Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-22 / 116. szám

1926 májas 22. DBLMAQYARORSZAQ 3 A kereskedelmi miniszter megígérte m rókuei műhely fentartását. A mai munkanélküliség idején nem lenne politikus dolog a műhely megszüntetés*. Beszámolt « Délmagyarország írről, bogy a kereskedelmi é> iparkamara kezdeményezésére dr. Somogyi Szilveszter polgármester a kamarával karöltre pénteken küldöttséget vezet Walki Lajos kereskedelmi mlniizter elé az agyonszanálásra ítélt rókusi vasnti főműhely mecmentése érdekében. A küldöttség tagjai voltak: Wlmmtr Fülöp, Balogh Péter, dr. Kószi István, dr. Pálfy József és a rókuii műhely két öreg munkása. A küldöttséget délben, 12 órakor fogadta i miniszter. A polgármester, aki már délután, a félhatos gyorssal visszaérkezett Szegedre, küldöltségjárás eredményéről a Délmagtarország munkatársának a következődet mondotta: — A kBIdöttség élén én adfam elő a város közönségének kívánságát. Elmondottam, hoiy a rőkuii műhely megszűntetése milyen káros lenne i városra, különösen a Rőkns-városrészre, amely úgyszólván a műhelyből Ut. Kifejtettem, hogy a jelenlegi nagy munkanélküliség idején mennyire nem oppuriunus és politikus dolog a műhely megszűntetése, illetve minimális keretek közé való visszafejlesztése, hiszen az elbocsátott munkátok sehol sem julhitnak munkához. Arra kértem a minisztert, bogy vegye revlztő alá elhatározását. A miniszter a legnagyobb meglepetésemre kijelentette, hogy álláspontja teljesen fedi az in álláspontomat, ő sem akarja megszüntetni a rókusi főműhelyt, minimális keretek kézi sem akarja visszafejleszteni. Megígérte, hogy az előadóval részletesen tájékoztatja majd magát a kérdésről és olyan határozatot hoz, amely ugy az államháztartás ér dekeit, mint a város érdekeit kielégíti, mert a műhelymunkások elbocsátása a mai kőrülmi nyek kMti tinyleg nem politikus dolog. Elmondotta mig érdeklődésűnkre a polgármester, hogy más városi ügyekben is eljárt, azonban ezek még nem értek meg a nyiivá nosság számára. Hazafias motívumra, enyhítő körülményekre hivatkoztak m védők. Szombaton Rába védőjére és a vádlottak zárószavára kerül sor. — üiain felmentést kért a hereejnek és megrótta Nádosyt, Telekit és Zadraveczet. „Ha szabad volt tietényinek útlevelet kiállítani, a térképészetiek sem követtek el bűncselekményt". A franciák csupán 1 frank kártérítést kértek. Budapest, május 21. A főügyész csütörtöki vádbeszéde után pénteken délelőtt először a franciák képviselője, dr. Auer Pál szólalt fel. Először hoszszasan magyarázta, hogy a Banque de Francé miért sietett a nyomozásban segítségére lenni a magyar hatóságoknak. A bank költségeinek megtérítésit nem igényli és kártérítés fejében Is csupán egy frank megfizetésére kéri a vádlottakat kötelezni Ezt az egy frankot annak jelképes elismeréséül igényli a bank, hogy a bűncselekmény kártérítésre jogosítaná. — Azt akarja a Barque de Francé ezzel a magatartásával bizonyítani — mondja —, hogy nem az volt a célja, hogy kártérilésre tegyen szert, hanem egészen más szempontok lebegtek szeme előtt. Elsősorban lehetetlenné akarta tenni a bankjegyhamisiiásnak folytatását, illetve megismétlődését. Ezt a célját elérte azzal, hogy a hamisításra szolgáló gépek, műszerek, anyagok, továbbá a forgalomba nem hozott kész bankjegyek közül azok, amelyek már egyes vádlottak áltat nem semmisíttettek meg, a nyomozás során lefoglaltattak. Ezekre nézve sértett azt a kérelmet terjeszti elő, hogy azok néki kiadassanak. Ezen tul azután sem anyagias szempontok nem vezették sértettet, sem egyes emberek elleni animózitás, amit eléggé igazol az a körülmény, hogy a nyomozás során számos eselben joga lett volna a pótmagánvádat átvenni és e jogával nem élt. — Sértettnek minden kártérítésnél nagyobb érdeke az, hogy az a szellem, amely ily bűncselekményt a legnemesebb cél érdekéber. is megengedhetőnek, sőt dicséretesnek és megisméilenáőnek tart, kíméletlenül megbélyegeztessék. — Nincs ebben a teremben és nincs ebben az országban senki, aki ne állna a trianoni tragédia hatása alatt — folytatja Auer. — De szolgáljon ez a bünpör arra, hogy magunkba szálljunk. Szabad-e a ml nagy szerencsétlenségünkért éppen Franciaországot felelőssé tennünk, mikor a trianoni gyászos okmányt a nemzetek egész sora irta alá? — Szerencsére a haza sorsa nem függ néhány megtévedt etnberlő1, — végzi dr. Auer szavait. — Amikor egy magyar ügyvéd erről a helyről megértést kér hazája számára Franciaországtól, ugyanakkor igazságot kér a magyar bíróságtól Franciaország részére. Dr. Gál Jenő, Nádosy Imre védője kezdi meg ezntán beszédét. —- Nádosy Imre vádlott — mondja —. Milyen nehéz ezt kimondani. A vádlottak közül Nádosy az egyetlen, aki bűnbánó. Ez nála lebomlás a magyar nemzet előtt, amelynek ezzel azt mondja: ítélj el, de én akkor lelkiismeretem szerint cselekediem. — Meg kell magyaráznom, hogy miért éppen én vállaltam el Nádosy Imre védelmét, akitől a közfelfogás tengere választ el, aki annyi csatát vivtam az ellen a rendszer ellen, amely nek egyik legmarkánsabb típusa éppen Nádosy Imre. Azért vállaltam el mégis az ő védelmé), mert ezzel demonstrálni akarom, hogy e kapukon belül el kell némulnia mindannak, ami kint erőszak, ellentét, pártérdek, politika. Nádosy Imre hünissége ott van — mondja ezután —, hogy nem Ismerte fel ezt a veszélyt, amivel nemzete ellen véteti. Nem ismerték fel az urak — mondja —, hogy ezzel a kísérlettel elveszíthetik a nemzet presztízsét. A letiport nemzet koporsójára egy szöget vertek, megcsúfolták Deák Ferenc, Kossuth és Széchenyi álusát, nem a bilcseség, hanem az elvakultság területére léptek. De mégsem lehet azt mondani, hogy ez a Nádosy közönséges pénzhamisító. Nem haszonlesés vezette 01. Az ő tette eltévelyedés, nem pénzhamisítás. Lakolnia kell, de nem agy, mini a társadalom megbélyegzett bűnöseinek. A védő szerint Nádosynál csak előkészületi cselekményről lehet szó. Mindössze két dologra vállalkozott: az ellenőrzésre és a másik amire vállalkozott, az volt, hogy ha baj lesz el fogja tussolni. Nádosy többet ismert be, mint amennyire bűnös, de ez a beismerés nem lehet bizonyíték ellene. — Kérem a bíróságot — fejezte be beszédét a védő —, hogy ami enyhítést a törvény megenged, azt adja meg Nádosy Imrének. Igazságos és megbékítő ítéletet kér. Windischgraetz herceg védőjét illeti a szó, — mondja Töreky tanácselnök, amikor szünet után újból megnyitja a tárgyalást. Dr. Ulatn Ferenc emelkedik tel székéről. Azzal kezdi, hogy három vádlott: Wíadischsraetz, Szörtsey és Schatf védelmében szólal fel. A Szörtsey József elleni vád, szerinte, csak a vádirat megszerkesztésekor állhatott fenn. Szörtsey egyszerűen segédkezet nyújtott Barossnak, aki kimondottan botrány nélkül akarta meghiúsítani az ügyet, szolgálatot tett a kormánynak és a nemzetnek, amikor alkalmat adott arra, hogv Baross utján a kormányelnök megírhassa levelét Perényinek, ami ha nem történik meg, katasztrófális gyanú indulhatott volna el. Kéri tehát a bíróságot, mentse fel Szörtseyt. Ezután Scharf Nándor, a Térképészeti Intézet tisztviselőjének védelmére tér át. Fejtegetését azzal zárja le Ulain, hogy Scharf jóhiszeműen Járt el, az iníézet főnökétől kapta az utasítást, nem lehet tehát lettesként ideállítani. Amikor áttért a herceg szerepére, azt kezdte fejtegetni, hogy a vádhatóság indokolatlanul súlyosabb elbánásban részesiti Windischgraetz herceget, mint Nádosyt. Minden jogász hipofízisnek tartaná, ha a biróság tettestársaknak mondaná ki Spannringet és Hampelt, akik a gépszíjakat igazították be és a kerekeket kenték be olajjal, de bűnrészesnek dek'arálná Nádosyt, aki Windischgraetz mellett kétségtelenül az akció lelke volt. Windischgraetz és Nádosy mint két ikertestvér felelősek ezért a bűncselekményért, Ezért kéri a bíróságot arra, hogy az ügyészi váddal szemben állapítsa meg a tettestdrsi minőséget Windischgraetz és Nádosy között. Windischgraetz herceg védője súlyos szemrehányásokat tesz Nádosy országos főkapitánynak. O már 1923-ban hallotta a miniszterelnöktől, hogy ellenzi ezt az egész tervet, de ezt sohasem mondotta meg Windischgraetz hercegnek. — Nem szivesen teszem meg ezt a szemrehányást Nádosyvai szemben, de kénytelen vagyok megtenni, ugy mint azokkal szemben is, akik szintén hibásak a katasztrófális fejleményekben. Az első ezek között Teleki Pál gróf. Teleki Pál azt mondta itt a biróság elölt, hogy ő a lelkében nem helyeselte ezt az akciót, de ezt nem mondta meg a hercegnek. Hát barát ez a Teleki Pál, aki nem helyesel valamit, de ezt elhallgatja a barátja előtt ? Azt is tudta Teleki, hogy a miniszterelnök nem helyesli az akciót, de erről sem szólt a barátjának. Kénytelen volt itt a biróság előtt kissé homályos módon konstatálni, hogy ő nem beszélte le a herceget terveiről. De Teleki Pál gróf azelőtt miniszterelnöke volt az országnak, később a propaganda-ügyek ellenőrzésével volt megbízva, félhivatalos szerv, hogyan teljesítette kötelességét ? Erre kötelezték öt múltja, pozíciója ? — De szemrehányást kell tennem Zadravecz püspöknek is — folytatja Uíaín. 0 a nem helyeselt cél érdekében esküt vett kl a hozzáküldött fiatalemberektől. — És nem kímélhetem meg a szemrehányásoktól azt a nagy ismeretlent sem, akinek a nevét én nem mondhatom meg, mert annak a neve a kriptakulcs formájában Hailsnál van. Uíaín elmondja ezután, hogy Windischgraetz herceg tulajdonképpen gépészmérnök, tehát nem egészen üresfejű ember. Ezután Úlain arra hivatkozik, hogy 1810-ben nagy Napoleon alatt megtörtént ugyanez a história, ami fölött most a biróság ítélkezni fog. Akkor Nádosy szerepét Fochet rendőrfőnök játszotta, aki angol fontot készíttetett Lalle részvételével és abba a kis házba, ahol a bankjegyeket készítették, maga a nagy császár is el ellátogatott. — Hozzák meg az ítéletet, — fejezte be beszédét Uíaín. Ds ne feledje a tekintetes törvényszék, hogy történelmet csinál. A história nagyobb hatalom, mint a biróság. Méltóztassék felmentő ítéletet hozni. A délutáni tárgyaláson dr. Bocán, Olcsváry Jenő védője kiemeli, hogy Oicsváry nem csinált mást, csak egy táviratot adott fel, hogy hagyják abba az akciót. A vádat ellene nem lehet fentariani és cz alapon felmentését kéri. Ulána dr. Csernyánszky, Hiifs Lajos védelmébsn szólal fel. A hazafias motívum volt a mozgatóA „PRÓFÉTA" KERTHELYISEGE r.'vo'S Szeged központjában a legkellemesebb üdülőhely E 1 s ő r a nyg u, hírneves magyar konyha, Kitűnő borok. Figyelmes kiszolgálás v 1 w . lAicriír A Kőbányai Polgári Serfőzde világhírű Szent István Idénysöre [Naponta B&jirCiiy! MPP^' d zenem®!ra jUtSZlK. és Szent István Porler söre kies csapolésbon. i