Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-18 / 88. szám

ftm 319$ DüMAGYflRORSZAG SI*Uföe(it3*«t!i otil P««m-b. I. s-t Isiim 11-33, Elldúklratxl, MtaSaMtayvH* ds ifiida i Aradi ucca 8. W«l»fe« m, SnaMt fcHii Mud«r-a*g«ral i T«M«Mxfta 1B44 Szeged, 1926 április 18, VASÁRNAP ElOüieiéti Arik: Egy hónapra helyben 40.001) kor., Budapesten fei váíkea 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2|;0ü kor. hím- éf Bnnepnip ZOOO korona. II. évfolyam, 88 »áa Egy. könyv margójára. Belsaiár lakomája... Mourice Paléologue­nak most magyarra fordított háborús memoár­jaiban lapoztunk, aki Franciaország nagykövete volt az utolsó orosz cár udvarában s ez a kOnyv juttatta eszünkbe az ó- testamentumnak azt a fejezetét, amelynek Babilon pusztulása a tárgya. Babilon pusztulását a bibliában Dániel próféta irta meg, aki évezredek írásmű vészeié­nek és festőművészeiének adott Babilon pusz­tulását jegyezte föl, mindig izgató témát adván vele késő századok irásművészetének és festő­művészeiének. Paléologue Franciaország nagy­követe volt az utolsó cár udvarában, mint ilyen, egyik bábája a világháborúnak, amihez fogható sárkányt az egész ő-testamentum nem látott és az egész világ memoár-irodalmában páratlan érdekességű könyvet irt az északi Ba­bilon elpusztulásától. Ha Dániel próféta nagy­követ lett volna, talán ő is eféle jelentéseket szerkesztett volna az utókor számára az utolsó babiloni cárról, de az nyilván nem ihlette volna meg Heinét, mint ahogy a francia nagykövet naplói sem arra valók, hogy azokból valaha is ihletet meritsenek a költök és a festők. Pedig a nagykövet, aki különben éles és finom elme volt s tudott fogékony lenni lirai hangulatok iránt, igen jól jelenetezi a nagy történelmi drá­mát s a misztikumot épp ugy nem veti meg, mint a héber próféta. Jelentékeny szerepet jut­tat Rafputinnak, a részeges és megszállott mu­zsiknak, akinek szörOs parasztkeze ugy Játszott a cári család idegein, mint a balalajkán s a J napló sok lapján ott foszforeszkál a mene tekel I rettenete. Péiervárott már a háború harmadik hónapjában .élénk viták folynak egy futcsa elméletről, melynek szerzője egy Svájcba me­nekült anarchista, akit Leninnek hívnak", s aki „már régóta hirdeti, hogy as orosz forrida'om lesz vilamennyi szociális forradalom minta­képe" ... — Nem Németország agent provocateurje ez a Lenin? — kérdezi informátorát a nagy­követ, aki magas méltóságában a spionok feje. — Nem 1 — feleli az orosz informátor. — Est az embert nem lehet megvesztegetni... Rajongó, fanatikus és lelkiismerete mindennek felette áll. Mindenkiben tiszteletet kelt. — Annál veszedelmesebb, — feleli a nagy­követ és a másik oldalon már egy orlodox flnn?p bizánci pompáját rajzolja, a harmadikon pedig NikoláJevicB Miklós nagyherceg törhetet­len energiáját bámulja, aki valóban nem saj­nálja a vért, — természeteseit nem a maga vérét. Ez a nagy hadvezér, akit ezen a héten kiáltottak ki cárrá in partibus in fidelium a pá­risi orosü emigránsok s akiről ez alkalommal néhány magyar lap is ssalvéval emlékezett meg, ez a derék ember a kárpáti beSörés, az uiioki harcok idején azt tervezte, hogy a Kaukázus legvadabb törzreiből toborzott .szilaj dandárt" szabadítja rá Magyaiországra. „A nagyherceg biztosra veszi, hogy ez a lovastömeg Criást pánikot idéz elő Magyarországon"... A francia nagykövet feljegyzéseinek azonban nem ez a lsgbátborsoagatőbb rísze. Az ember­nek ott akad el a lélegzete, mikor a diplomá­ciáról olvas, amely olyan távol és olyan ide­genül az élettől, mini a mithológia párkái, szövegeli, bogozza, köti, oldja és elvágja nem­zetek sorsinak fonalait, senki, raiga a diplomácia se tudja, miért. A diplomaták, a népmilliók e hazárd börziánerei adnak és vesznek, üzleteket kötnek, üzleteket kötnek, amslyeknek a nemzetek az eső pipirjai, az adósa.*, a vesztesei, ctafc a nyertesei sohs. £s Jó, mig mindez titokban marad, mert addig béke tan s abban az illn­zióbán vívhatjuk mindennapi létünkért való saját kis barcsinkat, hogy u miénk az el* ni fitt test, ácsit cipelEnfc, a sípoló tüdő nekünk dolgozik, vergődő agyunk nekünk fárad s urss vagyunk magunknak, hadvezére és egyben bikája mellszélességnyi, néha könyökkel meghosszab­bított frontunknak. De ba napvilágra kerülnek a diplomaiák flz'efei, az nindíg nagy krach tz államok bOtzéjén, az mindig fizeiéskepielenséget jelent az « őkelő Jálékcsok körében, az annyit tesz, hogy háború van és halottakkal kell a SÍ ám Iákat kiegyenlíteni. Hogy miért kellett háborúnak lenni, azt a Paléologue memoárjaiból épp ugy nem tudjuk meg, mint a többi államférfiúi és hadvezéri memoárokból, — de hogy hogyan csinálódott, XMI azt látjuk a hadfizenetet megelőző két diplo­máciai tárgyalásaiból. Millióknak meg kellett halni, mint a történelem legszebb mintaképei­nek s mint a leglelkesebb iskolai olvasmányok anyagának, országoknak kellett elpusz'ulni és az egész világnak atomizálódni, mert néhány nagyköve! ur, akikről addig alig tudott az emberiség, kiegyenlittellen differenciákkal keit fel egy asztal mellől, — Paléologue rá a tanu, • hogy narag nélkül, de egy világháború elhatá­( rozásával. *t% Hh HIMMMKIM Május elsején nem lesz boltbéramelés, de azontúl minden negyedévben. (Budapesti tndósiiónk telefonjeientise.) Az üzlethelyiségek bérére vonatkozólag teljesen megbízható helyről arról értesült a Délmagyar­ország tudóiüőja, hogy 1926 május 1-én a bottbéreknél nem lesz emelés. 1926 augusztus l-lől 1927 májút l-ig azonban a balibitek negyedivenkint olyan miríikbsa emelkednek, hogy az emelkedis 25'f^-oi fog tenni, ugy hogy a bolttérek 1927 mit ja* 1 in az 1917. évi bolt• bitek 75%-d< fogják tUtnt. Revolveres merénylet Marséban. Egy katona agyonlőtte Linda volt minlszftrt, mert barátját elbocsátotta állásából. (Budapesti tudósítónk telefon/elentise.) Varsó­ból jelentik: A törvényszék ma tárgyalta Linde volt pénzügyminiszter bűn pőrét, amit azért in­dítottak ellene, mert mint a postatakarékpfnz tár veietfije, rokonainak és boziá közel álló embereknek nagyobb, fedezetnélkűli biteleket engedélyezett, amivel kétmillió zloty kád okozott az államnak. Amikor Linde a törvényszék épü­letébe! távozott, egy katona agyonlőtte. A me­rénylőt azonnal elfogták, aki bevallotta, hogy tettét bosszúból kivette el, mert Linde egy ba­rátját állásából elbocsájtotta. *3S2S Költségvetési vitás frankiiggyei és leleplezésekkel a titkos társaságokrél. Gyökeres változás várható a belügyi kormányzati rendszerben ? (Budapesti tudósítónk telejonjeleniése.) Annak ellenére, hogy Bud János ma már elmondta expozéját, a költségvetést csak hétfőn kezdi el tárgyalni a nemzetgyűlés. A meginduló vita tartamáról kaiönböső kombinációk merültek föl. Az egységes párt bizik abban, hogy az ellen­zék nem fogja győzni felszólalásokkal a vitát és legfeljebb két hét alatt kimerül; ezzel szem­ben az ellenzék erősen fogadkozik, bogy még a 16 (rás ülésekei Is végig harcolja, hogy az ellenzéknek minden tagja elmondhassa véle­ményét a kormány politikájáról és a kormány­zati hibákról. A költségvetési vita főtémája természetesen a frankügy lesz és az ellenzék arra is számit, hogy a frankCgynek május hetedikén kezdódő föiárgyalása során igen sok olyan adat kerül még a nyilvánosságra, amelyeket a vitában is felhasználhat. Ds sok felszólaló készül foglaltai ni a titkos társaságok ügyével i». Ét fésülésünk szerint a tikos társa­ságok ügyével kapcsolatban ax ellenzek sok olyan adat birtokában van, amelyeknek nap­fényre hozása a szenzáció erejével fog hatni. Egyébként már befejezeti tény, hogy a hétfői úgynevezett párlközi értekezleten a* ellenzék mm vesz részt — A titkos társaságok ügyével kapcsolatban a parlament folyosóin tibb miniszter kizelt tá­vozásáról beszélnek és olyan hirek voltak for­galomban, hogy az egységes pártnak sokszor emlegetett konzervatív-liberális csoportja a tit­kos társaságok ügyével kapcsolatban a belügyi kormányzati teodstet gyökeres változását is óhajtja és Rakovstky Iván belügyminiszteren kivül Kószó István belügyminiszteri államtitkár távozását Is kitdnjdk. Teljes tárgyilagossággal megállapítható, hogy ha ilyen kívánságok fel is merültek, azok o yan hangfogóval történtek, hogy azt senki sem veszi komolyan, aminthogy az egységes pártnak ettől a frakciójától setnraí­j féle komolyabb akció nem is várható. IMMWMWMMMMAMM^^ Bud János az adók leszámításáról és az ellenőrzés megszüntetéséről beszélt költségvetési ekszpozéjában. Budapest, április 17. A nemzetgyűlés szom­bati ülését Huszár Károly alelnök háromne­gyed II óralor nyilotta meg. Az építkezések előmozdítását célzó törvényjavaslatot örffy Imre előadó ismerteti. Szeder Fetenc: A nagy lakásínség problé­máinak a megoldása elsősorban állami feladat. A kormány ahelyett, hogy építkezne, ami által a munkanélküliségen is segítene, spekulációs vételekbe bocsátkozik. Hidmezővdsárhelysn a kormány négy is félmilliárd koro&áéti vásá­rolta meg egy bukott kunusbank palotáját, holott szakértők megállepllása szeilnl négy ét féimilíiátd koionáiri már uj épülete* leh?m volna emelni. A kormány ípitkezési politikájá­nak nem lehet a-s a célja, hogy bukót; kurzus­vállalatoka! szanáljon. Haszit Károly alelnök az Általános vüát be­írja és Bud János pénzügyminiszternek adja meg a s&ót, aki költségvetési expozét tartott. Az a költségvetés, amely most tárgyalás alá kerti, az ország életében határkő, mert es a kör sőgvetés a szanálási idcszak lezárását je­lenti. Ex a költségvetés teljeien egyensúlyozott, sőt a bevélelsk 500000 aranykoronával na­gyobbak a kiadásoknál. Proppst Sándor: Az a kérdés, hogy áll elő ez a többlet 1 Kist Menyhért: Közben (özrement az országi Klárik Ferenc: Egyre szaporodnak az ön­gyilkosságok I Bud J&nos: Fontos kérdés a létszámcsökken­és is. Megállapíthatjuk, hogy a szanálási idő { alatt hunonnyolcezerrel csikként az állami al­kalmazoitak száma. Ha pedi& visszamegyünk i 1922-ig, azt tapasztaljuk, hogy a tisztviselői \

Next

/
Thumbnails
Contents