Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-25 / 95. szám

2 DBLMAQTAffORSZAtt 1526 április 25 Két vonatkisiklás katasztrófa nélkül s kelenföldi és a ferencvárosi állomáson. (Budipeül tudósítónk telefonjelentise.) A Budapes—kelenfödi állomáson szombaton délután 4 óra 27 perckor a 6. számú gyorsvonat soproni kocsija a váltó időelőtti átváltása következtében kisiklott. Az utisok közül senki sem sérült meg. A vonít négy utolsó kocsiját viszszahagyvi, 35 perc késéssel folytatta u ját. Hason'ó baleset történt nem sokkal később a Ferencvárosi pályaudvaron is, szerencsére minden súlyosabb következmény nélkül. A váltóállifásnál hibás alkalmazottakat a szolgáltból aíonnal elvonták és a legszigorúbb vizsgálatot indították meg. A villamos derékban kettévágott egy hétéves iskolásfiút. (Budapesti tudisiiónk telefonjelentise.) Az újpesti rakparton egy 16-os jelzésű villamosvasúti kocsi, melyet Kovics IV. József kocsivezető vezetett, elgázolta Jmerntk László hétéves isko'áifíu', akii a villamos kerekei derékban kettévágtak. A szemtanút azt vallották, hogy a villamos nagy sebtssiggel robogott s a gyermeken keresztülgázolva, még 5—6 lépésnyire továbbszágaldott, mikor a kocsivezető lefékeite a kocsit. A rendőrség a kocsivezeiőt őrizetbe vitte. Teljesen árvának tekintendő-e az az árva, aki apját-anyját elvesztette, de akinek olyan mostohája van, aki nem vállalkozik eltartására. A városi nyugdíj bizottság érdekes elvi döntése. A város nyugdijbizoltsága szombaton délben ülést tartott és igen érdekes elvi határozatot hozott egy aktuális eset ei kapcsolatban. Nem iégen elhalt a város egyik magasabb állása tisztviselője és három gyermeket hagyott árván. A két idősebb leánygyermek korábban élhunyt, első f?leségé ől származik, a legfiatalabb fu pedig második feleségétől való, aki most özvegyen maradt. Az időtebbik leány édesapja halála után néhány hónappal betöltötte huszonnegyedik életévél, nagykorú lett és igy a város nyugdijszabályrendelete érielmében nem igényelhet a várostót neveltetési Járulékot. A fiatalabb leány azonban ellátandó. A nyugdijszabályrendelet ugy intézkedik, hogy a városnak az özvegyi nyugdíjon kivül neveltetési járulékot is kell fizetnie a kiskorú árvák* nak, még pedig mindegyiknek külön-külön az özvegyi nyugdij egy ötödrészét, ebben az esetben ötszáznegyvenezer koronát. Retek Lipót pénzügyi tanácsnok, mint a bizottság előadója azt indítványozta, hogy a njugdíjbizottság ilyen értelemben tegyen Javaslatot a város tanácsának, illetve a közgyűlésnek, vagyis állapítsa mig a ki ikoru árva havonkinti neveltetést járulikát őlszáznegyvenezer koronában, ax ixvigy nyugdiját ptdíg 2,160,000 korosában. Az előadó javaslata ellen azonban a bizottságnak majdnem minden egyes tagja felszólalt. A felszólalók leginkább miltányossdgi szempontokra hivatkozva kérték a nagyobb neveltetési Járulék megállspitását. Elmondották, hagy az özvrgy, aki a kit idősebb árvának moitoha anyja volt, nem vállalkozik a gyermekek eltartására it neveltetisire. Ezt az indiíványt Bárkányi Zoltán árvaszéki elnök Jogilag is megformulázta. Elmondotta, bogy a nyugdíjszabályrendelet értelmében a kit leány teljesen árvának tekintendő, mert a mostoha nem vállalkotik eltartásukra is igy a neveltetisi járulékra jogosult fiatalabb leánynak a jirulik kitszerese jár. Van ugyan a nyugdijszabályrendelctnek egy olyan szakasza is, amely azt mondja ki, bogy abban esetben, ha az árvák mostohája nem vállalkozik a gyerekek eltartására, az árvaszék lefoglaltathatja az özvegyi nyugdij egyharmadrészét is és ezt az összeget a kiskorú árvák gyámjának fizettetheti ki, azonban ez fdggetlen a szabályrendelet másik rendelkezésétől, amely a kétszeres járulékra vonatkozik. A pénzügyi szenátor az árvaszéki elnök álláspontjával szemben azt fejtegette, hogy a szabályrendelet értelmében nem tekinthető az árva teljesen árvának, mert hiszen az a szakasz, ameiy az özvegyi nyugdij egyriszének lefoglalását teszi lehetővé, éppen az ilyen esetekre vonatkozik és a rendelet értelmében teljesen árvának csak ax tekinthető, aki elvesztette apját is anyját Is, vagy pedig az, akinek elbait édesanyja állf a város szolgálatában és életben lévő édesapja teljesen szegény es keresetképtelen. A nyugdiibizoitság végQI is az árvaszéki elnök álláspontjára helyezkedett, kimondva, hogy a fiatalabb leány teljesen árvának tekintendő, tehát számára a kétszeres neveltetési 'járulék megállapítását Javasolja. „Hs igy folyik tovább, Lengyelország sorsára jutunk.41 Budapsst, április 24. A parlament mai ülésének első szónoka Hütmlrth Mátyás volt, aki élesen támadta — a pirlamentet. Eiu'án hosszú beszédet mondott Esxie'gályos János, akit az egysége? párton állandó közbeszólasokkal zavartak. 42 pontból álló javaslatot terjeszt be a költségvetés megjavítás* érdekében. A magyar munkásság nem tud belenyugodni Trianonba. A kurzusról szólva leszögezte, hogy hét év alatt rendbe szedhették volna a sok pusztulást, ba nem a gyűlölet politikája tett volna uralmon. Épités helyett — hadjáratot intéz'ek a nép ellen. Ha igy folyik iovibb, Lengyelország sorsára jutánk. A délutáni ülésen Esztergályos folytatta bestédét és kimerítő, hosszadalmas bírálatot mondott a mai és a hét év óta tartó kormányzati rendszerról, amely alatt attrocitások és pénzhamisítások történhettek. Majd részletesen foglalkozik a numerus clausus ügyével is, amely a külföld előtt furcia színbe3 tünteti fel Magyarországot. iZigo £ a humor királya, ^ Kuibos Illy tánctanárnS Dalcrose és ritmikus torna tanfolyamok évzáró vizsgája május hó 13-án, délelőtt fél 11 órakor a Városi Színházban. — Jegyek délutáni helyárakkal Belvárosi óvodában válthatok. 98 BALOGH és TÁRSA orvosi műszerészek SZCQ6D, Hid ucca 1. sz. Te8tegyenesitő gépek Betegápolási cikkele Művégtagok 753 Teljes orvosi berendezések részletfizetésre is. B! Vasút akar lenni. Irta: Móra Ferenc. Nem sok reményem ven rá, hogy klasszikus legyek valaha s ebben az a jó is megvan, bogy énmiattam égit gyerek se fog riva fakadni az iskolában. Rostz rágondolni, mi lenne abból, ha például ezt a cimbeli mondatot elemeztetnék valaha ax unokámmal. .Vasút akar lenni." Miről állítunk itt valamit ? A vasúiról. Tehát a vasút az alany. Mit állitunk a vasútról ? Azt, bogy akar. Mit akar a vasút? A vssut lenni akar. Hm, csakhogy ix egészen más ám, mint az, hogy „vasút akar lenni." Aztán meg micsoda különös vasul as, amelyik már is akar, pedig még meg sincs? Itt valami hiba van, vigy a gramatikában, vagy a logikában. Mégis csak klasszikus mondat ez, akárki szerkesztette. Hát én elhárítok magamtól minden felelősséget. Nekem csak annyi részem van benne, hogy amint kiértünk a kőházak közül és a homokon meglassudolt a kocsizörgés, megkérdeztem Mártont, a város kocsisát: — Mi újság erre kifelé, Márton ? Márton csak ugy a szája sarkával szólt hátra a zászlós bajusz alul: — Vasút akar lönni. Ez csakugyan igy van, mióta eszemet tudom, azét a itt mindig vasút akar lenni. Akkora errefelé a hitárunk, hagy a régi németek választófejedelemséget csináltak volna belőle, kettőt s negyven esztendeje beszélgetik a népik, hogy v«sut kellene ide. Nem olyan uriknik való, amelyik azt mondja, hogy „fass-fassfuss," hanem olyan szegényeaberes, amelyiknek az a szavajárása, hogy .csak csak-csak." Olyan kis kávédaráló, amelyiken a kullura egy kicsit kiszagolna a városból a tanyára, a buzácika, a tejecske, borocska pedig begurulna a tanyából a városba. Mert hiszen a lovacskán is behozzák as egyet-raáit a hetipiacra, csakiogy akkor a lovacskákat be kell fogni már este 11 órakor, hogy reggel ölre a búzapiacon tehessen szidni a kutyaleremléslt annak, aki a kátyút kitalálta. (A Jó Isten semmit se vesz rossznéven, ami szivből Jön s különben is azt a kis káromkodást ieímádkozza az asszony « fekete Máriánál, még a gazda föltekinti a pálinkás zsidót.) Hiszen minden jól van ugy, »hogy van, de mégis csak más lenne az, ba ott pöfögne el a gőzös a tanya sarkán és ahhoz i ehetne igazítani as órát. Aztán meg az is szép tenne nagyon, hogy bakterház is lenne a kukoricák közt és ott állna a baktér és piros zászlóval köszöntgetne á gazdáknak és gazdaasszonyoknak, akik emberségesen visssabótongatnának. A nagy vasúton az ilyesmi ne a szo»ás, az az államé, ahhoz semmi közünk, de az cgtssea más, ha az ember a síját tsnyai asutján ül. Akkor kötelessége visszaköszönni a bakternak, hozzigondolván azt, hngy .no látod, tégöd is mink töltünk úrrá 1" Ntm, alt nem lehelne mondani, hogy a anya ne kivánta volna a vasutat, mert már követnek is csak ast választotta meg, akinek a * irisznyájában benne zöyögött a kis-vasut. Sót akadt olyan agyafúrt városi ur is, aki azon kezdte a programbeszédét, hogy amint fölállt a hordára, a két uját a szíjába tette és elkezdett füttyögni és lappjgni a hordón. Persze, ez csak tökéletlenség voll és nagy nevetség isit belőle. Hanem a* már komoly dolog voit, hogy nagy tanyai deputációk Járlak a városi uraknál, ajánlván életüket és vérüket a vasúiért, mindenféle hozzájárulások formájában. — Jó szüvvel adnánk a sarcot, csak fütyülne mír az a vasúti — mondta a szószóló, Futós Bárány Pál. (Nem ő volt a futós, hanem a lova, amelyikkel dijat nyert valami urlotasversenyen. Nagy botrány volt az annakidején, urak és urlovak egyformán felháborodtak e paraszt arcátlanságon. Bárány Pál nem kevésbbé volt felháborodva, de mint okos ember, csak a babérkoszorus lóba szúrta bele a vasvillát, a magyar lótenyésztés nsgyobb dicsőségére.) — Dsrék beszéd, — szorongatta a szint valló magyarok kezét akkori polgármester urunk —, ha valami közbe nem Jön, jövő ilyenkoron sorát kerítjük a tanyai vasútnak, csak addig szavukat ne felejtsék kendtek. Azonban közbejött a hiborucska s a város urai csak most tűzték rá a kórót, hogy hadd szalidjon hát végre az a tanyai vasút, amelyik olyan régen lenni akar. Meg is szavaztuk a közgyűlésen mindnyájan, — csak éppen a tsnyai városatyák mondák vétót. Nekik bizony nem kell a vasú', se testüknek, se leiküknek. Csináltassa a város, ha olyan sok az elhijigáini való pénze, de egy szem buia nem sok, ők annyival érőt se adnak hozzá, van a népen snélkül is elég nagy sarc. Hát ehol, ezért mondja a Márton kocBis, bogy .vasút akar lönni". Ami annyit tesz, hogy lehet, hogy lesz, lehet, hogy nem lesz, az ördög jobSnn iudja. Éppen azért zötyögtetjük ki magunkat a városból ketten hárman az isién báia mögé, hogy szót értsünk a nép véneire], vegyék elő a Jobbik eszüket. Az a ba] éppen, hogy a véneket kell meg-