Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-22 / 91. szám

ÖBLáS Afll ASOjSf SS ÍSM áprifla 22 a diplomácia éa az államérdek. A Roia de SoleiI ickognitót parancsolt a fejedelemre, aki lassanlassan elveszítette politikai súlyát és fontosságát a francia külpolitikában. Mikor a majtényi fegyverletétel után Károlyi Sándor megalkudott az osztrákokkal és az uirechti béke más utakat diktált a francia külpolitikának, valószínűleg éppen a Rákóczi által detronizált Habsburg ház egyenes kívánságára ejtették el Versaillesben a fejedelmet. Kegyvesztett lett és ez a morális depresszió, a remények szétfoszlása, az elcsfiggedés magyarázza meg a lejedelem klastromi életét. Mert 1711 ószétól 1715 ig az udvar vendége és befolyásos idegen államfő, szövetséges, aki évi 100.000 font járadékot kap a királytól. 1715 elején a járadékot 60000 fontra csökkentik és nemsokára ezután, augusztusban a Comte de Sáros visszavonul a kamaidulok rendházába. Saint Simon, a kor történetirója sokszor emiiti Rákóczit memoárjaiban (XV. kötet, 25. oldal). Megirja, hogy megszerezte Madame de Maintenon asszony, Le Duc du Maine és Le Comte de Touloase barátságát. Maga a király sokszor meghívta Marlyba az udvari vadászatokra. Az udvarban tekintélyes és nagybeíoiyásu embernek ismerték 1715 ig, amikor a fejedelem hirtelen visszavonult, házat vett magának a Grosboisban. Közli Saint Simon Rákóczinak Guaiterio kardinálishoz, a párisi pápai nunciuahoz iroit levelét, amelyben a szerzetesi élet szépségeit és nyugalmát dicséri: „Csak ritkán hagyom el ezt a helyet — Írja a fejedetem —, itt elfelejtem a napi gondokat és a múlt keserveit. Tessé rnarchai egy kis házat bérelt az enyém mellett és minden héten három napot tölt itt velem. A csend, a béke és a nyugalom annyi emiéket ébreszt bennem, hogy képtelen vagyok Icirni gondolataimat.. .u Dangenau, a napkirály korának egy másik történetírója a következőkép emiékezik meg Rákócziról: „Elvonulva élt, kevés barátja volt, csak néha látták őt magábamerül </e sétálgatni Tessé tábornok gesztesyefái alatt. Hsfenkint kétszer csak vizet és kenyeret vett magához. Élete mértékletes, egyszerű, mintha valami nagy penitenciá* tartana .. Csak ritkán kocsizott be Páiisba barátaihoz, főleg a toulonsi herceghez, akivel évenként háromszor vadászni ment a király fontainebleaui erdejébe. Rákóczi francia barátja: Marechal de Tessé. Ez a tábornok XIV. Lajos uralkodásának utolsó éveiben nagytekintélyű férfiú volt. Hadvezér, aki Castigiioue és Mauiua mellett megverte Trtsutmansdorff tábornokot éa Badajoznál a spanyolokat. Franciaország rőmai, majd madridi követe. Egy spanyolországi sikertelen politikai missziója után kegyvesztett lett ö is és mint Rákóczi, 68 éves korában, bánatában a kamaidulok kolostorába vonult. „Vallon da Réveillonu-aak, az álmodozások völgyének nevezte ei ezt a tájat a kegyvesztett tábornok, aki Rákóczi eltávozása után hat évet töltött itt haláláig. 1717 májusában, még mint kegyelt hadvezér, Rákóczi barátja: Tessé Nagy Péter cár mellé rendeltetett, aki ebben az évben látogatta meg Párist. Tessé ebben a kiküldetésében maga mellé vette az emigrált fejedelmet is és együtt laktak a meudoni kastélyban, Nagy Péter kíséretével együtt. „Ugyanez év augusztusában — Írja Saint Simon — Rákóczi váratlanul ismeretlen helyre távozott a kamaidulok kolostorából." Mi tudjuk, hogy ez au eltávozás tulajdonképen udvarias kiutasítás volt. A franciáknak terhére volt még az elvonult fejedelem ik az osztrák kémszervezet és a követség konspirációktól félt és követelte a kuruc emigránsok eltávolítását. Igy merült fel aztán a török területre vaiő utazás terve. Rákóczit valósággal beugratták a ravasz udvari emberek, uj reményekkel kecsegtették a török kapcsolatokkal és & fejedelem el is fogadta III, Achmed szultán meghívását. Tudjuk, hogy előbb nagy pompával fogadták a fejedelem kíséretét Konstantinápolyban, de a vége ennek az útnak is amolyan internálásféle lett — Rodostőbs, ahol 1735 április 8 án, 59 éves korában örök álomra hunyta le szemeit a „haza szentje, a szabadság vezére, sötét éjben fényes csillagunk ..." A rodostói végrendelet. 1732 ben Rodostóban irta meg végrendeletét a lejedelem. Azt kívánta benne, hogy ssive vétessék ki testébői és halála után a»t egy arany urnában vigyék Grosboisba, a barátok zárdájába és ott temessék el. Ugyanekkor 5000 font évjáradékot hagyott a sir őrző barátainak. A kívánságot végrehajtották. 1737 ben Macaire Pen perjel, Rákóczi barátja és gyóntatója szentelte be az urnát és a siron emelt, de azóta elpusztult emlékoszlop a következő latinnyelvü sorokat őrizte: „Ennek a kolos'urnak temetőjében nyugszik a fenséges II. Rákóczi Ferencnek, Isten kegyelméből Erdély fejedelmének, a Szent Rőmai Császárság magyarországi urának, Székelyföld hercegének a szive Aki az isteni gondviselés csodálatos végzése által, életének annyi sok hányatása után Rodostóban, az Urnák 1735 ik esztendejének 8 ik áprilisában 59 éves korában visszaadta lelkét a Mindenhatónak. Főtisztelendő Macaire Pen atya, a kamaidulok perjele szentelte fel ezt a sírkövet az Ur 1737-ik esztendejében. Mert a nagy fejedelem, amig élt, visszautasította minden kőemlék emelését, amely itt az ő kedves személyét megőrizte volna. Hol pihen a szív? A nagy francia forradalom elsöpörte a klastromi életet. A kolostor és a rendház sokáig elhagyatva állott, majd 1793-ban uf gazdát kapott. Azóta kéfszer adták el a birtokot, amelyen most a francia kiakertészet virágzó kolóniái vannak. A temető is elpusztult Veteményes kert lett belőle és a szivet őrző arany urna valószínűleg ott pihen ma is az elhagyott kamatául elmeterium helyén, valamelyik káposztás, vagy virágoskert ágya alatt. Ezt a helyet keresi most a Párisban élő magyarság, főleg a magyar egysteml haligatők, akik május hó folyamán ki fognak zarándokolni a Vallon du Revelllon völgyébe, hogy áldozzanak a nagy fejedelem emiékének. Ttrescsényi György. 1 poSgápmestii* megígérte, hogy komolyan kezeli a város a szegedi iparosok vagonajénlatát. A polgármester — mint ismeretes — kedden este hazaérkezeit Budapestről és azok a szegedi iparosok, akik megindították a tanyai vasúthoz szükséges vagonok Szapedea való megrendeléséért a mozgalmat, Körmendy Mályis ipartestületi elnök vezetésével már szerdán délelőtt felkeresték hivatalában. A szegedi iparosság nevében Körmendy Mátyás megkérdezte a polgármestert, hogy számithatnak-e a vagonrendelés elnyerésére, van-e érielme annak, hogy a költséges előkészületeket megtegyék, hogy ajánlatukat besdják? A polgármester kijelentette a küldöttség előtt, hogy a budapesti gépgyárakkai folytatott tárgyalások már nagyon előrehaladott stádiumban vannak, a differencia a gyárak ajánlata és a vasúti köllségveté8ben előirányzott összeg között mindössze ötszázmillió korona, ds a gyárak ezt ax ajánlatuké csak akkor tartják fene, ha az egész vagonmennyiségei náluk rendeli meg a város és ha vasárnapig nyilatkozik arról, hogy elfogadja-e az ajánlatot A szegedi iparosok mozgalma kissé elkésve érte a várost, félős, hogy a várói nem tud kellő időben részletes ajánlatot kapni az ipirosoktól, pedig vasárnapig nyilatkozni kell a gépgyárak ajánlatára. Körmendy Máíyás megnyugtatta a polgármesteri, rogy a szegedi iparosok vasárnapig bs fogják nyújtani ajánlatukat. Közölte a polgármesterrel, hogy Pálfy Dániel Budapestre utaiott, hogy a vasúti és hajózási felügyelőségnek bemutassa és Jóváhagyassa a szegedi iparosok vasúti kocsi-terseit. A vagonok minden fám* és faalkatrészél el tudják késsüeni Szegedet;, csak az acilkerekckei kell máshonnan vásárolni, az iparosok azonban a kerekek beszerzéséi ts magukra vállalnák. A polgármester végül megígérte, hogyha az iparosok kellő időben benyújtják ajánlatukat, azzal komolym foglalkozik majd a város hatósága és ha mód, lehetőség kínálkozik rá, a munkát a szegedi iparosok kapják meg. Az utolsó tanuk után a bizonyítás kiegészítését kérik a Kelemen—Szakáts-porben. Számos részletet fognak felolvasni Kelemen ellenforradalmi könyvéből. könyvében" állitja és ezzel tudatosan félrevezette a hiszékeny olvasót. Dr. Széli Gyula elleninditványában nem ellenzi Szakáts kérelmét, sőt kéri a bíróságot, hogy adjon helyt a bizonyítás kiegészítésének, mert igy kiderül az, hogy Szakáts állítása nem felel meg a valóságnak. Vild elnök hosszas tanácskozás ulán kihirdeti a biróság döntését a bizonyítás kiegészítési indítványa felett. A bíróság részben httyi edott a kérelemnek és elrendeli Kelemen könyvének errevonatkozó részielei felolvasását. Setde Rezső altábornagy tud a regatlai mulatozásokról. Hallotta azt is, hogy egyesek inparlamentáris kifejezésekel használtak mulatozások közben. Ha a bíróság kívánja, megnevezi a duhaj hangok gazdáit, de azt állíthatja, hogy Szakáts nem volt a hangos mulntozók köztit. Bárdoss Béla lényegleien tanúvallomása után Szili Gyula tette meg terjedelmes indítványát Kelemen könyvének teljes felolvasása iránt. Széli Gyula előterjesztése közben az idő előrehaladottsága folytán a biróság berekesztette a tárgyalást és annak folytatását csütörtök reggel 9 órára tűzte ki. |Harry Piel! £ fellép pénteken a Belvárosi Moziban. ^ A Kelemen—Szakáls-pör szerdai folytatólagos főtárgyaiásán a már megidézett, de meg nem Jelent tanukat hsllgattáz ki. Margitie Viktor ármeniesitő társulati főmérnök arrőí tett tanúvallomást, hogy a Hármas Algyői Ármeniesitő Társulatnál, ahol Szakáts, mint igazgató működött, egy eaber is el £ud*a volna látni az igazgatói és főmérnöki teendőket. Vig Gyula főmérnök Szakáts József háborualaltí felmentéséről csak hallomásból értesült. Arról sem tud, hogy Szakáts mnga Járta volna ki ezt a felmentést, sőt azt állítja, hogy a felmentéseket e fildmivelisí kormány kezdeményezte. Szakáit József a tanúhoz: Az a vád ellenem, hogy a háború alatt azért volt oly nagy viz as ármenfeiitő társulat területén, m«rl én votam a társulat igazgatója? Tanu: Ebben a formában nem felel meg a valóságnak. A háború alatti nagy vizek ellen lehetetlen volt védekezni. Az ármentesiíő társulat ügyeivel kapcsolatban ismertette a törvényszék Siakáts felmentésére vonatkozó hiteles okmányokat. A felmentési okmányokból kitűnt, hogy Szakátsot, mini nilkilizhetetlsnl, teljesen szabáiysmü körülmények kiziti mentették fel. Berkó János csendőralesredee tud srróí, nc.y Szakátsot kombinációba vecték a főispáni állás betöltésénél, de Szakáts nem törtetett annak elnyerésére. Ezután Stakdis József a bizonyiíás kiegészítésére (erjeszt elő kérelmet. Bejelenti, hogy Kelemeu könyvének egy részlete azzal foglalkozik, bogy a nemzeti kormány ideje alatt a miniszterek minden anyagi előnyről lemondottak. A könyv e részlete nem felel meg a való* signak, mivei Kelemen Béla a miniszteri dlldsa uldn jlzeiisl is húzott. Ezzel nem szolgálta önzetlenül hazáját, mint ahogy .történelmi legolcsóbb beszerziti forrása KEREKPAROK RÉSZLETRE IS Kelemen Mártonnál Szeged, Kárász uooa és Dugonics tér sarok Telefonszám 13—22 Eredati Dunoop gumik kaphatók. Nagy mechanikai javíts műhely. Irégép jókarbantartási vállalata. 32 | Igyekezzék bi|gni CONRAP VJBIPT J VETKEZIK, Szegediek találkozó helye.