Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-15 / 110. szám

1 0ELMAQTA80B8ZAÜ 1921 május li A versenytárgyalási hirdetményeket a közgyűlés határozata ellenére sem teszi közzé a tanács minden szegedi újságban. A legutóbbi közgyűlés tárgysorozatán, mint ismeietcs, szerepelt a többi tizenegy között egy olyan inditvány is, amelynek az volt a tendenciája, bogy a város térjen végre vissza a városi munkálatok kiadásánál a háború előtti rendszerhez, szóval szűnjön meg ezen ,a téren a tanáci „kivéieies hatalommal való" felruhá­zottsása. Eizel az indítvánnyal kapcsolatban Oltovay Károly egy pótinditrányt tett. Azt in­dítványozta, hogy a kö/gyfliés kötelezze a ta­nácsot arra, bogy a városi munkálatokra kiirt minden árlejtési felhívást tétesse közzé a két legelterjedtebb sxegedl ajsdgbaa. A polgármes­ter erre az indítványra kijelentette, hoiy ennek az indítványnak a végrehajtása nagy nehézsé­gekbe ütközne, mert a tanáci nem állapithatja meg a legjobb akarat melleit sem azt, hogy melyik a két legelterjedtebb szegedi lap, de ha meg is állapíthatná, as alkalmat nyújtana arra, hogy bizonyos körök pártpolitikai tendenciákat magyarázzanak bele a tanács megállapításaiba. Éppen ezért O.tovay inditvá tyával szemben a tanáci nevében azt javasolta, bogy a város az árlejtési hiidetmányeket kivitel nitkül minden szegedi újságban tegye közzé. Ottoviy, mint ismeretes, bazzájárult a pol­gármester módosításához és igy indítványát a közgyűlés ilyen értelemben fogadta el. Általános feltűnést kellett ezek alán a vá­rosban, hogy a nagyobb városi munkálatokra vonatkozó versenytárgyalási hirdetmények nem jelennek meg minden lapban, hanem csak egy­ketiöben. Elrendelte például a tanáci a Szent­háromság* uccai bérház varaenytárgyaláiának a kiirását és as erre vonatkozó hirdetményt esik három szegedi lapnak köldték meg közzététel céljából, a Szegedi Friss Újságnak, a Szegedi Uj Nemzediknek él a Friss Híreknek. A há­rom újság közül ciak ke tő a napilap— publici­tásukról most ne eBiék stó —, a harmadik pe­dig, a Friss Hírek hetenkint csak egyszer jele­nik meg, ha jól tudjak, hé lön. Pedig egy három es léi, négymi liárdos munkálat kiadá­sáról van szó, tehát a város eminens érdeke, hogy az árlejtési felhívásról minden vállalkozó értssűljöfl, mert csík Így válogatható ki az ajánlatok közül az, amelyik a legelőnyösebb a városra. Az ilyen versenytárgyalási ügyeknek Őrdigh Lajos tb. tanácsnok a tanácsi előadója. Tűle kérdeztük meg, hogy miéit nem tarlja be a fa­náci a polgármes'er által javasolt közgyűlési határozatot. Dr. Ördögh kéidéieinkre kijelen­tette, hogy a polgármester utasiiása szerint jár el A polgármester ugyanis nem ugy értel­mezi köigyűlési felszólalását, hogy minden munka hirdetménye teendő közzé minden sie* fedi lapban, hanen ugy, hogy a munka fon­toisága szerint felváltva két, vagy három sze­gedi újságban. Kijelentette, hogy válogatás nél­kül minden szegedi lap kap hirdetményt a vá­rosiéi és a tanácsot semmiféle pártpolitikai tendencia nem vezérli. Ezzel az esettel kapcsolatban megtudtuk azt is, hogy a polgármester indítványára hozott közgyűlési határozat nem szerepel a közgyűlés jegyzökönyvében. Dr. Tith Béla főjegyző sze­rint ugyanis a kérdéses haiározat nem volt formális közgyűlési határozat, csupán egy ta­nácsi, illetve polgármesteri bejelen és vagy ki­jelentés tudomásulvétele, tehát ennek nincs is aelye a közgyűlés jegyzökönyvében. Másutt sincs nyoma. Megkérdeztük ezuián magát a polgármestert ts, aki a kővetkezőket mondotta: — Az természetes, hogy én, amikor a köz­gyűlésen felszólaltam, nem gondoltam arra, hogy a kisebb Jelentőségű munkálatok árlejtési hirdetményét is közzétesszűk majd az összes szegedi lapokban, azonban a nagyobb Jelentő­ségi munkálatokét minden lapban közzé kell tenni. Nagyon csodálkozom azon, hogy a ta­nács a Szentháromság uccai bérház építésére vonatkoxi hirdetményi nem küldte meg az összes sxegedl lapoknak, azonban ez télreértés következménye lehet csak. Est a hirdetményt igenis közié fogjuk tételni minden szegedi lapban, nieit nagyarányú vállalatról vaa szó. A polgármester intézkedett is, h?gy a hiba sürgősen konigállassék, tehát álláspontja ellen elvi szempontból nem lehet kifogást emelni. Azonban kérdés, hogy melyek azok a munkák • amelyeket a polgármester a fontosabbak közé éa melyek azok, amelyeket a kevésbbé fontosak közé soroz. Itt van például a közkórház tata­rónát fordít a város. Es a polgármester szerint nem tartozik a fontosabb munkálatok közé, tehát a versenytárgyalási hirdetmény nem kerti bele minden szegedi lapba, esetleg két olyan lapba kerül, amelynek olvasói nem a vállal­kozók táborából kerülnek ki. A cél pedig nem az, hogy a hirdetmény újságban jelenjen meg, hanem az, hogy mieden érdekelt tudomást szerezzen róla, mert a hirdetmény csakis igy rozása, amelyre körülbelül kilencszázmillió ko- | szolgálja a város érdekét. Levente-iigyekv egyetem és Zadraveoi a kultusztárca vitájában. Budapest, május 14. A nemzetgyOléi pénteki Bléién Maday Qyula szővátetle a Platthy kép­viselő ellen megkísérelt merénylet ügyét. A kultusztárca vitájánál Drózdy kijelentette, bogy a hegymászóknak adnak támogatást, a tanítók­nak nem. Szeder Ferenc tiltakozik az ellen, hogy olyan lelkészek irányítsák a hadsereg vallásosságát, mint Zadravecz. Malasits: Milyen lehet az erkölcsi hatás, amikor a püspök ökonomusa, Páler Bónis a tőzsdén valutázott. A szakaszoknál kisebb viták fejlődlek ki, majd szünet után az egyetemek kérdését emii­tették m*g. Kiss Menyhért sokalta a négy egye­temet, Farkas Tibor a szláv nyelvekel is tanít­tatni kivánja a szegedi egyetemen. Hosszabb vita fejlődött ki a testneveléssel foglalkozó sza­kaszoknál. A szocialisták éltssn támadták a leventeokiatást. Klebelsberg miniszter tiltakozik azon beállítás ellen, mintha a leventeoktatás katonai mozgalom lenne. Szabó Imre a tanitók fizetésemelésé! kéri, majd a Ház részleteiben! is elfogadja a tárca költségvetését. A szombati ülésen az osztrák-magyar szer­ződés kerfll tárgyalásra. A kisvasút üzletvezetőségi épületére még sem irják ki a versenytárgyalást. A kisvasúti bizottság s mozdonyok külföldön való beszerzését javasolja a tanácsnak. A kisvasúti bizottság pénteken délelőtt a polgár­mester elnökletével közei háromórás ülést tartott a városháza tanácstermében. Az ülés természetesen bizalmas volt, mint ujabban minden bizalmas a szegedi városházán. A történtekről a polgármester informálta a Délmagyarország munkatársát, el­mondván, hogy a vasuii bizottság két fontosabb ügyben tanácskozott és készitett javaslatot a tanács számára. Az egyik a tanyai vasút mozdonyainak a beszerzése, a másik pedig a vasul üzletvezetőségi épületének építése volt. Elmondotta a polgármester, hogy a bizottság hosszas vita és a kérdés legrészletesebb letárgya­lása után arra az álláspunlra helyezkedett, hogy a motoros mozdonyokat csak külföldön, még pedig Németországban szereiheti be a város, mivel a kisvasúihoz szükséges benzin- és nyersolaj-motorok gyártása terén állandó a fejlődés. Ha a magyar gépgyárak tehetnének is ezekre ajánlatot, de a legújabb és igy a legtökéletesebb típusokat semmi eaetre se szállíthatnák, ezekkel ugyanis most kísér­leteznek Németországban. A motorok tökéletesítése abban az irányban történik, hogy minél kevesebb anyagot fogyasszanak a gépek és minél nagyobb energiát fejleszthessenek. A vasuii bizottság éppen ezért javaslatot terjeszt a tanács elé, hogy küldjön ki a város szakértőket Németországba, azokkal ott a helyszínen tanulmányoztassa a kísérleteket, de megrendelési jogot ne adjon nekik, csak arra ha­talmazza lel öket, hogy a gépgyáraktól ajánlatokat kérjenek és azt hazaérkezésük után mutassák be a város tanácsának. A bizottság Berzenczey Do­mokos műszaki főtanácsos, Szesztay László mű­egyetemi tanár és Veress Gábor vasúti üzlet­igazgató-helyettes kiküldését javasolja. A kisvasúi­hoz egyelőre négy motoros mozdony beszerzését javasolja a bizottság, azonkívül javasolja két ki­sebb gőzmozdony beszerzését is. Két mozdonyt pótlólag szerez majd be a város, amikor már a négy első mozdonyt kipróbálta a gyakorlatban. Tárgyalta a bizottság a kisvasút igazgatósági épületének az ügyét is — mondotta továbbá a polgármester. — Ez az űgy ugy áll, hogy a tanács Berzenczey javaslatára ugy határozott, hogy az üzletvezetőségi épület elkészítésével a kisvasutat építő vállalatot bizza meg anélkül, hogy verseny­tárgyalást tartana erre a hétszázmillió koronás mun­kára. En eleinte ugy láttam, hogy es a tanácsi határozat szabálytalan és ezért elrendeltem a ver­senytárgyalás kiírását. Most azonban meggyőződ­tem róla, hogy ez a dolog nem egészen ugy áll, mint ahogyan azt először gondoltam, mert igaz, hogy a kisvasút általános vállalatába belekerült minden munka ennek as egy épületnek a kivételé­vel, azonban a kereskedelmi miniszter által kiadott általános vasútépítési leltételek szerint a vasútépí­téssel kapcsolatos olyan pótmunkákat, amelyeknek értéke nem haiadja meg az egész vállalati összeg husz százalékát, az általános vállalkozónak kell kiadni az eredeti vállalati egységárak mellett és a vállalkozó azt köteles ennyiért pótlólag is elvállalni A vasúti bizottság megállapította, hogy az üzlet­vezetőségi épület épitési költsége csak nyoic­ssázaléka a vasútépítés költségének, tehát — a vasúti bizottság véleménye szerint a tanács szabály­szerűen járt el, amikor árlejtés mellőzésével a munkát a vasútépítő vállalatnak adta ki. A bizott­ság tehát azt javasolja, hogy a tanács ne Írjon ki erre a munkára árlejtést, hanem tartsa fenn eredeti határozatát. Nem tudjuk, hogy a tanács milyen álláspontra helyezkedik ebben az ügyben, de a polgármester szavaiból következtetve — ellogadja minden való­színűség szerint a bizottság javaslatát és még sem ir ki a háromnegyedmilltárdos építkezésre verseny­tárgyalást. Pedig a tanács, ha igy jár ei, a köz­szállítási szabályok szerint helytelenül cselekszik, mert a közszállitási szabályok szerint éppen ugy, mint a kereskedelmi miniszter által kiadott általá­nos vasútépítési feltételek szerint is a pótmunkákat csakis bizonyos kényszerhelyzetben adhatja ki a város versenytárgyalás nélkül az általános vállal­kozónak. Ez az eset pedig az, ha a munka olyan sürgős természetű, hogy kockázatos lenne a köz­szállitási szabályzatban megállapított terminusok betartása, ha a munkát azonnal meg kell kezdeni és a lehető legsürgősebben bevégezni. A kisvasút üzletvezetőségi épületének elkészítése azonban egy­általában nem olyan égetően sürgős, hogy be ne lehetne várni vele azt a néhány hetet, amely a versenytárgyalási felhívás kibocsátásával és a pá­lyázati terminusokkal eltelne. A város érdeke pedig kategórikusan megköveteli, hogy a munka a lehető legkevesebbe kerüljön. Egészen valószinü, hogy a szabályos versenytárgyaláson az árak a város szempontjából lényegesen kedvezőbbekké válnának. Nöi kalap újdonságok J^JRfcjS. \ IA megérkeztek és legolcsóbban |S> kaphatók. 808 1 Knittel Konrád Iskola ucca 26. sz. 1 Alakításokat a lepjutá­J^JRfcjS. \ IA nyo abb áron vállalunk. Uj faszén és tüzelőanyag telep Értesítem a t. fogyasztó közönséget, hoey Párlat kőrút 24. sz. alatt uj (Dztltfanyajrakfárf létesí­tettem. Raktáron tartón mindenféle tüzelőanyagot a legprímább minőségben, legolcsóbb napi áron. Minden mennyiség házhoz szálitva. Telefon: 14—54. Buchwald AdoVXtgXff* ucca* 333 GYERMEKRUHA­üzlet felhagyás miatt a raktáron levő össze3 gyer­mekruhák, kalapok, kötények, ingek stb. feltűnő olcsó áron eladatnak. Horváth Isfvánné, Kelemen ucca 7. 223

Next

/
Thumbnails
Contents