Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-19 / 113. szám

Arai SÜ9 h&mmmm* DELMAGYARORSZAG ruaenMMfi Daáfc tami, L IiMh 1MB. tfutttlmtal, 4í taoriratai Aradi ucca 8. Vállfa HT. II MH OM«f««w«l (itt Szeged, 1926 május 19, SZERDA IMtinHsi árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor, Budapesten 4i «idík«a 45J300 kor. Egyes szám ára hétkflznap 2000 kot. nitt- tt laneanap 3000 korona. II. évfolyam, 113. Mám Hír Gyfirgy a Rókus-kórházban szenzációs vallomást tett a herceg salvus conductusáról, a délutáni tárgyaláson Bethlen mindent megcáfolt. A franktárgyalás lsgirgaltnasabb napja — Házkutatást rendeltek «1 Hir lakásán. — Bethlen: Semmit sem tudtam a frankhamisításról, hazugság a menlevél, soha nem beszéltem a herceggel a hamisításról. A miniszterelnök visszaéléssel vádolta meg Hir képviselőt, leveleket olvasott fel és elmondotta a balatoni kirándulás történetét. Az elnök ezután enunclálja, hogy a bíróság kl- I Csak Barosst, Nádosyt, Windischgraetzet ésGeröt száll a Rókus-kórházba Hir Györgyöt kihallgatni. S viszik át a kórházi tárgyalásra. Hir György kihallgatása a Rókus-kórházban. Budapest, május 18. Már a korai órákban arrói beszéllek a törvényszék folyosóján, hogy a Törekytanács kiszáll a Rókus-kórházba, hogy Hir Györgyöt kihallgassa. Ezért azután, amikor az elnök megnyitotta a tárgyalást, izgalom vonult végig a hallgatóság között. A keddi első tanú Urbanics Kálmán képviselő, aki elmondja, hogy már októberben hallotta, hogy frankhamisítás készül. Arról is hallott, hogy Zadravecz eskette a listaiembere ket és Nádosy tud a dologról. Nem helyeselte, de nem is dennnctálhatta az ügyet. Lingauer Albin a következő fanu. A Friedrich- vacsorán történtekről beszél. A frankhamisításról ott nem volt szó. Windischgraetz ugyan beszélt pénzhamisitási tervekről, hogy irredenta akciókhoz pénzt teremtsen. Arról is beszéltek, hogy olyan kormányt kell a mai helyébe ültetni, amely as irredenta akciókat szivén viseli. Hogy a kormány salvus conduciust adott volna Mészárosnak, nem került szóba. A kővetkező tanú Károlyi Imre gróf. Az elnök: Hogyan szerzett tudomást az ügyről ? Károlyi: Ami tudomásom van, azt egy nekem átnyújtott bizonyos iratból szereztem. Ezek az iratok a bankóhamisitások összefüggő histőrikumát tartalmazták és azzal adták át nekem ezeket az iratokat, hogy azok tartalmát közöljem a kormányzóval, Apponyl Albert gróffal és Zichy János gróffal. Az elnök: Méltóztassék közölni azt, ami a frankügyre vonatkozik. Károlyi: Én, kérem, azzal vettem át az iratot, hogy annak tartalmát a kimondott célra fogom használni, különben semmiféle célra nem használom fel sem a vizsgálat, sem a nyomozás során. Az Itt jelenlevő Ulatn Ferenchez fordulok — fordul most Károlyi gróf az első védői sor sarkában sápadtan ülő ülatnhoz — mentsen fel engem a vállalt kötelezettségtől, amit neki tettem, hogy itt elmondhassam az irat tartalmát. — Ügyvédi információról van szó — áll kl Ulatn Ferenc —, nem adhatok felmentést. Általában csodálkozás fogadja a nem várt jelenetet. — Méltóságodnak — szól aa elnök — vannak egyes adatai, amelyek Teleki Páira vonatkoznak ? Károlyt Imre: Teleki ismertette meg Windischgraetzet Gerő őrnagy altanácsnokkal abból a cél ból, hogy a hamisításnál közreműködjék. Teleki csak a gyártás alatt jelentette kl, hogy nem vesz részt a frankhamisításban. — A kormány kompromitáláaáról nem kiván méltóságod nyilatkozni ? — Nem kívánok, — leleli a gróf. — Ebben is kötve érzi magát méltóságod ? — Igen, — felei! a gróf. Az elnök: További felvilágosításokat tehát a törvényszéknek méltóságod nem hajlandó adni ? — Felmentvény nélkül nem, — feleli a gróf. A főügyész azt kéri ezulán, hogy a törvényszék kötelezze Károlyi Imre grófot vallomásiételre. Ugyancsak kéri a franciák képviselője Is. Erre a pörre az egész világ figyel. öíperces tanácskozás után Töreky tanácselnök a következő határozatot hirdeti ki: — A bíróság a főügyész urnák a kényszeriíő eszközök alkalmazása tekintetében előterjesztett indítványát elutasítja. Károlyit igy nem hallgatja ki a törvényszék, A Rókus-kórházat közben rendőrség szállotté meg, a biróság és a vádlottak 11 órakor automobilon érkeztek meg. Az uccán óriási tömeg figyeli as eseményeket. A kórház egyik termét átalakították tanácskozóteremmé. Hír György sápadtan, megtörten várja hófehér ágyban a bíróságot. A nagybeteg képviselő megremeg, amikor a szemben fllő elnök felteszi az ellő kérdőit. — 1923 augusztusában találkozott ön a miniszterelnök úrral? — Találkoztam. — A salvus condactus ügyiben találkozott-e? Meri minket csak ez irdekeL — Igen, ebben az ügyben találkoztam, felkerestem őt és megbeszélést folytattam vele egy pénzhamisitási ügyben. Előzőleg egy hasonló természetű dologban már beszélgettem a miniszterelnök úrral és e beszélgetésünk alatt ott volt Nádosy Imre is. — Amikor arra került a sor, bogy frankot csináljanak, akkor mondották nekem barátaim, hogy mintán ilyen természetű Serben már egyszer beszéltem úgyis a miniszterelnök úrral, egy irást kellene szerezni. £n ezirányban v-re»tem fel a miniszterelnök urat, bogy egy olyan természetű írási kopjunk, amelyben as van, hogy irredenta célokra, amelyekről már előzőleg beszéltem a miniszterelnök orral, az akció lefolytatásán engedélyi szerzzzek. — Na és azután kapott a miniszterelnök ártól egy levelel? — Nem in kaptam. — De megbeszélte a miniszterelnök úrral, hogy fog adni ilyen levelei ? — Igen. A levelet egy küldönccel a miniszterelnök ur a lakásomra küldte. Hir György feftörög, látszik, hogy nehezére esik a beszéd. Azután nyel egyet, mélyen lélegzik, kihuiza maga alól a párnát és fe'fll. — Az volt a megbeszélésünk, hogy a hatóságok nem üldözik, nem bántják a frankhamisítókat, — mondja tovább Hir György. — Megígérte a miniszterelnök ur ezután ön* rek, bogy ad ilyen irást? — 0 ext mondotta: Majd meglátjuk. Pár nap múlva azután az irást lakásomon találtam. Elküldték nekem, ez volt az a levil. — Hol vau a levil ? — kérdi most ax elnök, mire Hir György olyan halkan, hogy a jegyzőkönyvvezető is alig érti meg, ezt feleli: — Herceg Windischgraetz Lajosnál. — És ebben az volt, hogy megengedik a hamisfrankok készítését ? Legalább ez volt az értelme ? — Igen, — felel egy szóval Hir György. Ax elnök: Ezt tekintetük feltételnek orra, j nem mutattuk senkinek, utána én nem folytam hogy a frankhamisítás megindulhasson ? be a dolgokba. Hogy a herceg és Mészáros mit Hír: Ez volt az alapja. E»t a levelet azután | csináltak a levéllel, azt aem tudom. Az elnök: Elhatározták-e azt, hog;y a frankhamisítás anyagi támo' gatásáért Bethlenhez fordulnak? Megtörtént ez? Hir: Megtörtént. Windischgraetz herceg ment fel a miniszterelnökhöz, én megvártam kint. Amikor a herceg kijött és megkérdeztem tőle, mi történt, ő azt felelte, hogy Bethlen miniszterelnök támogatást igért. Egymilliárdot igért, de Windischgraetz szerint kijelentette, hogy most nem ad, várni kell az egymilliárdra. Töreky elnök: Németországi dolgokról tud-e részleteket ? Ki volt kint Németországban ? Hir György: A herceg, Mészáros is egyszer in is. Az elnök: Találkozott-e egy SchuHze nevQ mérnökkel ? Hir György: Hogyne kirem, nemcsak Schulzevai, hanem egy másik úrral is, Schultzit Mészáros hozta ide Budapestre. Töreky; Schultse probáíkoioít itt valahol ? Hol kezdtek először munkához ? Hír'. Először a herceg birtokán. Sárospatakon próbáltuk meg, de ott kiderült, hogy nem lehet, mert káliumos a víz. Akkor más helyet kerestünk. Igy került a dolog a Térképistetibe, TŐreky: Hogy jutoítab oda? fi Hir i Windischgraetz beszélt Telekivel, miután a gróf volt a Térképészett elnöke. Töreky: Valami gyárat Is vettek Németországban ? — Igen, kérem szépen, nekem is voli részvényem benne, meg akartak venni ezi a gyárat, hogy ott csinálják a papirost. Mészáros ós a herceg csinálták ezt Töreky: Az akciót iithon ki fedezte? — Nádosy őmiltósága. — Bizalmatlan fol'e-e Winditchgraelz herceg a kormány iránt? — kérdi várailanul az eln3k. Hir György nem is Jelel a hirlelsn feltett kérdésre. — Mégis bizalmatlmok voltak — mondja