Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-16 / 111. szám

t BBLMAQYASOSSZAS tt2f májas 16 Az ukrán f ascisták összeesküvést terveztek Galícia elezakitására. (Budapesti tudósítónk ieiefonftieniése) Prágáböl Jelenük: A lembergi rendöi főnökség közli, bogy aktán fascisták összeesküvéséi frdeziik fel, amtlymk az volt a célja, hogy a jelenlegi zirzavar ftlhtsindldsdval Gtllcldt elaxakttsa Lengyel országtól A lembergi rendőrség a házkutatások során súlyosan terhelő anyagot talált, ímelyből kitűnt, bofy Konovaleci ezredes, as ukrán fcaioEgyre több szegedi munkás akar kivándorolni Tőrökországba. Ciapafosíul jönnek baza a kivándorlók, mert ott sem találnak munkát. nai mozgalom Berlinben időző vezetője feltzólitotta a lembergi titkos ukrán sserveze'eket, bogy májas 14, illetve 15-in támasszanak felkelést Lembergben, az ottani hatóságok ellen. Az Összeesküvéssel kipcsolatban számos embert letartóztattak, kőztök dr. Zelovttzot, a Novo Czasz szerkesztőjét és Kurak ezredest, az ukrán badsereg volt tagját és másokat. A szegedi rendőrség uilevélosztályában, ahol aránylag csak a nyári szezon kezdetekor szokott nagyobb forgalom lenni, nemrégiben arra lettek figyelmesek, bogy egyre nagytbb arányban jelentkeznek érdeklődők, akik a Törökországba való kijutás gondolatával foglalkoznak. A kivándorlási érdeklődők között — amint az utlevélosztályban mondották —, erősen tartolta magát az a bir, hogy az újjászületett Törökországban nagyszert munkaeihttőségtk kiaálhoznak. Jó fizetés és olcsó megélhetés minden kivándorló részére. A kivándorolni óhajtók azután nagy szomorúsággal vették tudomásul, hogy a törökországi kivándorlás annyira meg van nehezítve, hogy kijulat majdnem lehetetlen. A kivándorlást ide csak azok részére engedik meg, akik az utlevélkiadó hatóságnál olyan összeget tudnak felmutatni, amely a munkanélküliség esetére, legalább egyhavi létfentartásukat biztosítja. A másik eshetőség az, bogy a kivándorlónak Törökországban o'yan rokona legyen, aki kűnntartózkodását finanszírozná. Az útlevelek kiadásának ilyenirányú megszigorítására minden ok megvolt. Amig az utlevélosztályban még mindig kérnek útlevelet Törökországba, addig tízes csoportokban érkeinek haia Tötöko szágból a csalódolt szegedi munkások, akik betekkel ezelőtt reményekkel eltelve utazlak ki és ahonnan mos! pénz nélkül, szomorúan érkeznek hasa. ~ A visszaérkezett tivándorlók elbeszélése szerint Törökországot valósággal elözönlötték az idegen nemzetiségi muakások, ugy hogy a most érkező magyarok legfeljebb ncpsiámosmurikát kaphatnak. Ezeket azenban oly silányan díjazzák, hogy bérük csupán a legszorosabban vett megélhetésre elegendő. De még ilyen munkát is csak korlátolt számban lehet kapni, ugy bogy a magyar kivándorlókra a legnagyobb nyomor várakozik a tirik birodalomban. A hónapok óla munka- és kenyérnélkQI sínylődő szegedi munkások ped'g egyre tömegesebben jelentkeznek az utlevélhivatalban. A kivándorlást nem azzal kell megakadályozni, hogy megszigorítják az útlevelek kiállását, hanem munkát krll adei a munkáskezeknek. A tanyai vasút és az iparosság. Ugylá szík, hogy egyelőre nem fog a napirendről lekerülni a tanyai vasút kérdése, hiszen már folynak az építkezési munkálatok teljes mértékben. Legfeljebb vitatkozni lehet arról, hogy a 10-12 milliárd, amit rá fognak költeni, milyen gazdasági előnyöket fog hozni a város népének. Hát egyelőre semmit, legfeljebb a nagy kölcsönt, amit a tanyai vasúira elköltenek és aminek a törlesztését fogja pár évtizeden keresztül érezni Szeged adófizető jámbor népr. > Dr. Szakáts József nemzetgyűlési képviselő ur helyes megvilágítással illusztrálta a tanyai vasút nagy jövőjét és a németországi Kleinbahn Geseilschaft esetét Isten mentsen meg bennünket attól, hogy Szeged tanyai vasútja a németországi társasig sorsára jusson. Mert ha így volna, akkor idejében meg kellene kérni Móra Ferenc múzeumigazgató urat, hogy nem ártana, ha előre gondoskodnék megfelelő helyiségről. Ha ugyanis valóban balul atne ki a nagy szám tás, legalább meg lehetne őrizni a kisvasút moidonyát és néhány kocsiját Szeged jövő nemzedéke számára. 1926 szeptember 27-ikén lesz a vasút feltalálásának 101. éve. Kár, hogy Stephenson Gjörgy nem él. Ha élne, ö is kénytelen volna velünk együtt beismerni, hogy a vasutakat lassan kiszorítja az autó. Azt mondhatjuk joggal, hogy az automobil régen lepipálta a tanyai vasutakat. De ne izgassuk a kedélyeket a tanvai vasút ellen, legyünk őszinték és tárgyilagosak. Mi is izgatja a tanyai polgártársakat? 1924: szegedi Baross kiálHtás, 1925: hódmezővásárhelyi kiállítás, 1926: budapesu kiállítás. Mindenki tudja, hogy ezeken a kiállításokon tömegesen és nagy érdeklődéssel nézegették a mezőgazdasági gépeket Belátták, hogy traktorral száotanl és szállítani üzlet, szóval sok mindenre alkalmas és értékes szerszám. A tanyaiak is látják már, hogy a technika nemcsak gyári termelésre alkalmas, de alkalmas a mezőgazdaságban is. A technika fejlődése izgat ma mindenkit. Az futó naprólnapra nagyobb versenytársa az összes vasutaknak. Esek után mit várhatunk a tanyai vasúttól ? Most állítsunk azembe a tanyai vasút építésével még más véleményt is. Például a felvett nagy összegből mit lehetett volna hasznosat és fonfos dolgokat alkotni ? Először is egyetlen vátosban sincs annyi egészségtelen lakás, mint Szegeden. A statisztika tudna beszélni a különböző betegségekről. Az egyre terjedő és nagyobbodó veszedelmet még fokozza a temérdek rossz, egészségtelen lakás a mai filány életviszonyok között Itt lenne a legfőbb ideje egészséges lakásokat építtetni, a legszentebb kötelessége lenne mindenkinek menteni, ami mentheő. Igazság és közérdek az lenne: házakat építtetni egészséges kislakásokkal. Akkor lett volna munkaalkalom és kenyér. Munkát kapott volna az építőipar, a kisipar, az élelmezési ipar, a ruházati ipar, a kereskedelem. Napról-napra szaporodnak a csődök. A kéztnüvesiparosok egymásután adják vissza az iparengedélyeket Tanyai vasút helyeit lakásokat kellett volna építtetni. A tanyai vasút csak egy két vállalkozót és egy-két iparost foglalkoztat No de sebaj, a vasutépitkezés ia szociális kérdéseket akar szolgálni, a fő pedig az, hogy Szegednek mégis a tanyái vasút fog fütyülni! Marosán Milán. Elsőrendű kárpitosaunkákat előny81 árban vállal könnyű fizetési feltételekkel WInter, Osztrovszky ucca 3. Telefon kivó 7-39. 413 Föld és házbirtok. «5 A város karüli fekete fOldak 1-5 holdas darabokban, kisebb-nagyobb tony&s birtokolt, szatymazl ••OlOK, nagyobb vidéki bérletek, magán és bérházak a váró* minden részében, 40 miL-tM feljebb, Orestelkek, vendéglők és fal éta* R\RRNII/ IIITII nyug állpt tanácsos ingatlaníorg. irodája PETRK ANTAL Szegeden, Széchenyi tér 7. st a. (SxegedI LIIIIH mi I HL c,^,.^ tkptir ralotaía) n. enL jJ&Sra. wmmmt^mmmtmmm Telefonok: 3—ao és 13—38. Legmodernebb, legszebb' bubihajvágás vizondolálái, tökéletes Henna hajfestés, manikflr, arcápolás, modern hajmunkák, párizsi fésüujdonságok HOFFMANNÉ nöi fodrász üzletében, Szeged, Kállay Alber ucca. Hajai veszek Jutányos bérletrendszer is07 Egy régi magyar staféta-futóról. irta: Móra Ferenc. Nem yoit tagja se a MAC-nai, se az MTKnak, se a KAOE-ntk s alighanem a fejéhez vágta volna a csirizes tálat annak, aki megkérdezte volna tőle, hogy mint , lábonlevő hosszutávfutó" résztvesz-e a „szenior bajnoki versenyen". Aki pidig olyan csúnyaságotkétdezett volna tőle, hogy van-e iréning- jc, abba egész bizonyosan belehasitott volna a dlklccsel. Ebből látnivaló, hogy vargamesteraéget űzött ez a régi magyar staféta-futó, akinek se híre, se neve a magyar Sport történetében, igaz, hogy abban az időben, mikor ö élt, á sport mint ilyen még nem volt kitalálva, a kengyeltutást még nem tartották művészeinek, legfeljebb a kötéltáncost méltányolták. Nem ugy, hogy megválasztották volna követnek, hanem ugy, hogy telehánylák a kalapját krajcárral és megmondták neki, hogy őszi vásárkor is megint eljöhet, ha addig ki nem töri valahol a nyakát. Egyszóval nagyon tökéletlen világ volt az, mikor még se Testnevelési Tanács nem volt, se labdarúgás nem volt, — ámbár azért akkor is megesett az, hogy a virtusosabb legények hol a fejét verték be, hol a bordáját törték be egymásnak vasárnap délután. Csak éppen hogy az ilyesmi még akkor nem ment közügyszámba és az újságok nem ittak róla vezércikket Grófnak kellett annak lenni s annak is lóháton járni, akinek az volt az ambíciója, hogv a kunsatjai belekerüljenek a Regélő be, vagy a Társalkodó ba. Sándor Műric, a Metternich veje is igy kerüli ttele még & mai elemi iskolai olvasókönyvek által oMtogafoít hal hatatlanságba Is. Valamelyik héiea láltem egy ilyen oísoa köayvet egy falusi iskolában, ebben , meg is van rajzolva a nemes gróf, amint Tatár I nevezelü Itvával a vásáros fazekasok cserepei közé rúgtat, jól van ez, hadd tanuljon nemseti virtust a nép egyszerű gyermeke, a kiskésit neki 1 Hát ennek a legendás magyar urlovasnak a kortársa volt az én staféta-futóm, Szombati uram. A keresztnevét nem jegyzi fel a régi újság, ahol rátaláltam, de éppen ez mutatja, milyen kiváló ember volt, hogy csak vezetékneve van, mint Blűchernek, vagy Wellingtonnak. Ha közönséges csizmadiamester lett volna, akkor , hal ja kend János" nak hivták volna. Igy azonban Szombati aram-nak becsülték a veszpiémmegyei nemes urak a híres szentgyörgyi vargát, akit inkább a lába lett híressé, mint a keze. Mert a kezével csak olyan csizmákat szabott, mint más istenteremtette csizmadia, ellenben a lábával olyan bravúrokat szerkesztett, mint gyalogpostás, hogy a mi sportkedvelő korunktól bizonyosan mesterbajnok cimet és plakettet kspott volna érte, — már az mindegy, hogy bőrből- e, vagy bronzból. Még Ián azt a szépséghibát is elnéznék neki, hogy nem t'arí pour l'art szedte tenyerébe a iábát, hanem gyakorlati célból, ő bonyolítván le hét falu közt a hírszolgálatot, egy személyben lévén posta, távíró és telefon. Beszélték, hogy egyszer valami kőkuti kasznár éppen akkor állított be hozzá csizmát méretni, mikor a mester már a kebelébe készítette az aznapi postát — No, Szombati uram —, rúgta le a kasznár a lábbelijét —, mérjen nekem hamar valami szép kecsege orrú báli csizmát. — Szolgálaljara azonnal, tekintetes uram —, övezte íöl magát a mester egy bőr-cingulussat, amibe a kostól szármezó dohányzacsfcóí illesztette, — csak átszaladok ezzel a kei levéllel a szomszédba. A kasznár, aki igen iateaes bessédü ember vo t, nagyol dobbantott a megcsizmáilanitott lábával: — Hü, a kirelájszumát annak a kend szuiokkal keresztelt kálomista fejének, hátha én a harmadik határból kendhez jövök csizmáért, akkor kend itthagy engem féllábon ugrálni a csirizes tálban ? Majd megtanítom én kendet urakkal bánni I Azt a dratvával összebarmolt keserves teremtésit kendnek I Igy kezdett bele a kegyes ember a maga módján való minden szentek iitániájába, de még Szent Krispiuig sem jutott el, aki azért lett a csizmadiák pátrónusa, mert bőrt lopott, csakhogy legyen miből csizmát varrni a szegényeknek —, mikor Szombati uram már eléje guggolt és az ölébe vette a fölaiéretdö lábat. — No, az már más —, enyhült meg a kasznár. Látja kend, azt káromkodás nélkül is megmondhatta volna kend, hogy nem mén el kend addig, mig engem ki nem szolgál kend. — Ds hát elmentem —, szuszogta csöndesen Szombati uram —, már meg is jöttem. — Honnan a pokolból? — Csak innen a szomszédból, Lepsényből. Lepsény ma is három kilométernyire van Mezőszentgyörgytől, a táblablróvllágban lehetett hatra. Ebből azonban nem csak arra lehet következtetni, hogy a mezőszentgyörgyi varga jó futó volt, tianem arra is, hogy a kőkuti kasznár jó káromkodó volt s egyik csakúgy győzte szusszal, mint a másik. Van azonban ennél hitelesebb történet is a Siombati uram nagy tehetségéről s ez már egy kicsit történelem is: belejátszik a szabadságharcba. 1848 október kezdetén volt az ozorai csata. Ugyan nem is csata volt az, hanem csata nélkül való kapituláció. Philippovits tábornok itt adta meg magát Perczel Móric Zrinyi-csapatának nyolcezer horváttal és tizenkét ágyúval. A bét hadvezéren kivül nem érdektelen szereplője volt a történetnek a mezőszentgyörgyi varga se. Azért csak a historikusok szégy el Hetik magukét, bogy a nevét nem jegyezték fe.. (Pedig hát egy suszterral iöbb iga-