Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-22 / 91. szám

1926 április 17. V. jru OELMAQYARORSZAQ IIA Káráss ucca éa ax Iskola ucca több adlót fisét, mint as egész Alsótanya.11 A tanyai gazdáknak ntm kall a „vacak vasút", ha hozzájárulást kiván tőlük a vároa. - Viharos jelenetek a dr. Tukica Árpád államtitkár elnöklet* alatt tartott értekezletein4 — Van aionban egy kibúvó — fejezte be Röviden hirt adíunk arról, hogy a belügyminiszter rendelkezésére több minisztériumi tisztviselő érkezik Szegedre, akik felülvizsgálják a város közigazgatását. A belügyminiszter kiküldőiéi dr. Taktcs Árpád állxmiitkár vezetésével szerdán délután meg is érkeztek Szegedre és az állomásról azonnal a városházára haliattak, ahol már együtt Olt a tanács és számos alsóíanyai gazda is megjelsnt. Ekkor derűit csak ki, hogy a belügyminiszter kiküldöttjei a városi közigazgatás felülvizsgálatán kivül a tanyai vasat ügyit is megvizsgálják, még pedig a közgyűlés vasuli határozatai ellen Beadott felebüezések alapján. A tárgyalások azonnal megkezdődtek, de először zárt ajtók mögött kérlek és kfp'sk információkat a minisztériumi urak. Az értekezleten megjelent a polgármesteren és a tanács tatjain kivül dr. Aigaer Károly főispán, dr. Kószó István belügyi államtitkár, Szesztay László műegyetemi tanár, a kisvasút tervezője, Stikszay Qsrő miniszteri tanácsos, Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos, Mthályffy László föraérnők, Scaitly S*ndor főszámvevő és Molnár József helyettes fő> számvevő is. Az elnöki tisztet Taktcs Árfrád államtitkár töltötte be. A bizalmas tanácskozis félnyolcig t&rkm. Addig a nagyszámban megjslent (anyai k a közgyűlési teremben várakoztak. Félnyoic körűi felnyiit a tanácsterem ajtaja és beinvitálták a várakosókat. A nyílt tanácskozáson dr. Gerle Imre ismertette azt a felebbezést, amelyet többezer alsótanyai gazdatársával együtt nyújtott be az ellen a közgyűlési határozat ellen, amely a tanyai vasút költségeinek fedezésére fegelöterűletek felparcellázását mondotta ki. A tanyai gazdák közül Eugi Lajos szólalt feL A felszólalásokra Bokor Pál h. polgármester reflektált. Azt bizonyítgatta, hogy a modern gazdálkodás nem ismeri a köz egelő intézményét, mert belterjes állattenyésztés csakis az istállórendszer meltett képzelhető el. A polgármester felszólalásában kijelentette, hogy a város a legelőiei űletek felparcellázásával agrárszociális igényeket elégített ki, mert több száz földnélküli, nincstelen családnak adott föidbérletet. Dr. Tuklcs Árpád államtitkár összefoglalva az elhangzottakat, bejelentette, hogy a legelőterűleiek felparcdlázása eilen benyújtott leiebbezést azzal a javaslattal terjeszti majd a belügyminiszter elé, bogy döntés előtt kérje ki a tildmivilisügyi miniszter véleményéi ts. Ezután igáét Gerle Imre szólalt fel és a vasúti hozzájárulás elleni felebbesését is mertette. — A polgármester ur jobbágynak tekinti a tanyait — mondotta —, szt akasja, hogy a tanyai a városba hozza a termését és azt ciak itt értékesíthesse. Ez a kisvasút érdekvasut, nem a tanyai lakosság érdekeit szolgálja, hanem a városi polgárságéi, a kereskedőét, az iparosét és legfeljebb azokét az urakéi, akik mint Bokor Pá', mint Dobay Gyula, a városból gazdálkodnak. Ét a polgármester ur mégis azt kívánja, bogy i városi érdekeket szolgáló kisvasutat a tanyai lakosság pénzén építhesse fel a váró?. A tanyának nem kell ez a vacak vasút, sohasem fog kelleni. Nekem is van szás hold földem Alsóianyát?, a vasút állomása olt van a birtokom sarkán, de kijelentem, hogy sohasem fogó* rajta terményt szállítani a városbi, mert 10—12 lovat igy is, agy is kell tartanom. Elmondja ezután, hogy a közgyűléssé! elfogadtatott vasúti hoztájárulást szabályos időben megfslebbeite gazdatársaival együtt. A felebbezést beadta a város hatóságához, de azt a polgármester csak tizennégy hónap mulvi terjesztette fel a belügyminiszterhez. Időközben Jóváhagyatta a kereskedelmi miniszterrel a „vacak vasúi" tervét. Ha ráért a vasul harminc evig, ráérhet iség egy darabig. Ha a városnak sürgős, építse fel és tartsa fenn közteherként, mint a vízvezetéket és a csatrrnákat fentartja, de ne fizettesse meg az árát a roskadozó tanyaiakkal. Gerle Imre — és ez a következő: A városnak ötvenezer holdja van Alsótanyán, a magáncsoknak hetvenezer. Szakadjon el Ahótanya a várostól, akkor nem kell viselnie ezeket as elviselhetetlen közterheket, a város terheit. Magyar Péter, Engi Lajos és Papp István után a polgármester reflektált a felszólalásokra. Elmondja, hogy harminc évig tartó vitatkozásból azűrődöit le az a terv, amelynek alapján a vasút épül. Elismeri, hogy sok adót fizet a gazda, de a kereskedő és az iparos és a város két uccája, a Kárász ucca és az Iskola ucca több adót fizet, mint as egész Alsótanya. — Hiábi izgatják a vasút ellen a Gsrle bizottsági tagokhoz hasonló u'ak a tanya lakosságát — mondotta emelt hangon a polgármester —, a tanya népe, ha meglesz a vssut, rá fog jönni önmagától annak nigy előnyeire. Dr. Gerle Imre izptotan ugrik fel helyéről: — Mé'tóságos elnök ur — fordul as állam sértegetések ellen. — Én tisztelem a személyét — mondja a polgármester — és elismerem, hogy jóhiszeműen téved, de téved. Kifejti ezután, hogy annak s földnek az értéke, amelyen keresztül megy a vssut, vagy amely a vssut közelében fekszik, Jelentékenyen emelkedni fog tehát Jogos a városnak az a törekvése, hogy a gazdáknak Juttatott ajándék ellenében bizonyos hozzájárulást kérjen tőlük. — Sömmit sé fizetünk 1 — fnjják kórusban a gazdák. — Ami pedig az alsótanyai elszakadási törekvést illeti — fejezi be a polgármester —, ettől nem ijedünk meg. Nsgyon jól tudja minden gazda, hogy abban a pillanatban, amikor Alsótanya elszakad a várostól, a város kapujában vámot kell fizetnie. Inkább nem szakad el, semhogy fizessen. Berzenczey Domokos és Szikszay Gerő a felmerült műszaki problémákra adtak felvifágosi'ást. Dr. Tukics Árpád államtitkár bejelentette ezután, hogy Wimmtr Fülöpnek, a vasút torkolási és átrskodó-állomása ügyében beadott felebbeiését a felebbező távolléte miatt nem tárgyalhatják le most, tehát az értekezletet berekeszti. A minisztériumi kiküldöttek csütörtökön kimennek a helyszínre, hogy megszemléljék a IT1C ivaa^ug 6IUUB ut luiuui «nom- i mmum u UVIJOHUIV, ""SJ ™H«.VIII«.IJVII M ti kár felé —, védelmet kérek az ilyen durva 1 vssut építését és tanulmányozzák a panaszokat. ss Szerdán délután az Alsóerdősoron rablógyilkoBsági merényletet követtek al egy rendőri felügyelet alatt álló nő ellen. Mraiek Amália társnőj* néhány perc muiva fölfedezte a merényletet. Pontot személyleírás alapján üldözik a merénylőt. orrán, homlokán zúzódások vannak is amint a mentőorvos Jejét lemosta, a nyakán milyen a búsba benyomulva egy fekete, piszkos körömdarabot talált. A szerencsétlen uccai nőt a mentők életveszélyes állapotban a Rókus-kórházbs szállítottak. A kivonult rendőri bizottság nyombm helyszíni szemléi tartott, de dulakodás nyomát nem találla. A dívány vérfollos és as éjjeli szekrény ki voSt húzva. A házbeliek szerint ebben a szekrényben tartotta Mrasek Amália aprópénzét, míg a nagyobb összeget egy rnháskosárban őrizte. Ezt a kosarat a rendőrség érintetlenül meg is találta és abban mintegy 600 000 koronát. A rendőrség megállapította, hogy a tettet egy tompa tárggyal ütötte először fejbe áldozatát, majd amikor látta, hegy nem hali meg, fojtogatni kezdte. Ugy látszik, nem mert a szobiban nagyobb kutatást végezni, csak az ijjeli szekrény fiókjában levő pinzi vitte el. A rendőrség az éjszaka folyamán a legnagyobb apparátussal folytatja a nyomozást a gyilkos uián, akiről Varga Anna pontos személyleirást adott. MMMWMMMMSMMAMWMMMMM Pária környékén, a grosbois-i nagyerdőben II. Rákóczi Ferenc fejedelem eltemetett szivét keresik a franciaországi magyarok. Érdekes hisfórikumok a fejedelem hétéves francia emigrációjából. (Budapesti iudósitónk telefonjelentése.) Sitrdán délutáni 4 órakor egy eddig még ismeretlen, jobb muakáskinézésü, 30-40 év körüli férfi — lakatos, vagy gépész — rablógyilkossági merényletei követett el egy rendőri fel ügyelet alatt álló nő ellen. Az Alsóerdősor ucca 14, számú ház a külvárosi uccsi nők tipikus tanyája. Itt lakott Mrasek Amália 47 éves morv* országi származású rendőri felügyelei alatt álló nő is. Vele szemben ugyanazon a folyosón Varga Anns társnője, Mrasek Amáliái szerdán délután négy érakor egy munkáskűlseja férfi látogatta meg, aki egynigyed órái Időzött nála. Varga Anna látta est a férfit Mr sek Amália szobájából kijönni és feltűnt neki, bogy a férfi idegesen becsapta az ajtói. Miu án Mrasek Amália szokatlanul hosszú ideig maradt szobájában, Varga Anna benyitott od* é« rémülten látta díványon Mrasek Amáliái eszméletlen állapotban, vérbefogyva feküdni. Fellármázta a házat, értesítették a rendőrséget és a mentőket, akik megállapították, hogy kopoayaaiapl törést szenvedett, Páris, április 15. (A Délmagyarország tudósítójától) Nagyjelentőségű, nemzetközi viszonylatban is érdekes mozgalmat kezdtek a tavasszal & párisi magyarok. Fel akarják kutatni a fejedelem francia földön eltemetett szivét, hogy a csonka ország, amely Kassa elvesztésével elveszítette nagy fiánalt Rodostóból hazaszállított hamvait is, legalább a szívéi kaphassa vissza, amely hiteles történeti és történetírói adatok szerint a Páristól hat mértföldnyire levő Grosbois község nagyerdője melleit, a régi kamalduli barátok azóta elpusztult klastroma helyén pihen. A mozgalom nagyszerű eszköze lesz annak a hazafias propagandának, amely Magyarországot, érzelmi és territoriális sérelmeinket kÓzve<ien és meggyőző erejű módon tárja fel a külföld előtt. Egyetlen hisiórikum sem alkalmas erre annyira, mint éppen Rákóczi fejedelem alakja főleg a francia kapcsolatok miatt, hiszen XIV. Lajosnak, a napkirálynak szövetségese és vendége volt, udvari méltóság és bár a változó politika és íz érdek később háttérbe állították, mellőzték, mégis szeretettel gondolt a franciákra, akiknek vendégszeretetét élvezte. A kurucemigráció negyedik évében éppen ez a körülmény magyarázza meg, miért vonult el Rákóczi a kamaidulok klastromába és miért élt ott két évig a legnagyobb visszavonultságban és hogy került a szive francia földbe? Felkutattam és megszereztem azokat a hiteles történeti dokumentumokat, amelyek Rákóczi hétéves franciaországi tartózkodásáról szólnak. íme, ezek közül néhány érdekes és uj adat: Kis voltak a kamaldul-barátok ? Alapítójuk Szent Romunald ravennai szerzetes, aki 1012-ben Maídulus herceg donáclóján szervezte meg a rendet. Első templomuk a Campus Maiduli n épült (Ctiamp de Maldule), innét a nevük: Kamaidulok rendje. Jámbor, elvonult papok voltak, maguk teremtették eiö szükségleteiket kertészkedésből kis földjeiken, amelyeket a rend telepén müveitek. A XVII. században Bonifác nevü kamatdulszerzetes Turinból hozta át a rendet Franciaországba és 1634 ben, XIII. Lajos alatt már elismert szerzet volt. Páris mellé, az azóta elpusztult Yrres városka határának nagy erdőségében, a Grosbois ban 1642ben épült a kolostoruk, a Dac de Angouléme birtokán. Ebben a klastromban vonult meg két éven át 1715-től 1717 ig II. Rákóczi Ferenc fejedelem. Le Comte de Sáros élete a kamaidulok kolostorában. Igy nevezték a fejedelmet Franciaországban: Le Comte de Sáros. Igy kívánta ezt az óvatosság,