Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-23 / 117. szám

iüfüPülSffia T ., «**« UMX ?WB»-ÍÍ S. Vtletca IHKS. KtídMintai, 2*M£llMaF*Í> 4s lenyifüthii Aradi ncca 8. Vatatm isi) üijafcti PutóiS »<l«f-s«t*i*l ». iMtrn VatetaurtM 18 M őseged, 1926 május 23, VASÁRNAP IMIlscM*) árak: Egy SOr,apra helyben <0.000 kor„ Budapeiten fe ri'ü'íín 45.000 kort Egyes sr.ám ára bélkOinap 2000 kor. null- ii tünetim* iüOO korona. U. évfolyam, 117. sxfim Pünkösdi tüzek. Vannak a népek történetében kotok ét kor­szakok, melyaknek szimbóluma a tavasz s ilyen­kor ugy látszik, mintha felpezsdülne a nemze­tek vére, mintha lángot fogna gondoláink s mintha valami, bir érihetetlen, de mégis fői megérzett öii erőnek voezáiát követnék: azért ilyenkor tenni s áldozni készek, — lelkesednek és küzdenek s ugyanakkor aztán teremtensk is. Ilyenkor a konzervatív passzivitást a* élit vágya vállfa fel s nj, friss, üde élet szele leng végig a világon. Az ily korszakokban fordnl nagyokat a világ, ilyenbor vonni végig • társsdalmon at uf korszakok ekéje, mely sz itudat, sőt ez­redes intézményeket forgat ki, hsatokat és sir­haniokai borit tel, történeti alkotásokat is em­lékeket mortsol szél. Ds e mozgatókból at aj virdgtds termőföldje válik, mim ahogy a giccs­cserek jtgekéje alatt is kői ékből őlődőtt lösszé, fgyaggá és termőfölddé a terméketlen réteg. Ilyenkor vonnlnik tfgig a világon a prófé­ták ; akár a SzenUr*s prófétái, as Istentől ihletve; akár a szabadság, a haladás, a fejlő­dés énekesei s költői a nag$ érzések erejében. Egyik a lásjgéiz fáklyái ?af, Krésik a szónak viharjával, harmadik a virrasztó remény bulnali fényével ébreszti az emberiséget a több szabad­ságról it Hímesebb emberiségről gáhnodik és éneke'. A haladásnak it fejlődésnek Hy korszakai mindig pünkiidl idők s a világ fejlődisii In­tiző Istennek szelleme nyVváral meg bennük. De zavarjon meg az, hogy rohamosak, hogy zavarosak, bogy tok bün és alávalóság, sok gyarlóság és szenvedély is kavarog bennük. A bűn és az alávalóság nem isteni, de a fej­lödét energiája, a nagy eszmék at ő lelkiből valók. Ex a lélek lüiesedik ki a történelem egyes korszakaiban s Tőié és ihletétől való a sza­badságnak tiszteletreméltó szeretete. Tőle való at aj idők viharos szélzugdia. Belőle a hitnek kitüaesedése. NélktUe a fogalmak hidegek a a vonzalmak gyöngék; tudunk bir rólnk.de nem éreztetik meg velünk hatalmukat. Ezt bizonyítja a történelem. Nem tudták-e az elaő kereszté­nyek, hogy mi az epenlőiég is siabadság? S nem birdstték-e, hogy at Isten fiathoz a gazdasági rabszolgaság tem illik ? Igen, tud­ták ők ezt, hiidették ÍJ, de e riszbtn még nem lett pSnkisd a világon, mert a világ még nem érlelődött meg rá. Hát azok a keresztes vitézed, kik vérüket ontották Krisztuséit, nem tudták-e, hogy mi a testvériség ? Tudták nagyon jól, ds azért még nem nemesbült meg bennük az ér­zés annyira, hogy a Jobbágy-társadalomban azt az Igazibb iestiirlsigei is egyenlősiget it­vinyesitent tudták volna. Hát a ne*váltás hité­ben élő modern ember nem látja-e az óriási gazdásági elfónléieket ? Dehogy is nem látja, már küzdi is éresni ez ellentétek e szégyenletes kínját, sürgeti már az ujat, ssomjuzzs már a (óbbat, ds végrehajtani még nem tudja, e rész­ben még nem hasadt rá a püniöid. Ezl a pünkösdi átható nagy hitet » Isten lelke gyújtja ki végig a történelmen uj, meg nj S Bn&ösdi tflzckben. Azoknak pedig, akik as [azi haladás szolgálatában áll nak, az I*ten e szent lelkit szeretniük kell s hinniOk abban, hogy az Igazság, Jósig, szépség nemcsak Ideo­lógia, hogy a hit nemcsak régi fogalmak hideg tikrizite, hinem hogy az mind igaz, mély valóság 1 Hinniök kell a Satntlélekben 8 sze­ictniöii és siolgálniok őf. Először ugy, hogy ne vétsenek ellene, ssint ahogy a nagy aagoi kardinális, Newminn mondotta: Sohasem vit­ketitm a világosság ellen I Azután pedig ugy, hogy a nagy hitet és szeretetet az életbe vigyék át s tudjamI áldozatokat is hozni Értük. Áldo­zatokat hozni t nem az iszis Inspirációira hallgatni; as igazi haladást szolgálni s nem o tataiam ulán tüskén-bskron keresztül szülődni. Aki kenyérrel be nem éri s az igazság kflzdeí­mes kardjánál többre tecsüli a elmet, a méltó­ságot, a pénzt, annak nincs missziója az eszmtk szolgálatára... • Nehogy valaki fannakadjon azoknak az esz­méknek a magas röpfén, amelyek a fentebbi sorokban kissé idegenfll hangzanak a kurzus­frázisok nyikorgásához szokott főieknek, sielünk nyilvánosságra hozni pünköidi cikkűnk illusztris szerzőjének nevét. A szabadság eszméjének ez az extatikus magasztalása, a romboló forradal­mak pünkösdi tBzeiben az Isten Lelke lobogá­sámk megérzése, a világosság elölt való hódoló lebomlás, az önzésnek, ai érvényesülésért és hatalomért való tülekedésnek ez a bátor meg­bélyegzése, — ez mind Prohástka Ottokártól származik. Székesfehérvár püspöke, a magyar közélet nagy harsonáta 1914 pünkötdjére az Alkotmány számára irta vezércikknek a Pünkösdi tüztk-tI. As volt az utolsó boldog magyar pünkBsd s a mi mai érzéseinknek leheletlen volna ünnepibb és liberálisabb kifejnést adni, mint az akkori Prohászkának ez a pünkösdi stózatf. xstxm tsa Az appropriációs vita során a Ház elé viszik a franktárgyalás anyagát. Bethlen junius 5-én indul Genfbe. (Budapesti tudósítónk, telefonjelentése.) A nemzetgyűlés a pünkösd ufáni héten végez a költségvetés vitájával, amely az utóbbi napok­ban már teljes részvétlenség mellett folyt. A politikusok figyelmét teljesen a frankügy fő­tárgyalása kötötte le és különösen az ellenzék ki séri élénk figyelemmel a főtárgyalás esemé­nyeit, mert az appropriációs vüa során fel akarja használni azt ez uj anyagot, amelyet a főtár­gyalás a kormány politikai felelőssége tekin­tetében a felszínre hozott Aranylag rövid, de nívós parlamenti vitái a van kiütés az approp­riációs javaslattal kapcsolatban, mert az ellen­zék nem akarja megakadályozni azt, hogy a felhatalmazási javaslatból junius elejére törvény legyen, hogy a miniszterelnök a teljes költség­vetés birtokában vehessen résat a Népszövet­ség juniusi ülésszakán. Az appropriációs vitában felszólalni készül Apponyi Albert, Andrássy Q/uIs, Ratsuy Ká­roly, Sándor Pál, Ugrón Gábor, Szüdgyi La­jos, Nigy Vince. A szociáldemokraták állás­pontját Peidl Oyula fogja kifejteni, aki ez alka­lommal elsőizben teszi kritika tárgyává a kor­mánynak a franküggyel kapcsolatos mulasztá­sai1, miután eddig a frankvilábau betegsige miatt nem vehtteii részt. Ax egyes miniszté­riumokban már csaknem befejeződtek a mi­niszterelnök és a pénzügyminiszter genfi ujá­val kapcsolatos munkálatok. Bud János pénz. ügyminiszter junius első napjaioan utazik Qenfbe, Bethlen István miniszterelnök előre­láthatólag junius 5-én indal. H franciák ismét bombázzák Damaszkuszt. (Budapesti tudósítónk telefonjelestise.) Kairó­ból jelentik: A ftlldtüdi tirzsek ujabb mot­gaíma következtéken a franciák Ismit bombáz­zák Damaskuszt. Fez, május 22. A franciákhoz hü törzsek Ammar Dhamidus parancsnoksága alalt Tar­guistól mintegy liz kilométernyire nyomultak elöie s elérték Dzsekel Pálmát. Előnyomulása kat folytatják. |A Targuittó! leletre eső sza­kaszon valamennyi tirts mtg akar hódolni. Ugy Idttzlk, valamennyi tirzs elhatározta, hogy a fegyvert leteszik. Az Abd cl Krim paranoiára helyreállított védőmüveket elhagyták s a harcosok felajánlják szolgálataikat a franciáknak. A tavaly ősszel ellentétben a lakosok a franciák közeledtére cem vonulnak vissza, hanem nyájaikkal és há­zuk népével a francia vonalakon maradnak. MHMMMMMMMMMMWMMMMMMMM! Dánér védőbeszéd helyett támadást intézett a zsidóság ellen. Még nem kerülhetett sor a vádlottak zárszavára. Budapest, málus 22, A franktárgyalás mai napján először Haála védelmében Hlndy Zol­tán szólalt fel, majd tor került Rába védőjé­nek, dr. Telex Oyörgy védöbeszédére. — Hogy ez a bün nem közönséges bűn­cselekmény, ezt vallja az egész ország — mon­dotta. — Ezeket a körülméayeksl az Ítéletnél is figyelembe kell venni. Feksleges az Ítéletben a megtorlás is et elrettentés. Minden vádlót! áll azon a nivón, hogy elegendő megtorlás szá mára az, hogy ide ültették őket a vádlottak padjára. Elrettentés sem szüfoéges számukra, mert tttk egyike sem fog iibbi pénzhamisítást, vagy más bűncselekményi elkivetni. — Ez Rábának nesa első irredenta szerep­lése. Ori volt Winditcbgraeíz mellett, amifcor a hábotu után felállította az Agent Cenlralel, vele együtl dolgozott Rába a Magyarországon teröte kapó romboló irányzatok ellen, ntelhiie állott akkor is, amikor a kommunisták Wíndisch­grseizet a folyóba akariák dobni és n.e)letíe dolgozott akkor is, amikor a magyar irredena rosgsaemélyesitőjél, IV. Károly királyt akarták hazahozni. A hazafias cílt nyomatékosan eny­hítő körülménynek kell tekinteni. — Haits szerint nem Windischgraeia sze­rezte meg a Térképészeti Intézetet, Nádosyt sem ö kapcsolta az ügybe, Zadravecz püspök­kel sem ö szerezte meg az összeköiieiést, a futátigazolványok megszerzése körül sem tevé­kenykedett. — A főtárgyalás nem mnlat tiszla képet. Bizonyítékok vannak arra, hogy a frank­hamisítás bűnügyinek háttériben mig má­sok ts állanak. Nem lehet az ügyet elintézni azzal, hogy ax ügyésxsfg mindenért Windischgraetz Lajost teszi feletőssé. Az ügynek nem a herceg volt a fő mozgatója, tele van a bünügy fel nem derített részletekkel. Ezután Rába szerepére tér át a védő. Rába egyetlen bűncselekményt sem követett el. — Nem olyan súlyos az ő szerepe, mint Teleki Pál grófé, aki szakértőt ajánlott a frankhamisításhoz. — Nem szabad elfelejteni, hogy Rába nyolc éve áíí a hetceg szolgálatában, hozzászokott ahhoz, hogy az ö parancsainak engedelmes­kedjék. Nem tudhatta, hogy a Térképészeti

Next

/
Thumbnails
Contents