Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-18 / 88. szám

1926 április 141. DBLMAQY ARORSZAQ 3 A kereskedők és iparosok szervezkedése. lila: Gál Miksa. 1918 novemberben, közvetlenül az ötszeomlls után a Magyar Kereskedők Lupjá-ban a következőket irtam: — Amidőn a faultban a kereskedik is iparosok és általában a kereskedőoaztály szervezkedésének szükségességért! esett szó, hangoztattak sz erők koncentrálásának, az együttműködésnek szükségszerűségét. Sajnos, az erök tömörülése ilyen alapon nem jött létre, m*rl se na a kereskedők, sem az iparosok közös érdekképviseleti alapon szervezkedni nem tudtak, vagy sem akartak. A társadalmi tömörülés szétforgácsolódott és az egyes szervezetek nem annyira kereskedő- ipiros érdekek miatti küzdelmek színterévé váltak, hanem inkább a napipolitika kérdései képezték a magvat, mely köré szigetek jegecescdtek é8 ott is — akár csak a fórumon — hangzatos frázisok, siemélyi kérdések domináltak. Ezért a kereskedő- iparos osztály mindinkább háttérbe szorult és nem sikerült neki az, ami az agráriusoknak: egy oly kompakt tömeggé alakulni, melyet a kormánynak negligálni nem iehet. Láttuk a kereskedelemellenes tendenciát a múltban és a hátsómban. Maradjon ez igy tovább? Azt hiszem, ideje, hogy a kereskedőiparos társadalom végre öntudatra ébredjen ét ha ar<a ébred és szakit az eddigi, megalkuvást köven.) 5 rendszerrel, akkor követelni fogja az t ^yenleles elbánás mellett azt, hogy oly helyet biztos tftanak részére sz állami gépezetben, aminő fefeerwsslégénél fogva joggal megillet?. Nem Sebei sz ,öubé, hogy a kcretkedő-iparosiág a politikai hullámok által sodortatni hagyja magát és amig - |yifc oldalon az állami terhek nagyobbik részit ő viseli, a másik oldalon állandóin ki legyen téve annak, hogy mindennek, épp csak tisztességesnek ne nevezzék. Az ipar és kereskedelem legyen végre szabad és önálló, legyen fagiethn a politika mindennapi változásaitól, tegyen eiy dologbin eggyé és nigy, kitartó ét tántorithaSlan abban, hogy saját dolgaiban maga intézkedjék. Hiszen olyan őriáai feladatok előtt áiiui k, oly re'tenetes terhek várnak reánk, oly valóban leleményes kereskedői észre lesz szükségünk, hogy a felénk tornyosuló óriási munkálkodás feözspeíte magunk ét foglalkozásunk tisztaságát, moralitását, higgidtsátái biztosittuk és tuegcvjuk, hegy ezen nsgy feladatok megoldásához mindnyájunkra, mindnyájunk tapasztalataira tudására, irányítására van és lesz szükségünk. A háború eddig lezajlott része, anntk jobbik oldala volt, a nehezebb része csak a romok elhkaritása közt és utin fog következni. Romboini könnyen lehet ét ami eddig történt, az rombolás volt, egy ezeréves ország határát, erejét, kincseit, kulíutáját, ftjsulyát rombolták össze, egy ezeréves ország sirját ásták meg. Ne engedjüs most már a kereskedő-iparos osztályt it rombolni, fegjunk össze, legyen közöttünk egyetértés és együttérzés. Ett irtam 1918 novemberben. Sajnos, az együttérzés gondolata telté válni azóta tem akar. Sőt löibena isár külön-külön működött érdekképviseletek közé ujak is ékelődtek, nem a gazdasági, inkább ettől fá?ofál!ő, tEás alapot keresve ét sz egyetértés, együttérzés feeiyébe a vad, vak gyűlölet lápéit. Kereskedő kereskedő ellen, iparos iparos ellen bsreolt ét a sok bába közölt a gyermek bizony elsatnyult is a kereskedő- ipsros fajsúlya sz állam |épezelében Mind kisebb és kisebb lett, t&lán mondhatni: abban az arányban kisebbedett, amily arányban « kállaira rakott terhek nőitek. S ne® elég ez, még fenlrfil is mély árkot ástak a kereskedő ét iparos közé. A kisipari hitelnek a kereskedőkre való ki nssa terjesztése, a mezőgazdasági hilelkérdésnek óriási áldozatok árán való i»egoIdáta, a kereskedői hitellel viló nemtörődömség eaind-mind megmutathatta a kereskedő* társadalomnak ezt a jóindulatot, mellyel kezelik. A pénzügyminiszteri szájbál hallóit „hulljon a férgese" a kereskedői életnek ess! egy további stappja, de nem nóvum, mert hiszen támogatás szempontjából már régen B-listán szerepelt. Talán Jó is, hogy ütik-verifc ezt a kereskedőiparos osztályt. V/gífi talán mégit esik öntudatra éöred. Végre tálén be fogja istini, hogy különkülön haladva vajmi keveset ér, atnafc dacára, hegy as oisiág terheinek kéihsrraida vállát nyomja. A naponta (okozódé hitelválság, a csődöfc ét fizeSéüképíeleilíígsk óriási száma, a fokozódó munka- és keresetaélkfllíiég talán végre megérteti a kereskedő-iparossággal azt, bogy mit jelent vállvetett munka és mi szükséges helyzetünk j.vitásához; a kűlön-külöa szervezkedés és * személji harc, avagy as egy érdekképviseleti táborban való tömörülés, as egy célért való közös hsrcolát. Kétségtelen, hegy a isezőgszdinak nsgy erőssége és előnye konstruktív összetétele és politikai fegyelmezettsége. Ennek köszönheti, hogy bár csekély részben járul hozzá az államháztar áat kiadásához, as össses előnyök követelődző és zavartalan haszonélvezője; a kereskedő-iparos tömege gerircteten, alkalmazkodó, gyámoltalan, mieden kormányszslér támogatójf, igy léhát joggal továbbra is sajtolható, de támogatásra éidemlelen, mert sua sponie támogató. Öl nyugodtan Blialán lehet hagyni, hiszen őreá — adózáson kivül — csak választások alkalmával volt szükség, akkor ped'g egy mosoly, egy kézszorítás, egy vállmegctés és cda is megy, ahová érdekei nem kívánják. Reiaét|ük; hogy ez idő elmúlt, hogy a sok súlyos csspás folytán uj szellem szállja meg a kereskedő iparos társadalmat. Az a szellem, atroely meg'eremti az egységes, nagy, ho; ogén, kizárólag kereskedő-iparos kérdésekért hercaíó táfcort, amely tisz eleiet parancsol és meghallgatásra talál. Az a szellem, amely » városokat is visszaadja az azekat megteremtő polgárainak, az iparosoknak és kereskedőknek. Az a szeltem, amely végre kizárja, hogy minden fontos ipari és kereskedelmi vonatkozású kérdésben de nobis, azonban sitté notii döntsenek. SMMMMMaÉNMAMIN^^ Rendőrök és kasaiinéi tagok a reggelbe nyúló kártyás mulatásekrél. Munkátok a bidon. — Rendőrök a kasginóban. — Kik veszítettek is kik nyertek. — Érdekes vallomások a Kelemen—Ssakáts-pör szombati tárgyalásán. A Kelemes—SsakSts-pör szombati foíyíatőligos főiárgyalása már erősen megcsökkent érdeklődés mellett zajlott le. A pénteki nagy attrakciók után siomfeaton már csak helyi Sinuk szerepeitek. Szombaton ismét kaszinói és regattai kártyacsatáktól vallottak a tanuk. A tanuk egyrésze szombaton sem jelent meg a szabályszerű idézések ellenire sem a tárgyaláson. Az első tanú dr. Sxeless József volt. Vallomásában mint kdrly aszalt értő muJatkosott be. Elmondja, hegy tudomása van a kaszinői és regattai kártyázásoktól, ahol hol kisebb, feol nagyobb összegben játszottak. A ifgnagysbb vintésé?, amiről tud, 1920-ban vált: kilencezer katona. Azt is ő sssztetie. Abban as időben különben is aigy kártyadivst volt Szegeden. Tudomása van a mulatozásokról. Elmondja, hogy abbsn az időben olyan mulatozások voltak Szegeden, amilyen talán soha. C mulatott a legtöbbet. Szakáts csendes kimaradási engedélynélküll férj volt őhozzá képest. De ezek a mulatozások zárt helyen történtek, ugy hogy a mulatozásokon nam voit semmi megbotránkoztató. Vlld elnök: Sjakát* nem kártyázott vagyoni helvzetéi meghal idéan ? Tanú: Nemi Különben is akker mindenkinek sok pénze volt. Mindenki börzézett. £n is s igy volt elveszteni való könnyű pénzem. Ma már éa se kártyázom s talán Szakáts sem, mert nincs pénzűnk. A tatsu Széli Gyula kérdésére elmondotta a $000 koronás kártyavsazteségél. — Egy alkalommal fenn voltam a kassinó* ban, Jól tetem magam. Talán mulattunk is, amikor reggel hat Urakor bejött a kártyassobába egy ismeretlen kegyelmes ur. Kártyázásra invitált. Es kártyáztunk... Nem emlékszem semmire, ctak ast tudom, hogy néhány nap utóivá a kegyelmes ur levelet irt hozzá®. Kilencetet koronás káríyaudőssdgom megfizetéséi kérte, £rs nem emlékestem semmire. A kártya ugyan derengett előttem, de hogy vesztettem volna és annyit, nem tudtam rá emlékezűi, de fizetlek, mint a köles. — Az is megesett, hogy valakit kifosztottak a zöld awialníí, ás az! állíthatom, hogy a kártyázó urak közül senki sem üli le azzal az asztalhoz, bogy partneréi kifossza. Az természetes, hogy ha valaki leül kártyázni, azzal a szándékkal ül le, hogy ne veszítsen. Az meg már a kártya ördögénei a tiiko, íiogy a kis alspoa indulé kártyázásból észrevétlenül hazárdjáték lesz. Kiss Mihály ny. államrendőr tud a kaszinői és regattai dorbésoláackról. Szakáisot nem ismerte s igy nsra tudja, hogy közte volt-e a mulatozó társaságoknak A regattai mulatozáeok sokszor belenyúltak a reggelbe s a korda kelő munkások nem egyszer megbotránkoztak az urak könnyelműségén. Lajkó Márton államrendőr szintén tud a mulatozásokról. Szakáisot nem ismeri, azt azonban tudja, hogy Szakáts igen sokszor résztvett a mulatozásokban. — A regattánál sokszor egész éjjeleken áí keilett őrködni, hegy lllttikfelen egyének ne fussanak, be a mulawzók közi. Csak a mulatozások majdnem mindig benyuloíiak a reggelbe. S bizony nem voltak ezek rendes mulatozások, hanem valóságos orgiák .,. Egyszer láttam, hogy a hídon, reggel hat órakor összegyűltek a munkába Igyekvők. Megálltak és megdöbbentek. S bizony elégedetlenül szitkozódtak. Elnök: Hogyan szitkozódtak ? Tanú: Azt is mondták, hogy a szegény ember dolgozik, mig az urak dorbézolnak. Elnök: Szakáts is tagja volt a társaságnak ? Tanú: Azt nem tudom, hogy Szakáts köztük volt-e. A mulatozás ulán egyszer oly botránytokozó módon jöttek ki a kaszinóból, hogy még az úriemberek ts csóválták felüket. — Egyszer a ksszinóban nagy lárma volt. A szomszédok telefonáltak az ügyeletes lisztnek, aki elküldött engem a kaszinóba. Amint felmentem, óriási zajt hallottam. Az előszobában egy őrnagy állt elém. Ssépea, illedelmesen felkértem, hogy legalább az uccai ablakokat csukják be. Az őrnagy nevetve vágta be előttem az ajtót, Még nagyobb lármát és zajt csináltak. Nem volt rá mód is hatalom, hogy a rendőri tekintélynek érvényt leheteti volna szerezni. Tdpoy József tanú csak hallomásból tudja, hogy Szakáts kártyázott. Szakáts magánviszonyairól semmitsem tud. Elnök: Ön nem segitette ki soha pénzzavarából Szakátsot? Tanú: Nem. Inkább ő editi nekem kölcsönt. Dr. Boát Jenő, Bohn Antal ét Dteaer Pál tanukat Kelemen Béla nevezte meg, annak igazolására, hogy Szakáts egyidőben nem fizetett a Fufurának, mert kárlyaveszletégei voltak. A tanuk semmi konkrétumot Bem tudlak mondsni & kérdéielre. A tanúkihallgatások után Kelemen könyvének egyes részleteit olvasták fel, majd Vild Károly elnök hétfő reggel kilenc órára halasztotta el a főtárgyaiás folytatását. Boltra Utóda ••iimbmms—iiiii laamiBfi neiiiim i waiait—i i vendéglőben vasárnap és ünnepnapokon délelőtt 11 órától 1 óráig nagy ozsonna zene hangverseny. Zónák bőséges választékban. Elsőrendű italok és ételek. Naponként sülthal és halászlé. , Csapon a Kőbányai Polgári Serfőzde világhír ü Szent István idény és porter söre. tisztelettel KflappC JáüOS, ve déglős. x A Délmagyarország jegyirodája a Klauzáltéri Európa-házban van. Bejárat Aradi uccán.