Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-04 / 101. szám

Ura 2998 k DÉLMAGYARORSZÁG *»«riw*sid»*r »«mn «. i. Tetőim IMI, fitnUktatai, ti (*sjfl/«ö»' Aradi neca B. Trltfn m li NW Ourfar-Wígind l. e»*v> ?-.•!-»»»«**• Il-H Szeged, 1926 május 4, KEDD KMHinMtl iraki Egy hónapra helyben 40.000 kor., Budapettea te *Mtkan 45.000 kori Egyes stám ára bttkOznap 2000 kor. tuíi ti innopnuj! 1000 korona. II. tvtolyam, 101 aaan Városfejlesztés, ipartámogatás. Amikor az első hírlapi cikkek rcegje'en'ek arról, hogy a polgármester az egyetemi építke­zéseknél 80 milliárd városi hozzájárn á* e éjéig kötelezte el magát, komoly és siímot'evő, meg számolni is tudó urak részéről ügyelemre méltú észrevételek és aggodalmak hangzottak el. Elö elátbató vo't, hogy a közgyűlés azentesi'eni fogja azokat a feltételeket, amelyekben a pol­gármester az állam képviselffiveí megállapodott. A közgyűlés u'ysnis a polgármester miiden megállapodását szentesíteni szokta. Akkor tehát fölöslegesnek tartottuk rámuWni, hogy a város lakosságának igen jelentékeny része megint rem éri egyet a hatósággal. Azonkívül elhibá­zott dolog tett volna, ha az anyagunkat egy teljesen kilátás'alannak látszó síélmaloir-harc­boz hasinál uk ro'na fel. Ma azonban, amikor az egyetemi építkezéssel kspcso'afosan még idejében, ba talán ax utolsó óráiban is, szót emelflnk a szegedi ipar érdekében, lehetetlen meg nem irni azoknak az észrevételeknek leg­alább rgyrészét, amelyekkel a tanács áldozat­kitz eljárását kisérték. Egyetemek éplése és fentartása, mondták, állami feladat. Tessék kiszámítani, folytatták, mibe kerti az államnak a szegedi egye'emea egy hallgató és mibe kerülne uttyanez a hall' gató, ha a pes'i vagy a debreceni egyetemen tanulna. De tessék aztán ezt is kiszámítani, hogy mibe kerfll egy hallgató a városnak, mibe kerülne a vizvezeték és a csatornázás teljes kiépítése és hogy mit jelentene, ha a 80 mil­liárdnak például csak a felét forditaná iparvál­lala'ok alapítására. No, ha már az iparnál tartunk, mondta valaki, akkor nagyon helyesen teszi a tanács, hogy nemcsak bérházakat, ha­nem egyetemet is építtet. Remélhetőleg gon­doskodni fog ugyanis arró', hogy az egész vonalon előnyben résxesüj'n a szegedi ipar. Azt megengedem, hogy irreális erófeszités lenne, ba Szeged csak a felső oktatásra meg a tudo­mányra költene most el 80 mil iárdot. D J ba egyidejűleg táplálni és fejleszteni tudja az tpardl, akkor fel lehet oldozni a hatóságot. Az egyetemi építkezések megkezdésének a kflszöbin vagyunk. Szépítgetés nélkül meg kell mondani, bogy a tanács eddig édes-keveset törődött a válságos helyzetben tengődő szegedi gazdasági élettel. A legkevesebbet talán a ke­reskedelem érdekében tehetné. De nem tanúsí­tott elég megértés* se az iparosokkal, te a munkásokkal szemben a tanyai vasutná'. Arról a tévhitről most nem is beszélünk, mintha gazdasági koncepcióra mutatna, vagy mintha a tanács eleget lenne o vdras iparával, keres­kedelmével, munkásságával és egész lakossá­gával szemb'n fennálló fejlesztési kötelességé­nek, ha köveztet és néhány bérházat építtet A váras égisz Jitőjéi gazdasági HtlMak kiépí­tésbe ktlieae alapnál, mert máskép arra biztosítjuk be magunkat, bojy aszfaltos uccáink 30 év múlva is néptelen!! analmaskodjanak, hogy iparunk és kereskedelmünk stagnáljon és tengődjön, bojy ügyvédjeink és orvosaink visszaerötlenedjenek, bogy munkásaink a pet­roteun világi ásos széles uccák kicsiny házikói­nak dohos és nedves szobáiban továbbra is tenyésszék és terjesszék a tüdővésd. No de minek most általános városépítési irányelvekről beszélni, amikor olyan konkrét esettel állunk szemben, amelynél a leghivatal­nokibb látásra beedzett tze hidegeknek is észre keli venni a szegedi iparral szemben fennálló, föltéllen telj^siiést parancsoló kötelességeket. Volt alkalmunk magánmunkáknál tapasztalni azt a nyugaíeu ópai stitusu, szakavatott, finom, Íz­léses és pántos munkát, amelyet a legkülön­bözőbb szakmáju iparosaink végeztek. Majdnem mind olyan enrterek, akik a rcagu\ erjíbő lettek valakik a teremtő raurska harcvonalán, akisnek keisrrcs küxködéseínél csak a néua aierénységQk nagyobb és akik ismételt csaló­dások és mellőzések után is bizikodva vír'ák, hogy epyzer észrevrgyék és állandóan képes­ségeik arányában méitánjolják t ket Jó lenne, ba a tanács egyik-másik tagja körülnézne sze­gedi iparosok műhelyeiben s meggyőződést szerezne a szegedi munka tefjesi'ö képességé­nek arányairól és minőségéről. Az egyetemi építkezések megkezdésének kü­szöbén a figyelmet teljes erővel a szegedi ipar felé kell fordifani. Már is érkeznek hozzánk panaszok, mintha a tanács elmulasztaná kellő gonddal őrködni aföölt, bogy slsösorbm a szegedi ipar jusson szóhoz mindenhol ot», ahol lud szóhoz jutni. Lehe', bogy ezek a panaszok koraiak. Ds az újságnak köte'essége ebben az flgy ben is idejében szót kérni. A mi 80 milliár­dunkkal első sorban a mi iparoiinkat támo­gassuk, akik amellett hogy szegediek, tudnak is. Az ipartestület elnöke panaszkodott amiatt, hogy az egyetem gizdtsági bivafala elvből nem dolgoztat szegedi iparosokkal, Ezt az elvet re­mélhetőleg az egyetemen is revízió alá fogják venni. A városházán pedig gondoljanak arra, bogy az egyetem, de csetteg a tanyai vasút építésével is terheket hárítanak már erre és természetesen a következő nemzedékre is. Kö­telességünk tehát ir-ól is gondoskcdii, bogy legalább mai gyönge formájában megőrizzük az emberek teherbíró képességél. Erre pedig csak egyetlen mád vsn. Uj erőt vinni a gazdasági élet vérkeringésébe. Ha munkához juttatjuk as ipirost, kenyeret adunk a munkásnak; ha a tisztviselők mellett es a két osztály is keres, élet kötözik a kereskedésekbe. Ha pedig meg­indul a munka a termelés valamennyi vonalán, megjavul az orvos, az ügyvéd, a mérnek hely­zete és megtörténik a kiemelkedés a mai két­ségbeejtő meddőségből. A demokratikus blokk napirenden tartja a „Világ" betiltásának ügyét. Remény van arra, hogy néhány napon belül elintézik az ügyit? (Budapesti tudóstlink telefonjelentise) A de­mokratikus ellenzéki pártok a szociáldemokrata párt helyiségeiben hé'főn este értekezletet tar­tottak, amelyen csaknem as ÖSSMS ellenzéki képviselek megjelentek. Az értekez'et egyetlen tárgya a Világ betiltása vált. Az értekez'et nagy felháborodással vette tudomásul a belügyminisz­ter ujabb sajtóe'lenes intézkedését és megálla­pította, hogy a Vildg tgy technikai hiba áldo­zata is az Inkriminált cikk nem szolgáltatett eket tyen súlyos intizkedisre. Az értekezleten elhatározták, hogy a kirdési mindaddig napirenden tarifák, amig a kormány sirelmes intézkedését meg nem misttja. Kedden Hotvith Zoltán, Pakels Jhsef és Peyer Károly a nemzetgyűlés szerdai ülésére interpellációt jegyeznek be, de már a keddi fllésen aj ni­nisaterelnöki lárci költségvetésének tárgyalása során Szabó Inre fogja szóvátenni a Vtlüg be­tiltását. Értesülésünk sxerint at ellenzi azért nem tódít már kedden etőteljesebb akciót, mert remény van arra, hrgy legké óbb néhiny napon belil sikerülni Jog a kérdést megnyugtató mi­den elintézni. MMWMMMMMVMMMMMMMWIMMfaW Hétfőn éjfélkor megkezdődött Budapesti tudósítónk telefonjelentése hajnali két órakor: Az este összehívott tárgyalások nem vezettek eredményre és igy éjfélkor a sztrájk megkezdődött. Az alsóház a hírre éjfélkor elnapolta üléseit. A vasutforgalom szünetel, az esti lapok már nem jelentek meg. Statárium Angliában. Izgalmai ü'é» ax akóházban. — Tiz polgiri biztos rendkívüli hatalommal. További rendkívüli intézkedések. Baldwln anyagi segítséget nyújt, ha a munkások éa munkaadók megegyeznek. (iBudapesti tudósítónk telefonjelentése.) Lon- yorki herceg és a bányamunkások internacloná­donból Jelenlik: Óriási érdeklődés és izgalom előzte meg az angol alsóbáx hétfő délutáni ülését, amelyen tM mint €00 képvtselö jelent meg. Az fllésferem zsúfolt volt, de nem volf egyetlen hely a karzatokon sem. Megjelent a Baldwin a Ház asztalára tette az ostromállapot kihirdetéséről szóló királyi proklamációt, azután azt a javaslatot tette, hogy az alsóház is ismerje el, hogy az ostromállapot kihirdetésére feltétlenül szükség volt. Ezt a javaslatot 308 szóval 108 ellenében elfogadták. 200 képviselő tartózkodott a szavazástól. léjának tsbb képviselője is. Amikor Baldwin miniszterelnök, majd Thomat és MacDsnald a ferembe lépt k, híveik élénk ovációkat rendez­tek mellettük. Baldwln azután hosszabb beszédet mondott. Azzsl keid e, bogy a helyzet rosszabbodott, mert a bányatulajdonosok és bányamunkások ma már ellenségként állnak egymással szem­ben. A ixtrájkbatározatot azzal a hamis hirre! befolyásolták, bogy a munkaadók íz egész vo­nalon leszállani akarják a térnivó. Baldwin atán Tkomas szólalt fel, aki a kor­mánnyal folyhatott tárgyalások során a mun k álságot képviselte. Kijelentette, hogy a rr, un­kánk tudják, hogy megtuds't&miatlon gazdasági tinyekei o sztrájk csak súlyosbíthat A stak­szmezetak fősacácaa csak egyetlen egy köre­telését akarta keresxtülvinni, bogy a munka­adók kixdrdssfsl ne teremtsenek olyan atmoszfé­rát, amely leheteilenni teszi a további békés tárgyalási. A sziknervszetektől távol éli min­den forradalmi szándék. Lloyd George indítványozta, bogy a psrla­ment kísérelje meg a békés megegyezést Ta­lán lehetséges lesz az Angliában eddig isme­retlen ál alános sztrájkot elhárítani. A tárgyalá­soknak a kormány által történt megszakítása és az általános sxtrájk prokiamálása egyaránt súlyos biba volt. Felszólal! még Churchill, végül ismét Baldwin, aki kijelentette, hogy a kormány kész ujabb tárgyalások it megkczdeii, s<5t anyagi segítséget is hajlandó nyújtani, ha a bányatulajdonosok és a munkások megegyeznek. [Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Londonbői je'entik: A király efnSklefe alaff hé főn njabb ülést tartolt a titkos tanács, amelyen tevibbt rendkívüli hlízkedlxket határoztak el. Este

Next

/
Thumbnails
Contents