Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-22 / 91. szám

1 BBLMAGYARORSZA8 192S április 22 megjelent családjával együtt Win­dischgraetznél vacsorára. Ott Win­dischgraetz elmondta neki, hogy Kovácsot letartóztatták, mert frankot lopott és beszélt a frankhamisítás­ról is. Windischgraetz azt is állította, — Sigray vallomása szerint — hogy a frankhamisításban a kormány és a szervezetek is benne vannak. Ami­kor Sigray megkérdeste Windisch­graetzet, hogy Bethlen benne van-e, akkor Windischgraetz ezeket mon­dotta: Nem, Bethlen tudott róla, de ellene volt. Ebből nyüvánvalő, hogy Pallavicini Grörgy Crgréf egyenesen elhallgatta a mondat utolsó végét. Ha azonban hozzáadjuk ennek a mon­datnak első feléhei ait, amit Sigray vallomá­sában állit, bogy nellene veit,* akkor nyilván­való lesz, hogy ennek sz értelme az, hogy a frankhamisítással nem értettem egyet, söt an­nak a leghatározottabban ellene voltam. Horváth Zoltán: Ds miárí nem tett intéz­kedíst ? Bethlen Isiván: En már a frankbizoílságban is megmondottam, bogy Teleki révén szerezte ja tudomást az ügyről és Nádosy Imre akkori országos főkapitány utján intéz­kedtem. —«De lássuk, mit mond vallomásában Vass József népjóléti miniszter ur. A népjóléti mi­niszter ur elmondja, hogy 1926 január 5-én felkereste 61 Mikes püspök ét megkérte, adjon médot egy beszélgetésre Pallavicini György őrgróffal. Axon a beszélgetésen leien voltak Mikes püspökön és Vass miniszteren kivfll Pallavicini György őrgróf és Jankovich Bésán Endre képviselő. Vass minisxier elmondja valló­másábin, hogy a beszéd akörül forgott, hogy amennyiben a frankügy miatt a Bethlen­kormány balfelé eltolódnék, miképpen volna az azt, bogy támogatni fogja a miniszterelnököt az ország érdekében. (Percekig tartó viharos derültség a kormány­párton.) Bethlen István (gúnyosan nevetve, asztalát csapkodja): Ezt leszögezem ... A mélyen tisz­telt őrgróf január 6-án kijelentette, hogy en­gem támogatni fog. Vilahányszor fii fog szó­lalni az őrgróf ur, hivatkozni fjgok erre a ki­jelentésére és életem egyik legnagyobb dicső­ségére. Most lép a terembe Pallavicini György őrgróf. — AháI Ahá, itt van az őrgróf uri — kiált­ják felije a jobboldalon. Bethlen István: Most újra folytatólag fel­olvasom Pallavicini György őrgróf tanúvallo­másának jegyzökönyiét. „1926 februárjában Mikes János pflspök azt mondta nekem a többi között, hogy Zadravecz tábori püspök, amikor őt felkereste, tiogy vigasz­tatja, a következő kijelentéseket tette: Nádosy Imre főkapitány megjelent egyszer nála a frank­hamisitási munkálatok alatt — az időpontot nem emiitette — és azt mondotta neki, hogy István gazáa tud u frankhamisításról. Bethlen erre előveszi iratai közül a Mikes János püspök tanúvallomásáról felvett jegyzö­könyvet. Ebből felolvassa a következőket: ,£n (Mikes János püspök) valóban meglátogat­tam lakásán Zadravecz Istvánt, hogy töt nehéz helyzetében vigasztaljam. Beszélgetésünk során kérdeztem tőle, hogyan keveredett a Irankügybe. 0, aki szívvel-lélekkel irredentának tartja magát, előadta, hogy fogalma sem volt a frankhamisításról. Irredenta dolgok­ban érintkezett vele Windischgraetz Lajos herceg éa Nádosy Imre, de soha3em emiitették, hogy frankhamisítással foglalkoznának. Egy ládát helyeztek el a lakásán, amelyben kijelentéseik szerint irredenta iratok fekszenek. A ládában hamis frankok voltak, de ő ezt csak később tudta meg, amidőn el akart utazni Budapestről és kérte Nááosyékat, hogy adjanak leitárt a lááa tárgyairól. Amikor elárulták neki, hogy hamis frankok vannak a ládában, követelte, hogy ezt a veszedelmes ládát vigyék el tőle. Azt Kérdeztem erre Zadravecztől, nem gondolja-e, hogy egyszerű tudomása miatt is bünügyi kelle­metlenségei lehetnek. ellensúlyozható. Kijelentette Pallavicini őrgróf Nem gondolnám — felelt* Zadravecz —, mert hiszen István gazda is tudott a dologról. Az litván gazda kifejezés megmaradt emlékeze­temben, mert ekkor hallottam először litván gtzdának nevezni Bethlent. Bethlen István gróf: Cn kétféle embert is­merek, aki az igaisfg bajnoka. Az egyik az, aki becsületesen, a becsületért, csak az igazsá­got akarja kideríteni. A taásik fijiámk két al­fa jtája van. Az egyik az igazság Don Qaijotte-ia, aki azt hiszi, hoiy őnélküle az igazság elvéss. A miniszterelnök ujabb iratot vesz elő és felolvassa Zadravecz tábori püspök tanúvallo­másáról szóló jegyzőkönyvel. (Olvassa): „Én (Zadravecz István tábori püspök) Mikes János püspöknek sohasem mondottam azt, hogy Nádosy nálam megjelent volna. Nem mondottam azt sem, hogy Nádosy előttem olyan értelmű kijelentést tett volna, amely szerint semmitől sem kell tartani, mert István gazda tud a dolog­ról. Mikes János püspökkel csak február elején beszéltem és sohasem mondtam neki, hogy a kormány, vagy valamely tagja tudott a dologról, mert én magam sem tudtam arról semmit." (Taps a kormánypárton). — Most nézzflk ugyanerről mit vall Nádosy Imre? Mert ez nagyon lényeges. Bethlen Isiván gróf miniszterelnök a Nádosy Imre valló másáról szóló jegyzökönyvet veszi most elő és abból olvassa a következőket: A miniszterelnöknek nem volt tudomása arról, hogy a frankhamisításban benne vagyok. Valót­lan az, hogy a miniszterelnök ur egyebet üzent volna nekem. Zadravecznek én soha nem mondtam, hogy minden rendben van, mert István gazda tud a dologról. Felkiáltások a szociáiistáknál: Mikes püspök­nek nem hisznek, Nádosynak hisznek ? A miniszterelnök erre ujtbb aktát vesz elő, felolvassa Windischgraetz Lajos hercegné tanú­vallomását. Prónay György báró izgatottan fészkelődik a helyén és jobbra-balra odakiáltja képviselő­társainak : — Figyeljetek, most jön a bomba l Bethlen István emelt hangon: „Pallavicini György őrgróf nak velem folytatott beszélgeté­sére vonatkozóan tett vallomásáról kijelentem, hogy az elejétől végig valótlanrdg.' Ennél a mondatnál P»ónsy György elsőnek ugrik fel a helyéről, őt köveik a kormánypárt tagjai és peiceken át tartó fülsiketítő lármában törnek ki. Magukból kikelve, vérvörös arccal kiáltoznak a helyén ryugodtan ilő és padjának karfájdi/a lánaszkodó Pallavicini őrgróf felé. Horváh Zoltán: Miért nem indítják m-g ellene a rágalmazást pírt ? Az ilyen emberek rendesen futóboiondok, akik­től az igazságot meg kell óvni. A másik al­csoport a politikai brávók csoportja ... (Viha­ros, perceken át tartó taps és éljenzés a kor­mánypárton. Pallavicini nevetve ül a helyén.) Exek az emberek, akiket régebben kondottierik­nek neveztek, ma mérgedett tőrrel akarják le­szúrni as igazságot. A kormánypárt íagjai felállnak helyükről és perceken át tapsolnak és éljenzik Bethlent. Ernszt Sándor következik ezután szólásra. A te­remben óriási a zaj, a képviselők felállva beszél­getnek és percek múlnak el, amig Ernszt beszédét megkezdheti. Foglalkozik a franküggyel és le­szögezi, hogy addig, amig bizonyitva semmi sin­csen, várci kell a parlamentnek az Ítélettel. Csat­lakozik Apponyi A bsrt megállapításához, aki sze­rint a kormány, ha hibás, akkor mondjon le. Saly Endre a következő szónok: A miniszter­elnök maga is beismerte, hogy egy titkos társaságnak volt a tagja és azt hiszem, hogy még ma is kap­csolat van közte és a titkos társaság között. Ezzel meg lehet magyarázni azt, hogy miért maradt olyan sok bűntény megtorlatlanul. A magyar kor­mány kardcsörtető politikájának tudható be, hogy Jugoszláviával, Bulgáriával és a többi szomszédos a iammal még nincsen kereskedelmi szerződésünk. Huszár Kátoly elnök az ülést félbeszakítja és ebédszünetet rendel el. ék délutáni ülés, Három órakor nyitotta meg ujbíl as ülést Zsltvay Tibor alelnök. Saly Endre folytatta be­szédét. A kormány kultúrpolitikáját biráíta. Hangoztatta, hogy a főiskolákkal szemben igen kevis összeget fordítanak népnevelésre. Nem kielégiíő a kormány szociális politikája sem. Sürgette a munkásbíztosító pénztár autonó­miájának visszaállítását. A költségvetést nem fogadta el. Pikler Emil a kormányzati rendszer legna­gyobb hibájának azt tartja, hogy erősítette ét táplálta azt az irányzatot, amelyben részben hazugság, részben a keresztény gondolat örve alatt bűncselekményeket követtek el. A külpoli­tikáról szólva kijelenti, hogy nem érti, miért rajonganak Magyarországon egyes politikusok Mussoliniért és annak eszközeiért. Mussolini háborús uszitó is mint ilyen, réstben neki ki­tzinhetjik Magyarország szetdarabolását — A bíróságnak a titkos társaságokkal kapcso­latos szerepéről szólva, megemliii Szabó Dezső egyik régebbi cikkét, amelyben azt állítja, hogy amikor mig ő is tagja volt az ibredő magya­rok egyesületinek, számtalan biró tépeti be a tagok sorába. Ezért kétségbsvonja Pesthy mi­niszter kijelentését, mely szerint a biróság tar­tózkodik minden szervezettől. As elnik ezután a vitát megszakította és napirendi javaslatot tett. Mie'őtt áttértek volna az interpellációkra, Paüivicini György őrgróf személyes kérdésben szólalt fel. Válaszolt Be ihleti miniszterelnök beszédére. Kijelentette, hogy 1921. második fe­liben mükidő Bethlen-kormányt irtejte at alatt a kormány aloit, amely a szokolhamtsltásrói tudott. A keresztény nemzeii ligát távolról sem vádolta meg azzal, hogy a frankhamisításhoz bármily köze volna, mert az ilyen állítás alap­talan rágalom volna. As ö és Sigray gróf tanú­vallomása között sxemben a miniszterelnökével, nem talál tllearéiet. Sigray gróf többet mon­dott, mint ő. — A miniszterelnök szenzációnak szánta azt, hogy 6 félt a balfelé való eltolódástól. Kijelenti, hogy ettől fél ma is, mert konzervatív politikus volt mindig és az a törekvése, hogy jobbol­dali politika legyen állandóan. Jobboldali ptll­ttka alatt azonban nem a miaiszierelnik politi­káját irii. Arra, amivei a miniszterelnök beszéde végén szenzációval srolgált, sem most, sem később nem reflektál. Politikai brávónak ne­vezte őt Bethlen. A minisztere nőknek elcő kér­désében van vele szemben előnye, az egyik, hogy parlamenti kifejezéseinek szótárát ugy használhatja, amint tetszik, ő azonban nem veszi azokat tudomásul. A miniszterelnök az egész állami apparátussal, mint hatalmi esz­közzel rendelkezik. Óriási vihar a „tisztesség" körül. — A feataliri kérdés és állásfoglalás, amelyet öt év óta hirdet, — amióta Bethlen letért a tisztesség útjáról... (e szavaknál viharos fel háborodás tört ki a jobboldalon. A nagy zaj­ban Pallavicini további szavai elvesznek. Az elnök Pallavicinit rendreutasítja) ... a minisx­ter elnök condottierikket említett. Esek harcos emberek voltak, akik bátorságukat áruba bo­csátották, de híven szolgálták azt, akihez sze­gődtek. — Sajnálja előbbi kifejezését és igyekezett más kifejezést használni, szerinte azonban az, aki urát és királyát elhagyja, letér a tisztesség út­járól. (Ezekre a szavakra ujabb vihar tör ki.) Pallavicini végül tijetenteite, hogy neíi ninci más feryvere, csak az igazság, (Nigy zaj.) Pallavicini: És ebben a fegyvernemben t»izvay teljes nyugalommal nézek a jövő elé. Ezután néhánw kisrbb interpellációt mondot­tak e', az ülés 7 órakor véget ért. Borzalmas mészárlás Pekingben. A kstorai őrsig 400 fajiból csak öten meneküllek meg. Sanghat, április 21. Mint a Diily News pekingi fudósitó|a jelenti, a Kuo Ning Csüng crpatok mieiőil Pekinget kiüri'ették, rettentő borszul álltak. Az utolsó pilVatokbin a szélsőségesek lemészárolták a kabinet egész katonai őrségéi, auely március 18 án több diákot agyonlőtt. A 400 főből álló őrsig kizül S emtmei sike­rűt megmenskiinte ez ilteliaos mészárlástól.

Next

/
Thumbnails
Contents