Délmagyarország, 1926. április (2. évfolyam, 75-99. szám)
1926-04-14 / 84. szám
tan 2MQ kerem. &»e«2a*slSs4gi D*&h Psreac-a. I. 7«lf!c* 18-n. KlmdfiWiatal, i9Ha»*«lt'5lsrsí4f H jsarfrcdt«< Aradi ucca 8, V«Mca 108, ll PnlOU ^Mhtfmiwbtat 1. tnáai íxlaMutn 16-fci Saeged, 1926 április 14, SZERDA (BStfietiii árak: Egy húnapra helyben «0,U()0 kor., Budapesten H Tírlíkeo 45.000 kon l'gyes szám ára hétköznap ZfKW kor. Katór- és atmísuap 3000 korona. 11. évfolyam, 84. »iám Pécs—Szeged. — Két közlemény. — Irta: Tonelli Sándor. Pícs az olyan városok közé tartozik, melyekre röiid néhány napi tartózkodás alán is szimpatikusán emlékesünk vissza. Buda és Sopron mellett ma talán Pécs; a megcsonkított ország legpatinásabb városa. Alföldi ember szemében, aki megszokta, hogy a homokon a házak is )óformán emberöltőre épülnek, különös bája és érdekessége van a Mecsek alján és o!d«lán épfllt városnak, ahol a zeg-zugos uccák és ódon bázak három-négy évszázadra tekintenek vissza, az emberek mecsetekből átalakított templomokban imádkoznak, a székesegyház legrégibb esslékei a tizenegyedik évszázadot idézik föl, alatta pedig az ó- keresztény sírkamrák az őskereszténység korát örökítik meg. Szó sincs róla, Péss nem modern város. Olyan szépen, szabályosan kicirkalmazott, kiegyenesített uccáf, mint az árviz utáni Szegednek, nincsenek. Maguk a pécsiek mondják, hogy a pályaudvarhoz vesetö egy utat kivéve, az uccákon ahány ház, annyi kanyarulat, áz uccák és lerek szűkek, de éppen azért elevenebbeknek tűnnek föl. Fokozza az elevenséget, különösen hetipiacos napokon a szilek tarkasága. A halár' várossá lett Siegedlői eltérően Pécsnek maradt még környéke, amely a városba gravitál és az a környék gazdag a tarkánái-tarkább, szép népviseletekben, melyek sz Alföldön már megszűr* tek. Igaz, hogy es as élénkség főleg csak a as nekben jelentkezik, mert gazdasági vonaíko*á sokban as omátcsonkitts Pécset is rettenetesen sújtotta. Pécts gszd»sá|i életének nagyrészt Szlavónia és a Bicska nyugati része volt az alapja. Az általános depresszió mellett ezeknek a (erőieteknek az elvesztése nyomja Pécs iparát és kereskedelmét. Szegeddel ösizihssonlitva Pécsnek van egy nagy előnye és egy njgy hátránya. Az előnye, amely környékének a tájképi szépséget kölcsönzi, a begy, a város mögött emelkedő Mecsek. A hátrányi) az, bogy egyáltalán nincs vize. As utóbbi időben még a város fölötti tárások és patakok is elapadóban vannak, A Tettye, amely huszonöt-harminc esztendő előtt még egész sor kis malomnak szolgáltatott vizet, teljesen kiapadt. Ez a jelenség a pécsi szénbányák terjeszkedésével áll ömdöggésben. Az újonnan kivájt tárnák elnyelték a vizet. A bányatársaság kétségbeesetten szivattyuztatja a tárnákat elöntő vizet, a vátos pedig küzködík, hogy táplálni ludja a visvezetékét. Mikor a melegebb idő beköszönt, hatósági emberek jelennek esei a lakásokban és a kádakba belenyomják a bélyegzőt: „Ezt a kádat használni nem szabad". Élelmes emberek ugy segítenek, hogy a bélyegző nyomatát valami vízhatlan anyaggal ler sotják és fürdenek — a köz rovására. Azért sem szabsd ast hinni, bogy Pécsnek ni cs meg az időről-időre visszatérő vhkataszlróféjs. Es a katasztrófa a vadvíz. Vadvíz slatí azonban Pécsett egészen máit értenek, min'. Ssegeden. A város csatornám nincs, hanem lejtős uccáin a járda melleit fo'yőkák húzódnak vé«i£. Felhőszakadások után a foyókík eltűnnek és az egész uccát elhoritfe a vadviz, amely végighömpölyög a városon. Oíyan vízmennyiségek zudulnsk lefelé, hogy szinte lehetetlen az ucca egyik oldaláról a snfsikra átkelni. Egy előnye azoibtn vm vr nek a vadvíznek. A csatorrázás nélküli várost, ahol meleg idCbtn kezd fölssiporodni a piszok és ho« különböző illa* tok terjengenek, teljesen tisztára öblögeti. A modernizáló Pícsnek <&gyifc programpontja, hogy ezeken az állapotokon segítsen. Iz amerikai kölcsönből kapóit pénzt a váioa elsősorban a Belvórgs csatornahálózatának kiépítésire akarja fölhasználni. Gazdaságilag Pécs jelentőségét a közelben fekvő szénbányák adják Ipari tekintetben a város legfőbb büszKcségc a világhírű ZsolnayJt minisztereliiiik magánügyről tárgyalt József főherceggel. Csütörtökön pártközi értekezlet állapltja meg a Ház munkarendjét. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A miniszterelnök egész napját azok a tárgyalások foglalták le, amelyeket a kabinet egyes tarjaival és az egységes párt tagjaival folytatott a a nemzetgyűlés munkarendjének megállapítására és a tlikas társaságok mtgstüntetise ügyibe& össsehivandő pártközt értekezlet végett. Politikai körökben igen élénk föltűnést keltett az a látogatás, amelyet József főherceg a kora délelőtti órákban a miniszterelnöknél tett, Értesülésünk szerint ez a láiox* s teljesen magánjellegű veit és azzal a < adással áll összefüggésben, amelyet a Neues Wtmer Joutnel április 11-iki számában intézett JiVsef főherceg ellen és amelyben a lap a főherceg a forradadalom és a kommün alatti magatartását tár gyalta. A főherceg ebben a kérdésben a mi niszterelnök tanácsát kérte ki és ennek birtoSzigeru f Hl létele béketárgyalások Páris, április 13. A Journal marokkói tárgyalásokkal kapcsolatosan a következőket írja: A francia békeköveinek szándékait a kormányok teljes mértékben helyeslik, A riff-lakókat eszei súlyos alternatíva elé állítanák, mert a béketárgyalások előtt a keleti részen helyrekában elhatározta, hogy a támadó cikkel szemben egy nyilatkozatot ad ki, ame y helyes megvilágításba helyezi a lapban tárgyalt szerep ését. Józst! főherceg után miniszterek, délután SzcUavszky Béla, a Ház elnöke és Almássy László, az egységes párt ügy "esető alelnöke jelentek meg a miniszterelnökeié', akivel beható tanácskozásokat folytatlak. Ezen tanácskozások eredményekép Sicitovsuky Béla csütörtök délelőttre a patlamtni épületébe ptirikizl konferenciát blv egybe, amelyen a kormány a pártok vezetőivel a parlament munkarendjét kívánja megbeszélni, egyúttal a pártok vezetőivel megismerteti a kormány által tervezett nemzetgyfliésiw unkarendűt. Az ellenzéknek Budapesten időző tagjai a szerdai nap folyamán és közvetlenül a pártközi értekezlet elölt fogják megbeszélni, hogy ezen az értekezleten nsilfea álláspontra helyezkedjenek. a inffekkel való megkezdésének. állítanák az összeköttetést a francia és spanyol állások között és a spanyolok hatalmukba kerítenék Sessuant. Csak ezen föltételek elfogadása után kezdődnének meg a tulajdonképpeni béketárgyalások és amennyiben ezt neoi fogadják el, az sllertségeskedést azonnal megkezdik. gyár, amely a magyar kerámiát eddig a legmagasabb fokra emelte. Sajátságos estenber, hogy ebben a városban, amely a essgyar viszonyokhoz képest, különösen pedig Szegedhez visionyilva, elég jelentős és sokoldalú gyáriparral dcsekedhetijr, e#y nagyobbszabásu vasipari üzem re® tudott kifejlődni. Másutt ugyanis a vas mindenült a szén termelési .bel;eit keresi föl. Ez Pécsett nem történt meg. Epenugy különös, bogy ennek a rendkívül kedvező klímájú, gyümölcstermelésre szinte teremtett vidéknek nincs számottevő gyümölcstermelése. Mint kulturvároF, Pécs nagyon régi. A ievé magyar város közé tartozik, a®ely igazán az Árpádkor elejéig tudja visszavinni városi mivoltának bizonyítékait. Az egyetem aulájában Dudits nagy freskója örökíti meg azt a jelenetet, mikor N*gy Lajos király az első pécsi egyetemet alapilja. A pécsieknek ez volt a legfőbb jogcímük az egyetemi hagyományos város fölelevenitésére. Máskülönben ugy a régi, mint a tötök uralom aiól fölszabadult Pécs kulturáji, püspöki város létére, tisztán katolikus jellegű volt és legiöbb kulturális intézményét, egészen a legújabb időkig, a püspökök alapították. Sajnos, a város és Baranya vármegye múltján, vonatkozó emlékek csak nagyon hiányosan vaneak összegyűjtve, pedig ** az lielitő, melyet a városi muxeum nyújt róla, azt mulatja, hogy itt bőséges tere voma az anyaggyűjtésnek, a prehisztoriától kezdve egészen a legújabb időkig. Ig'z viszont, bogy a közönség érdeklf disét a mull emlékei iránt csak egy üzemben levő Kuzeummal lehet fölkelteni. A píesi múzeumról pedig ezt a legjobb akarattal sem lebet elmondani. Értékes, dc hiányos anyaga egy bérház néhány szobájában van Rárita enkablaei mídjáta összezsúfolva. Heisnkint kétszer van nyitva, de látogatottsága akkor sincs, főleg azért, mert a látogatók el sem térnének. A szegedi rouzeum évi százezres lá ogsté-léissáffia és az élettel való kapcsolata hiányzik. A háború előtt tertbe volt véve a kuUurpilota építése és a nmseura rregftlc'ö elhelyezése, de ez a terv a mostani viszonyok mellett csak tere maradt. Ritka érdekes és értékes ellenben a székesegyház (öttünetének múzeuma, ahol az Árpádkori templom maradványai vannak összegyűjtve. Ezeket a mult esztendőben Szőnyi Oltó szakszerűen rendezte. Csodálatosan finom és szép faragványok a tizenegyedik századbői, amelyek msgasfoku művészi készségről tesznek tanúságot. Éppen olyan érdekesek a Zichy püspök, most már kalocsai érsek által rendbehozatott földalatti sírkamrák is, melyek a pannariai római müvelCdéstörléne'nek unikum-számba menő em'ékeit rejtik magukban. Pécs kulturális intézményei közé tartozik még a régi püspöki, ma egyetemi kötyvtár, amely arról hires, hogy az volt az országnak első nyilvános közkönyviára. Klimó püspök alapitolta 1774 ben és nyomban közhasználatnak engedte át. Az első latin nyelvű könyvtár8zibályzat, kőbe vésve, ma is ott van a szepesi püspök által épített könyvtárépület előcsarnokában. Mikor az egyetem Pécsre jött, ezt a körülbelül ötvenezer kötetes könyviárat örök letétként kezelésbe vette át. A város tulajdonában volt három jelentősebb magánkör yvtár, — köztük Mátyás Flórián orientalista könyvtára, — az egyetem ezeket is megkapta letét gyanánt. Budapesti trrlózkcdása alatt a menekült pozsonyi egyetem sainén kezdte megve(ni saját könyvtárának alapjá', — megszerez'e főleg a Ltiinovics, Payer, Sulyok Zoltán és Király György-féle könyvgyűjteményeiét, — ugy, hogy körülbelül ötvenezer kötetet hozott magával Pécsre, Az igy nagyon különböző forrásokból összekerüli egyesitett könyvtárállomány ma körülbelül százötvenezer kötetre rug, tehát valamivel nagyobb a szegedi Sonogyi-könyvtárnál. Anyaga szonban eredeténél fogva nem egys'gts és bisonyos standard K unkák benne háromszor-négy sier is elfordulnak, viszont jóformán egé?z tudományszakok hiányoznak. Ez természe'esen nem a mai könyvtárvezetés kritikája, mert éppen a könyvtár mai veze.ője, dr. Várkoayi Híldebrand bencés tanár nagy buzgalommal igyekszik a különböző eredeiü anysgo*. összeforrasztani és kiégés titeni, legfökéní pedig a teljesen hiányzó katalógust föífektetni. De még igy is hosszú évek munkájába fog kerülni, «mig a pécsi könyviár érték és rendszeresség szempont jábdl meg fogja közelíteni a Somogyi-könyvtár nívóját, j A píesi egyetem dolgait holnspi cikkemben I ismertetem.