Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-28 / 97. szám

í*2<5 április 28. DELMAQYARORSZAQ 3 A Tábla szerdán délután hirdeti ki az Ítéletet Juhász Gyula sajtépörében. Dobay Gyufa jogi érvek helyett személyeskedésekkel teli vádbeszédet mondott. Kedden délelőtt került sok hnia-vona után a szegedi Ítélőtábla Kováts Rókus-tanácsa elé az a sajtópör, amelyet egy vezércikk miatt Dobay Qyula, a kurzuslip főszerkesztője indi tott Juhász Gyula ellen. A tárgyaláson fel tflnést kellett Dobay személyeskedő vádbeszéde, amelyet Juhász Gyula nyugodt, főlényes nobi­litással, a kulturáltság tudatában utasított vissza. Hubay előadó táblabíró ismertette először az iratokat. A .Szeged' 1924 szeptember 17-iki számában jelent meg a „Nem akatuak többi..." című vezércikk, amely a vasárnapi ébredő gyflléssel foglalkozott. Az előadó elsősorban felolvasta azt a cikket, amely tudósítást közölt az ébredő- gyűlésről, megállapítván, bogy s gyűlésen „polgárháborúról bsetiit az egyik ezegedi ibr idő-vezér". A vezércikk vezérmotivuma az volt, hogy elég volt a bolsevizmusból, akár vörös, akár fehér, akár zöld, vagy fekeie. Nem kellenek olyan emberek, akik a hazafiság álarca alatt Britta niás hőstettekkel dicsekszenek. A cikk egyes kitételeit Dobay magára vonatkoztatta és pört indított azon az alapon, hogy a vesércikk megemlékezett a „levitézlett kormánybiztosról" is. As előadó ezután Juhász Gyulának a tör vényszék előtt elmondott védekezését ismertelte. Jahász kijelentette, hogy általánosságban moz gott a cikk, arról nem tehet, ba Dobay magára vonatkoztatta. Csak igazságot irt, mint mindig, most a magyar becsületért küzdött. Köziudo másu a Hátterek, a Lédererek, az Okolicsányiak tettei, ezeknek bizonyítása túlhaladja az ő ere­jét, Ut egy éviized bűneiről vau szú. — Kereszténységről és magyarságról pedig ne oktasson kl engem a „Nlkoláj" szerzője, — fejezte be beszédét. A törvényszék ezután bűnösnek mondotta ki Juhász Gyulát és hárommtlíió korona pénz­büntetésre Ítélte az enyhitő szakaszok alkalma­zásávall Dobay súlyosbításért is felebbezeit, Juhász ped'g ártatlansága tudatában. A referáda után, miután senktsem lett indít­ványt, a pörbeszédekre került sor. Dobay Gyula mondotta el jogi érvektől men­tes vádoeszédét. Fentart|a felebbezését, kezdte. Juhászt sohasem ismerte. Először 1918 október 30-án ballolt róla. Amikor a királylátogatás alkalmából Klrályhimnuszt irt. Nemsokára gyűlés volt a Kossuth-szobor előtt, Finis Sándor, Becsey Károly és Almássy Endre mel­lett itt Juhász is szónokolt. Azonnali béke­kitést kivetettek. — Ez érdekesen jellemző az 0 személyére, — mondotta Dobay. Ezután az ébredő-gyűlésről beszélt, amely szerinte nem ébredő gyűlés volt, hanem a TESz rendezte. — En ugyan nem vagyok ibredö — mon­dotta ezután —, de tisztessiges hazafiaknak tartom őket ts... Most arról beszél, hogy Juhász Gyula a leg­nagyobb magyar költő, de szerinte nem tud magyatul... A „levitézlett" szó ugyanis sze­rinte annyit jelent, hogy az illető erkölcsi deffektus, vagy büntetendő cselekmény miatt hagyta et helyét. Végűi kijelentette, hogy a vezércikk inkriminált részei mind reá vonat­koztak. — Teljes rosszakarat, a leggyalázatosabb rosszakarat jellemzi az egész cikket. Gyalázatosan megmart nyomorulll hitvány pénzért — fejezte be nobi.is, jogi érvekkel teli, előkelő tónusu vád* beszédét. — Aki arra vetemedett, hogy engem megmart, amikor az én kormánybiztosságom alati senkinek a hajaszála nem görbült meg, még a vádlotté sem, az nem érdemli meg a 92 ik szakasz alkalmazását. Példásan szigorú büntetést kérek 1 Dr. Burger Béla védő állolt ezután fel. — Elsősorban is le kívánom szögezni — kezdte —, hogy in nem kivetem arra az útra Dobay Qyulai, amelyen Ut Járt, holott az leit volna a kötelessége, hogy az Ítélőtábla előtt jegilag fejtegesse telebbezésii. A vádlott be­csületet érintve Dobay olyan kijelentéseket tett, amelyek miatt nem részesült ugyan elnöki rendieutasitásban, de ezeket én határozottan vstsiuntasnom. Ugy véiem, ezeket a kijelen­téseket ö is meg fogja bánni még ... — Soha I szólt közbe halkan Dobay. Dr. Burger ezután kimen,ő beszédében hozzá Jogolt a törvényszék ítéletének Jogi birát&tához. A törvényi zék egyszerűen végezte el az ítélet indokolását, de szerinte nem a perrendtartás szellemiben. A vezércikk vezérfonala Dobay ki­jelentése volt ugyan, de Juhász teljesen általá­nosságban irta cikkét, nem lokális dolgokat tá madoit, Hanem egész intézményeket. Hogy a kitételek kire vonatkoznak, azt a jog szerint kell elbírálni és nem egy ember nézete szerint. — Lehetnek ugyan született félreértők, mon­dotta, de mégis tisztán a jog szerint kell öket eibirálni. — Schmidt Ffrenc, mondotta tovább, egy ismert ébredő vezér volt az, aki, holott nem is tud jól magyarul, polgárháborúról beszélt a gyűlésen. Juhásznak, aki publicista, kötelescége bírálni az eseményeket. Amikor polgárháború ról beszéltek, Juhisanak, aki a béke híve, kö­telessége volt bírálatot mondani, pláne akkor, amikor köztudoaásu volt, hogy egyik gyilkos­ságot a másik panama kiveti. Esek u án Jog­gal követelte ő, hogy ne csak a vörös, de a fe­hér bolsevizmus is szűnjön mtg. Dobay itt ismét közbeszált, mire az elnök figyelmeztette. Burger: A cikk tendenciája az volt, bogy munkat, fogat, szabadságot, humanitást, hala­dást akarunk. Emtáa részletezi ez egyes kité­teleket, amelyek egyike sem Dobayra vonatko­lik, hmem általánosságban. Wells azt mondta: Az európai népek dekadenciában vannak. Hovi lenne a jogszolgáltatás, ba e kijelentés miatt én is, aki európai polgár vagyok, pört indíta­nék emiatt Wells ellen. — Juhász 25 éve iró, aki soba nem volt még biróság előtt. Nyilvánvaló és mindenki tudja, hogy Ideálokért küzd. As ilyen ewber megérdemli a büntetőnovella alkalmazását. Vé­leménye szerint Dobaynak nem az fáj, bogy Juhász bírálatot irt, nem is azt célozta, bogy Oícsflletét megvédje, de a pör megindításában véleménye szerint az volt a vezető motivum, hogy a politika ellenkelő oldalán küzd Juhász Gyula. — Teljes felmentési kitek, nagyteklntetü Iiilö­tábla, — fejezte be beszédét. Juhász Gyula ezután as elnök felszólítására röviden csak ennyit válaszolt: — En most egyelőre egy lényegtelen dolgot szeretnék elintézni: valóban irtam Királyhim­nuszt az októberi forradalom előtt, de ezt sze­retett sógorom, König Péter kérésére és zené­jére szereztem él es igy nem annyira Király* himnusz volt, mint inkább Kőnighlmnusz. (Derültség.) Eizel nyugodtan visszaült a vádlottak szé­kébe. Két percre vonult csak vissza a biróság, ami­bor Kovács elnök kihirdette, bogy az ítéletet szerdán diluidn 4 órakor hirdeti kt. Pusztité robbanás a gráei puskaporgyárban Megszcn«sed«tt holttestek, ltomló falak. (iBudapesti tudósítónk telejoajtlentése.) Orác­ból jelentik: A Troffaiach puskaporgyár első őriőmfihelyében kedden délelőtt eddig ismeret­len ok bél hatalmas robbanás törtint. Schweiger és Heindmer munkások életűket vesztettek. Holttestük részben megszenesedett és megcson­kult. Heindmert a robbanás ereje mintegy 40 méter távolságra dobta. A robbanás letépte az épület északi falát és a tetői mintegy 150 miternyire röpítette. A rázkódás olyan hatalmas volt, hogy sok házban az ablaktáblák betörtek is az ajtók Jtlpatlan­tak, A gyár személyzete nyomban a robbanás után a veszedelemben forgó tárgyakat vizzel árasztoita el, hogy az ujabb robbanásokat meg­akadályozza. Bach Artúr morfiummal megmérgezte magát egy bécsi penziéban. Megrendítő lépéssel fejeződött be hétfőn dil­u'án Bach Artúr tragikus élete, aki tulajdonké­pen a pusztító háborúnak ejy késői szeren csétlen, önmagával is meghasonlott áldozatit, aki a Belvárosi Bank igazgatói szobájából ke rűlt klinikára, majd szanatóriumba, végűi i» egy bicsl penzió zárt ajtói mögött önkezivet vetett véget Hetinek. Az öngyilkosság hire ked den érkezett meg Szegedre, a jelentések még szűkszavúak, de a szakadozott táviratokbői és értesülésekből előrajzolódik a fia'al bankigaz­gató tragédiája. A megrendítő eseményekről a Délmagyarország munkatársa a következő rész­le eket jelentheti: A fiatal Bach Arlur tavaly nyár óta a Bécs mellett levő Inzersdorf szanatóriumának volt lakója. A hegyek között levő szanatériuabil csupán néhány nappal ezelőtt bocsátották útnak, ahonnan látszólag gyógyultan távozott. Bécs­ben telepedett meg ezután, egy csöndes pen­zióban bérelt magának szobát, mert az volt a szándéka, bogy még a fronton szerzett suIyo& lábbaját fogja egy professzornál kezeltetni. Harctéren szerzett lábsebe ugyanis állandóan gennyeseden és igen heves, gyötrő fájdalmak­kal járt. Alig tartózkodott néhány napig a penzióban, amikor hitJŐn dilben bezárt szobájában holtat találták. A penzió személyzete az első pillanat­ban nem talált magyarázatot a halálesetre, majd mindinkább megerősödött az a gyanú, hogy Bach Artúr öngyilkosságot kövtieit el, meg­mirgezte magát. Az öngyilkosságot erősítette meg az is, hogy a szoba asztalán néhány sor Írási talállak, amelyben Bcch Artar arra kéri a penzió vezetőjét, hogy itttsitse hüálítól Pick Móricot, az erlaat szalámigyár vezetőjét. A to vibbi jelekből pedig arrist következtettek, hogy morfiummal mérgezte meg magái. A halál köz­vetlen és pontos okát a natósági vizsgálat er?d. ménye fogja megállapítani. Az öngyilkosság hire Szegedre Plcn MSric távir lábol érkezett meg, aki a család egyik bará ját értesítette a történtekről. A szerencsétlen véget ért Bic>i Arlur Bach Jenő legidősebb fia volt, akinek píly*j« igen úzépeo, magasba ivelően indult. A fess, jó modorú, uri lényű fiatalember először egy elő­kelő bécil banktisztviselője volt, majd a háború folyamán bevonult. A 46-os ezred egyik leg­jobban ismert, legnépszerűbb főhadnagya volt, páratlan vitézsége, vakmerő haditettei miatt megkapta a megkapható összes kilünietist, tibbek között az arany vltizsigi irmet, valamint a vaskorona rendel is. Tragédiáját tulajdonképen a háború okozta, azt lehet mondani, a háború egy késői áldozata. Frontszolgáíata közben több alkalommal súlyo­san megsebesült. A kinzó és gyötrő hosszú fáidslmsk alatt láncolódott hozzá a morfiumhoz, amtlylől nem tudott elszakadni. A morfinizmus aztán még súlyosbította állapotát, szinte teljesen aláásta testi és lelki erejét. Amikor 1923 végén édesapla segítségével betépett a Belvárosi Bank Igazgatóságába, ugy látszott, egésisége és életkedve visszatért. A bank bukását megelőzően azután fájdalmai és sebei kiujaltak, heteken át nem járt be a bankba, suiyoi fájdalmakkal járó, egyre súlyosbodó lábsebe ágyhoz kötötte, ugy, hogy több alkalommal meg is operálták. Eppea a legutolsó operáció után irte a bank összeomlásának hire, amelynek közvetlen előz­ményeitől nem is értesült, szenvedéseiben meg akarták kimélni ettől. A bink összeomlása súlyosan befolyásolta lelüi és idegállipotát, annyira, hogy családja mér akkor tsrtott az öngyilkosságtól. Idegálla­pota ekkor már olyan volt, hogy az orvotok rendezettre a szegedi egyetem etmekilnlkdjára vomL be. Hostzu hónapokig kezelték itt állandó felügyelet alatt, mig az elmúlt év nyarán tűdé­lét ia megtámadta a kór olyannyira, hogy az orvosok hegyi levegőre küldtek Igy került az­után az insersdorfl szanatóriu mba, ahonnan a bécsi pemió csöndes szobája következett. Az utotsó állomás. Bach Ariur halálának hire mindenütt meg­döbbenést keltett, családja már remélte, hogy a hosszas szanatórium kezelés után meg­gyógyul lába, tüdeje is és visszanyeri élet­kedvét. A Bach-csafádot a legidősebb fiu ön­gyilkosságával rövid időn belül a harmadik súlyos csapás érte. Eredményes, jótékony és dolgos élete delelőjén hait meg Bach Jenő,

Next

/
Thumbnails
Contents