Egyet meg kell állapítani: Bick Bernát személyében hozzáértő és minden tekintetben kiváló elnököt választolt a társulat. Papp Piroska bevallotta, hogy fi gyilkolta meg Bernát Aladár iskolaszolgát. Bírnál teljesen részfg volt. — 250.000 koronát rabolt el t5le. Budapest, május 27. Jelentette szerdán a Délmagyarország, hogy az éjszakai órákban olyan adatok érkeztek a rendőrségre, amelyekből azt következtették, hogy az óbudai rablógyilkos ieány vidékre menekült. A gyanúsított leány személyleirását mindenhová elküldjék és éjjel egy órakor Tápiószelén a rendőrség elfogta a leányt, akit a gyilkossággal gyanusi tanak és aki Papp Piroskának mondja magát. A leányt detektívek azután reggelre felvitték a főkapitányságra. Papp Piroska 23 éves bubifrizurás, először szobalány volt Pesten, majd nemsokára az erkölcsrendészeli nyilvántartóba vezették bs nevét. Megállapították, hogy Papp Piroska a gyilgyilkosság délutánján együtt sörözött Betnái Aladárral az egyik Rákóczi-uli sörözőben. A detektívek azt is kiderítették, hogy a gyilkosság után uj ruhát vásárol! magának a Teleki téren, majd délután utazóit le Tápiószelére egyik ismerőséhez. A leiny elfogatásakor határozottan tagadott, semmit sem akart tudni Óbudáról. A detektívek egész nap nyomoztak és a jelekből azt látják, iioiy az adatok Papp Piroska bűnössége mellett szólnak. Délután kivitték a Teleki térre, hogy szembesítsék néhány emberrel, valamint a gyilkosság helyszínére is. A helyszíni szemle ufán Papp Piroska végre megtört és bevallotta, hogy ő követte el a borzalmas bűncselekményt. Előadta, hogy hoszszabb mulatozás után ment el Bernát Aladárral ennek lakására, Bernát teljesen részeg volt. Mikor ö a konyhában megpillantott egy fejszét, hirtelen eszébe ötlött, hogy Bernátot megöli és kifosztja. Felkapta a fejszét és Bernát fejire sújtott. A részeg Bernát minden hang nélkül halt meg. A gyilkosság után kikutatta és 250.000 koronát rabolt el tőle. Ruháit is össze ckarta csomagolni, de megborzadt és kisietett. Ezután elutazott Tápiószelére, ahol isI meretséget kötött egy férfivel. Rövidesen megkezdik a csonkatorony restaurálását. Országos feltűnést keliett annak idején az a váratlan tclháué*, amely a lebontott Széni Demeter templom tornyából napvilágra hozta a benne rejtőző nyolcszögletű tornyot, az árpádkori Szeged első templomának véletlenül megmaradt maradványát. As országos műemlékbizottság azóta állami védeieia alatt álló műemlékké minősítette a csoakatornyof, amelynek felső, harmadik emeletét a templombontó munkások lebontották, azonban Sebestyén Káról? muzeumör pontos méretek alapján minden részletét lerajzolta és gondoskodott arról is, hogy a lebontott toronyrész tégiaanpga épségben megmaradjon. Azóta sok viia volt a torony körűi, egyestk ugy vélték, hogy műemlék íds, ritkaság oda, az alaktalan faltömegei le kell bontsni, mert közvetlenül a foggdalmi tespíom élőit állván, sokat leront annak művészi Hatásából és megbontja a tesapiom harmóniáját is. Mások viszont azzal érvellek, hogy az öreg torony, megfelelő módon ressaurálva, még a tuidisziteít templomnak is diszéie válik, hiszen kis méreteire! eltörpül a közel százméteres toronykolosszuso^ lábánál. A műemlékek országos bizotísíga nsm , igen törődött ezekkel a vitákkal, a nyolcszög- I VSSSSSSS^SÜ lelű tornyot műemlékké nyilvánitva biztosilotla sérthetetlenségét, sőt restaurálását is elrendelte. A torony restaurálására két lerv is készült. Az egyiket Sebestyén Károly, a műemlék felfedezője készítette, a másikat pedig Foerk Ernő, a fogadalai te®plo« építője. A két tervet azután összeegyeztették ugy, hogy alsó falába helyezik el a nemzeti megújhodás emléktábláját, aaelynek elkészítésére Zala György, a neves magyar szobrász kapott megbízást, felépítik rá a lebontott harmadik ablaksort és a tetejébe nyolcszögletű sisakot tesznek. A mérnöki hivatal a restaurálás tervéhez most készítette el a költségvetést, amely szerint a torony rendbehtzása hetvenkilenc millió koronába kerül. A tanács — mivel a számvevőség jelentése szerint erre a célra as idei költségvetés keretében már nem jelölhe'ő ki fedezet — ugy határozott, hogy a torony restaurálását elrendelt, de a költségekkel a jövő ivi költségvetést terheli meg. Értesülésünk szsrinf a restaurálási tervek végrehajtására vonatkozó versenytárgyalási hirdetményt rövidesen közzéteszi a tanács és a saunka így hamarosan megkezdődik. Az iparosság táborából napról-napra nagyobb csoportok pártolnak át mérsékelt, vagy szélsőséges ellenzéki irányzatokhoz, — mondja a szegedi ipartestület évi jelentése. A napokban jelent meg a jelentés a szegedi ipartestület műit évi működéséről és — mint a szerző mondja — a magyar kézmüiparosság kivánal mairól. Mindjárt a 130 oldalas köny? legelső oldalán „h magyar közgazdaság helyzete" cimen kezdődik egy fejezet, amely a többi között ezeket mondja: „Kétségtelen, hogy as ország Ierongyolódásánsk, a magyar ipar nyomasztó helyzetének Trianoni az oka. Gyökeres változás csak a trianon békeszerződés revíziójától remélhelő. Számolva azonban az gd itt helyzettel, a magyar kézmüiparosság addig is, amig gyökeres változás be nem következik, a kormány táltól, a törvényhozóitól vár olyan intézkedéseke;, amelyek az iparosok sorsán némileg könnyitenek. Az iparosság belátja, hogy a kormányzat eredményes munkát ugy végezhet, ha réssére megadatna*: az alkotó munka lehetőségei. Ennek pedig legelső feltétele a tekintélyek csorbítatlan éa fentaríá Í nélküli tisztelete, a társadalmi, politikai és felekezeti béke szükségességének felismerése és őszinte, komoly törekvés a klkek konszolidációjának megieremiéaéra és az ország minden társadalmi rétegének erős, céltudatos összefogása az ország javát szolgáló közgazdasági kérdésekben. Az ipartestület vezetősége ebben a felfogásban Irgfőbb kötelességének ismerte, bogy oz Ipartestülettől távol iartstn minden poll-