Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-04 / 101. szám

s 0BLMAQTAROR8ZAC lf2f május 4 a kormány megtiltott! az árufelhalmozást és megszüntette a postai csomagok forgalmát, bogy a vasutak teljes egészében zavartalanul bonyolíthassák le az élelmiszerszállításokat. A gépszedők és nyomdai munkások folytatják erőszakos fellépésüket. Az Ewsning Standardben megtagadták egy békés szándékú cikk közlését. Királyi proklamáció. London, május 3. Vasárnap este Baldwln miniszterelnök lakásán a Downingsireeten — a palotát nagy munkástömeg állja körül és várja B hireket — ujből megindultak a tárgyalások abban a reményben, hogy talán sikerül mégis a kedd reggelre belelenlelt általános sztrájk veszede'mét elhárítani. Szombaton éjszaka óta a miniszterelnök alig pihent, csak folyton tárgyalt a bányatulajdonosok képviselőivel és a bányászszakszervezet végrehajtó tanácsának tagjaival. A tárgyaiások arra irányultak, hogy más szakszervezeteket leíérifsenek arról a szándékról, hogy egyéb iparágak a rokonszenv jeléül szintén beszüntessék a munkát. A bányászszakszervezet körében szombaton két áramlat alakult ki és szemlátomást erőre kapott a radikális szárny, amely mindenáron általános sztrájkot kévetelt. Ezen a tanácskozáson a mérsékeltebb vezetők kerésztülvilték, bogy ne azonnal hirdessék ki az általános sztrájkot és ne (erjesszék ki a munkabeszüntetést minden iparágra. Uyen tföimények után határozták el, hogyha hétfő éjfélig nem jön létre a megegyezés, akkor a vasutasok, a szállítómunkások, a nyomdaipar alkalmazottai, az építkezési és a fémdrugydri munkások azonnal beszüntetik a munkát Egyidejűleg utasítás fog menni a villa nostelepek és a gázmüvek munkásaihoz, hogy ipari célokra ne adjanak áramot és gázt, ellenben a posta, az élelmezési ipar és a vízmüvek tovább dolgozzanak. A vssuli szakszervezet késs volt lej- és eieségszáliitásra különvonatokat beállifani, de csak abban ax esetben, ha a kormány mellőzi a vasutakon az államilag szervizül technikai műszakot. A határozat értelmében a kórházakat mindennel el kell látni is a kórházi alkalmazottak tartoznak ipp ugy dolgozni, mini bár mikor. A szakszervezeti kongresszus igazgatótanácsának határozatára a kormány azzal válaszolt, hogy királyi preklamiciót szövegezett meg a nemzeti stgltsigről s ezzel a killlvinnytl rendkívüli hatalmat adolt 10 polgári biztosnak, akik az ország nagy ipari kerületeiben korlátlanul rendelkeznek, vezetik a közigazgatást is ellátják a nipllslmezist. „Teleki Pál csak hallomásból tudott a frankhamisítás! tervekről." Az ügyészség nem emelt el eae vádat. Budapest, május 3. A frankhamisitási ügyben — miat ismeretes — többször kihallgatták a rendörségen Teleki Pál grófot. A kihallgatásról szóló jegyzökönyvek alapján az ügyiszstg megszüntető végzést hozelt Teleki ügyiben. A megszüntető végzésben részletesen kifejtelte az ügyészség, hogy mik azok az okok, amelyek alapján nem lehet eljárni Teleki ellen. Kifejtette a megszüntelő végzés, hogy Teltki csak hallomásból tudott a készülő frankhamisítást tervekről. Minden egyes tudomását közölle az arra illetékes tényezőkkel, tevékenyen nem vett részt a frankügyben. A megszüntelő végzést az ügyészség közölte a francia nemzeti bank képviselőivel. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy a Bacque de Francé kiküldöítei az ügyészségtől bizonyos körülmények tisztázását kérték, amelyek Teleki Pál grófnak a franküggyel kapcsolatos szerepível szoros összefüggésben áiianak. Ezeket a körülményeket csak ugy lehetett volna tisztázni, ha Teleki Pál gróf ellen is megindítják az eljárást és vile szemben a gyanúsítottal szemben használható kényszereszközöket alkalmazz ik. A Batique de Francé ilyen irányú bejelentését az ügyészség feljele ütésnek tekintette és ilyen értelemben kezelte. Később ugy döntött, hogy a feljeleniis követkeiiiben nem emel vádat Teleki Pál gróf ellen. Erről az ügyészi döntésről érlesifefték a Binque de Franceof és közölték jogi képviselőiével, dr. Auer Pállal, hogy a banknak joga van nyolc napon belül nyilatkozni afttlől, hogy átveszi e a pőtmagán vádat. A nyolcnapos határ-' idő már letelt, a Banque de Francé a pőtmagáavádat nem vette át és igy Teleki Pál gróf ellen semmlfile eljárás nem indul a franküggyel kapcsolatban. Katonai karhatalom, kürtszó és fegyverhasználat. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) A belügyminisztérium és a hadügyminisztérium egy közös rendeletben szabályozták o katonai karhatalomnak a közigazgatási hatóságok által való iginybevitelit, A rendsiet szerint a közigazgatási hatóság vezetője közvetlenül fordulhat ez illetékes katonai parancsnoksághoz katonai karhatalomirt. A rendelet ezután megállapítja a fegyverhasználat módját oly módon, hogy a fagy vcrhisznáiai előtt a közigazgatási haióság képviselője tartozik háromezer figyelmeztetni az eltenszegütőket a fegyverhasználat bekövelkezisire és a figyelmeztetés eredménytelensége esstén csak háromszori kűrijei után szabad a katonai karhitalomnak a lőfegyvert használni. Bizalmas „csapatszemle" a város pénzügyei felett. ,3ogos a szegedi kereskedők és iparosok panasza . . .* A hétfői tanácsülésen a sablonos akták aláírása közben érdekes dolgok hangzottak el. A város pénzügyeiről volt sző és arról a nehéz helyzetről, awtely a költségvetés tulerős megterhelése kSveikeztében zudult a városra. — A lőptnztár forgalma hitfőn elirte a maximumot — mondotta aláírás közben a polgármester. — Négy és féltii liárd koronát fizetett ki a pénztár elsején. A legnagyobb tétel a kisvasút volt, kélsxáxaillió korona. — Less ax még több is — sióit közbe Berzenczey Domokos. —• Persze, hogy lesz, majd ba jönnek a sínek, a talpfák, a vagonok. De erre megvan a pénzünk. Ezután kövelkezett néhány olyan akta, amelynek elintézése nem történhetett meg szó nélkül, de azért nagyon kevés szóval megsörléni. — At egyelem; kölcsön ügyét is el keil majd intézni — mondotta később a polgármester. — Hi a hazai pénzintésetektől megI kapjuk, akkor nem veszünk fel külföldi kölcsönt. Kéí hazai pénzintézet felhívásunkra már kereken kijelentette, hogy nem ad kölcsönt, a többi azonban értesített bennünket, hogy a kirdisre visszatérnek, egy pedig konkrét ajánlatot is telt már. Ha mégis a külföldi kölcsönre kerül a sor, azt a kuUuamiatszter majd kieszközli. De nem vesszük fel ám az egész öl és félmillió aranykoronát egyszerre, hauem csak olyan részietekben, ahogy a szükség kívánja. Egyelőre csak kit is félmillió aranykoronát veszünk fel. Ezután a tanács tagjai a kilakolfatásokról beszélgettek, azoknak a lakóknak a kilakolta ásárói, akik ax egyetem számáta kijelölt területen laknak és akiket a város uj bérházában helyez majd el. Érdekes vita keletkezett a lakó és a háztulajdonos tanácstagok köxöií. Dr. Tuiőczy Mihály azt fejtegeti, hogy a városnak inkább a háziurat Kihelyezéséről kellene gondoskodnia, mert a lakók könnyebben kapnak lakást. Berzenctey Domokos azonban tréfásan megjegyezte, bogy a tiszti főügyész ebben a kérdésben, mini háziúr, a háziarak Javára elfogult. — Te meg a lakik Javára fogatsz el — mondotta mentegetőzve és nevetve Turóczy. — Ismét beszédet kívánó akták következtek, de ba] nélkül elmúlt valamennyi és akkor a polgármester visszatért az egyetemre, mondván: Meggyőződtem róla, hogy jogos a szegedi iparosok és kereskedők panasza, meri az egyetem gondnoksága tinyleg budapesti iparosoktól is kereskedőktől szerzi be az olyan dolgokat is, amelyekei Szegeden is beszerezhetne. Kirje fel a tanács az egyetem gondnokságát, hogy amit lehet, azt Szegeden, az ilieni Iparosoknál is kereskedőknil rendelje meg. A tanács fermésieiesen elfogadta a polgármester javaslatéi és elhatározta, hogy udvarias hangon átir az egyetem gondnokságához. Aztán délfelé elfogylak az összes akták és a polgármester beinvitálta saját szobájába a fanács tagjait, ahol megkezdődött a közel egy óráig tartó bizalmas tanácskozás. Kísöbb behívták Scultity Sándor föszámvevöt is. A tanácskozásról a polgármester a következőket mondotta: — Szemlét tartottunk a város pénzügyei felett. Megállapítottuk, hogy egyelőre aggodalomra nincsen ok, a főpénztár fizetőkép sssége jó néhány hónapra biztosítottnak mondható. A helyzet azért súlyos, mert sok nagy teher hárult most egyszerre a városra, a költségvetésben előirt bevételek pedig egyszerre nem folyhatnak be. Most építjük a telepi iskolákat, folyamatban van a körezés, megkezdjük a bérház építését, tatarozzuk a köztereket, javítjuk a köikórházat. Most kell kifizetnünk egymitliárd koronát a nagykörút kövezéséért esedékes részlettörlesztésre, juníusban lesz esedékes a külföldi kölcsön két és félmilliárdos annuitása, tehát elég súlyos kötelezettségei vannak a városnak és ezért volt szükséges ez a pénzügyi „csapatszemle". Indítvány a hadviselt ügyvédekről. Ki lehet vagyonfelügyelő és tömeggondnok. A szegedi ügyvédi kamarában az igazságügyminiszter rendelkezése folytán most állítják össze mindazon hadviselt ügyvédek névsorát, akik a rendelet érielmében szóbajühetnek mint vagyonfelügyelők, illetve tömeggondnokok. A miniszteri rendelkszéssei kapcsolatban dr. Livay Ferenc beadványt intézett az ügyvédi kamarához, amelyben néhány érdekes körülményre hívja fel a kamara figyelmét. A beadvány szerint a rendelet intencióinak megfelelően megállapítandó, nem pedig az egyes jelentkező urak írásbeli jelentésének subjektivizmusábál, hogy az illető a frontszolgálatot valójában a lövészárokban tölíöíte-e el, avagy a békeállo sásokon a pótkereteknél, a pályaudvar-parancsnokságnál és kórházakban teljesített e szolgálatot. Az igazság szempontjából megállapítandó még az is, bogy a hadviselt ügyvédeknek hány „ütközetnapi" szolgálata van, amelyeken a fronton az ellenséggel szemben, fegyverrel a kézben harcolt, harcközben sebesúlt-e? ba igen, hányszor és minő természetű sebesülést szenvedett? A rokkantság megállapításánál figyelem fordítandó arra is, hogy a rokkantság sebesülésből, harctéri fáradalmakból, vagy a rossz élelmezés következtében állóit-e elö? Hadifogságoa jutás körülményei is szigorú elbírálás alá veendők. A harmadik, az egyéb háborús szolgálatot teljesítettek névsoránál különös figyelemmel kell lenni arra —• mondja a beadvány —, hogy ezen magatartás a maga irodalmi szak- és társadalmi vonatkozásában az illető ügyvédi irodájának milyen és mekkora klientúrát szerzett akkor, amidőn a két első kategóriába tartozók minden állami és társadalmi segitség nélkül ügyvédi irodájuk összes üzemi költségeivel a váIáikon élet-halál körött messze idegenben harcoltak hazájukért. Az ügyvédi kamara az indítványt, amelyet több hadviselt ügyvéd is magáévá tett, a legközelebb tárgyilás alá vsszl. Jőhangn -ut rrw cTt. jra T» hosszabb időre fekete ZOngUrSM kifogástalan helyre bérbeadó. Érdeklődni Iskola u. 29., I. em. jobb.