Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-03 / 51. szám

£»irStjjl3i*zi D»ák Ferenc-*. a. Telefon 12-38. T!»dő!>f?«Ul, •SiteíSsíHhijrvüáí ti jegyiroda i Dut^-dics-tír 11, Weletea 209. e ftmt* i PrtMi S5AHdjr-Mi£írel 1, nám Ivtetauxám 1B-M, Szeged, 1926 március 3, SZERDA Előfizetés árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor,, Budapesíen ts vidéken 15.030 kor. Egyes szám ára hétköznap 20ÜO kor vaiír- és fianepnap 3000 korona. II. évfolya.n, 51. szára. Az osztrák kereskedelmi szerződés. A nyo'cmillió eaber kőiül, aki Magyarországon ál, a frtni hamisítás aránylag nagyon kevésnek biztosított foglalkozást és negál bit és t és mégis ez a szenzáció erejével bató eiet beleken, hónapokon keresztfii lekötötte az egész ország közérdeklődését. Megfordítva az osztrák kereskedelmi szerződéi, melynek megállapodása március elsejére jött meg, közvetlenül belevág nyolcmillió ember mindennapi megélhetésébe ée mégis olyan kevéssé törödnek velr, mintbs ennek a szerződésnek nem volna nsgyobb ird/kellsége, mint a frankhamisításnak. Oazdaiági nyomorúságunknak a frázisszerfien elcsépelt háborús és forradalmi okokon kivül, melyekéi azonban mellesleg megjegyezve eiyre erőiebben távolodunk, egvik legerőiebb okozéja volt a kereskedelmi szenődisek hiánya, smely egyrészt megnebezitetie a magyar termékek kivitelét, másrészt pedig tnlmagas vámkorlátok emelésével megdrágitoita a külföldi eredetű iparcikkeket és ezáltal az életet is minálunk. Közgacdssági gálákká! voltunk körülvéve, melyeket még a ro8iz«karát is igyekezett állindőan magasabbra emelni. Ezeket a gá akat kell áttörnünk, hogy szabad léiekzelvételhez és mozgási szabadsághoz jutharsunk. Ez a kereskedelmi szerződések megkötésének jelentősége. A mult évben kötöttünk néhány kereskedelmi szerződést, smstyek azonban kettő kivételével ránk nem sokat jelenteltek. Az exotikus és távol fekvő országokhoz, mióta tengerpartunkat elvesztettük és megszűntünk részei lenni egy nagy gazdasági egységnek, nem sok közünk. Akár van Nikarsguával, vagy Szíámmai keres kedelmi megállapodásunk, se nea oszt, se ne% szoroz. Fontos azonban, hogy gazdasági tekintetben modus vivendit teremtsünk izomszédainkkal. A tavalyi szerződések közül legfontosabb volt az, amelyet Olaszorssáfgtl kötöttünk. A termékek egész soránál a földraj ti és éghajlati adottságból kifolyóiig Olaszországra vagyunk nlalvs. Ezeknek olcsóbbá tétele, ha nem is liifenlartási jellegűek, széles népriiegeknek közvetlen érdekük. Az olasz kereskedelmi szerződésre ebből a szempontbői volt szükségűnk. Más volt as etetünk a francia keretkedeir.i szerződésnél. Nyilttn neea vallották be, de kétségtelen, bogy annál polliikai momentumok látszottak szerepet. Franciaországgal meg kellett kötnünk a szerződést, holott a természetes érdekünk az lett volna, hogy a franciákkal csak a szomszédos áilimok kereskedelmi szerződéseinek megkötése után bocsátkozzunk tárgyalásba Minden engedmény ugyanis, amit a franciáknak adunk, — miként azt a következmények igazolták is, — csökkenti azoknak az e lenértékeknek a mennyilégét, melyeket viszontengedmények fejében a ránk sokkai nagyobb Jelentőséggel biró szomsiédállamoknak, elsősorban Ausztriának, Csehországnak ét Németországnak felkínálhatunk. Ezért voltunk a francia kereskedelmi sierződís megkötése óta kedvezőtlenebb pozícióban Ausztriával szemben és ezéit tudtuk az osztrák kereskedelmi szerződést csak nigyon nehezen, ma|dnem tizenöt hómpig tartó keserves kűzkOdés után megkötni. A kedvező léiekhni momentum ennek a szerződésnek a megköté* séie a mult év eleje lett voln», mikor ai osztrákok voltak a sűrgelö fél. Iparuk pangott, kivitele nem volt, pénzügyi krizis Jelei mutatkoztak és Ausztria kínálta a kezét, hogy belevágjunk. Anélkül, hogy részletesnek a hibákat és mulasztásokat, ciak a tényt szögezzük le, bogy ezt a kedvező pi lanatot elmulasztottuk. Kö e^kezeít a termés ideje, mikor a magyar mezőgazdaságot nyomta a nagymennyiségű romlandó áruk tömege, a kiviteli tehetőséget: pedig hiányoztak. Termteefe*, hogy as osdrá kok megérezték és megtudták ezt a változást és egyszerre ők lettek azok, akiknek a szerződés megkötése nem volt sürgős. További félerz'endőrek kellett elelnl, míg a megállapodásig eljutottunk. Végleges itélelet mondani a szerződésről, amelynei száz meg száz tételről van szó, de nemesik az osztrák viszonylatban, hanem a legtöbb kedvezményi záradék révén mindazokat sz államokat illeően is, melyekkel már szerződésűnk van, végy ameyekkel ezután fogunk kereskedeimi szerződést kölni, természetesen nem lehe'. Egyes tételek kétségie'enűl a javunkra fognak szolgálni. Az a körülmény például, hogy Ausztria a fe'ére szálli ja le a bor bevi eli vámját, megkönnyebbülést fog előidézni a szőlősgazdák körében és a borkereskedelemben. Egyes raházatl cikkek jelen tékeny vámleszál itását és sz ennek nyomábin előálló olcsóbbodást a fogyasztók fogják mindenesetre örömmel üdvözülni. Aligha tévedünk azonban annak feltételezésében, bogy a szerződésben sok az o'yan nyomasztó rendelkezés is, amelyet gazdasági életünk fog etősen megérezni Elég csupán arra lámuta nunk, bogy a malomipar csalatkozott reménységeiben és nem kapja meg a kivifel lehetőségét Ausztria feié olyan mértékben, mint szeretné és amekkoira mértékben szüksége is volna rá. Nea járhaunk messie az igazságtól, ha azt hisszük, hogy a szenődésnek ezek a pontjai atiapiják meg annak az áldozatnak a mértékét, i melyet Mtgyarország kíny elen volt hozni a frankhamisi á i ügy fejében. Legyünk ugyanis végre tisziáoan vele, akármennyi rövid eszű é» lappangó védelmesője vart is a frankhamisításnak, hogy ez az alfér töbW-kevésbbé izolált bennOnket. A be'poitikai következéseket egészen melőzve, megrontotta a kormány helyzetét kifelé. Nyomasztó árnyék gyanánt nehezedett rá a most meginduló genfi tárgyalásokra. A kormány fcényizeihelyzetbe került, hogy Qsnf eiőtt legalább egy külpolitikai és külkereskedelmi sikerre tudjon rámutatni. Meg kellett kötni az oiztrák szerződést. Az pedig bizonyos, hogy a kényszerhelyzetben levő tárgyaló félnek nem előny ö* a behzete. Ez az osztrák szerzfdés terhes téteeinek a magyarázata. Ha ezeket a terhei té eleket érezni fogjuk a következő esztendőkben, a magyar közgazdasági élet fejez: e ki érettük köszönetét a frankbamisi óknak és barátaiknak. Rendkívüli hatást keltett Pallavicini beszéde a Házban. , Régen nem volt akkora izga'otn a parlamentben, mint a ksddi ü éssn. (Budapesti iudósitőnk tel>f»pjtleniése.) Viharokban és szenzációkban bővelkedő volt ma a nemzetgyűlés ül'se és ez as ülés egyben lezárta a frankbizottság jelentése fölött megindult vitának első ettapeját. Az Ülés egyik szemácicja Pallavicini őrgróf felszólalása volt, aki egyenesen azzal vádona meg a miniszterelnök öt, bogy hónapok it* tudott a frankhamisításról és állítását meglolaoita azzal, hogy a kormány mindent elkövetett az igy leplezésére és eltussolására és csak a franciák közbelépésére tett intézkedéseket. Tomboló zaj kisérte ezeket a kijelentéseket és ugy oz egységes párt, mint oz ellen• zék tésziről záporként hunonak Pallovtciai felé a közbeszólások és az ellenzik zajos helyeslése. Az egységes párt pedig zajosan tiltakozva, bizonyítást köve'elt. Az ellenzékről azt kiabálják, hogy Pallavicini mindent bizonyítani fog, az egységes p írtról azt a köi beszólást lebet megérteni, hogy nem szabad ilyen mesékkel as országot tönkre tenni. Fél 10 óra elmúlt, amikor a csaknem 12 órái< tartó ülés után a képviselők elhagyták a nemzetgyűlés épaietát. A legtöbb képvitelő még az éjszaka folyamán ha?au aiott, mert a nemzetgyűlés Üléseit március 16 ii elnapolták. Budapestről jelentik: A parlamenti Izgalmas eseményekre való tekintettel a rendőrség a főváros területére permanenciát rendelt el. Károlyi lmp» kijelentette, hogy a frankügyről a vizsgálóbíró hajlandó mindent elmondani. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése) A Károlyi Imre gróf tegnapi kihatlgatásiról fölvett Jegyiők&nyvek ma elkészültek. Eresülésünk szerint a rendőrség fölhivta Károlyt ím e gróf figyelmét arra, bogy a büntető perrendtartás, ér elmében köteles vallani, mire KároM Imre kijelentette, bogy a vizsgatóbiró előtt b»jlandó mindent e'mordani, amit ebben az ügyben tud. előtt E fésülésünk szerirt Károlyi Imre részére már kt is adták azt az idézést, amely taeukini leendő megidézése vtgett a grófoi a vizsgálóbíró elé idézi. Ez a kibatMtás srensáciősnak ígérkezik, mert a beavatottak szerint Károlyi Imre tényleg rende'kez k szcktal a fontos dokumentumokkal, ar e yek vallomását alátámasztják. Magyarország és Csehország ideiglenes kereskedelmi szar^odést kötnek. Az ideig^nes szerződésben a csehek is élvezni fogj.k a migyar-f'incís keres*edsimi szerződés tételeit, ami mindenetekre elég súlyos, de viszonzáskép ?ün a trg öbb fcedvezés alspj«n Magyarország is előnyhöz Jut több cikke kivitelénél. A vámkezelés technikáján az ideiglenes m?gáthpr dás nem fog változtatni és a többi állammai szemten femálló előírások érvényben maradn&k Csehországgal szemben is. I^y tehát az exportra Síánt árucikkek származási bizonyítványéra és annak hüelesüésére vonatkozó tenderezéseket sem érinti az ideiglenes magysrcteh kereskedelmi megállapodás. Budapest, trá cius 2. Az oszlrákokk I való tárgyalás befejezése után most már rövldfsea sorra kerül a Csehországgal való vömiarifdlis tdirgyalás folytatása Is, amelyet már a két állimnak szakférfiakból összeállított delegációi végeznek majd. A imgysr-cseh Urifaegyezség megkötésével mtgszünik azután annak az ideig lenes jellegű megállapodásnak az érvénte, amelyei most kötünk meg c cseheke e1, a legtöbb kedvezés alapján. Ez az ideiglenes rg.czség ér*esü ésűek szerint julius ehefélg m <rsd mo;d érvényben és sdiig az időpontig már minden bizonnyal tető a'á kerül a végleges magyar' cseh tarifaegyezség.