Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-28 / 97. szám

28 OCLMAQYARORSZA Q 1926 április 28. három évvel ezelőtt pedig Önkezével vetett véget éleiének Bach Ferenc. Aztán öccse, aki bátyiénak méltó párja volt a fronton és aki megvált az életlOl azért, mert egyik szemét fenyegette. Kedden délntán, a hir vétele után egyébként Bach Artnr két testvére utazott Bécsbe. A szerencsétlen sorsú fiatalembert vilősiintUeg Bécs kilfitték, másik szemét pedig a megvaknlás : ben kisérik el utolsó útjára. Amikor az ügynök „adót ir össze" és biztosításokat köt. Monstre csalási pör a szegedi törvényszék előtt. A szegedi törvényszék Juhász- tanácsa előtt kedden délelőtt tanyai magyarok vonultak fel mint aértettek, akik a tanyakai Járó biztosítási ügynököknek lettek áldozatai. A vád szerint Nimei István ügynök, Veith János börtönőr, Kiss Ferenc, Miklós Sándor éa Miklós István 1925 nyarán kilátogattak a szegedi tanyák közé és a nagyobb gazdákat azzal keresték fel, hogy ők Szeged város kiküldöttet és azért Jöttek, bogy az adókat egy tételben történő kivetéssel állapítsák meg. A gazdák nagyon megörültek a „városi adótisztviselők" kijövetelének, akik a gazdák bemondásai alapján felvették a helyszini adatokat, majd pedig munkájuk befejezése után alá is irafták a felvett jegyzökönyveket. A gazdáknak ciak akkor volt már gyanús a város kiküldötteinek munkája és akkor vették észre, hogy milyen jegyzőkönyv alá irlák nevüket, amikor a budapesti Eiső Keresztény Blxtositó Társaság széiküldiite a befizetési lopni. Ekkor tűni ki, hogy a „város kiküldöttei* a valóságban biztosító ügynökök voltak, akik ilyen fondorlatokkal akartak biztosilási üzleteket kOtni. A keddi főtárgyaláson kihallgatott biztosilási QgynökOk tagadták, hogy hamis bemondásokkal közelítenék meg a gardákat. Erősítették, hogy minden egyes gazdánál, mint biztosítási ügynökök járlak, akik minden kényszer nélkül irták alá a biztosítási kötelezvényeket. Egy másik biztosító társaság bosszújának mondották a gazdák egyöntetű feljelentését és tagadták, hogy a vádbeli csalást elkövették volna. A főtárgyaié sí napon mintegy 16 gazdát hallgatlak ai, akik vallomásukban mégerősitették a vádbeli cselekményt. A nagyszámú tanúkihallgatások még a késő esti órákba is belenyúltak, ugy hogy Juhász tanácselnök a főtárgyalás! délután hat órakor berekesztette és annak folytatását szerdán reggelre tűzte ki. Wimmer Fülöp indítványa kövezési program megvalósítására. Az áprilisi ItÖigyülés az indítványok közgyűlést lssz. Az áprilisi közgyűlés sz indítványok közgyűlése lesz. Annyi rengeteg indítványt jegyeztek ugyanis be a városatyák a szerdai közgyűlés tárgysorozatára, amennyi hosszú Idő óta nem gazdagította egytömegben a közgyűlés tárgyalási anyagát. Az indítványok legnagyobbrésze abból a témakörből való, amely jelenleg tul az egyetemen és tul a tanyai vasúton a város legfontosabb és legégetőbb problémája: a városrendezés témaköréből. A legáltalánosabb jellegű indítványt Wimmer Fülöp kamarai elnök terjeszti a közgyűlés elé. Indítványa a következő: „Utasítsa a közgyűlés a város tanácsát, hogy a polgármester ur által tett nyilatkozat ellenére igenis folytassa legalább még ebben az évben a város kövezését olyan alapon, amint az elmúlt évben a nagykörutat köveztette ki. A városi tanács előtt fekszik két kövezési vállalat ajánlata, annak felhasználásával megvalósíthatja a város azt a kövezési programot, amelyet a nagy kövezési bizottság állított össze mináen városrész igényeinek figyelembevételével, olyan módon, hogy csak a legsürgősebb és a tűrhetetlen állapotokat megszüntető munkákat vette fel az idei programba. Kösse le a közgyűlés erre a körülbelül tizenötmilliárd koronás munkára a költségvetésben előirányzott kövezési hitelből megmaradt négy és félmilliárd koronának azt a részét, amely a legszükségesebb állandó jellegű fenfartási munkák költségeinek levonása után megmarad, ugy hogy ezek a legsürgősebb és a város szégyenletes állapotát megszüntető munkák még ebben az évben elvégeztessenek. A következő két-három esztendőben inkább redukálja a város az állandó jellegű fentartási munkálatokat." Wimmer indítványának elfogadása esetén a kővetkező uccákat kövezné ki az idén a város: A Kossuth Lajos sugárut utolsó szakaszát, a Szent György uccát, a Vásárhelyi sugárut nagykörutonkívűli szakaszát, a Debreceni, Fecske és Molnár uccákat, a Gyertyámos uccát, a Borbás uccát, a Topolya-sort,aRóka,aGalamb, a Pusztaszeri uccákat, a Lengyel és Fodor ucca és a Csongrádi sugárut közOtt, a Vasasszentpéter, a Bokor és a Fodor uccát, a Tábor uccát a Kossuth Lajos sugáruttól a Valéria térig, * Tábor ucca folytatását, az Uj tér, az Árva, az Árviz, a Zákány és a Katona uccákat, a Pozsonyi Ignác uccát a Kossuth Lajos sugárut és a Pulc ucca között, a Kórház uccat a Pulc és Rigó uccák között és a Marstéri gyalogjárdát. Az alábbi uccákat pedig kiaszfaltoznák: a Fodor, Szentmihály és Osztrovszki uccákat, a rókusi templom környékét, a Valéria teret, az Indóház teret, a Gyertyámos ucca járdáját, a Szent György uccát, a Vásárhelyi sugárutat és a Madách ucca járdáját A tanács az indítványt azzal a javaslattal terjeszti a közgyűlés elé, hogy a közgyűlés adja azt vissza a tanácsnak, hogy a tanáé* a kövezési programmal együtt terjessze megfelelő javaslattal a közgyűlés elé. A kövezési programot ugyancsak az ápriiisi közgyűlés fogja letárgyalni. Ez a fontos kérdés nem szerepel ugyan a szerdai közgyűlés tárgysorozatán, de a polgármester a közgyűlésen pőttárgyként bejelenti a földbérek redukálására vonatkozó tanácsi javaslattal együtt. A két póttárgy fetárgyalására pedig egy héttel elnapolja a közgyűlést az eredeti tárgysorozat letárgyalása után. Ugranebbe a témakörbe tartozik az az indítvány is, amelyet Korom Mihály terjeszt a közgyűlés elé, azonban ö csak a Debreceni, a Bihari és a Fecske uccák feltöltését kívánja abból a földtömegből, amely a nagykörút kikövezésével vált feleslegessé és most ott hever a nagykörúton. A tanács az indítvány elutasítását javasolja, mert a pécskői bazallbánya részvénytársaságnak, amely a nagykörutat kikövezte, szerződési kötelessége, hogy a kiásott földet háromszáz méternyi távolságra ingyen elfuvaroztassa. Az indítványban megjelölt uccák ennél nagyobb távolságra vannak és igy olcsóbban jön ki a város, ha az ide szükséges földet a Tisza árteréről fuvaroztatja. Hasonló tárgyú indítványokat terjeszt elő Franki Antal is, aki első inditványában azt kéri, hogy a város hatósága kötelezze a villamosvasutat a Szent György uccában tavaly megkezdett ucca-, illetve burkolatjavítási munka befejezésére, a második indítványában elpanaszolja, hogy a Szent György uccában készített kocsiút tulmagas, ugy hogy a hozzávaló gyalogjáró magasabb lesz a házak földszintjénél. Indítványozza, hogy a város alacsonyabbra építse a kocsiutat. Az első indítványt a tanács elfogadásra ajánlja, a második indítványt azonban elvetésre, mert a mérnöki hivatal a városrendezési szabályrendeletben előirt nívón állapította meg a Szent György ucca kocsiutjának magasságát. Az algyői Tisza hid átalakítása. Wimmer Fülöpnek van még egy indítványa. Azt kívánja, hogy a város halósága kezdje meg a tárgyalásokat a kereskedelmi kormánnyal és az érdekelt törvényhatóságokkal az algyői vasúti hídnak a gyalog- és a kocsiközlekedésre való alkalmassá tétele érdekében. A vasúti hidat nagyon kevés költséggel át lehetne alakítani erre a célra. A tanács az indítványt magáévá téve javasolja, hogy a közgyűlés írjon fel ebben az ügyben a kormányhoz, kérje fel támogatásra a város képviselőit és kérje fel csatlakozásra az érdekelt törvényhatóságokat is. Dr. Krausz József azt Indítványozza, hogy a város bontassa le a régi szegedi vár Stefánián levő utolsó maradványát, a helyét töltesse fel és oda építse majd fel a városi zenepalotát. A tanács ezt az indítványt elvetésre ajánlja, mert a Stefániái váromlEd'k a város egyetlen történelmi emléke és igy megbecsülhetetlen kár lenne, ha ezt is cltűn etnék. Gróf Apponyi Albert ucca. Dr. Pap Róbert inditványában azt javasolja, hogy a város nevezzen el egy uccát gróf Apponyi Albert nevéről abból az alkalomból, hogy a kiváló államférfi most tölti be nyolcvanadik esztendejét. A tanács pártolólag terjeszti ezt az indítványt a közgyűlés elé és azt javasolja, hogy a közgyűlés a Mérey uccát nevezze el gróf Apponyi Albert uccának. Ennek a tanácsi javastatnak erdekes előzményei vannak. Móra Ferenc a Dugonics-Társaság vasárnapi Széchenyi emlékünnepélyén elmondott csevegésében beszélt a Mérey uccáról. Elmondotta, hogy Szegeden alig van valaki, aki tudná, hogy ki volt az a Mérey és miért neveztek el róla egy uccát. Mérey közönséges „császármadár" volt, a legnagyobb magyarfalók közül való. A pozsonyi diétának volt valamikor egészen szürke alelnöke. Mint állami tisztviselőt küldték egyszer királyi biztosi minőségben Szegedre, hogy itt igazságot tegyen abban a pörben, amelyet a város egyik elbocsátott főtisztviselője indított a város ellen és amely évtizedek óta húzódott, Mérey a város magisztrátusának adott igazat és a hálás tanács ezért keresztelt el egy uccát Mérey uccának. Dr. Szenárey Jenő tanácsnok, aki végighallgatta Móra Ferenc csevegését, annak alapján tette meg Pap Róbert indi ványával kapcsolatban javaslatát a tanácsnak és a tanács — szintén Móra okfejtése alapján — örömmel fogadia el ezt a javaslatot. Franki Antal harmadik indítványában azt kívánja, hogy a közgyűlés rendjíre — mint valamikor régen — ismét a terembiztosok ügyeljenek és azok akadályozzák meg, hogy a nem városatyák is a teremben tartózkodjanak. A tanács az indítványt pártolólag terjeszti a közgyűlés elé. A színigazgatónak már nem kell a szanálás. A szerdai közgyűlés tárgysorozata nem lenne teljes, ha snaházűgy nem szerepelne rajta, de hát szerepel, még pedig egészen érdekes. Andor Zsigmond színigazgató ugyanis beadványt intézett a város tanácsához és abban bejelenti, hogy mivel a város hatósága elhúzta a szanálást, időközben magánegyezséget kötött hitelezőivel, tehát kéri, hogy azt a beadványát, amelyben a szinház fel szerelését ajánlotta fel a városnak a szinház pénzügyi szanálása ellenében, tekintse most már tárgytalannak a tanács. A tanács örömmel tekinti tárgytalannak, mert hiszen ugy 3em volt valami nagy hajlandósága a szinház szanálására. Andor Zsiga azonban mást is kér. Bejelenti ugyanis, hogy a színészekkel szemben fennálló gázsitartozását, minlegy hetvenmillió koronát és a színészek nyugdijegyesűlelénél fennálló tartozását, negyvenmilliót, nem tudta önszanálása folyamán kifizetni. A várostól kért tehát megfelelő kölcsönt és kötelezettséget vállal, hogy azt napi négyszázezer koronás részietekben visszafizeti a városnak. A tanács többsége teljesíthetőnek találta ezt a kérelmet és javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, hogy engedélyezzen százmillió korona kölcsönt a színigazgatónak, de ezt a pénzt a főszámvevő kapja meg és ő gondoskodik arról, hogy abból tényleg a szinészek és a nyugdíjegyesület kapják meg járandóságaikat. Ezzel azután egyelőre ismét lezárultak a szinház szanálási aktái. Néhány befolyásos ember. A tanács végűi az ipari érdekeltségek kívánságára javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, hogy az feliratilag tiltakozzon az anyagbeszerző központ felállítása ellen. — Hogyne ti takoznánk — indokolta meg a polgármester a tanács határozatát az előkészítő tanácsülésen —, amikor arról van szó, hogy néhány befolyásos ember akarja ellátni az egész vidéket nyersanyaggal. {Hifváregumenu-j [ asszony...? { j megtudja 1 péntektől vasárnapig |a Korzó Moziban. $ Szépirodalmi könyveket minden nyelven és minden műfajban vesz, elad éa cserél Hungária Antiquarium BatthyAnjr ucca 2. szám. Telefon 12-51. Csak 16 éven felülieknek 111 a Belvárosiban MACISTE a pokolban (Ördögök a földön).