Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-23 / 117. szám

8 BHLMAQYAR0RSZA6 1921 május 23. A vásárhelyi tanyák hözStt felakasztottak egy 13 éves kisleányt. Vásárhelynek ismét nagy szenzáció]* van. A vásárhelyi tanyák között ugvanis felakasztva találták Szict Eszter 13 ives cselédlányt. As első pillanatbm öngyilkosságra gondoltak a hatóságok, azonban a nyomozás közben olyan sok és lényeges titokzatos momentumok merültek fel, bogy Zombory János vizsgálóbíró a szombati napon kiszállóit a helyszínre ét ott tisztázni kiván]a a rejtélyes eseményeket, mert az eddigi adatok szerint nincs kizárvt, hogy a fiatal leány nem önkezével vetett viget Hetinek, finnem felakasztották. Az eltó pillanatban egyszerűnek látszó öngyilkosságot még csütörtökön délután Jelentették a vásárhelyi rendőrségnek. A taayabáz udvarának kerltisire felakasztott cselidlednyt csak reggel vettik iszre a járókelők. Amidőn lerágták a kőiéiről, már nem élt. TesSe teljesen hideg volt, ugy, bogy az „öngyilkolás még az este történhetett". Mindenki sajnálta a kis Esztert, de senki sem tudott okot találni arra, bogy az öngyilkosságot mliri követte el az iletvldám kis béresleány. Elötzör a rendőrségnek Jelentették az esetet, majd hirül vitték a történteket a szerencsétlen kisleány apjának is. Szűcs András, a leány édesatyja, amikor meghallotta a tragikns hirt, azonnal a rendőrségre rohant és bejelentette, hogy kitsigbevonja leányának öngyilkosságát is azon gyanújának adott kitejezist, bogy leányát felakasztották. A nagy izgalmat keltő bejilenfés ulán a hullát orvosi és rendőri bizottság vizsgálta meg ét a kis holttesten olyan kilsirBlisek nyomát találták, amelyek az akasztás előtt ker&ltek mig a leánygyermek testire. A feltevések szerint Szűcs Eszter ne« lett öngyilkos, hanem kijgyllkosságnak esett áldozatul. A szakértői vélemények után a teljes erővel megindult rendőri nyomozás arra irányul, bogy az áldozat életkörülményeit teljtsen felkutassák. A helyssinre kiszállt vizsgálóbíró a törvényszéki orsosuzakértőkkel még szombaton megejtette a boncolást, msrt csak annak eredménye tisztázza teljesen, hogy öngyilkosság történt-e, avagy gyilkosság. A boncolásiulán még számos kihallgatást fognak eszközölni vasárnap és igy legkorábban kedden Ishet pontosan megállapítani a tragikus ei«t részteleit. A Délmagyarország többezerkötetes kölcsönkönyufárában havi dij előfizetők részére 12 és 10, heti dij 2000 korona. Balak helység temetőjét ásták ki a vasutasok. Irta: dr. Czimer Károly. (Első közlemény.) Nagy érdsklfidfsi támasztottak azok a régi sirok, amikre a Ballagi-té mögött építkező vasutasok vályogverés kőiben akadtak. A szép veiőfényes délutánokon sokan sétálnak ki az ősi temetkezőhely megtekintésére, amely a Rendesőpályaudvar fűtőházától néhány száz lépésre fekszik. A diákok a sírokban talált koponyákat megmosva, iskoláik gyűjteményébe viszik és útközben kedélyesen konstatálják a régiek fogsoráról, bogy azon időben, amelyből a koponyák valók, még nem voltak agyarász doktoiok és bogy akkor as emberek foga ne$i kerfiit olyan sokba, mint manapság. Utána nyomoztam ezeknek a régi síroknak és arra az eredményre bukkanjam, hogy a vályogverelö vasutasok a Rendezöpáiyaudvar mögött elhuződá földhát nyugatra kiugró halomszerű magaslatán feküdt Balak nevű helyiség temetőjét fedezték föl. Ezt a véleményemet a következőkre építem: A magyarság fcai nomád életéből vándorló hajlamát a kereszténység után is sokáig megtartotta s a magyar nemzetségek, rödden: nem-ek, állandóm köl'özíek, nssncsak ösztönből, hanem ktnyszerből és szükségből ii. Ennek as volt az oka, hogy as ősi nemzetségek elszaporodtak és ha szSk volt nekik a nemzetség közös birtoka: a szék vagy ilis * a hozzátartozó tegelő, kaszáló, szántó, szőlős kevésnek bizonyult, akkor a nemzetség ágai: as ágosok vagy ákosok uj nemzetséges. röviden: aem-es birtokot ssereztek a királyoktól és oda költöztek és olt uj üiiseket vertek, uj szállásokat üllek meg. Es a vándorlás elég keserves volt, de meg kellett történnie a megélhetés miatt. A nemzetségekből kivált és elköltöző ágosok elhagyott székeik fakeritéses söviayházát, szikadtarát, vizes árokkal, körtöltéssel körülvett gySris, győrös, körös, györök, váras és várad nevü földváraik fakalibáii szilssedték, a faanyagot ökrökre, lovakra, öszvérekre kötözve, tót és szlavón szabadosaikkal, .lelkük üdvéért" felszabadított s a szláv dusa (lelek) u'án dusnytkoknak, dasnokoknak nevezett inaikkal, inasaikkal, szolgáikkal az ősi tagokról elvándoroltak, vagy a királytól adományozott ura — fogyott, pusstán álló székekre települtek s a régi szállásokat uj gazdáik nevétől nevezték el. Szeged határában Őmszike, Sasilise, Cstngelielke, Balatonszállása, MnkrasUkc, ózalymeziiése is a többiek a botifogt^ás után környékünkre vándorolt nemzetséget fészkei voltak. Ily módon a felvidéki és dunánluli nemzetségek a Tiszántúlra, a Szerémségbe, sőt Szlavóniába is elszármaztak és magukkal vitték ősi nemzetségeik nevét és a magyar életet, ami akkor a szlávokat jobbin magyarosította, mint később iskola, újság és színház. Különösen a tatárjárás puszfifásai után egész népvándorlás indult meg ax országban és a lemészárolt nemzetségek üresen álló üléseibe csupa uj nemek és ágak települtek és szép ősi nevüket ráadták uj lakhelyükre. Szeged város környéke is kapott távoli települőket, mivel körülölte is a tatárok a régi üléseket letarolták. A csongrádi királyi várat szolgáló tápéi halászok faluját felégették és ugyanazon várhoz tartozó Csupor-nemsetséget is, amely a Marostőben. Vetyehdlja-nevü dombostájon lakost, legyilkolták és feldúlt ülését, a VriyeMU fát és mellette fekvő halászó vizét, a Vártóaevü halasiavat — mai tápai rétet —, as üresen álló Tápé falu fal együtt IV. Béla király a szegedi polgároknak és közéjük telepitett idegen .vendégeknek" — telepeseknek — adta (1247). A Fehértó északi partján is elpusztult egy nemzetséges kerek győrös szék és ez nem épült ujjá, hanem Győriszik- néven a város dűlőjévé sülyedt. Ellenben Alsóváros mellett, a Tiszából kiszakadó Sebesfok vize és a Ballagi-tó által körülfogott dombháton — a SebesfoJt bálján — feldúlt nemse'séges széknek csupán ősi neve ment feledésbe, de maga az ülés, amelyhez a feltárt régi sirok tartostak, ismét életre keit és az uj települő u] nevet ruházott rá. De hát ki volt ez az uj telepes ? Az e!pusz!ult helyek újra népesitését a királyi kormány akképen intézte, hogy királybiztosokat küldött széjjel és etek a búcsúkon, vásárokon, más sokadalmakban a lakatlan ülések nevét és fekvését „megkiáltották". Ilyen „kajáló biráktól" a gömörmegyei Balak nemzetség ágosai értesültek, hogy a Duna—Tisza között, Csongrád- és Bodrogmegyékben levő üres székek a királybittosok engedélye mellett bármikor megszállhatők, mire a mondott nemzetségből Balak vitéz és fia Jár** » vírájy. biztosoknál jelentkeznek, akik az leseket telepesekül elfogadták. Et r a maga ágának aljával, «ngó vtg al, vagyis javával, bázáiio , sátora jához, cserényébes tartozó alávaló int akkor mondták: aljasahal, bels rel, barompásztoraival, csikósaival, s: mbereivel fdkészült. Útközben a dig sátorozó rabló kunok ellen házi jait és barmiit megvédendő, degent vác8o!tatott, fegyverekről gönrioskoi ékiovakrs kötözött ivőviztötbiőkel é litó oőusákosat készíttetett; lovagiét ilazáshoz értő aljasait nyakig zte. Fáradságot és veszélyes vándorlás alatt karavánját lovas és nyilas .elöljárók és hátuljárók' biztosították a Tisza—Duna között tanyázó kunoknak éjjel nappal szünet nélkül való kapdosása és rajtaütése ellen. Az uiba eső nemzetségek területén a velük utazó királyi poroszló nyitott utat a zavartalan átvonulásra. Szóval a gömöri völgyekből sok viszontag* Sággal, de nagyobb baj nélkül a szegedi és bodrogi mezőkre vándorolt s a királybiztosok irátos engedélye alapján Balak vitéz a szermonostori konvent apátjával a mondott Sebesfok hátján üresen álló nemesi székbirtokba, fia fános úrfi pedig a bodrogmegyei Acsa nevü lakatlan falu határába beiktattatta magát, miután a meghívott szomszédok — köztük Al-Szeged (Ah ó/áros) polgárai — a birtokbavezetés ellen nem tiltakoztak. Ilymödon a felvidéki Balak vités háziüzbelye népivel, konyhája, cserénye és ekéje aljával, Al-Saeged szomszédságában levő régi nemzetséges székre települt és ost aljasaival uj györös széket vert és a romokon uj életet fakasztott, Ez okból ezt a régi nemzetséges széket Balak Blisisek nevezték el. Az uj birtokos szolgaetnberei ezután a régi urak cselédeinek temetőjébe teimtkeztek. 517 Legfinomabb úgymint: sczlonok, recamiék, antik-, szalon- és bőrgarnitúrákat, bercsei foteleket mélyen leszállított készpénzárban,; kedvező részletfizetésre is vállal Míilhoffer Albert kárpitosmester, Bástya ucca 9. sz. Föld és házbirtok. SC5 A város körüli fekete földek 1—5 holda3 darabokban, kisebb-nagyobb tanyás birtokok, szatymazi sssSlOk, nagyobb vidéki bérletek, magán és bérházak a város minden részében, 40 mil.-tól feljebb, ürestelkek, vendéglők és üzletek nri-rtlis IIITII nyűg állpt. tanácsos ingatlanforg. irodája PrlnK AN AL Szegeden, Széchenyi tér 7. sz. a. (Szegedl Ul lllix nn l nu Csongrádi tkptár palotája) II. em. jobbra Telefonok: 3 — 20 és 13 — 36. Perzsa711 szőnyegek saját készítményeim kizárólag külföldi anyagból legkiválóbb minőségben minden méretben kaphatók és megrendelhetők. MINDENFELE SZŐNYEGEK javításit olcsón vállalom. J-J—~ €€ Szőnyegipar Szeged, Szánt István tér 6. Telefon 9-74 Ik Zsoldos magántanfolyam Budapest. VII., Dohány ucca 84. Telefon J. 124—47. Magántanulók részére írt tankönyv kiadványaira ét jegyzeteire vonatkozólag részletes felvilágosítás nyerhető az intézet megbízottjánál, Szeged, Hullám ucca 8. szám, I. emelet 9. 112