Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-18 / 88. szám

1926 április 18. DBLMAGYARORSZAQ 3 A tanyai vasút vagonjainak megrendelése előtt komolyan kell foglalkozni a szegedi iparosok ajánlatával. A szegedi iparosokat ét a munkásokat jelen­leg talán a legközvetlenebbül az a kérdés ér­dekli, amely a tanyai vasul vagonjsinak prob­lémájával kapcsolatban merült fel. Az iparotok — mint ismeretet — mozgalmat indítottak, hogy a város hatásága ne idegenben költse el a vagonokra szánt milliárdokat, hanem itt, Sze­geden, hiszen a szegedi iparosok is el tudják készíteni azokat a nehezen és d rá gin besze­relhető vagonokat. Éppen ezért szükségesnek tartottuk, bogy kikérjük néhány szegedi szak­értő véleményét. Az a!ább közölt nyilatkozatok szerint a szegedi iparosok akciója teljesen ko­moly és a város hatóságának feltétlenül fog­lalkoznia kell vele. Arról van szó. hogy a város hol költse el a kfsirasul építésére szánt milliárdokat, Szege­den-e. vagy pedig másutt. Ha Szegeden költi el, akkor olvan hatalmas lökést kap ensek a városnak tengődő és akaratlanul téilen^edő ipara és kereskedelme, amely lényegesen meg­vál oztathaija a jelenlegi áldatlan viszonyokat. Azok a milliárdok, ha jól tudjuk, körülbelül hat és félmilliárd koronáról van szó, Szeged tengődő ípsrába és kereskedelmébe uj éleset hozhatnak. Száz. vagy kétszáz munkanélküli szakmunkát (tenyérhez jut, egy egétz sereg iparvállalat fellendül, az adóval agyonterhelt kisiparosok uj erőre kapaatr. Hi pedig a város idegsnben költi ei ezt a bafalmas összeget, abból a várotttak semmi, de semmi haszna nem lesz, a polgárság nem kap vissza egyet­len fillért sem abból a pénzből, amelyet a ta­nyai vasútra költ el. A üaunksnéíísűl ség, kűiösösen a vasszakmá ban, ahelyett, hogy csökkenne, egyre cöirek­szilr. Nemrégen szanálták a legminimálisabb keretek közé a szegedi vasúti műhelyt, ahon­nan száz-százötven kipróbált szakmunkást bo­csátottak szélnek. Ezek a munkások évek, év­tizedek óia dolgoztak a vasúinál, készítették a vasúti kocsik alkatrészeit, javították a megsé­rült Pociikat, tehát bizonyára kifogástalanul megállinák helyüket azokban a szegedi műhe­lyekben is, amelyek megbízást kapnának a vá­rosfal a tanyai kocsik késziiésére. Ugy volt, hogy a polgármester a hétfői ta­nácsülés ulán ertekezletet tart ebben az ügy­ben és ezen az értekezleten kérdezi ki terveik ről a vállalkozó szegedi iparosokat is. Ez az értekezlet minden valószínűség szerint elmarad, mert a polgármesternek fontos vároBi ügyekben Budjpesire kelleit utaznia, ahonnan csak ked­den, vagy szerdán érkezik vissza. Az előre be­ígért megbeszélés elmaradása esetleg pótol­hatatlan veszteséget jelent, mert a város ható­sága nem nagyon bízik az iparosok ajánlatá­nak komolyságában, holott ezen a megbeszé­lésen a szakértők teljesen eloszlathatták volna az indokolatlan aggodalmakat és főképpen mert szerdáig esetleg eldől a vagonok so>sa. Berzeuczey Domokos műszaki főtanácsos, Scul­Uíy Sándor főszámvevő és Mihálytty László főmérnök ugyanis, akik napokkal ezelőtt utaz­tak fel Budapestre, hogy folytassák a vagon gyárakkal az alkut, szombaton este érkeztek vissza Szegedre és értesülésünk szerint jelen­tékeny árengedményeket hozlak magukkal. Kö­rülbelül hatvan-hatvanöt vasúti kocsira már annyira megalkudtak, hogy a véíel perfekt uálá­sához csupán a tanács hozzájárulása szüksé­' ges. Megtörténhetik tehát, hogy a város ta­nácsa a kiküldőitek jelentése és javaslata alap­ján hétfőn, tehát még a polgármester haza­érkezése előtt megadja a vételhez a hozzá­járulását és i$y a vátos hatósága megköti az idegen érdekességekkel az üzletet, még mielőtt a szegedi iparosok ajánlatával komolyan foglalkozhatott volna és mielőtt elbírálhatta volna, hogy mi lett volna elő­nyösebb a városra ugy anyagilag, mint erkölcsileg. Nagyon fontos és nagyon kívánatos, hogy a város halósága komolyan foglalkozzon ezzel a kérdéssel és vi ágért se hamarkodja el látszó lagos elönyök kedvéért a kérdés elintézését. Páify Dániel nyilatkozata a kflvekező: — Én érdekelt fél vagyok, meri msgam is pályázom a unyai va»ut kocsijainak mun ála taira. A Ganz és Társa vasgyárban négy évig dolgoztam és részben vezettem a vagonok készítését. Ez a gyár abban ez időben óránkint egy teljesen kész vasúti kocsit állitott elő. Az én véleményem az, hogy ezt a valóban egy­szerű munkát az én gyáram, továbbá a sze­gedi Sós Antal, Bugyi Mihály, Kecskeméti An­tal, Körmendy, Reiner és Hodács gyárak, vala­mint Fagler és más helybeii ipartelepek kőny­nyen elő tudják állítani, — Arrói értesültem, hogy a tanács azért idegenkedik a Sxegeden való megrendeléstől, mert nem hiszi, hogy ezek a kocsik Szegeden a kívánt minőségben és kellő időre elkészül­hetnek. Ezért felkerestem Rabong János, Máv. üzletvezetőt, aki valóban specialistája a kis­vasutépitésnek, mert tebb mint 300 kilométer üyen vonalas épített, kocsikat tervezett és azo­kat a felügyelete alatt lévő műhelyekben állít­tatta elő. Rabong azt íiondotta, hogy tekintet­tel a munka egyszerű voltára, semmi aggálya nincs aziránt, hogy ezek a kocsik a legjobb minőségben és kellő idő­ben elkészüljenek. Az üzletvezető ur igen jól ismeri azt a kataszt rőfális munkanélküliséget, amely különösen a vasipari sujtta. Ismeri a szegedi munkások e téren való szakképzettségét és ő a legmelegeb­ben ajánlja a kocsiknak Szegeden való elké­szítését. — Ez alfcalambftl felkerestem dr. Vems Gábor Máv. helyettes üzletvezetőt is, aki gépészmérnök doktor és nagy mühelyprakszisa van. A helyettes üzletvezető ur azt mondotta, hogy tekintettel arra a kartellre, amely a vagon­épitőgyárak kSzöti van, a város nagy összeget takarít meg, ha ezeket & kocsikat Szegeden készítteti. A helyettes ütletvezeiő ur a módot is meg­jelölte, hogy miként lehetne a legelőnyösebben megold íni a dolgot. Azt ajánlotta, hogy a város Wilkowiizban, a voit monarchia egyik leghatalmasabb vas- és acélgyárában rendelje meg az előirt acélkerekeket, ahol ilyen kerék­párok raktáron vannak, tehát azonnal szállít­hatók és azokat a speciális alkatrészeket, ame­lyeknek az előálliása Szegeden nem volna rentábilis. Ilyen mádon és az itthoni munkával tekintélyes összeget lehelne megtakarítania a városnak és közel száz vasmunkást lehetne november végiig foglalkoztatni. — Ennek a kérdésnek nemcsak a jelen pillanatra van nagy jelentősége, hanem kihatás­sal lesz a jövőre is, mert kétségtelen és ezt a kartell is indokolttá teszi, hogy a szegedi gyá­rak továbbra is foglalkozni fognak ilyen vasúti kocsik gyártásával és más egyét) vasúi felszere­lési tárgyak készítésével. Nem lehetetlen, hogy a vasúti kocsiknak Szegeden való megrendelése messze kihatással lesz a szegedi vasipar tej* lődésére. Beszélgettünk enől a kérdésről Bugyi Mihállyal, sz ismert nevű szeg«di gépiytrogsal, ski töb­bek között a következőké mondotta: — A legutóbb e ismeréssel lel megemlé­keznünk ís Délmagyarorszdg-mi arról a hat­hatós akciój ró), amelyet a szegedi iparosok ét a muaká os érdekében kifejt a la yai vatul vagonprobiémíjá al kapcsolatban. A Dilma­gyarország álláspontja, amely sserint a vasúti kocsikat minden nagyobb nehézség nélkül el iehet kétziteai Szg-den is, teljesen helyes. Harmincöt évei föl öhem el a v sut szolgála­tában, alaposan ísraersm a kérdés minden rész­letét és igy joggal mondhatom magoaat szak­embernek, annál is inkább, mert a va ut több­ször kiküldött kü földre, a v*su i kiállításokra, amelyeken nagyon értékes tapasztalatoké sse­restem. Telepem berendezése is felsterelise felüt­lenül alkalmas arra, hogy ugy a kisvasai­hoz szüksigss leherszdih ó, **i»t a szemily­szálllió hoc ik. legkomplikáltabb alkairiszeit minden nagyobb nehizség nélkül el• kiszi'hmem. v — A szegedi iparosok tkcióját tudomásom szerint az ind to ta a>eg, hogy az elrrult héten vált fcöitudomá uvá, hogy a küilöldt vagon­gyáok mennyit kérnek a kocsikért. Ha jól emlékszem, egy teherkocsi ára negyvenmillió í korona lenne, de ehhez jön még a húszmillió koronás vámdij és a fuvardíj, amely körülbelül ötmillió korona. Igy egy teherkocsi, mire Sze­gedre ér, hatvanimillió katonájába kerülne a városnak. A személyszállító kocsi még sokkal többe, mert annak a vámja nem husz, hanem negyvenmillió korona. A vám és a szállítás olyan hatalmas Csszeget jelent, hogy abban az esetben, ha a kocsik itt Szegeden készülhetnek el, a város legaláib egymilliárd korondi iaka­rithai meg. De ha nem is takaritha'na meg ennyit a várop, mégis erkölcsi kötelessége, hogy amit Szegeden meg letiel csináltatni, azt csi­náltassa meg Siegeden, mert hiszen olyan nagy a munkanélküliség is uty pang a szegedi ipar, mint mig talda soha. A szegedi iparosok garancia mellett vállal­koznának a szükséges vasúti kocsik el­készítésére. Legfeljebb a kccsik kerekeit kellene külföldről hozatni, mert az ön ö!t kerekek nem igen fe­lelnének meg. Az iyen nagy forgalmú kocsik­hoz föüétlenül az ugy neve t csiliag-acé! kere­keket kell felhasználni, ezek p dlg csak kül­földön szerezhetők be. Etiől el ekintve a vago­nok minden egyéb elkatrésze akadálytalanul elkészülhet Szegeden is. A szeged' iparosok egy héten belül megtehetik garantált ajánlatu­kat és a munkával föltétlenül elkészülnek időre. A vállalkoias kereskedelmi részét ugy oldanánk meg, hogy g vasúti kocsik építésére az alkal­mas iparvállalatok konzorciumot alakitanának és a munkát kiosztanák egymás között. Jutna belőle úgyszólván minden szegedi iparosnak. Lájer Dezső, a szegedi szociáldemokrata párt titkára a kö« vetkezőket mondotta: — Ebben a munkásság álláspontja szinte magától értetődő. A munkáiság szempontjából feltetlenül kívánatos volna, hogy a város Sze­geden készíttesse el a tanyai vasút vagonjait. Ez érdeke nemcsak a munkásoknak, akik közö>t még mindig töméntelen a munka­nélküli, h'nem a munkaadóknak is és ér­deke mtgának a városnak is, mert hiszen igy a vagonokra szánt milliárdok a város falai között maradva jelentékenyen fokoz­nák itt a kereskedelmi és gazdasági vér­keringést. — Véleményem szerint a munkát a szegedi gyárakban tökéletesen és kifogástalanul el tud­nák készíteni és csak nagyon kevés olyan alkatrészt kellene máshonnan meghozatni, amely Szegeden nem készülhet el. Beszéliünk Papp Józseffel, a siegedi vas- és fémmunkások elnökéfel is, aki a következőket vá aisolfa kérdésünkre: — Hihetetlenül üdvös lenne, ha a város a vasúti kocsik«t Siegeden, a szegedi iparosok­kal és szegedi munkásokkal készíttetné el, mert jelenleg a szegedi vasgyárak alig dolgoz­hatnak valamit az általános gazdasági pangás következtében és ezirt a minimá­lisra redukálták a foglalkoztatott munkások létszámát is. — Sráraitásom szerint, ha a szegedi iparotok igazságos akciójs sikerrel Jár ét megkapják a váróról a munkát, akkor itt 100-120 jelenleg munka nilkül tengődő szegedi vasmunkás it asztalos jut hosszabb tdetg tartó munkához. Attól psdig, hogy nem lesz elegendő szak­munkás, nem kell félni, mert Szegeden éppen elég nagy a munkanélküli képzett vas- ét fém­munkások száma. GRADO a gyermekek paradicsoma! Junliisban megnyílik a GRADOI ÉHAGYAR GYERMEKKOLONiA I 3 millió magyar koronáért oda és visszautazást, 4 heti elsőrendű ellátást, ingyen strandfürdőt a páratlan, több kilométernyi homokos gradoi strandfürdőben, gyermekorvosi felügyeletet nyujtunk a gradoi magyar gyermekkotonla szellős, fehér, egészséges gyermek szobáiban A gyermekek húszas csoportokba osztva fővárosi tanerők felügyelete alatt állanak. Oszkár bácsi mesél a gyermekeknek. — Gyermekek kiséret nélkül 7 esztendős kortól 15 éves korig vétetnek fel. Saját ház. Saját kapanák a strandon. Kitűnő magyar konyha. Felvilágosítással szolgál és jelentkezéseket elfogad mindennap 11—1-iea SZÍNHÁZI ÉLET fürdőirodája Budapest, VU, Erzsébet körút 29. 81 x A Délmagyarorszag kiadóhivatala, kölcsön­könyvtár és jegyirodája a Klauzál-téri Európa­házban van. Bejárat Aradi uccán.

Next

/
Thumbnails
Contents