Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-25 / 95. szám

1926 *prilis 25. DBLMAGYARORSZAQ S Conrad Veidt. L Egy vidéki moziban láttam öt először, a világmüvé­aaetnek egy kisvárosi hodályában. Mellettem az állat­orvos ét a járásbiró szorongott és ugyanazt akarták, mint én: képzelt utazást a nagyvilágban. Egy égbe­kiáltó rémdrámát pergettek a vásznon (ahogy a kis fikn-Mórtc Indiát és a hindukat elgondolja), de Conrad Veidt asztrálteste és démonszeme diadalmasan emel­kedett az egész ponyvaromantika fölé, szinte a végte­lenbe nőtt. Akkor éjjel furcsa álmaim voltak és az ju­tott eszembe, hogy ez a hórihorgas, szikár, fiatal ger­mán művész nagyon hasonlít az ifjú Schillerhez, de egy olyan Schillerhez, akit E. T. A. Hoffmann meg­babonázott. Conrad Veidt megbűvölt varázslóI 2. Századszor mondom: a mozi a demokrácia színháza. A film a jövő művészete. A kinematográfia megvaló­sította az ábrázolás perpetuum mobilejét. De.. . még mindig a gyerekkorát éli. A technikája szédületes, ám a kulturája sokszor bődületes. A százfüzetes rabló- és ötkötetes kalandorregényt pótolja sokszor. Az ameri­kai milliárdosok ée az európai szélhámosok világnéze­tét egyesifi gyakran. De éppen azért, az olyan tiszta művész, az olyan egész férfi, az olyan igazán valaki, mint Conrad Veidt, messze kiragyog belőle. Hány szép fiu hódit a filmen, aki csak szép fiu, semmi más. Hány fitos baby hódit a vásznon, aki csak fitos baby és semmi más. Hány Petrovich Szvetiszláv és Dán Nor­bert £őzi világszerte olvadóra üres eleganciájával és merev kellemével a nöi sziveket 1 (Es viszont.) Conrad Veidt valódi művész a legjavából. 3. Először a homloka tünt föl, a nagyszerű homloka, amely egéBz lényén uralkodik, mint a kupola a dómon. Csak a gondolkodóknak van ilyen homlokuk, amely világit szinte, pedig alatta ott ragyognak a beszédes szemek testvérlámpásai, a titok e nyugtalan és nyug­talanító tükrözői. Conrad Veidt elsősorban lelki jelen­ség, mindenekelőtt az intellektusra hat. Idegember, kissé morbid, a modern nagyvárosi élet álmodozója. Mert a schilleri Sehnsucht ott sejtelmeskedik és ott sóhajtozik szinte minden tekintetében és mozdulatában. (És akik hallották, azok hozzáteszik, bogy a hang­jában is.) Én, ha csak tehettem,' mindig megnéztem a filmet, amelyen játszik, amelyen él és uralkodik. Lényegében Urikus természet ő is, mint minden valamirevaló mű­vész a világon. Az élményeiből merit, gazdag palet­tája színeit érzései adják elsősorban, emlékei és vágyai és mindent összefog valami díabolikus alapsiin, valami luci­Jeri tónus, amely a mély értelem és a magas szenvedély egészen egyéni, mondjuk ki csak bátran: conrad­veidii harmóniáját adja meg. Az ő Cesare Borgiája több, mint a reneszánszdrámák és regények konven­cionális bíboros gazembere, az ő Cesare Borgiájában van valami annak a rejtelmes szőke bestiának filozófiai hangulatából, akit egy másik nagy, talán legnagyobb germán müvészgondolkodó hirdetett, mint az Anti­krisztust. Conrad Veidt Don Carlosa, schilleri nemessé­gével és arkangyali fenségével ugy kiri a mozidráma banális kereteiből, mint egy Velazquez-portré egy Makart-rámából. A Paganini-filmet, ezt a kápráztatóan unalmas giccset valósággal metafizikai magasságokba éB mélységekbe lendíti igazán boszorkányos művészete, amely a zene e bűvészének legendáját megfoghatóvá tette számunkra. Conrad Veidt becsületes bűvészi 4. Azok közül való, akik szeretnek bennünket, mert ismernek. Petőfi és Ady szerepel diadalmas előadásai­nak műsorában. E diabolikus művész bizonyosan kí­sérteties erővel és igazsággal érezteti Petőfi Örültjének és Ady Öskajánjának" borzongató szépségeit. Leg­utóbb Bécsben éppen a minden titkok verseinek nagy magyar költőiét tolmácsolva aratta legmaradandóbb sikerét. A múltkor, Budapesten, Babits Mihályt és Kosztolányi Dezsőt átkarolva jelent meg a tombo'ó tapsok záporában a babéros dobogón, Conrad Veidt fölér nekünk, gazdag szegény magyaroknak, néhány kultuBzminiBztsri államtitkárral. Mindenesetre jobban megbecsül bennünket, mint Petry Pál ur Móricz Zsigmondot. Conrad Veidt a miénk isi Juhász Gyula. Május tizenkettedikén Genfben megkezdődik a nemzetközi utlevélkonferencia. t Zigotót és a néoer Bies, április 24. (A Délmagyarország bécsi iudósiiójdlói.) A Népszövetség május 12-ére Genfbe Összehívta a atmzeikőzi uUevéíkenft­reaciil, amelyen as európai államok meg fogják vitatni a forgalmat és kereskedelmet oly káros mértékben gátló vizám-rendszer megszüntetéséi Amerika már régen azt a követelést támasz­totta az európai államokkal szemben, hogy szüntessék meg a vizám-rendszert, mivel az út­levél is elegendő igazolvány a határvizsgálatok alkalmával. Mostan Anglia is csatlakozott ehhez az állásponthoz és a genfi konferencián Anglia képviselői is indítványozni fogják a vízum­kényszer megszűntetését. Persze, felette kétsé­ges, hogy a különböző államok a konferencián meg fognak egyezni ejymással. Kevés remény van erre és igy nem lehet számítani arra, hogy a genfi konferencia meghozza a vízum meg­szűntetését. Rendkívüli segélyt kapnak a városi nyugdijasok. a^BIM <•> minden más kézimunkát és elöralzo­n I Pl £,l9I| lista legmodernebb minták alapián, elismert legszebb kivitelben és legjutányo»abb áron készítek. M ií I I CD CD5C1 kézimunka üzlete 7 riUfcfcEK CK&dl Szeged, Takaréktár ucca 1. szám. Megirla a Délmagyarország, hogy a városi nyugdijasok mintegy ötventagu küldöttséggel keresték fel a héten a polgármestert, akitől azt kérték, hogy a város számukra is utalja ki azt a huszonötszázalékos városi pótlékot, amelyet Január ilsejétöl kezdve az akiiv tisztviselők is megkapnak. A polgármester ugy nyilatkozott a küldöttség előtt, hogy ezt a kérelmet nem tel­jesitheti a város hatósiga, mert a kormány éppen most akarja országosan rendezni s nyugdijasok illetményeit, mint ahogy a jinuár elsején életbeléptetett státuszrendelettel az akliv városi alkalmazottak fizetését már rendezte. Csak az országos rendezés után foglalkozhat a város a nyugdijasok kivánságának elbírálásával mivel azonban a városi nyugdijasok il élményé tényleg kevés, a tanács még az áprilisi köt­gyülis elé javaslatét terjeszt, begy a nyugdíja­sok számára utolján ki megfelelő rögtöni segélyt, éppen ugy, mint ahogy az elmúl évbtn is. A pénzügyi bizo tság szombaton délben a polgármester elnökletével ülést tartottt és Rack wmttokm/tomtootewiMmtmnfíMnM fjwwtwwwwwwwww^ A Délmagyarország mindenkitől független sajtóorgánum. II tanács döntött a kisvasút vagonjai ügyében Ujabb szegedi ajánlat érkezett a személykocsik dolgában. Lipót pénzagyi szenátor javaslatára elhatározta, hogy javaslatot terjeszt a tanács, illetve a közgyűlés elé a nyugdíjasok rögtöni segélye ügyében. A javaslat szerint azok a nyug­dijasok, akik 1925. év juliusa elölt vonultak nyugalomba, akik a legkevesebb nyugdijat kap­ják, egyszer és mindenkori segélyképen kapjtk meg fizetésük ötven százalékát, aktk ellenben 1926 január elseje előtt mentek nyugdíjba, azok már nagyobb nyugdijat kapnak, tehát utalja ki számukra a közgyűlés egy havi illetményük husz százalékát, azok ellenben, akik január óta vonultak nyugalomba, akik már megkapják a huszonötszázalékos városi pótlékot is, ne kap­janak most semmit. A pénzügyi bizottság javasolja, hogy a vá­rosi költségvetés kimenteit rendkívüli alapjára fordiíson a közgyűlés egymilliárd koronát ab­ból a hárommilliárd koronából, amelyet erede­tileg a betegápóiási hozzájárulásra irányzott elő, de amely a betegápolási hozzájárulás elenge­dése következtében felszabadalt. A város tanácsa a szombati kisfanácsfllés után rendkívüli ülést tartott, amelynek egyet­len tárgya volt a már kellőképen előkészített vagonügy formai elintézése. Berzenczey Do mokos műszaki főtanácsos ismertette a kül­földi és a budapesti karlelfbe tömörült gép­gyárakkal folytatott tárgyalásokat. Elmondotta, hogy a magyar kartell a kisvasút terveiben meghatározott nagyságú vagonparkért erede'i leg öt és egynegyedmilliárd koronát kért. Ebből a hatalmas összegből azonban a tárgya­lások folyamán és a kocsiiipusok megenged­hető egyszerűsítése következtében két és fél­milliárd koronát leengedett, ugy hogy legutóbbi ajánlatában összesen hárommilliárdhétszázmillió koronát kér, tmely csak félmilliárddal több a város hatósága által erre a célra előirányzott összegnél. A gyárak kö elezik magukat, hogy a megrendelt kocsikat, ha a rendelélt hétfőig megkapják, legkésőbb novemberig leszállítják. A város a vételárat öt részletben fizetheti. A véteiár nyolcvan százalékát a szállításig, husi százalékát pedig a szállításkor. Az eddigi alku dozások eredményeképen az árak a következők: Négyféle teherszállító vagon van. A nyitott teherkocsi fékkel 33 millió, fék nélkül 40 mil­lió, a csukott teherkocsi fékkel 49, fék nélkül 58,900 000 korona. A személyszállító kocsik árát a kartell százötvenmillió koronára mérsé­kelte az eredeti ajánlatban szereplő 320 millió koronáról. A tanács elhatározta, hogy további alkudozá­sokkal bizza meg Berzenczey Domokos műszaki főtanácsost, Scultéty Sándor főszdmvevőt és Mihályfy László főmérnököt, mert a legutolsó ajánlatban szereplő egységárak köiött van még néhány olyan, amelynek mérséklése várható és kívánható. A város képviselői hétfőn utavnak Budapestre, hogy ott perfek uálják a megren­delést. A rendkívüli tanácsülésen szóbakeralt a sze­gedi iparosoknál megrendelendő próbavagonok kérdése is. Berzenczey főtanácsos elmondotta, hogy Páify Dániellel, az érdekelt iparosok kép­vise-őjévei tegnap megegyezett, *o*y a szegedi iparosok tiz nyitott féknélküli teherkocsit szál­lítanak 35—40 millió koronáért darabonként. A rendelést szétosztják a vállalkozó iparosok közitt, ugy bogy mindenkinek jusson a mun­kából. Kikötik azonban, hogy azok a gyárak, amelyeknél a város megrendeli a kocsiparkot, bocsássák a város, illetve a szegedi iparosok rennelkezésére a kocsiterveket. A tanács elhatározta, hogy a tiz próbavagont megrendeli a szegedi iparosoknál és megbízza a néifőn Pestre utazó tisztviselőket, hogy az iparosoknak a tervre vonatkozó kívánságát ik­tassák a megrendelés feltételei közé. A műszaki főtanácsos ezután bemutatta ast a külön benyújtott ajánlatot, amelyet Bugyi Mihály szegedi gépgyáros tett a városnak az egész kocsipark szdllitdsáru. Az ajánlatban sze­replő egységárak — a személykocsik árának kivételével — lényegesen drágábbak a buda­pesti gyárak egységárainál. A személykocsik ára ezzel szemben darabonként harmincmillió koro­nával olcsóbb. A polgármester a tanácsülésen ugy nyilatkozott, hogy szivesen megrendelne Bugyi Mihály gépgyárában két próba-személy­kocsit, már csak az iparosok megnyugtatása érdekében is, a tanács többsége azonban aggo­dalmaskodott, hogy éppen a személykocsikat nem tudhatja egyetlen gyakorlatlan szegedi iparvállalat sem elkészíteni. Igy ebben az ügy­ben további tárgyalások következnek. Dohnányi zongoraestje május 8-án a Belvárosi Moziban. legyek Harmóniánál. üiléfbői visszamaradt finom szalma, selyem, filc és bársonykalopok, kalap­kellékek, kalapállványok, vászonhuzalos kalapdoboz darabonkínt is, m nden elfogadható érőn eladók. Löw Lipót acca 15. 1. emelet balra. 179 Jumpei* ruhák és gyermek ruhák St"'""S KELEMEN UCCA 11. SZ., I. EMELET.

Next

/
Thumbnails
Contents