Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-18 / 88. szám

• I BELM AGYAROK8XAC 1926 április 18 létszámot negyvetthiromezer fővel csökken* teltük. Klárik Ferenc: Miből élnek ezek az em­berek ? I Bad János pénzügyminiszter: Nagymagyar­országon volt 318056 állami tisztviselő, ma van 165 568. A tisztviselőknek további 2500 fővel való csökkentését tervezzük. A kormány a tisztviselők helyzetén is segített. A tiszt­viselők illetményei még nem érték el a béke­beli nivói, azonban ujabb emelésről csak akkor lehet szó, ha az államháztartást az egész vo­nalon kiterjesztett takarékossággal és nem ujabb adónemek kitalálásával gazdaságilag teljesen rendbehozzuk. — A megállapodás szerint a népszövetségi főbiztos állása akkor szűnik meg, ha a költ­ségvetés egyensúlyát elértük. Tekintettel arra, hogy ez megtörtént, a főbiztosi állást a Nép­szövetség valószínűleg meg is fogja szüntetni. — Megtörtént minden intézkedés a pengő­pénzek verésére, illetve nyomására, ugy bogy január 1-én gazdasági életünk minden emóció MMMMMMMWMMM^^ Rába ujabb szenzációs vallomást tett a szokolhamisitás ügyében. Megidézték Fiiedrlechet és [őrgróf Paüavicinit. nélkül áttérhet az uj pénznemre. A bruttó költségvetés ugy bevételében, mint kiadási végösszegében emelkedést mutat. Az állami üzemek költségvetése valamennyinél aktiv. — Kijelenthetem, hogy megtör ént minden intézkedés arra nézve, hogy a jövedelmi adókat revízió alá vegyék. A forgalmi adónál híjlandi vagyok a bázisrendszer bevezetésével komolyan foglalkozni. M gyarországon egyszerű adó­rendszer van életben. Gaál Gaszton: Ez önnek egyszerű adórend­szer? Megbolondul bele az emberi Bud Jáaoz: Összesan 181 millió arany­koronát fordítottunk beruházásokra. A jövő év­ben körű belül százmillió korona fogjt a be­ruházás céijiit szolgálni. Kíri a költségvetés elfogadását. Szünet után Hegymegi Kiss Pál mondo'ta el interpellációját arról, hogy amikor Dibrecjn városa egy moii létesítésével a vá ságia jutott szinházat akarja segHeni, a kormány az ÉME moziját támogatja. Két órakor ért véget az ülés. {Budapesti tudósítónk telefanjelentése.) Az ügyészségen ma a szokolbamisitással kapcsolat­ban újból kihallgatták Rába Dezsőt. Ez a ki­hallgatás a kiszivárgott hirek szerint olyan szenzációs részleteket hozott felszínre, hogy az ügyészség szükségesnek látta Friedích István és őrgróf Pallavicini György kihallgatását. Intézkedések történlek, hogy mindkettőjüket hétfőn a főkapitányságra kéressék és ki­hallgassák. Szombaton hirdették ki az Ítéletet a szegedi fogtechnikusok pőrében. Négy technikust fslmenttttek és csak egyet ítéltek el százezer koronára. Nemrégiben beszámolt arról a Dilmagyar­ország, hogy fogtechnikus-razsiát tartottak, torra keresték fel meglepetésszerűen síinte az összes Szegeden dolgozó technikusokat. A razziát ugyanis az előzte meg, hogy egyre-másra érte­sült arról a tiszti főorvosi hivatal, valamint a rendőrség is, hogy a fogtechnikusok a mi­niszteri rendelet ellenére kezelésben ia része­sítenek fogbetegeket, illetve .szájbjn* is dol­goznak. A meglepetésszerű razzia azonban nem járt a várt eredménnyel. A hivatalos közegek mindössze 9t technikai ellen indíthatták meg a* eljárási. Ezektől a razzia alkslmával azonnal elvett ék és lefoglalták a műszereket és az anyag egyrészét, amelyeket azután .bűnjel" cimén használtak fel. A razzia epilógusa szombaton játszódott le a járásbíróság elölt. Közegészségügyi kihágás miatt ugyanis el­járás indult Ktss Sándor, Herltska Míhá'y, Radváayi János, Tihanyi Ernő és Freller Ilona ellen. Az első tárgyalást a szegedi fogtechni­kusok „monsire-pörében* márciusban tartották meg, amikor is a vádiottak kihallgatása után megkezdték a tanúkihallgatásodat is. A tár­gyalás folytatását azulán Máthé Q/ula járás­bírósági alelnök szombatra tűzte ki. Szombaton még néhány tanút hallgattak ki, akiket arról kérdezlek meg, hogy tényleg dol­goztak-e a vádlottak ,szájban" is éi nemcsak a laboratóriumban. A bizonyítási eljárás ulán dr. Barta D:iső és dr. Lehel Pál védők mon­dották el beszédeiket, msjá nemsokára Máthé alelnök kihirdette az iiéletet. A járásbíróság csak Ktss Sándor vádlottat mondotta ki büaös­aek közegészségügyi kihágásban és ezért egy­százezer korona pénzbüntetésre itélte. Kiss Sán­dor volt ugyanit az, akit a razzia tettenért. A h v italos közegek épp ;n akkor értek be la­kásába, amikor egy fogsort illesztett be egy beteg szájába, tehát „stájban" dolgozot:. Herliska M hályt, Radványi Jánost, Tihanyi Ernőt és Freller I onát azonban fölmentette és azonnal visszaadni rendelte a lefoglalt mate­reket és arányakat. Az itélet kiemeli, bogy ta­láltak ugyan ezeknél is olyan műszereket, ame­lyek alkalmasak a szájban dolgozásra, tárgyi bizonyíték azonban mégsem merüli f51 arra, hogy a négy vádlott tényleg dolgozott is a be­tegek szájában. Az ügyészségi megbízott feleb­bezést jelentett bs az itéfet ellen. „Házasság nincs kizárva" jeligére találkozás a törvényszék előtt. Ktlván Zoltán menekült jegyző Szegeden özv. Plllich Kálmánnénál lakott albérletben. Bútoro­zott lakásban és teljes ellátáson. Cssndessn (eltek nap]ai, amidőn Kriván Zoltán egyszer egyik szegedi lapaan érdekes apróhirdetésre bukkant. A birdetét szerint: 9Vagyonos bácskai fiatal asstony, közép\oru talpig ur ismereislgii keresi. ,Házasság niacs kizárva' jeligével." Kriván jeligés levelet irt a lap kiadőhiváta­fába. Választ is kapott. Az ismerkedés meg­történd Rövid idő multán egészen jó vissony fejlődött ki sz apróhirdetés alipján. A nő aján­dékot is adott a férfinak. Kriván Zoltán egy amulettet kapóit ajándékba. A vissony később azonban elhidegült. Mind ritkábban lalálkoitak. A férfi más nőnek udvarolt, sőt az is meg­történt, hogy Kriván Píllichné nővérének eliján­dékoita az amulettet. Erre azu'án a viszony egéssen elhidegült, a hűtlenül elhagyott hölgy egy alkalommal más­nak a nyakán pillantotta meg az amulettet. A bácskai hölgy erre megjelent Piliichné lakásán, ahol Kriván lakott és visszakövetelte az aján­dékba adott amulettet. Kriíán erre nem volt hajlandó, amire Piliichné egy Írást adolt a bácskai hölgynek, hogy az elajándékozott amu­lett helyett egy masikat kap ellenértékül. Piliichné azonban később megbánta, hogy kö­telezvényt adott és zsarolás elméa feljelealette a bácskai hölgyet, aki szetiate fondorlattal vette ki a kötelezvényt. A szegedi törvényszék fuhdse-tanácsi szom­baton tárgyalta az érdekes zsarolási ügyet és bizonyíték hiányában felmentő iiéletet hozott. Az itélet jogerős. Hét hónapra Ítélték Weiss Sindoit. (iBudapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bécs­ből jel antik: A késő délutáni órákban hirdették ki az ítéletei az Abend pőrében. Weisst 7 hó­napi, Fuchsot 4 hónapi bDrtönre Ítélték és azonnal szabidlábra helyezték. Az ügyész sú­lyosbításért felebbezett. Történetek az etikettről. Irta: Móra Ferenc. I. Francesco Malatesla nagy nemből való, híres szép lovag volt s tizenhatodik századbeli Olasz­országban. A fejedelmi udvarok szép asszonyai mind ö utána epedtek, de ő csak Gonzaga Júliáért sóhajtozott, Fondi úrnőjéért. Júlia volt akkor Itália legszebb asszonya, amint egy igen hiteles forrás bizonyíthatja: Jósai Mór, aki regi olasz krónikákból tanulta ki Júlia szép­ségét. Azt meg Petrarca bizonyíthatja, hogy Fondi falai szinte repedeztek már a széptevők nyögései­től s a vár alatt csörgő patakocskákat folyamokká dagasztották már a boldogtalan lovagok könnyei. Mert Júlia amilyen szép vult, olyan szűz erkölcsű s akit csudás szépsége vulkánná gyújtott, azt le­gendás hidegsége jégcsappá fagyasztotta. Nehogy valaki mos: már azt a rossz viccet csi­nálja, hogy ilyenformán igen kellemes lehetett a klíma Fondiban I Mert lám, jln már Hajraddin, a rőtszakállu berber kaióz és martaíócaival fö pré­dálja a várat. Esek a Gonzagák ősi kincseit hará­csolják össze, ő maga meg a hálószoba ajtaját feszegeti, ahol a Gonzagák legnagyobb kincse fe­hérlik a bibor párnákon: az asszony. A szerelemnei csak a szerelem gyorsabb és éberebb. Mire Hajraddin betörte az ajtót, Francesco betörte az ablakot, karjába vetie Júliát, ahogy ta­lálta, lóra kapott vele s meg se aüt, mig ki nem ért Fondi határából. Akkor is csak azért, mert Júlia megállította és elkérte az aranynyelQ tőrét. (Ma is mutogatják még Firenzében a Museo Siibberiban, magam is. láttam.) — Lovag —, mondotta Júlia lesütött szemmel —, köszönöm, hogy megmentett. Ds ne felejtse cl, hogy Gonzaga Júliát büntetlenül senki se láthatja mezítláb. Es szíven szuria szegény Francescot ott a na­rancsfák alatt, az égő vár világánál. II. akkor A másik történet vagy húszesztendős, benne volt minden újságban. Egy Oberth nevü kis hadnagy sétál a sylti villa előtt a gerániumok közt és néz föl az ablakra. Ott ül Anna Sarolta Wiihelmina Fulgeatia Amalazunta Mária Immaculata hercsgasszony. Lshfet, hogy az urára gondol, aki valami német duodec fejedelem­ségben atyaistenkedik, amely tán nincr akkora, mint Tápé, de a családfa visszamegy egész Njgy Károlyig. A fejedelemasszony famíliája még régibb, az ö ősei már kétezer esztendővel ezelőtt ették a makkot Pomerániában. Eiég az hozzá, hogy a soknevü fejedelemasszony ül az ablaknál és nézi a tengert és az urára gon­dol. Talán. De ki tudná azt bizonyosan, miről álmodoznak a fejedelemasszonyok, mikor egyedül vannak? Ő pedig egész egyedül van. Inasok, ka­marások, komornyikok, udvari frájjok mind másfelé lopják a napot. A. S. W. F. A. M I. herceg asszony ásit és az ablaküvegen meglátja, hogy a frizuráj i nincs rendben. Ej, de jó, hogy észrevette, most már tud mit csinálni: ktsüti a hajit. Vessi a bodorító vasat, teszi a nyitott ablakoa az égő spiriíu32Íámpát. Est a modern rőtszakáiiu Haj raddint, aki annyi szép asszonyt perzselt halálra égő szerelemmel, azokban a szomorú időiben, amikor la bubi-frizura még nem volt kitalálva. A lüzkalóz csak egy lángcsikot vetett A. S stb. fe­jedelemasszony pongyolájára s Oberth hadnagy már eifb ntikül ordi: a folyosón: — Eg a fönséges asszony ruhája! Djíiiszen ordi hat,, még ee ugrik elő egy ökölnyi csizmapucoló se. Mit tegyen szegény kis lajdinánt ? Hái megtörö geti a wjffenrokkján a gombokat, btfuí a Síobába, letépi A. slb. fsjedeiemasszonyról I a ruhát, lefekteti az elájult fönséget és rohan dok ­i torért. A doktor konstatálja, hogy a legmagasabb fönségnek kutyabaja sincs az ijedtségen kívül és Oberth lajdínántot másnap megidézik a katonai fegyelmi bitósághoz, amely őfensége feljelentésére megindította ellene az eljárást. Először: mert be­jelentés nélkül lépett be a fönséges asszonyhoz: másodszor: mert letépte róla a ruhát. III. Ez már csak rendőri hir, erről a hétről. Zse­lénszky gróf pesti palotájában tüz ütött ki s már táncolt a tüz a tetőn, mire.kirobogtak a tűzoltók. Csöngetnek, nem jelentkezik senki, verik a kaput kézzel, lábbal, végre kikukkan a házmester: — Mit akarnak ? — Sierencsétlen ember, hát nem látja, hogy ég a feje fölött a ház? — Dehogy nem látom —, mondja reszketve az ember. — Nyissa hát gyorsan a kaput! — Nem lehet —, húzódik vissza Ijedten a kapuőr. — Hogy gondolják azt? Mind letaposnák a kertben a hortenziákat! Ide a kegyelmes ur en­gedélye nélkül senki idege i be nem teheli a lábát I — Ne bomoljon I — ordítják a tűzoltók é3 rán­gatják kifelé a majordomust. Az pedig kétségbe­esetten kapálódzik: — Di ha mondom, hogy nem lehat! Engem elcsapnak, ha magukat ide bsereszlem! Oasák a tüzei az uccáről! Természetesen a vége az lett, hogy a demokrá­cia erőt vett az etiketten: egyszerűen félre lökte, becipelte a várudvarra a vizipuskát é3 eloltotta a tüzet, miközben csakugyan ráhágtak két hortenziára. £3 a várúr nem szúrathatja szivén a tűzoltókat, sőt még csak fegyelmit sem indiitathat ellenük. Idáig sülyesztette korunkat az az átkozott de­mokrácia! i\

Next

/
Thumbnails
Contents