Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1926-04-17 / 87. szám

1926 április 18. DBLMAGYARORSZAQ 3 Pénteken este tiltakozó gyűlést tartottak a tisztviselők a nyugdijjavaslat ellen. (Budapesti tudósítónk ieUfonjtlentése.) A Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesülete péntek este itakozó gyűlést tartott. Erdősi Antal elnök ugy a nyugdíjas, mint az aktiv tisztviselők nevében élesen tiltakozott a nyugdijvalorizdciós törvényjavaslat szelleme ellen, mert a vállalatokat akarja dédelgetni a szerencsétlen nyugdijasok megnyomoritdsa mellett. Tóth Andor fő iikár főkép a r.emzetgyélés pénteki ülésén elhangzottakkal foglalkozott. Idézte Dtéhr előadó kijelentéseit, majd határozati Javaslatot terjesztett elő, amelyben az alkalmazottak követelik a törvényjavaslat visszavonását. Várnai Dániel nemzetgyűlési kénviselő kitartásra bistatta az alkalmazottakat. Dr. Boczel Aladár, a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesületének ügyésze és Kteuizer Lipót felszólalása után Baiiiz Bálint a hivatali segédek nevében üdvözölte a gyűlést, amely a törvényjavaslat visszavonásának egyhangú követelése mellett ért véget. g wiwiaiWMflwwwMtw^^ m H kormányzó és a miniszterelnök kedden fogadja az egyetemi küldöttséget. miniszterelnökség értesítése is, hogy Bethlen István gróf ugyancsak keddm féltizenkettőkor áll a szegedi depmdetó rendelkezésére. A pénzügyminiszter és a kultuszminiszter mig nem közöliék, hogy mikor fogadhatják az egyetemi küldöttséget. A küldöttségbe egyébként mrghivía a polgármester dr. Alguzr Károly főispánon és Szendrey Jenő helyettes kulturíanácsn, kon kivűi Pwgly Emii csanádmegyei és Maduassy Oábor csongrádmegyei főispánt, az alispánokat, Hód mezőváiárhely polgármesterét, az egyesem rektorát és dékánjai; és Szeged város nemzetgyűlési képviselőit — Peldi Gyula kivitelééi, a polgármester szombaton már fduiazik Budapestre száiláscsinálónak és a kflídöt séggel egyö i jön majd csak vissaa szerdán, vagy csütörtökön. Amikor a közgyűlés megszavazta azt a nyolcvanmilliárd koronát, amellyel a városnak hozzá kell járulnia a Ferenc József Tudományegyelem végleges elhelyezésenek költségeihez, elhatározta azt is, hogy küldöttségei meneszt fel a kormányzóhoz, a miniszterelnökhöz, a kultusz- és a pénzügyminiszterhez az állami hozzájárulás gyors törvényhozási biztosítása és az építkezések minél gyorsabb megkezdése érdekében. A közgyűiés a kű döíiség vezetését a polgármesterre biaia, aki már régebben, közvetlenül a közgyűlés után összeállította azoknak névsorát, akiket felkért a küldöttségben való részvételre. A kormányzó kabinetirodája a napokban értesítette a főispánt, hogy az államfő huszadikán, kedden déli tizenkét órakor fogadja a szegedi küldöttséget. Pénteken megérkezett a Felsöváros után Rókus is megmozdult, szervezkedésre szólítva fel a polgárságot. „Minden *z«g«di polgár elégedetlen a jelenlegi város-politikával." A féltő városi polgárság siervezkedése után az ugyancsak szomorúan elhanyagol Rlkuí városrész is megmozdult és pémekán diuián 5 órakor a kerület városatyái népes értekezletet tartottak. Az értekezleten az összehívókon kivül megjelentek Wimmer Fülöp, Körmendy Mátyás, Pap Róbert, Htgtdüs Antal, Fojkn Lajos, Keraer Lajos és mások, mintegy husz törvényhatósági bizottsági tag, akik lelkes felszólalásaikban az öntudatos szervezkedési mondották ki a város túltengő hatalmi elnyomásával szemben. Az értekezlet célját és a tennivalókat dr. Fajka Lajos ismertette. Kijelentette, hogy nemcsak C, hanem minden szegedi polgár elégedetlen a jelenlegi várospolitikával. — A torony alatt mindig azt halljuk, hogy nincs pénz s ugyanakkor azt látjuk, hog? mindenre van pénz. Van az egyetemre, a felesleges kisví sutra és a>ra, hogy Párisba utazgassanak a tan£csbéliek, Nincs pénz azonban a munkanélkülieknek és nincs pénz a városrendezési munkálatokra. Indíiványoiza, hogy a felsővárosi polgárság kapcsán Rókus városrész is szervezkedjen éu ezert minden közgyűlés előtt egy nappal jöjjön össze a teendők megbeszélésére. Dr. Púp Róbert felszállásában kifejti, bogy a városatyák ezeriese lenségében és nemtörődömségében látja a legnagyobb hibát. Szerinte az első tennivaló az lenne, hegy a városatyák időközökben összejönnének és a mindenkori közgyűlések előtt megtárgyalnák a felmerülő kétdésekel. Igy azután a siker reményével lehetne felvenni a küzdelmet a tanáccsal. Különös figyelmébe ajánlja az értekezletnek a közkórház vajúdó ügyét. Wimmer Fülöp örömmel fidvözli az érekez feiet, amelynek munkájára égető szükség van. Bejelenti, hogy a legközelebbi közgyűlésre interpellációt jegyez be, amellyel kapcsolatban a költségvetés e?y jeleníékeny részét a városrendezési munkálatokra kéri lekötni. Körmendy Mátyás a politikai szempontok kihasználáséi kívánja. Szeretné, hu a? értekezlet minden világnézeti különbség nélkül dolgoxna, mert cs>k igy lehetne eredményeket felmutatni. Ha yíeleniíi, hogy minden városrész külön szervezkedik. Egyesíteni szeretné a városrészek szervezksdssét. Gárgyán Imre felszólalásában kifejti, hogy a városnak városfejlesztési programja nincsen. Szeretné, ha a város egy ho zufejáratu kölcsönt venne fel, amelyből az e h-nvagolt városrészeket városias nivóra emelcék fel. Az értekezlet ezután elhatározna, hogy minden közgyűlés előtt összeül és arra a város minden közügyek i.ánt érdeklődő polgárát I meghivja. A pénzügyminiszter védte m vállalatokat, az ellenzék támadta a minisztert. Megkezdték a tiyugdi]vak»u*c ó javaslat tárgyalását. Budapest, Április 16. A nemzetgyűlés pénteki ülését Sciíovszky Béla elnök háromnegyed 11 órakor nyitotta meg. ürbanits Kálmán eiőadó ismerteti a nemzetgyűlés költségvetését. Hegymegi Kiss Pál: Foglalkozik a gazdasági bizottság jelentésével. A talánosaágban elfogadja, csak E felsőház részére baál-itoú 408 000 pehgőt sokallja. Kevés a népképviselők száma és a belügyminiszter több titkos választójoggal felruházott kerület megszüntetésével még jobban apasztani., akarja. Hiszen úgyis csak az kerül be a parla mentbe, akit a kormány jónak lát. Malasils Géza: Jó volna, ha a képviselőket kineveznék 1 Hegymegi Kiss Pál: Sokkal foníosabb kérdő seket kell elintézni, mint a főrendiházéi. Igy pél j dául a közigazgatás megjavítása, a gazdasági I helyzetnek orvoslása sokkal foníosabb, mint az egyáltalán nem lényeges főrendiház mcguUoiása. Következett a nyugdijvalorizációs törvényjavaslat tárgyalása. Dréhr Imre előadó foglalkozik a törvény életbeléptetésének fontosságával és hivatkozik & mai lehetetlen állapotokra, araikor a biróság rendszerint különféleképpen ítél a nyugdijjiíirfndúaagok; ügyében. Nem tartja egészségesre,* a mai laposokat, mert sem a tisztviselők, sem a vállalatok nem tudják, hogy anyagiig hogyan H anak. A kereseti lene őség csökkenésénél" oka, hegy a vállalatok k öveieiéseiket vsiorizátatianui hej ctták be, külföldi tartozásaikat valorizáitan ke leti t egfizetnlök. Györki Imre: A vezérigazgatók múltbeli és jeier beli fizetéséről tessík bes<eníl Dréhr Imre: Békében \a bruttcjövedelem rgynegyede volt a rezsiköltség, mig ma ez hetvenszázalékot tesz ki. Ez az oka annak, hogy szó sem lehet százszázalékos valorizációról. Pikler Emil: De a tantiémeket száz százalékban valorizálták 1 Dréhr Imre: A vezető megérdemli a magasabb fizetést, mert hiszen a teljes munkaerejével fáradozik a vállalat érdekében. Felkiáltások a baloldalon: Hát a többi tisztviselők csak féleszükkel dolgoznak? Dréhr Imre: Megnyugtathatok mindenkit abban a tekintetben, hogy a pénzintézetek mind meg fogják adni a minimális 50 százalékot. Bnd János pénzügyminiszter emeikedett ezután szólásra: Bevallom, hogy nehezebb törvény nem került még a törvényhozás elé, mint ez. Mert hiszen ez a javaslat talajdonképen az első lépés az általános valorizáció felé. Kapitalista rendszerben élünk, ezért rendkívül fontos, hogy miképen fejlődik ki m egészséges kapitalizmus. Tény az, hogy még mindig nem szabadultunk meg az infláció káros hatásaitól. — A vállalatoknak el kell menniök a nyugdíjvalorizáció kérdésében addig a határig, amig teherbíró képességük elbírja, ds hamis politika volna részünkről, ha félrevezettetni engednők magunkat a helytelenül értelmezett szociálpolitikától. — Annak, aki közmegelégedésre akar egy kérdést megoldani, tudnia keli, hogy minden érdeket száz százalékig kielégíteni lehetetlenség. Ha ez éppen a nyugdijvalorizáció kérdésében lehetséges volna, akkor nem vált volna szükségessé ennek a törvényjavaslatnak a benyújtása. Pikler Emi!: A gazdaságilag erősebb félnek kell engednie 1 Bud János pénzügyminiszter: Nem lehet egyszerűen ugy megítélni a kérdést, hogy a vállalatok s jövedelmezőségből fognak nyugdijat fizetni Figyelembe kell venni, hogy ez a jövsdelmezőség milyen tőkének felel meg. Csak az a vállalat fog titkos tőkét lekötni, amtiy erő?. Abban az esetben, ha a vállalatok nem letiek volna előrelátók és nem gyűjtöttek volna ilyen titkos tartalékokat, ezekben a nehéz időkben nem tudták volna megállani helyüket. Zsirkay János (a paáot csapkodja): Pénzügyminiszter ur, ez fölhívás adókijátszásra I A szélsőbaloldal Zsirkay lánost ezért a közbeszólásáért megtapsolja. Bud János pénzügyminiszter: Legyünk tisztában azzal, hogy nagy pénzintézeteink nincsenek meg. Esek a pénzintézetek már középpénzintézetekké degradálódtak és ez a valóság komoly megfontolásra kell, hogy intsen bennünket. Ami a tantiémeket illeti... Rothenstein Mór: Kényes kérdés! j Bud János pénzügyminiszter:... kétségtelen, hogy amennyiben ilyenek vannak, ezeket meg kell szüntetni. Jogosnak találtam, hogy oly minimális arányszám állapittessék meg, amely az alkalmazottak exisztenciáját biztosítja. A törvényjavaslat gondoskodni fog, hogy 30 százalék legyen a minimum. A kormány megadja a lehetőséget, hogy öt év múlva ez a kérdés revizió alá legyen vehető. Ez a törvényjavaslat meggyőződésem szerint az adott viszonyok között a legjobb. Éppen ezért már most kijelentem, hogy lényegbeli móáosltásra a továbbiakban hajlanáó nem vagyok. Várnai Dániel a kisebbség különvéleményét indokolja meg. Nem lát a kormány részéről semmiféle oiyan módosítást, amely a javaslat szigorúságát enyhítette volna. Inkább maradjon minden a régiben, mintsem ez a javaslat törvényerőre emelkedjen. Hagyjak meg ezt továbbra is a bíróságok Rezében. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Kérdi a pénzügyminisztert, hogy miért kellett a valorizációs munkálatok hatalmas komplexumából éppen a nyugdijvalorlzációt előrángatni? A bankok vezérei félrevezették a pénzügyminisztert. A bankok azérí siettetik a javaslat törvényerőre emelkedését, mert megijedtek a bíróságok ítéletétől. Mit csináljanak a nyugdijasok öt évig, amig az arányszámok revíziójára sor kerülhet. Ma egy öttagú család létminimuma négymillió korona havonta, ennek ellenében egy negyven évig szolgált tisztviselő nyugdija, abban az esetben, ha békében ötszáz korona fizetése volt, havonta 1,875.000 korona lesz. Bírói véleményeket olvas fel, amelyek mind a javaslat ellen szólanak. Különvéleményét beterjeszti, amely szerint kéri a nemzetgyűlést, hogy adják vissza a javaslatot a pénzügyminiszternek revízió céljából. Zsiívay Tibor elnök napirendi javaslatot tesz. A* ülés két óra előtt véget ért. BÁDiÓ KÉSZÜLÉKE IC •BBBOnaHBBBBmH leJhallgatóK, alkatrészek. Audlon lámpák. Izzólámpák. Szereiéti anyagok. Csillárok stb. a legolcsóbb napi árban. Szerelési munkák béfeebell anyagokból 26 FONYÓ SOiAK, Kölcsey ucca 4. — Telefon 163. Esett a használt könyvek árai! Nagyobb küldemény érkezett szépirodalmi, gazdasági, teennikai és verses kötetekből, igyekezzen elsőnek lenni a válogatásnál, 2-3-6 ezertől. Hungária Antiquarlum Batthyány ucca 2. szám. Telefon 12-31.