Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-23 / 117. szám

1928 május 23. DfiLMAQYARORSZAO 7 A Szegedi Altalános MunkásdalkSp negyedszázadának története. Szeged város legelhagyottabb, legcsende­sebb és legkihaltabb része a Móra-város, amely szinte mostohája az anyavárosnak. Mély fekvésű uccáiban mindig összegyűl az esővíz és kerékfogó, térdigérő sártengerré változik. Lakói— leginkább nincstelen munkásemberek — valahogyan hozzáidomultak a városrész mostohaságához, az állandóan bűzlő nyitott csatornák keserves kigőzőlgése eltompítja itt még a lelkeket is. Mostanában mégis élet lopakodott a sár­fertály sötét uccái közé, különös, hangulatos, lelkes élet. Esténként bánatos magyar melódiák suhannak el a nedves viskók fölött, ölelgetik a fák zsenge lombjait: a szegedi munkás­dalkör énekelget a Móra-iskola egyik nyitott ablakú tantermében. A Kálvária-ucca minden este benépesedik itt, a kopottfalu iskola kör­nyékén. Lányok, legények, asszonyok, embe­rek gyülekeznek össze a világos ablak előtt, letelepednek az aszfaltra, vagy neki támasz­kodnak az iskola oldalának és áhitatos, szom­jas lélekkel hallgatják a munkások dalát. Benn, az iskolateremben, az apró padok előtt a szegedi Általános Munkásdalegylet tagjai készülődnek a nagy versenyre, a pün­kösdi dalversenyre, amikor eldől, hogy melyik munkásdalkör énekel a legszebben, a leg­ökéletesebben az országban. Hoffmann Endre, a szegedi munkásdalosok karnagya lelkes szorgalommal és hozzáértéssel lanitja be a nehéz versenyszám szólamait, de az ered­ménnyel meg lehet elégedve, mert a dal diadal­masan cseng és nincs szükség lekopogásra. Aztán következnek a magyar nóták. A Móra­város fölött hirtelen megkondul a kecskeméti Hoffmann Endre % öreg templom nagyharangja és kinn az uccán a párok szorosabban simulnak egymáshoz, az öregek szeme pedig messze elnéz a sötét semmibe, talán a lassan elhaló harangszó után. A daltestvérek, mert igy szólítják egymást a melegszívű, kérges kezű munkásdalosok, feszülten figyelnek a karnagy minden mozdu­latára és a hibák másodszorra már nem for­dulnak elő. Olyan szeretettel, olyan barátság­gal tartanak össze, éreznek, gondolkoznak együtt, amilyen csak a dal nyomán teremhet a dalos emberek szivében. Kalapis János, a szegedi munkásdalosok elnöke atyai szeretet­tel intézi a dalkör ügyeit, harcol a még min­dig megnyilvánuló ellenségeskedések ellen, dallal, nótával harcol. A munkásotthonban pedig állandóan folyik a lázas munka, az országos dalosverseny elő­készítése. Annyi a nehézség, a munka, hogy csak az igazi lelkesedés győzheti. De győzi is. Dáni János a fővezér, ő szervez, intéz­ked k minden téren, ő verekszi ki azokat az apró kedvezményeket, amelyek szükségesek Dáni János a pünkösdi dalverseny impozáns sikeréhez. És Dáni Jánosnak szolgálatkész, lelkes munka­társa minden szegedi munkás, mert mindenki házigazdának érzi magát és kötelességének tartja a messziről érkező munkás-daltestvérek vendéglátó fogadtatásának biztosítását. A dalkör öreg tagjai mostanában sokat beszélnek a dalegylet közel negyedszázados históriájáról, azokról az üldözésekről, amelyek érdekessé, mozgalmassá teszik ezt a históriát és amelyek nem tudták megakadályozni, hogy a munkásajkakról is szabályosan szálljon fel a magyar nóta. Huszonhárom esztendővel ezelőtt, 1903-ban alakult meg először a szegedi munkások dal­egylete. Szommer Endre, a városi zeneiskola tanára volt az első karnagy és Kalapis János volt akkor is az elnök. Elkészítették az alap­szabályokat is, de azokra a belügyminiszter nem ütötte rá a jóváhagyó bélyegzőt. Jóvá­hagyott alapszabályok nélkül pedig veszedel­mes dolog volt akkor is a munkások számára az éneklés, mert a hatóságok könnyen állam­ellenes összeesküvést hámoztak ki a nótából. A munkásdalosok a Szent István-téren levő /fóczArrfs-vendéglőben gyűltek néha össze, hogy dalolgassanak egy kicsit. Az ilyen ösz­szejöveteleknek azonban rendszerint rendőri beavatkozás vetett véget. Igy bujkáltak, küz­közdtek a lelkes, dalszerető szegedi munká­sok évekig, végre is feladták az eredmény­telen harcot, megunták az örökös bujkálást és zaklatást, feloszlatták a dalos egyesületet. Csak öt évvel később, 1908-ban alakultak meg ismét, amikor dr. Czibula Antal vette kezébe a dolgot és kieszközölte a belügy­miniszternél az alapszabályok jóváhagyását. A dalegylet igy ismét, most már formálisan megalakult és 1913-ban Dávid Mihály, a harc­téren elhunyt református kántortanító lett a munkások karnagya. Ugyanebben az évben ősszel már meg is tartotta a dalegylet első nyilvános hangversenyét az ujszegedi vigadó­ban igen nagy erkölcsi és anyagi sikerrel, ugy, hogy a bevételből megszerezhették a munkások a szükséges felszereléseket. P A háború kitörése aztán megakadályozta a szépen nekilendült fejlődést. A munkásdalosok legnagyobb része bevonult katonának és bizony nagyon sokan nem is főttek soha töb­bet vissza, hogy folytassák a félbeszakadt nó­tát. A dalegylet azért működött és a háború után, amikor a vasutasok „Hazánk" dalköre beleolvadt, Schwach Imre karnagy vezetésévei uj fejlődésnek indult. A forradalmak után azonban nagyon megérezte a dalegylet azt a reakciót, amely minden munkásintézmény el­len megnyilvánult az országban mindenütt. Hiába kértek a várostól olyan helyiséget, ahol esténként tanulhatnának, hiába kértek segítsé­get, nem kaptak semmit. Kénytelenek voltak bűzös, borgőzös kocsmákba járni, pedig a kocsmázás ellenkezik az öntudatos munkás­dalosok Ízlésével. Schwach karnagy 1923-ban meg is vált a dalegylettől, Romániába költö­zött és mivel annak idején nagy volt Szege­den a karmesterhiány, aztán meg az itt lévő karmesterek — az ismert okok miatt — nem is vállalkoztak a munkásdalosok vezénylésére, két teljes évig karnagy nélkül vegetáltak a munkásdalosok. Az ellenséges jeget először a városi tanács törte meg, még 1922-ben, amikor a dalegylet számára ötezer korona segélyt szavazott meg. Annak idején tekintélyes összeg volt ez az ötezer korona, a dalegylei pótolhatta hiányos felszerelését belőle. Most a tagdijakból és a szakmák szubvenciójából fedezi kiadásait. Ebben az évben megváltozott a tanács hangulata a munkásdalegylet iránt, mert amit eddig hiába kértek, azt végre az év elején megkapták. Engedélyt kaptak arra, hogy a Móra-iskola egyik tantermében tanulhassanak, gyakorolhassanak az esti órákban, igy végre kiszabadultak a borgőzős kocsmaszobákból és Kalapis János kulturhelyen fejleszthetik a magyar munkás­kulturát. Huszonhárom évi kitartó küzdelem eredményének tekintik ezt az iskolatermet és bizakodva készülődnek benne az országos versenyre. Világhírű amerikai gyártmányú ROYAL PILASZTER legújabb modellB irőgép 33 I kedvezS l részletre • beszerezhető Kelemen Mártonnál Szeged ffff "úS" Meglepődik a Pünkösdre mélyen leszállított árainkon I Nyers selyem férfi ing, 2 gallérral — — 135.000 Selyem fátyol női harisnya — — — 54.000 Prima zefir rövid alsó nadrág — — — 29 000 I Selyem nyakkendők a I Divaí kézelős női kezlyük — — — — 39.000 Férfi keztyü, divai színekben' — — — 36.000 I legdivatosabb színek- 1 Valódi auló-lack reiikülök — — — — 99.000 Cérna flór férfi zokni — — — — — 23000 • »jen meglepő olcsó | Gyermek-trikó, jó minőség— — — — 19.000 5 rétii kemény gallér, dupla — — — 16.000 I árakon I F,ór gyermek zokni — — — — — 14000 Sport Irikók, I-a minőség — — — — 36000 IBHBHHH Női divat-ernyő, I-a — — — — — 145.000 Férfi bOrOvek, divat kalap ok, nadrágtartók, botok, boternyGk óriást választékban. 943 Fodor Nemzeti Áruház Szeged, Kárász ucca és Kölcsey ucca sarok.

Next

/
Thumbnails
Contents